Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-12 / 281. szám

siker Tévébemondó és popénekesnő — Sokkal szőkébb voltál akkoriban. - fogad az ajtó­ban Lőrinci Gabriella tévé­bemondónő és egyben a Z'Zi Labor együttes énekesnője. — Tudod, öregszem — vá­laszolom félénken, és arra gondolok, hogy tíz évvel ez­előtt a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban iskolatársként találkoztunk utoljára. Készül a kávé, közben ki­nézek a lakás ablakán. Előt­tem Buda nagy része, párá­ban. Picit homályosan, mint az emlékek. Mi történt azóta? — teszem fel a megszokott kérdést, és még nem sej­tem, hogy váratlan története­ket tudok meg. — Mit veszíthetek, gondol­tam, és jelentkeztem be­mondónak a tévéhez. Az ELTÉ-n végeztem el a ma­gyar—népművelést, levelezőn. — kezdi Lőrincz Gabriella. — Másfél év után hívtak be a tévéhez meghallgatásra. Vol­tunk vagy hatvanon. Több fordulón is átjutottam, míg újabb félév múlva megtud­tam - felvettek. Ekkor veszem észre először a tévében már látott gesz­tust az arcán. A szándéko­san visszafogott, derűs mo­solyt, azt amikor csak a szem nevet.- Mindig szerettem a sze­replést, de ez valami más. Addig jó, amíg nem tudato­sul bennem a feladat, amíg csak azzal vagyok elfoglalva, hogy „te vagy itt, neked kell ezt megoldani, egyedül." Négy éve csinálom, a smink­kel kezdődött.- Ilyen szép arcra festé­ket?- Mindenkin van itt. En­gem a Kudlik Juli tanított meg annak idején. Bekente a fél arcomat, úgy ahogj ő gondolja, aztán szólt, hogy folytassam. Eleinte félórákat küszködtem; alapozó, pirosí­tok, szemhéjfestékek. Manap­ság legfeljebb tíz perc kell, aztán . . .- Aztán irány a bemondó­fülke . . .- Mi is az RTV-újságból tájékozódunk. Többször utá­nanézek, hogy milyen érde­kességeket fűzhetek hozzá a következő műsorhoz, de na­gyon ritkán van idő arra, hogy önálló dolgokat is hoz­zátegyünk. A bemondófülké­ben, amiben most már faltól falig szőnyeg van, a két ka­mera mellett fotelok is talál­hatók, és a mindig általunk, a ruhánkhoz megválasztott háttér mögött piciny öltöző is rendelkezésünkre áll.- Általában délelőttönként láthatunk . . .- Kevesen tudják, hogy jó néhány kollegámmal együtt külsősök vagyunk, nem tar­tozunk a tévé állományába. Státusstop van.- És mi van a személyid­ben?- SemmL -Nincs benne munkahely. — Érdekes. Nem zavar ez?- Nem. Hozzászoktam az esetlegességekhez. Vagyis inkább: ilyen vagyok. Nem futkosok a munka után, de például a nemrégiben ala­kult 100 tagú budapesti ci­gányzenekar állandó konfe- rálója én vagyok.- És énekelsz a Z'Zi La­borban . . .- Igen, emlékszel, annak idején Ivasivka tanár úr kó­rusában is énekeltem, a La­josban . . . Megkerestek, szí­vesen vállaltam. A napokban megjelenik a nagylemezünk. Két számot énekelek: a Bol­dog békeidőket és a Kakukk­madár a szív címűt. Most, sajnálatos szervezési hibák miatt elmaradt a koncertünk Pécsett, de februárban fellép a Z'Zi Labor az Ifjúsági Ház­ban.- Nem tudom eldönteni, tévébemondó vagy, netán popénekes?