Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-02 / 271. szám
1986. október 2., csütörtök Dunántúlt napló 3 Szentlászló É rkezésünket követően lassan végigmentem a falun, engedve az első benyomásoknak: mi a jellemző Szentlászlóra? Annyi bizonyossá Kaposváron át Balaton felé szaladó nagyforgalmú úton autózók nem láthatnak meg mindent, már csak azért sem, mert a község — mint egy Y-betű. Egyik ágába az átutazók sohasem hajtanak be, így marad a főútvonalon meglelt benyomás: rengeteg a virág., a díszcserje, sok új ház épül, itt dolgozik a környék egyik leghíresebb asztalosa, az utóbbi években a vidék színfoltja lett a falu mögötti völgy halastava, s hogy bezárta jó konyhájú korcsmáját Pöttendi István. Ősi hely — mondja hivalkodás nélkül a falukrónika: elmúlt már 750 éves. Számos németajkú lakosa van, akiknek származási helyét nem ismerik, nyelvjárásuk szerint frank-bajor vidékről származnak. Szorgalmuk ma is látszik Szentlászlón, ahol gazdagnak aligha mondható tsz küszködik a természet szeszélyeivel, ám a falu házain a jómód jelei. _______________ E gy évtized alatt száz új lakás Ez már a nyár utolsó sóhaja. Az erőtlen sugarak csípős levegő kíséretében érkeznek ide a dombtetőre, a Pacsirta utca házaihoz. De legalább sejtetik, hogy milyen lehet ez az utca igazi nyári fényben, amikor itt is megszámlálhatatlanul sok virág nyílik. Mert a község legfiatalabb utcája követi a régebbiek szép hagyományát. Az egy- és kétszintes házakat rengeteg fa, cserje és virág övezi. Szinte elrejtik a telkek végén húzódó gazdasági épületeket, a csirke- és disznóólakat. A Pacsirta utcában jó tíz évvel ezelőtt kezdtek építkezni. Akkoriban hihetetlenül olcsón lehetett itt házhelyet kapni. A 30 éven aluliak három, a többiek hatezer forintért vették. Fiatalok, jórészt helyben lakó családok kezdték el a sóját otthonuk megteremtését családi házak formájában. A Pacsirta utca házait is számolva az elmúlt 10 év alatt több mint 100 új ház épült Szentlászlón és a hozzá tartozó településeken. Nemcsak az újonnan kialakított házhelyeken, hanem az öreg, s ezért inkább lebontott épületek helyén is építkeztek az emberek. Ez egyben azt jelenti, hogy szinte minden negyedik ház ebben az évtizedben készült. De most úgy tűnik, hogy nem nagyon ■lesz lehetőség a települések további fiatalodására. A Pacsirta utcában is mindössze egy telek vár még gazdára. Újabbak kialakítására pedig csak a termelőszövetkezeti területek megváltásával lenne lehetőség, de erre nincs pénz. Márpedig - hallottuk a tanácsi vezetőktől - ha jelenleg nem is, de öt-hat év múlva valószínűleg komoly gondot okoz a telkék hiánya. 110 asszony munkahelye Cipőfelsőrészek készülnek a tsz üzemében Főrangú melléküzemág Kívülről sokkal kisebbnek tűnik az épület. Talán a belső tágasság érzetét az is erősíti, hogy bőven van még hely a termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő üzemében gépeknek és természetesen az ezeket kezelő embereknek is. Mutatja Lukács János üzemvezető: ha „beindulnak”', nem lesz itt szabad hely. Alig két éve, hogy elkezdtek itt dolgozni. Úgy tűnik, a termelőszövetkezet vezetősége a melléküzemágak esetében — és elsősorban a cipőfelsőrész- készítésre vonatkozóan — legfeljebb ha idézőjelben használja a mellék-et. Nagyon is fontosak ezek, nemcsak mint munkaalkalmat biztosító helyek, hanem mint a mezőgazdasági nagyüzem mérlegét javító haszanfornások is. Az üzemet saját erőből építette fel a termelőszövetkezet, most 110 asszony jut munkához. Ebben az évben már 13 millió forint a tervük, két műszakban kell érte dolgozni, ez alól a kismamáik — harminc- nyolcán, döntő többségük szentlászlói — kivételt jelentenek. ■Azzal együtt, hogy már két éve dolgoznak a cipőfelsőrész- készítő üzemben, még most is tulajdonképpen betanulási időszak van. Ezt Lukács János így fogalmazza: — Az átlagkereset még mindig nem kiforrott, normában csak január óta dolgoznak az asszonyok. Az év első hét hónapijában az átlagkereset — nagy szóródással — 3000 forint körül volt, ez 75 százalékos teljesítményt takar. Vagyis lőhet itt jobban is keresni, véleményem szerint az év végére a 80 százalékot el is érjük. A feldolgozandó nyersanyag a Szigetvári Cipőgyártól érkezik, természetesen ide szállítják vissza a félkészterméket is. Az együttműködésben nincsen zavar, az üzemvezető szerint Imindkét fél elégedett. Sőt: — Ha elérhetnénk, hogy az itt megtermelt eredmény eredmény nagyobb hányada maradjon üzemben, ezt a bérek emelésére fordíthatnánk, akkor ez további vonzerőt jelentene, s ■egyhamar betölthetnén'k az üzem ma még üresen álló részét tűzőgépekkel . . . Szakadékok szélén Mielőtt a címben fogalmazott gondolatot átvitt értelemben használnánk, sietek gyorsan leszögezni: a termelőszövetkezet irodájában beszélgetve mindegyre szóba kerülnek azok a