Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-18 / 287. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XLIII. évfolyam, 287. szám 1986. október 18., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Pécsett hulladékválogató műre van szükség (2. oldal) Értékmegőrző' és értékteremtő színház (3. oldal) Életmentők kitüntetése (13. oldal) Mindkét félnek hasznos eszmecsere Hazautazott a fel Ibach i küldöttség M agyar-j ugosz láv mezőgazdasági szakmai tanácskozás A Friedrich-Wilhelm Kiel főpolgármester vezette fell- bachi delegáció, amely há­rom napot töltött Pécsett a testvérvárosi kapcsolatok megteremtéséről szóló okmány aláírása és a kapcsolatok megalapozása végett, tegnap a kord délelőtti órákban haza­utazott. A vendégeket a Hu­nyor Szállónál Piti Zoltán vá­rosi tanácselnök és dr. Molnár Zoltán általános tanácselnök­helyettes búcsúztatta. Budapesti látogatásának befejező napján Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő és vendéglátója, Lázár György a Parlamentben emlékeztetőt írt a|ó. (MTI-fotó—telefoto—KS) Befejeződtek a magyar-iráni kormányfői tárgyalások Mir Hoszein Muszavi elutazott Budapestről Honecker Kínában Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke pénteken Kínába, Mongóliába és Észak- Koreába teendő látogatásra indult. Mindhárom országban a párt- és állami vezetők meg­hívására tesz hivatalos, ba­ráti látogatást. Pénteken zárómegbeszéléssel véget ért Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatása. Az iráni kormányfő, aki magas rangú személyiségek kíséreté­ben érkezett Budapestre, még- beszéléseket folytatott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével. Találkozott Kádár Já­nossal, az MSZMP főtitkárával, az Elnöki Tanács tagjával, s fogadta őt Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke. Az iráni politikus Budapest történelmi és kulturális nevezetességeivel ismerkedett és felkereste a Ma­gyar Tudományos Akadémia világhírű keleti könyvtárát. A miniszterelnök kíséretének tag­jai magyar partnereikkel foly­tattak megbeszéléseket, s láto­gatást tettek ipari üzemekben, tudományos intézményekben. A két kormányfő — nyílt és szívélyes légkörben — eszme­cserét folytatott időszerű nem­zetközi kérdésekről, s különös figyelmet szentelt a magyar— iráni kapcsolatoknak, további fejlesztésük lehetőségeinek. A magyar—iráni kapcsolatok áttekintése során a két kor­mányfő megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság kapcsolatai az el­múlt években politikai, és gaz­dasági téren számottevően fej­lődtek. Egyetértettek abban, hogy eltérő ideológiájuk és tár­sadalmi berendezkedésük elle­nére — a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján — még számos lehetőség kínálko­zik az együttműködés bővítésé­re az élet különböző területein. Lázár György hangsúlyozta, hogy hazánk kész sokoldalúan közreműködni az önálló iráni nemzetgazdaság megteremté­sében és fejlesztési terveinek megvalósításában. A két kormányfő egyetértett abban, hogy az országaik kö­zötti gazdasági együttműködést hosszú távú alapokra kell fek­tetni. Kiemelték a Magyar— Iráni Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság munkájának fontosságát, a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésével összefüggő közvet­len feladatok végrehajtásában betöltött szerepét. Ugyancsak megállapodtak a kulturális-ok­tatási és műszaki-tudományos (Folytatás a 2. oldalon) Országos munka­gazdasági konferencia Országos Munkagazdasá­gi Konferencia kezdődött pénteken Budapesten, az Építők székházában. A két­napos tanácskozáson az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság rendezésében több mint 1200 szakember vitatja meg a bér- és munkaerő­gazdálkodás, valamint az ezzel kapcsolatos jogi sza­bályozás időszerű kérdéseit. Vitaindító előadást Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tartott. Kiemelte, hogy gazdasági, társadalmi előrehaladásunkhoz létfon­tosságúvá vált a foglalkoz­tatás hatékonyságának nö­velése. Törekedni kell annak a kettősségnek a megszünte­tésére, hogy miközben a gazdaság egyes területein nyomasztó munkaerőhiány van, addig másutt a rendel­kezésre álló létszámot sem tudják kellőképpen haszno­sítani — mondotta.. Alapve­tő cél a munkaidőalap jobb kihasználása, a munkavégzés színvonalának az emelése, a