Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-16 / 285. szám

1986. október 16., csütörtök Dunántúlt napló 3 Beremend - távolabb a „kráter” peremétől A szocializmus megújulásának útja (8.) II decemberi határozat K öd üli meg a „krá­tert". Lisztnél fino­mabb por csapódott fel minden lépésnél a lábam alól, míg ide, a peremére értem. Fensé­gesen szép sziklafal magaso­dik bal kéz felől, alatta széles út kanyarodik be a bányaud­varba, ahol hatalmas kövek jelölik ki a keresztül-kasul ve­zető utakat a túlsó, közel más- félszáz^ méterre levő falhoz. Szabó István üzemvezető-he­lyettes mutatja azt a helyet, ahol páratlan szépségű bar­lang bejárata van, s azt is, mekkora részt kell a további művelés során érintetlenül hagyni a barlang védőpillére­ként. A bányaudvar irdatlan méretein ámuldozok, s erre mondja: láttam volna akkor, amikor még három szinten folyt a kőbányászás. A domb csúcsa, a harmadik szint, az­óta már eltűnt, a mostani má­sodik szint is jócskán fogyat­kozik. Megszűnt a védősáv A BCM-et „etető” kőbányát három oldalról öleli Beremend, a negyediken a nagyközség szoléi vannak, a bánya meg azokat „mdjszolgatja". Pedig ezek c szőlők ugyanolyan jó minőségű bort teremnek, mint a néhány kilométerrel arrább levő híres villányiak. 2000- 2020-ig - eddig számítják a bánya létét — ezek mind el­tűnnek. A bányát ölelő tele­pülés 500 méteres sávja - vé­dősáv, s ennyi - nem nehéz elképzelni - elfoglalja egy te­lepülés jókora részét. Amikor Németh László nagy­községi tanácselnökkel egy „félidei önértékelés" végett beszélgetni kezdünk - Bere­mend ama tucatnyi baranyai település egyike, amelyek je­lezték „A kulturált települési környezet" nevű pályázaton való részvételi szándékukat - el­sőre ez a téma, a kőbánya jelenléte került szóba. Arról beszélt, milyen megkötöttsége­ket jelent a település élete, fejlesztése tekintetében ez a védősáv, amire ma már — há­la a bánya ilyen irányban gondolkodó dolgozóinak — nincs szükség. Meg is mond­ja: rövidre kell fognunk a be­szélgetést, mert éppen ez ügy­ben vár népes társaságot, s arról fognak dönteni, hogy megszüntethető-e a védőtávol­ság. Megbeszélésünk szerint másnap érdeklődtem, s ő lel­kendezve közölte, hogy meg­szűnt az 500 méteres védőtá­volság, feloldhatók tehát a hozzá kapcsolódó tilalmak. (Ez egyébként összhangban van az új Országos Építésügyi Sza­bályzattal.) Mit tett ezért a bánya? Sza­bó István mesélte el, hogy új robbantási technológiát dol­goztak ki, ez a hagyományos­nál (amely eleddig a szó iga­zi értelmében megrázta Bere- mendet) sokkal kisebb mérték­ben kelt rengéshullámokat, ha­marabb „lecsengenek", azaz nem is érik a falut, Így kár­A Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet „gondnoksága alá" kilencszáz garázson kívül ki- lencvenhárom épület három- ezer-kétszázharmincnégy lakása tartozik. A kilenc-tízéves la­kásokban bizony egyre több a gond: egyikben a tapéta válik le, a másikban a padlószőnyeg jön föl, a harmadikban nem csukódik az ablak... és még sorolhatnám az idő okozta hi- básodásokat. Dr. Székelyhídi Gyula, a szövetkezet elnöke mondta el, hogyan, milyen módszerekkel tartják rendben a lakásokat. Az említett szépséghibákon kívül igen gyakori még a mű­anyagpadló felpúposodása, be­ragadnak a bukóablakok, kies­nek a csavarok, elromlik a WC- öblítők szelepe. A lakók - saj­nos — hajlamosak a hanyag­okozásra sem kell már számí­tani. A dolog persze ennél jó­val bonyolultabb, a lényeg azonban ez, s a mostani mon­dandónkhoz ennyi is elegendő. Új ŐRT készül Tehát elhárult valami a nagyközség egészséges fejlő­désének az útjából. Ezt szem­lélteti az a térkép is, amelyen Beremend potenciális fejlesz­tési - lakásépítésre alkalmas - területei vannak. Ezek nagy­részt mind az 500 méteres sá­von belül találhatók, és most felszabadulnak a különféle korlátozások alól. Lehet foly­tatni a település összevont rendezési tervének (ŐRT) a DTV által már két éve meg­kezdett, ám éppen a védősáv okozta tisztázatlan kérdések miatt félbehagyott kidolgozá­sát. Ezzel kapcsolatban mond­ja a tanácselnök, hogy vala­mikor 1964-bgn született már egy rendezési terv (akkor még