Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-17 / 286. szám

Dunctntűii napló 1986. október 17., péntek Kulturális ajánló Tollsepríí Muszorgszkij FILM... FILM... FILM... LUTRA Rejtvényünkben a kiváló orosz zeneszerző, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij hét szerzeményének címét találják. VÍZSZINTES: 1. 1874-ben szerzett zongoradarabja. 14. Egyik dala (névelőivel). 15. A hónap első napja. 16. Az ittrium és a foszfor vegyjele. 117. Bordázott szövet. 18. Kúszónövények !k apa síkod ója. 19. Résiben újít! 20. ,,'Szó ... a ház elejét”. 22. Cigarettavégi 23. Ab­ban az esetben. 24. A germanium vegyijeié. 25. Becézett Johanna. 27. Fűszer: 28. E .néven vak Ikirályunk is volt. 30. Német opera- és dalénekes (Theo). 31. Halom. 32. iNem pontos. 33. Apró. 34. Hangszer. 36. Az ilyen gazda törvénytipró. 37. A francia kártya egyik színe. 38. A hold is­tennője a római mitológiában. 39. Pára! 40. Boráról és mazsolájáról is.mert spanyol város. 42. Megszólí­tás. 43. Szovjet motonkerék pár-már­ka. 44. Nápoly része! 46. Ehhez ha­sonló (ford). 48. Halfajta. 50. Bol­gár hegység és (kolostor. 5*1. Mert. 53. INő'i becenév. 54. Lengyel félszi­get a Gdanslki-ö'bölben. 55. Ázsiai nagyhatalom. 56. Szovjet folyó. 58. Kováik egynemű betűi. 59. Kiejtett be­tű. 60. Mesealak. 61. Férfinév. 63. Fájdalmas felkiáltás. 64. ... Co­moro, sziget az Indiai-óceánban. 66. Egyik dala. 68. Ez is egy dala. FÜGGŐLEGES: 1. Híres szim­fonikus költeménye. 2. Gépírónők használják. 3. V. Z. 4. Labdarúgó- trófea. 5. Erőművéről ismert helység. 6. „Száll a madár ágról . . .” 7. Há­ziszárnyas. 8. Liza egynemű betűi. 9. üdítő ital. '10. Az állattaniban Járva a neve. T1. Egyforma betűk. Az Iparművészeti Múzeum karácsonyfa-díszítő pályáza­tot hirdet 8 és 15 év közötti gyerekeknek. A pályázaton egyénileg, vagy csoportosan is részt lehet venni. A múzeum írásban, rajzban, maketten — vagy bármilyen más, de el­bírálható formában — olyan pályaműveket vár, amelyeket a gyerekek maguk tervezték és amit el is tudnának készíteni. Az első tíz helyezett jutalma, hogy december 6-án és 7-én 42. Kicsinyítőképző. 13. ... menedék­hely (Gorkij). 18. Kőszénkátrány mellékterméke. 21. Ásító . . . (Mun­kácsy Mihály festménye). 23. Szín­művész (Pál). 24. Japán táncosnő. 26. Mértékegység rövidítése. 27. Na­póleon és Kutuzov összecsapásának színhelye. 28. Kétéltű állat. 29. Ez is egy dala. 31. Gríz. 32. ... a pap, . . . a papné. 34. Halászeszköz. 35. Horony. 37. A 12. számú párja. 39. A hetedik szerzemény: dal. 40. Hangsor. 41. Edison . . . Tamás. 43. Fővárosa: Bagdad. 45. Idegen férfi­név. 47. Kettős magánhangzó. 49. Csakhogy. 51. Mi célból? 52. Kocá­tok. 55. 'Szentendre hegye. 57. Régi játék fapöcökkel és ütővel. 60. Egy­mást követő betűk az ábécében. 61. Seb betűi. 62. Végtag. 65. Repülő- géptípus. 66. Kanadai légitársaság. 67. Helyrag. E. B. Beküldendő: a hét Mu­szorgszlkiij-szerzemény címe, legké­sőbb október 27-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló szer­kesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az október 3-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Angyal fuvolával — Várakozás — S'iratás — A tékozló fiú hazatérése — Leány hegedűvel — .Emlékezés. Könyvjutalmat nyertek: Cserős Jó­zsef, Pécsvárad, Kossuth u. 44., Borissza János, Siklós, Szabadság u. 23., Miikolámé Cs. Anikó, iPécs, Hu­nyadi út 65., Nagy Gézáné, Pécs, Édesanyák útja 7., Vida Erika, Pécs, Kilián Gy. u. 1/A. A könyveket postán küldjük el. a múzeum kupolacsarnokában felállítandó tíz fenyőfát ter­veik szerint feldíszíthetik, ezen­kívül a Központi Múzeumi Igazgatóságtól ajándékot kap­nak. A feldíszített fákat a nyerteseik névjegyével látja el a