- Én sem. Próbálkozom. A tévének köszönhetek min­dent. Az elsőbbséget így a tv élvezi, de a színpad is vonz... Bozsik László Filmforgatás Pécsett Néhányon szabadságot vet­tek ki, mások elkéretőztek munkahelyükről, volt, aki gye­rekének alkalmi dadát keresett, s akadt olyan, akinek nyugdí­jas lévén, sok minden belefér az idejébe, így ráért most is. Meg aztán kötetlen munkaidő­sök vagy talán betegállomány­ban nyilvántartottak jelentek meg a pécsi tv-stúdióban, az újságban közzétett felhívásra, amely szerint 26 évesnél idő­sebb női és férfi statisztákat keresnek filmforgatáshoz.- Nem tudtak semmit a sze­repről az életkori feltételen ki- vül. Mégis mit vállalnának? — kérdeztem a reggel 8 óra előtt érkező, utcán gyülekező statisz­tajelölteket.- Akár a bajszomat is levá­gatnám — mondja nevetve egy fiatalember, s közben megta­pogatja orra alatti büszkesé­gét. A többség tömeg jelenetre számít, de akár beszélnének is, 'ha kell, s a beöltöztetéstől sem riadnak vissza. Vagy lovaglást, cselgáncsozást, zongorázást vállalna a harmincas férfi, aki úgy érzi, hogy karakteres ma­gyar feje van, minden szerep­ben megállná helyét. Amikor megtudja, hogy feladata csu­pán annyi, hogy a főszereplőt eltakarja a Bem utcában a ka­mera elől kissé csalódott. Míg Balázs Attila rendező- asszisztens faggatja a többie­ket, addig a hátul ülők közül ketten már össze is haverkod­nak. A bankettjelenetre osztják be mindkettőjüket, remélve, hogy ott is ilyen vidámak lesz­nek. A hölgy kíváncsiságból je­lentkezett, mégpedig az von­zotta ide, hogy rajta kívül kik jelentkeznek statisztának. A férfit a filmforgatás ismeretlen­sége késztette a tv-stúdióba, bár berendezőként egyszer dolgozott filmnél. A banketto- zóst már csinálta élőben, ugyanabban a ruhában megy el a forgatásra is, mivel a film a hetvenes években játszódik. — Csak azért jöttem, mert •magyar—jugoszláv film lesz, foglalkoztatnak a közös dol­gok. Arra gondoltam, hogy ka­pálni vagy kaszálni kell — a férfit vidéki forgatáshoz viszik majd, beöltözéses szerep lesz, de kaszálnia nem kell. Az ABC-jelenethez sok nyug­díjas került, főként férj, fele­ség. Pénzért, kíváncsiságból, jó szórakozás reményében je­lentkeztek. S tulajdonképpen megszokott dolgot kell csinál­niuk, nem lesz megerőltető. A fiatal férfi gyesen van, de tudja kire hagyni a gyereket. Hozzászokott a szerepléshez, évekig táncolt együttesben. Szüksége van a kiegészítő ke­resetre, meg a kíváncsiság is hajtotta. A - filmet hétköznapi­nak tartja, mozgalmasabbra számított. A Meghasonlottak az MTV pécsi körzeti stúdiója és a Növi Sad-r Tv szenblhorvát nyelvű közös filmje. A forga­táshoz hatvan statiszta szüksé­ges: ennyi név került a rende­zőasszisztens füzetébe a sta­tisztafelvételi napon. L. Cs. K. Több mint kétezer hanglemez Harminc év gyűjtőmunkája A legrégebbi, egy hannove­ri lemez, 1898-ból való, s bár kislemez, természetesen elég nagy a súlya a mai, . hasonló méretűekéhez képest. Érdekes­sége még, hogy csak az égjük oldala játszhátó. Próbálták már többen, stakerfvberek is megállapítani, hogy ki énekel a lemezen, db mindeddig nem sikerült. E régi-régi lemeznek, s mel­lette még sok más lemezritka­ságnak a tulajdonosa egy vil­lanyszerelő, Bodra János. Több mint kétezer lemez tulajdono­sa. A kisszoba a gyűjtő birodalma, itt lemezek s mag­nószalagok garrrfadája áll - a szalagokra a lemezek hang­anyagát vette át, s ha hallgat­ni szeretné valamelyik lemezét, inkább a szalagot teszi föl a magnóra. De nemcsak a kisszoba van tele a lemezekkel: a lakás min­den zugából egyre-másra ke­rülnek elő a méretre csinálta­tott lemeztartó fadobozok. „A gyűjtemény lassan kiszorítja a családot is”, — jegyzi meg ne­vetve Bodra János' felesége. Olyan nagylemez-ritkaságokat is láthattunk nála, amelyeken nem kívülről befelé, hanem be­lülről kifelé halad a tű. — Legalább harminc éve gyűjtöm a lemezeket — mondja Bodra János —, szeretek min­den zenét, amely szép. Hogy mikor hallgatom őket? Ha rossz az idő, vagy vasárnap délutánonként, ha ráérek. Sajnos, kevés az időm a le­mezhallgatásra, legalábbis kevesebb, mint szeretném. Be­vallom, olyan is van, amit még meg sem tudtam hallgatni. Időt kellene szakítani arra is, hogy valamilyen módon kata­logizáljam, úgy helyezzem el a gyűjteményem darabjait, hogy könnyen megtaláljam. Rengeteg Strauss-lemeze van, sok német fúvószene-le- mez található a gyűjteményé­ben. Egymás után kerülnek elő az ismert márkák: a Pátria­lemezek, a His Mater's Voice köztük, a „Nem ütik a jogászt agyon" című tánccsárdás. A Columbia-lemezek között ott van a ritkaságszámba menő „Betyár mulatság". — Bárhová megyünk, akár Budapestre, akár küldföldre — mondja a felesége —, az első, hogy a lemezboltokat nézi vé­gig. Sokat vásároltunk a pesti antikváriumban, de sokat a pécsi vásárban is, és sokat haztak ismerősök. A pécsi német rádió indulásakor ele­inte legtöbbször az ő lemezeit használták. Úgy tudjuk, a kö­zeljövőben is készül majd egy műsor a pécsi rádióban, aho­vá a hanganyagot a férjemtől kérték. Néhány márka még a gyűj­teményből: Diadal Record, Fa­vorite, Special Record. Első magyar hanglemezgyár-sorozat, Pathe. A gyűjtemény nemcsak mennyiségre figyelemre méltó, de néhány régi-régi darab esz­mei értéke is igen nagy. D. Cs. PANORÁMA Karaján Japánban Herbert von Karajan, a Ber­lini Filharmonikusok élén ma, október 12-én, Tokióba indul, mert Japánban nagy koncert- körútat kezdenek. A karmester, aki egyébként most gyógyult fel egy. majdnem életveszélyes­sé vált vírusos influenzából, Japán után az Egyesült Álla­mokban vezényel majd néhány hétig. Ringó Star kocsmája Ringó Star, az egykori Beat- les-tag vendéglőt nyitott Ata- lantában. Énekesnője, a képen látható, 19 éves Mary Davis. A vendéglő műsorában alkalman­ként fellép Michael Jackson is. Domingo, a popsztar * Placido Domingo, a mexikói származású, világhírű opera­énekes, akinek gázsija estén­ként 40—45 ezer dollár, az ORF kiadásában poplemezt jelentetett meg. Deszkamozi Bécsben A világ egyetlen rögtönző­színháza a Bécsben csak nyá­ron működő Stegreiftheater. Tschauer néni, egy öreg, volt jegyszedőnő szervezi, s a művé­szeti élet támogatja pénzado­mányokkal. Rövid cselekmény­vázlat alapján rögtönzik a játékot, s „deszkaszínháznak" hívják őket. Mintájára most „deszkamozit" szerveznek az osztrák fővárosban: Klaus Lem­ke — mint a lapok írják —, igozi bajor humorral vágja majd össze a klasszikus film­alkotások részleteit. Éz elvitte, ez szétszedte, ez eladta Móllá Naszreddin Azerbajdzsáni török anekdota A szamárfej Motaronkéni' Hzezer forint' haszon A móllá a bazárban sétálgatva odament egy ötvös sátrához. Nagyon tetszettek neki a pultra