működött a régi cementgyár), ami - ma már kideríthetetlen indíttatásból - olyan csudákat tartalmazott, amik összhang­ban voltak az akkori városia­sodás! törekvésekkel. Pedig a BCM-et csak öt évvel később kezdték építeni, s arra sem mondhatjuk, hogy a városia­sodás felé terelte volna Bere- mendet. A most készülő ÖRT- nek olyan kérdésekre is felel­ni kell, mint pl. hol legyen a nagyközség szeméttelepe, a szennyvíztelepe, mi legyen a zártkertekkel, és milyen építési övezeteket állapítsanak meg . . . A kulturált környezet kiala­kítását illetően az elsőszámú ságra, legtöbben nem jelentik be időben az,ilyen jellegű hi­bákat. Ennek megelőzésere ve­zetett be a szövetkezet egy - a jövőre nézve igen hasznos módszert. Tízfős önelszámoló karbantartó részleget szervez­tek, amely vízvezeték-szerelők­ből, villanyszerelőkből, lakato­sokból, festőkből és liftszerelők­ből áll. A szövetkezet képvise­lője, az épületek úgynevezett küldötteivel, illetve a közös képviselőkkel beszéli meg azt az optimális időpontot, amikor a karbantartó részleget a lakók fogadni tudják. Minden lakást átvizsgálnak a szakemberek, s a felmerült hibákat vagy azon­nal, vagy pedig egy közösen megbeszélt időpontban kijavít­ják. A szerelők rezsiórabérrel dolgoznak; ez nyolcvan forint. Ha anyagot is felhasználnak a célpont most a régi cement­gyár területe. Tudjuk: a BCM üzembe helyezését követően sor került ennek felszámolá­sára, s napjainkban folyik a területnek a tanács kezelésé­be adása, öt hektárról van szó, amely üzemként eszményi közelségben volt a kőbányá­hoz. A beremendiek szabad­időközpontot akarnak itt létre­hozni (első fecskeként ott van már egy szánkázódomb), ami így első hallásra nehezen ért­hető, hiszen a terület beékelő­dik a nagyközség testébe, s a nagysága révén talán alkal­masabb lehetne lakásépítésre. De nem alkalmas! A volt gyár több méter mélyre nyúló alap­jai ugyanis ott szunnyadnak alig egy méterre a mostani fel­töltésből eredő felszín alatt. Mindezeknek a „kitermelése" sokszorta többe került volna, mint amennyi hasznot valaha is hozott volna építési terület­ként. Sokkal egyszerűbb nagy parkká fejleszteni — erre is szüksége van Beremendnek, s a hetedik ötéves terv fontos feladataként kezelik ezt. r Jövőre: ismét teho-pár beszéd Az elmúlt hónapokban - ér­zékelhetően — Beremenden ez volt a két központi téma, ezek­től is tették függővé mindazt, amit a pályázat előírt. De azért történt egy és más. Pél­dául az Ady utca „öreg szár­nyának" a házai kiskertet kap­tak a volt cementgyári terü­letből, a Gorkij fasornál utcát nyitottak egy új autóbusz-vég­munkához, akkor természetesen ennek költségeit is állnia kell a lakónak. A fizetés nem hely­ben történik, hanem a szövet­kezet küldi ki a számlát, ame­lyet postán vagy OTP útján, esetleg a szövetkezet irodájá­ban személyesen is befizethet­nek. A 3234 lakás karbantar­tását a Gyöngyös utcával kez­dik október közepén. A számí­tások szerint négy-öt hónap alatt végeznek, majd' elölről, (újból a Gyöngyös utcától) fog­nak hozzá ismét a munkához. Lehetőség van arra is, hogy a közös költség fizetésekor a lakók a házfelügyelőnél jelent­sék be a hibásodásokat, s ő továbbítja ezt a szövetkezetnek. Telefonos ügyeletet is tartanak a Sarohin t. u. 63-65. sz. alat­ti irodában, reggel hét órától délután 15.30-ig. Ezen kívül a állomás kialakítása végett, ugyanott megkezdődött az új ÁFÉSZ-bolt építése. A régi ce­mentgyár étkezde-kultúrház épületéből, amit két éve vett át kezelésbe a tanács, a BCM, az ÁFÉSZ, a termelőszövetke­zet közreműködésével, és egy­millió forintos költséggel új köz­ségi kultúrházat hoztak létre. Ez volt egyébként az egyik teho-fel- adat is. A másik: az egészség- ügyi intézmények felújítása. A beremendiek csak két évre szavazták meg a településfej­lesztési hozzájárulást 600-600 forint befizetését vállalva, így aztán a tanácsnak jövőre is­mét párbeszédet kell folytatnia a lakossággal a teho további sorsáról. A falu képe különben lassan változik, a hosszú főutcán csak elvétve látni új épületet. Igaz viszont, hogy azok jóté­konyan befolyásolják a lát­ványt. Tetszett például a főut­cán az 51-es