múzeum, és a látogatók, a népszokásnak megfelelően, Vízkeresztig tekinthetik meg. A pályaműveket postán, vagy november 10-én és 11-én személyesen lehet eljuttatni az Iparművészeti íMúzeumba. Rádió Kern és Zorán A szombati magazint szer­kesztő Felső Pál most is sok ak­tuális riportot, színes beszélge­tést ígér. Csupán egyetlen té­mát emelünk ki az összeállí­tásból: úgy a közönséget, mint a szakmabelieket meglepte, hogy egy prózai színész közös műsorban jelentkezik egy pop­énekessel. Vajon ez-e a jövő útja? — ezt is megkérdezték Kern Andrástól és Zorántól. A műsorban felhívják a hallgatók figyelmét a hétvége néhány kulturális és sportprogramjára, és természetesen most is sok zene szól. A vasárnapi magazint Nóg­rádi Erzsébet szerkeszti. Be­szélgetést hallhatnak egy isme­retlen ismerőssel: az egyik, Mecseken közlekedő autóbusz vezetőjével. Jogász és emellett mozdonykészítő egy másik ri­port szereplője. A színházba járóknak bizonyára nem kell bemutatni Ujlaky László szín­művészt. Alig egy hete a Lear király premierjén nagy sikert aratott Gloucester szerepében. Az öszeállítás szerkesztője őt kérdezi munkájáról, szerepei­ről, terveiről. A műsort Gersh­win muzsikája színesíti; s való­di csemegét is hallhatnak: a Kék rapszódiát, Leonard Bern­stein előadásában. A hétfői magazin októberi száma kissé rendhagyó. Ugyan­is nem lesznek riportok, inter­júk, tudósítások, hanem egy zenés monológ került műsorba. Vallomás az életről, hivatásról, pályáról, mindarról, ami moz­gatója cselekvésünknek, irányí­tója munkahelyi és családi ma­gatartásunknak. És aki elmond­ja: Vereb Mátyás határőr alez­redes. Székely Júlia emlékezete Ezzel a címmel hangzik el ma, pénteken 20 óra 19 per­ces kezdettel a 3. műsorban dr. Nádor Tamás összeállítása az egykori Bartók-tanítványról, aki 1952—1968 között Pécsett élt. Ez idő alatt többször zon­gorázott a pécsi stúdióban. Csupán az akkor készült, ma már muzeális értékű hangfel­vételek őrzik zongorajátékát. Ezek most csendülnek fel elő­ször országos adón, majd meg­szólal Székely Júlia is. A régeb­bi felvételen még fiatalosan, pergőn, a halála előtt nem sok­kal rögzített beszélgetésben már érződik súlyos betegsége. Ellentmondásoktól sem mentes életutat járt be Székely Júlia, akinek emlékét egykori tanít­ványai, tanártársai is felidézik. Rovatszerkesztő: Havasi János Színes, magyar természetfilm Fekete István regénye alapján ir­ta és rendezte: Hárs Mihály. Szereplők: Zágoni Zsolt, Usztics Mátyás, Herceg Csilla, Benkő Péter. Megkapó természeti környezetben játszódó történet Lutráról, a szép és erős vidrahímről; Miklósról, a va­dászról, szerelméről és barátairól. De elsősorban a vidra és a vadász párharcáról ... (A film pécsi kap­csolata : a cimadó főszerepet a pécsi állatkert hires vidrája ,,alakítja".) FOGLALKOZÁSA: MESTERLÖVÉSZ Színes, japán film Rendezte: Yasuo Furuhata. Mikami felügyelőt nehéz próbaté­telek elé állítja az élet. Mint sport­lövő választhat a családi boldogság és az olimpiára való felkészülés között. A sportkarrier nemcsak ma­gányosságba taszítja, de megfosztja morális támaszától is. Súlyos lelki- ismereti válságba jut: mint bűnözők likvidálásával foglalkozó különleges osztag parancsnoka számos ember­élet kioltásáért felelős. Képtelen me­nedékre találni, a békés civilélet örökre bezárul előtte. ALSINO ÉS A KONDORKESELYŰ Színes, nicaraguai—kubai—mexikói film Hangverseny „Békesség­óhajtás” Ez a címe annak a hangver­senynek, amelyet két pedagó­gus éneikkor ad október 22-én este 6 órai kezdettel Pécsett, a Csontvóry Múzeumban. A Nevelők Háza Kamarakórusát Tillai Aurél, a Komlói Pedagó­guskórust dr. Szabó Szabolcs vezényli. Irodalmi műsor Csorba Győző tiszteletére A hetvenéves Csorba