lehetetlen körülmények, amelyek közepette az üzemnek dolgoznia, tervezett eredményeit hoznia kell. Mindenekelőtt; átlagban 12,9 aranyakoronás földek. (Ismert: már 19 alatt - mint hátrányos helyzetűek —) támogatást kapnak a mező- gazdasági nagyüzemek. Azután a horhosok, meredek emelkedők, mély szakadékok, süppedős-ingoványos völgy- teknők . . . Azt mondja a „Búzakalász” Termelőszövetkezet főkönyvelő-asszonya, dr. Mezei Mihályné: — Amikor más vidékekről érkezett kombájnosok is dolgoztak nálunk, nem mertek olyan oldalakra ráhajtani, ahol a mieink félelem nélkül arattak . . . A váz: összesen 6000 hektár — ezzel a közepes nagyságúak közé tartozik a szentlászlói tsz -, ebből 3200 a szántó, csaknem 1000 az erdő, a többi legelő. Több mint 700 tag, közöttük 450 az aktív, 100 alkalmazott. Feltűnően sok a legelő — érthető, hogy jelentős ágazat az állattenyésztés. A múlt évi OMÉK-kiállításon a szentlászlóiak által kitenyésztett zselici merinó nagydíjat kapott. Ott is a képe a szép állatnak a falon — a piac azonban ingadozik. Tenyésztési díj ide, tenyésztési díj oda, a juhtartással bajban vannak a termelőszövetkezetben. A szarvasmarha? Elérték a tehenenkénti 5500 literes tejhozamot, az 1972-ben használatba vett szakosított telepük azonban rekonstrukcióra szorul, 1989-nél későbbre ez nem is halasztható, és ez a termelőszövetkezetnek mintegy 70 millió forintjába kerülne. Tömören fogalmaz Neitzer József elnök:- Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Félezer hektárnyi területünk — melioráció híján — kihasználatlan. Rossz időjárás volt, rosszak a terméseredményeink: búza a tervezett 48 mázsa helyett 41 -et adott, a zöldbab 40 helyett 20-at, a kukorica 18— 20 helyett 10—12 mázsát. Úgy számolunk, hogy a növénytermelés árbevételkiesése több mint 7 millió forintot jelent.- Ezt valamivel ki kell egyenlíteni.- Természetesen, de sok lehetőségünk nincsen. Talán jelenthet majd az valamit, hogy területünk a halmozottan hátrányos helyzetű térségek közé sorolt, de ennek csak a távolabbi jövőben lehet jelentősége. Addig is a drasztikus költségmegtakarítás, a terven felüli üszőeladás és a tervezettnél 1000 köbméterrel több fa kitermelése hozhat valamit. Napközis éttermet építenek Törlesztés melleit szerény fejlesztés Ha hét nem is, de öt szűk esztendő most mindenképpen kinéz Szentlászlónak és a társtelepüléseinek. A tanácsi fejlesztési pénzből maradó rész olyannyira kevés, hogy csak a tervidőszak utolsó évében, 1990-ben tudnak jelentősebb vállalkozásba kezdeni. A mostani öt évre tervezett összeg nagy. része - 2 millió forint - ugyanis törlesztésre kell. Négy éven át 500—500 ezer forintos részletekben fizeti vissza a községi tanács azt a hitelt, amelyet az előző tervidőszak egyik legjelentősebb létesítményére, az óvoda építésére felvett. Erre az intézményre nagy szüksége volt a településnek. Az előző, 25 személyes óvodában állandósult a zsúfoltság. Ezt a tarthatatlan helyzetet akarták megváltoztatni az új, 50 személyes óvodával, amelynek kialakítását 1982-ben — igaz épp hogy — de elkezdte a Szigetvári Költségvetési üzem. A munka — a kivitelezőt nem éppen dicsérendőén — rendkívül elhúzódott. Tavaly, november végén végre megtörtént a műszaki átadás, aztán a hiánypótlás, majd a sok jogos kifogást követően a további hiánypótlás, végül is idén szeptemberben átadták. A költségek időközben jelentősen megnőttek, és a tanács kénytelen volt hitelt kérni, amit a már említett módon a jövőben fog visszafizetni. E helyzetből következően évente 100 ezer forintjuk marad, amit elsősorban járdák felújítására fordítanak. Hogy mi mindenre kellene a pénz, azt hirtelen csak címszavakban sorolja Welsch Ottó tanácselnök és ölbei Rózsa vb-titkár. Újabb házhelyek 'kialakítására, egészséges ivóvízre, csapadékelvezető csatornára, buszvárók,a, útjavításra, pedagógus szolgáid lakásra és nem utolsósorban üzletekre. Húsbolt ugyan nemsokára—a jövő év elején - nyílik Boldogasszonyfán, ahol a sertés- és marhahús mellett halat és birkahúst is árusítanak majd. Ezt az üzletet a termelőszövetkezet építi. Az új bolttal talán javul az a helyzet, amely napjainkban jellemzi a 'környék húsellátását: friss hús csak hetente egyszer, pénteken délután öt órától kapható Szentlászlón. A vegyesbolt is szeretne javítani a kínálatán, ezért nemrég mélyhűtőpultot kért az üzemeltetőtől, a Szigetvári Áfésztól, de sajnos eredménytelenül. Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy ilyen körülmények között valóban csak egyetlen fontos létesítmény, a napközi étterem építésének kezdésére lesz lehetőségük. Az új étterem azonban megváltás lesz azoknak a gyerekeknek, akik ma nagyon rossz körülmények között, 4-5 csoportban tudnak ebédelni. Az oldalt irta; MÉSZÁROS ATTILA, TOROK ÉVA Fotó: LÄUFER LÁSZLÓ Szeptemberben megnyílt az óvoda ...