számú ház; dr. Monostori László idén fejezte be Beremend alighanem egyik leg­szebb családi házának az épí­tését. Ez is szóba került, hiszen a kulturált települési környe­zetbe az új lakóházak, is bele­tartoznak, és ezen a ponton találkozik ez a pályázat egy másikkal, az év lakóházáéval. Beremend eddig nem jelent­kezett ezen (sok más baranyai településsel együtt). Az okát kérdezve lemondó legyintéssel válaszol az elnök: „Tavaly is volt két ház, ami nekem tet­szett, és szivem szerint buzdí­tottam volna a tulajdonosokat a pályázásra. A műszaki em­berem azonban azt mondta, hogy nem érdemes, úgysincs esélyünk." vízvezeték-szerelők péntek dél­után négy órától hétfő reggel hat óráig is hívhatók. Tervezik, hogy minden hónapban egy nap kommunista műszakot vál­lalnak a szakemberek, amikor csupán az anyagköltséget kell fizetniük a lakóknak. További terveikben szerepel egy aszta­los és egy üveges szakember felvétele is, mert a nyílászá­rók esetében igen gyakoriak a rendellenességek, á tél köze­ledtével pedig a kitört ablak­üvegek pótlása egyre sürgetőbb feladattá válik. Feltétlenül meg kell említenünk a szövetkezet egy igen szép, humánus szol­gáltatását: a mozgáskorláto­zottak számára épült lakások­ban minden évben egy hétig ingyen vállalják a hibák rend­betételét. Óvári Zsuzsanna Az ellenforradalom alapjai­ban rázta meg a pártot is. 1956. december 1-jén az MSZ'MP-nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január kö­zepén a párttagság létszáma már meghaladta a 125 000 főt, majd a belépések és átigazo­lások után a június végén tar­tott országos értekezletig be­fejeződött az MSZMP újjászer­vezése. Ekkor a párttagság száma 345 733, ami a volt MD'P-tagság mintegy 40 szá­zalékát tette ki, s 12 985 párt- a lapszervezet működött. A többség, az MSZMP tagjainak 85 százaléka tagja volt az MDP-nek is, de nem lebecsül­hető számban — több, mint 50 ezren! — az ellenforradalom hatására, a párt megtisztulá­sa, eszmei megújulása láttán, a legnehezebb időkben, mond­hatnánk szinte demonstrálva a szocializmus aktív támogatá­sát, döntöttek úgy, hogy a kommunisták soraiba lépnék. Egyébként az MSZMP vezeté­se már a kezdet kezdetén nyo­matékosan figyelmeztette tag­jait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MOP-tagokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni.” A párt újjászületésének alapvető feltétele volt, hogy felszámolják az eszmei zűrza­vart. Ebben történelmi jelentő­ségű tett volt a Központi Bi­zottság 1956. december 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az ott elfo­gadott határozat. Ez a marxis­ta-leninista elemzés szabato­san kifejtette az ellenforrada­lom kiváltó okait, a fő mozga­tó erőket, és a jellemző sajá­tosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságo­kat, hogy fő vonásaiban mind­máig érvényes meghatározója az MSZMP tevékenységének. Az ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszö­gezi, az volt, nem pedig „for­radalom" vagy „nemzeti forra­dalom", még ha demokratikus tömegmozgalomból nőtt is ki, amelyben jobbító szándékkal vettek részt a háttérben meg­húzódok ellenforradalmi cél­jait nem ismerő, becsületes dolgozók és a jó hazafiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi— Gerő-klikk tevékenységének züllesztő, bénító hatását fog­lalja össze tömören a határo­zat. És amit a régi vezetőség súlyos hibáiról, sőt bűneiről megsemmisítő ítéletként mond, az ellenkezőjére fordítva prog­ram, ténykedési mód és stílus a megújuló párt számára. Az MDP régi vezetősége 1948 vé­gétől, tőhát a fordulat éve után letért a marxizmus—leni- nizrnus elvi alapjairól, szektás, dogmatikus politikát folytatott, parancsolgató módszereket ho­nosított meg. Akadályozta a demokratizmust, súlyosan meg­sértette a törvényességet. A gazdasági élet irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait - például az iparágazatok feszí­tett, gyorsütemű fejlesztésekor — figyelmen kívül hagyta a termelőszövetkezeti mozgalmat, főleg az önkéntesség elvének megsértésével, kompromittál­ták a parasztság szemében. Gépiesen másolták a ■ szovjet példát, helytelenül értelmezve a magyar-szovjet