Győző tiszteletére rendeznek irodalmi műsort október 22-én, szerdán délután 4 órakor a pécsi Apá­czai Nevelési Központ Könyv­tárában. A költővel Nemes Me­linda előadóművész beszélget. Rendezte; Miguel Littin. Alsino, a tizenéves fiúcska repülni szeretne, mint a madarak. Megis­merkedik az országban állomásozó amerikaiak egyikével, Frankkel. A jenki helikopterén magasba emel­kedhet, de csalódottan száll ki a gépből. A kormányerők és amerikai támogatóik a gerillák megsenynisí- tésére indulnak. A fiú a látott mér­hetetlen pusztítás, szenvedés és sa­ját élményei hatására úgy dönt, hogy a győztes partizánosztaghoz csatlakozik. TÖRVÉNYES ESKÜVŐ Szovjet film Rendezte: Albert Mkrtcsjan. Az ismert moszkvai színházat, melynek Igor Volosin, a fiatal, te­hetséges színész is tagja, a Nagy Honvédő Háború első napjaiban Kö- zép-Ázsiába evakuálták. Volosin itt találkozott Olgával, a súlyosan ma- láriás, fiatal lánnyal. Csak a klíma­változás mentheti meg őt. Haza, Moszkvába csak speciális engedély- lyel térhet. Igor csak úgy segíthet Olgának, ha névházasságot kötnek. De Olgát zavarja a csalás, s csak az győzi meg őt, hogy Volosin fo- gadkozik: csak jószívűségből teszi ezt, s amint Moszkvába érnek, el­válnak . . . A könyv őszi ünnepe Az őszi szövetkezeti könyvhe­tek megyei megnyitóját októ­ber 20-án, 17 órai kezdettel tartják meg Dunaszekcsőn a Művelődési Házban. Lesz könyvkiállítás és könyvvásár, helyi iskolások adnak műsort. Az est íróvendége Hallama Er­zsébet,. aki a helyszínen dedi­kálja könyveit. Pécsiek a rádióban 21- én, kedden 15.20-kor a Petőfi rádió Könyvről könyvért c. irodalmi rejtvényműsora a komlói Tóth Árpád könyves­boltból jelentkezik. Játékveze­tő: Liptai Katalin. 22- én, szerdán 17.30-kor kez­dődik a 3. műsorban a XII. debreceni nemzetközi Bartók Béla kórusverseny felvételeinek sugárzása, melyben a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók leánykara is énekel, vezényel: Kertész Attila. Karácsonyfa-díszítő pályázat gyerekeknek Látványos gyűjtemény a Beregi Múzeumban Művészi díszű vaskályhák Szobrászi igényű állatalakos díszítések Ungon-berken túl . . . a mon­dás szerint: nagyon messze. Ung egy megye neve volt, aminthogy a berek szót őrizte a hajdani Bereg megyenév. E megye legnyugatibb csücskén serdült a mai várossá Vásáros- namény, nem messze onnan, ahól a Tiszába ömlik a Szamos, hozva a közelben fölvett Krasz- na vizét az egykori Ecsedi-láp tájairól. 'Ez a szép ligetes-ber­kes táj nincs is olyan messze ma már — Ungon, Beregen in­nen van. Namény őrzi Bereg emlékeit - ennek szentelte múzeumát, mely immár 23 éve működik Beregi Múzeum néven. Alapí­tója s évtizedekig vezetője, Csiszár Árpád gonddal gyűjtöt­te a. föld rejtette régiségeket csakúgy, mint a régi népélet emlékeit, munkaeszközöket, használati és viseleti tárgyakat. S megvolt, s megvan ma is az a tehetsége, hogy a pátria múltját becsülő buzgalmat fel­élesztette földijeiben is. Eleven gyakorlat a honi múzeumra gondoló földre tekintés — ma­gunk is tanúi lehettünk ottjár- tunkkor, amint egy erdész pár­toló leletmentőként gondosan becsomagolt edénytöredékkel, szerszámmaradvánnyal állított be a múzeumba egy vízvezeték­ásástól. így gyarapodott látványos gyűjteménnyé - s bár kevésbé látható, de még gazdagabb raktárkinccsé — a múzeum anyaga. Elégedett lehet élet­művével a létre hívó, s csak büszke lehet rá munkájának folytatója, a múzeumot vezető leánya — a remek beregi tex­tilművészet kutatója. Csiszár Árpád figyelme és gyűjtőkedve révén a Beregi Múzeum sajátos érdekessége, kuriózuma a vaskályhagyűjte­mény. Valaha több kisebb-na- gyobb öntöde működött Bereg- ben. Főleg az egykori megye­székhely, Munkács környékén virágzott ez az ipar az elmúlt századokban. S egy évszázada művészi díszű munkák kerültek ki egy-egy kiemelkedő képessé­gű mester keze nyomán. Különösen Schlosset András mintázó készített igen szép, 'szobrászi igényű, gyakran tör­ténelmi tárgyú, máskor mitoló­giai vagy áliatalakos díszítése­ket — immár önálló használati és díszítő tárgyakat is, amint ennek a tudós muzelógus utá­najárt. Egyik-másik kis méreté­vel és kidolgozásával a finom ötvösmunkákkal felveszi a ver­senyt. Díszítményei láthatók a múzeumban valósággal csata­sorban álló kályhatömeg né­melyikén. De hadd mutassuk be itt azt, ami kevésbé látható - csináljon kedvet a beregi vá­ros fölkeresésére! íme, a raktár­kincs finomöntvényeiből a med­vét formázó kis íróasztali nehe­zék, s a pici emberalakos tar­tó. Apró betűkkel egyik dara­bon ott áll a míves mintázó. Schlossel András neve is. N. F. Egy pécsi nyelv­művelő - kétszáz évvel ezelőtt Kevesen tudják, hogy a felvi­lágosodás korának pécsi nyelv­művelője is volt, Czinke Ferenc személyében. Pályafutását több mint kétszáz évvel ezelőtt, 1785- ben Pécsett kezdte el középis­kolai helyettes tanárként. Itteni működésének emléke A magyar nyelv dicsérete egy óvodában című munkája, amelyet Pécsett, Engel János adott ki azon ma­gyar ifjaknbk ajánlva, „akik Frantzia letzkéket hallottak". (A francia nyelv oktatásának tehát városunkban kétszáz éves ha­gyománya van!) A hallgatók száma 23 volt, s ezek számára nyomatta ki a szerző anyanyel­vűnk dicséretéről zengő ódáját. Bevezetőül az e korban még szokatlan patriotista pufogással a következő képtelenséggel kez­di: „A négy Világrész ezernyi nemzete mind a Hazának ör­vend." Majd hirtelen más terü­letre csap át, s bölcs tudósként megállapítja, hogy csak a férj- fi az, aki minden titkot általhat, s „esméri kedvelt nemzete ér­demeit." A nagy lelkesedést csakhamar lerontja: „Orrokra nem függeszt azonban (a szer­ző kedvelt szava az azonban!) tengeri gyöngyöket a ludok- nak." Ezek után a férfinem „dicsé­rete" következik, mégpedig ek­ként: A lérjli jobbít, rendel, ahol lehet, a vétek ellen rántja ke­mény vasát, Titkoljuk a Nem­zőnk hibáit! ez ragyog a pai- zsán azonban. A címben ígért anyanyelvsze- retetről is remekel a szerző egy versszakot; „Az én Magyar Nyelvemnek Anglus, Frantzia, Szász, Olasz, bámulva temjé- nez maholnap. A magyar Iste­nek ezt ígérik!" Czinke, miután megállapítja, hogy „a szép magyar nyelvnek mestere a nemes természet." igazolásul ellentétes szavak tö­megét rakja eqvmáshoz; Tűz, tenger, ég, föld, ördög, halál, pokol, bosszú, barátság, bú, szerelem, harag, sas, róka, holló, sajt, oroszlány, tigris, egér, teve függ ecsetjén. Ilyen badarságok közlése után azt hinné az ember, hogy Czinke megrekedt pályáján. Dehogy! Érdemei elismeréséül rövidesen elnyeri a Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar nyelv és irodalom ka­tedráját. A ma már ismert hi­vatalos oklevéltári adatokból megállapítható, hogy a tekinté­lyes tudású pályázók közül a legtehetségesebb, de a nemze­ti törekvések szempontjából a legveszélytelenebb személy lett egyetemi tanárrá, és birtokolta huszonkét éven át a pesti ka­tedrát. Czinke munkássága iránt el­nézőbb volna az utókor, ha ez a Pécsről indult nyelvművelő nem állt volna szemben Kazin- czyék haladó nyelvújító irány­zatával. Azzal a táborral, amely­nek ernyedetlen munkássága eredményeként az addigi egy­házi és moralista jellegű ma­gvar irodalom szépirodalmivá vált. Czinke belekötött hallgatói „zsargon" nyelvébe is. Az ered­mény: a diákok nem jártak óráira, s méq az ortolóqus hqj- lamú egyetemi hqllqatók is neológusokká váltqk a keze qlatt. Tóth István dr. Jelenet a Törvényes esküvő című szovjet filmből

Next

/
Thumbnails
Contents