kirakott ék­szerek, figyelmesen nézegette őket. Az ötvös észrevette ezt, és elön­tötte a büszkeség. Ki akarta csúfolni a mollát — odament hozzá és meg­kérdezte : — Mit nézegetsz? — Ezeket az aranyakat, drágakö­veket nézegetem — mondta a móllá. — Úgy tűnik nekem, hogy ez egy ékszerüzlet. — Nemi — mondta gőgösen az ötvös. — Rosszul látod. Ez nem ék­szerüzlet. Én szamárfejeket árulok. A móllá nem jött zavarba: — Ügy látszik, jól megy az üzlet. — Miből gondolod? — kérdezte az ékszerész. — Abból, hogy ebben a hatalmas sátorban már csak egy szamárfej maradi ... — mondta a móllá az ötvös fejére mutatva. (dr. Mándoki László fordítása) A Simson — ez egy nagyon jó kismotor. Ezt onnan is tu­dom, hogy M. I. — márpedig szakértő — egyszerűen nem volt. hajlandó mást lopni. Csak Simsont. Bár hozzá kell tegyem: dolgozott benne az üzleti tisztesség is, ami talán csak azért meglepő, mert tol- vajlásokhoz eleddig legfeljebb csak filmben tudtam kapcsol­ni, de azért is, 'mert ez az M. I. — 16 éves. Bértolvaj, Ha egyszer Simsonra szól a .meg­rendelés, akkor Simsont kell szállítani. ’Mindez nem egyszerű do­log ám! Először is: annyi ilyen kismotor van a városban, hogy az ember a bőség zavaróval kénytelen szembenézni. Má­sodszor kormányzárasok, sőt: jó néhánynak közöttük a gyúj­tása is biztonságos, azaz: csak avatott — ami persze lehet tulajdonosi is — kézzel, vagy kifinomult rafinériával lehet egy ilyen kismotort elkötni. Belejátszik természetesen a sikeres lopásba a tulajdonosok felületessége is — bár ők mondhatják: az ágyba mégse vihetik magukkal a Simson­jukat —, de ez most nem szá­mít. Mert azért egy hónap alatt egy 16 éves sráctól nem •kis teljesítmény hét motort ellepni. Mi kell még mindehhez? Kellett H. Z., ugyancsak fia­talkorú „műszaki szakértő", aki gyors kézzel szedte szét darabjaira az ellopott Sim­sonokat. A helyzet ugyanis az, hogy ezeknek a kismotoroknak csak a vázában van gyártási szám, újabban a motorokban •már nem. Ha mármost elme­gyek a megfelelő boltba, s ve­szek néhány száz forintért egy új vázat' — persze blokk, elismer­vény, egyszóval tiszta ügy —, ebbe beleszerelem az ellopott jószág motorját, csinálok még egy-két kisebb átalakítást, a jóisten se ismer rá a motor­jára. Illetve . . . De erről egy kicsit később. Mert kell még valami az akció sikeréhez. Például Szed- lacsek Attila. Ö már nem fia­talkorú, 23 éves. A megren­delő. Állandó lakása: Pécs, Kossuth utca. Tartózkodási helye: Pécs, Zerge utca. Ideig­lenes lakása: Pécs, Hétvezé- utca. Ez már mond valamit.. . Egyszóval: az átpofozott Sim­sonokkal Szedlacsek járt a vásárba, s adta el a motoro­kat. Akárhogy számolom: da­rabonként 10 000 forint ha­szonnal.­Ám pechje volt. Ha nem is a jóisten, de egy jószemű tu­lajdonos mustra alá vette az el­tűnt motorjára emlékeztető Simsont. Meg is egyezett ma­gával: csak az enyém lehet, s szólt mindjárt egf rendőr­járőrnek. A többi már szoká­sos: igazoltatás, gyanús, jelek, előállítás — és Szedlacsek be­szélni kezdett. Elmondott szé­pen mindent — de csak egy motor lett meg. A vásári. Szép új vázzal. Az ügyben a vizsgálat foly­tatódik. Lft <* M. A. 1 l iilB IP fi9 SS H 'SsSBBr C? «g MságJ H W fw 'VF B *

Next

/
Thumbnails
Contents