termelékenység fokozása, valamint a vállalatok szak­emberigényének megfelelő munkaerő-kínálat biztosítá­sa. E feladatok megvalósítá­sának szolgálatába kell állí­tani minden szinten a mun­kaügyi tevékenységet — hangsúlyozta az ÁMBH el­nöke. Ezzel kapcsolatban rámu­tatott; a teljes és a haté­kony foglalkoztatás nem mond ellent egymásnak — bár egyes szakemberek erről másként vélekednek —, sőt szervesen összetartozó fogal­mak. A hatékony foglalkoz tatás ugyanis a rendelkezés­re álló munkaerő teljes körű bevonását is mágában fog­lalja. A teljes foglalkoztatás biztosítása össztársadalmi fel­adat, a vállalatokat pedig alapvetően a rendelkezésre álló munkaerő hatékony fel- használására kell érdekeltté tenni. Tapasztalatcsere a tejtermelésről — Számítógéppel vezérlik a takarmányozást — A háztáji és kisüzemi gazdaságok helyzete déli szomszédainknál — Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontos az agrárszakmában a tapasz­talatcsere. Ezért is nagy jelen­tőségű, hogy a legkiválóbb ju­goszláv és magyar szakembe­rek egy évtizede rendszeresen összejönnek, hogy az adott kor által felvetett kérdésekre közö­sen keressék a választ. Koráb­ban a búza- és kukoricoter- mesztést, majd az állattenyész­tést vitatták meg, jelen ta­nácskozáson pedig a tejterme­lés mennyiségi és egyben mi­nőségi kérdéseit vizsgálják — mondta megnyitó beszédében dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános el­nökhelyettese, miután köszön­tötte a kilencedik magyar—ju­goszláv mezőgazdasági tudo­mányos szakmai nap résztve­vőit, köztük dr. Antun Svarcot, a Horvót Szövetségi Köztársa­sági Gazdasági Kamara mező- gazdasági és élelmezésügyi tanácsának titkárát, Jankó Pocsucsát, a Mezőgazdasági és Élelmezési Rendszer elnö­két, Mirko Macokaticsot, a Szlavonija—Baranya Termelő- szövetkezetek Szövetségének titkárát. Rajtuk kívül a tegnapi tapasztalatcsere céljából Pécs­re látogatott az eszéki egyetem több professzora, a tsz-szövet- ség nyolc képviselője, valamint az aktív termelők közül is né­hányon. A vendéglátó magyar szakembereken kívül az állat­tenyésztés leendő gyakorlati végrehajtói, a pécsváradi szak­munkásképző és a szentlőrinci szakközépiskola harmadikos diákjai töltötték meg az MTESZ- székház tanácstermét. — A tejtermelés az Eszéki Községközi Választmány térsé­gében fontos kérdés, mivel a Jugoszláviában tapasztalható tendencia itt is érvényesül; a tejtermelés stagnál, a tehénlét­szám csökken, ugyanakkor a tej és tejtermékek iránti igé­nyek növekednek — Sima Vu- kasinovics, az Eszéki Állatte­nyésztési Egyesülés igazgatója e gondolattal adta át a szót dr. Ivan Knezevicnek, az Eszé­ki Agrártudományi Egyetem egyetemi tanárának, aki a nagyüzemi tejtermelésről tartott ismertetőt. Kiemelte, hogy a kistermelésben mutatkozó állo­mánycsökkenést a nagyüzemek­nek kell ellensúlyozriíuk. A Hor- vát Köztáfsaságban számos te­jelő és hizlaló telep létesült az utóbbi években. A hízómar­hafarmokon a kötetlen tartás és a mélyalmolás vált általánossá. Folyamatban van a számító­gép által vezérelt takarmá­nyozás bevezetése, hogy az egyedi jellegzetességek érvé­nyesülhessenek. A telepek gaz­daságos működtetésének felté­teleként jelölte meg a saját termelésű takarmányelőállítást. A háztáji és kisüzemi gaz­daságok adják a jugoszláviai Baranyában a tejtermelés mint­egy felét. Ezért foglalkozott a kooperációs tejtermeléssel Mil- jenko Turk, a beljei Ipari-Me­zőgazdasági Kombinát igazga­tója. A vendéglátó magyar szak­emberek közül dr. Simon József, az Agrárkutató Fejlesztő Közös Vállalat kaposvári irodavezető­je a tejtermelésre vonatkozó genetikai és környezeti hatá­sokról, dr. Strasz Gyula, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát főállatorvosa a hatezer kilo­grammos tejtermelés feltétel- rendszeréről tartott előadást. A szakmai nap délutánján a Szigetvári Állami Gazdaság ga- lambosi hízómarha-telepét és görösgali tehenészetét tekin­tették meg a jugoszláv és a magyar szakemberek. L. Cs. K. Régi pécsi utcák: Báthori utca Fotó: Kóródi Gábor Barcelonában és Albertvillében lesz az olimpia Lausanne-ban pén­teken, a NOB 91. ülé­sén eldőlt, hogy mely városok rendezhetik az 1992. évi olimpiákat. A nyári játékok házigaz­dája Barcelona lesz, míg a téli olimpiát Albertville kripta. r

Next

/
Thumbnails
Contents