barátságot, a nemzeti érdekeket háttérbe szorították, a haladó hagyo­mányokat és a nemzeti értéke­ket lebecsülték, és ezzel a nemzeti és hazafias érzéseket sértették. A kommunista párt­tól idege'n módszerek szaka­dáshoz vezettek a párt és a dolgozó tömegek között. Mind­ezt tetézte, hogy e vezető klikk még^az SZKP XX. kongresszu­sának tapasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásai­hoz görcsösen ragaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szembe­fordult velük, a kritikát frakció­zásnak minősítették, és tovább­ra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus ki­javításé t. A második helyen Nagy Im­re és csoportjának a jogos kri­tikai pozícióból, különösen 1956 tavaszától revizionista el­hajlásba torkolló, majd a reak­ciós elemek rendszerellenes tö­rekvéseinek is utat nyitó tevé­kenységét jelölte meg okként a decemberi határozat. Meg­jegyzendő, hogy a Nagy Imre- csoport ténykedését a későb­biek folyamán, nyilvánvalóan új ismeretek birtokálban, ennél szigorúbban ítélte meg a pórt- és államvezetés; nem csupán a pártellenzék jobbszárnyának, hanem a nébhatalom elárulói­nak minősítették, és ennek megfelelően bíróilag is fele­lősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusában halálos íté­lettel sújtották. A harmadik tényező: a hor­thysta, kapitalista-földesúri elemek, akik itthon illegálisan szervezkedve a Nyugatra me­nekült elvbarátaiktól támogatva a tömegek elkeseredését, a szocializmus híveinek bénultsá­gát kihasználva hatalmuk res­taurálására, az 1945 előtti ál­lapotokhoz való visszatérésre törekedtek, bármilyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi eseményekben a nemzetközi imperializmusnak, amely minden lehető módon igyekezett beavatkozni, uszított és szervezkedett a népi rend ellen, nagy mértékben a nyu­gati rádiók és adóállomások útján. Céljuk az volt, hogy a tömegeket a népi demokratikus rendszer, a népköztársaság el­len fordítsák, és az ellenforra­dalom nyeregbe segítésével hajlottak még arra is, hogy új háborús tűzfészket nyissanak Európa szívében. Az 1956. decemberi határo­zatban a párt tevékenységének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési mód­szereiről szóló passzusok meg­győzőek. Az MSZMP „visszavon­hatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helyte­len volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek meg­voltak mindvégig a magyar kommunista mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen el­ítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzítását.” Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a for­radalmi folyamatosságot is vál­laló — állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsúlyozta: az elméletet és gyakorlatot a ma­gyar viszonyoknak, a jelen kö­vetelményeinek megfelelően kell alkalmazni, fellépett a má­solás ellen, és ki merte monda­ni, hogy „a szocializmus építé­sének sajátos, magyar útján akar haladni." A szervezeti és vezetési rend­szabályok alapelve az, hogy az országot vezető párt nem ural­kodó, hanem a nép szolgálatát tartja szép hivatásának. Tiszta­ság, puritanizmus, példamutató áldozatkészség a munkában — ezt követeli a párt minden tag­jától. A demokratikus centraliz­musnak—éppen a múlt tapasz­talatai alapjág — nagy hang­súllyal a demokratikus vonásait emelte ki, felhíva minden szer­vezetet és tagot, hogy bátran lépjen fel a szektás, antide­mokratikus vezetési módszerek felújításának minden kísérlete ellen. A határozat V. fejezetében az aktuális teendők mellett pers­pektivikus kérdések is megfo­galmazódtak. így az a javaslat, is, hogy az állami szervek, a legjobb gazdasági szakemberek bevonásával dolgozzák ki az új helyzetnek megfelelő gazda­sági politikát. Irányelvként újra figyelmeztetett a hazai gazda­sági adottságok figyelebevéte- lére, az egyéni kezdeményezés, a szaktudás, és minden terüle­ten az anyagi ösztönzés érvé­nyesítésére. (Következik: A konszolidáló­dás folyamata) Nemes János Hársfai István Telttssttf »«♦ megeliisö karbantartás Új szolgáltatások a Lakásfenntartó Szövetkezetnél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents