Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-09 / 248. szám
e Dunántúli napló 1986. szeptember 9., kedd Mit mond a jogszabály? A tulajdon elleni szabálysértésekről Berzsenyi a költő, a tiszta erkölcsöt úgy említi, mint minden ország támaszát és talpkövét. S valóban minden társadalomnak megvannak az erkölcsi szabályai és jogi normái, melyek a társadalom összes tagjára nézve kötelezőek. A különböző társadalmi berendezkedésű országok különböző szinten szabályozzák a társadalomra nézve veszélyesnek ítélt cselekedeteket. Magyarországon valamely tevékenységet vagy mulasztást törvény, törvény erejű rendelet, minisztertanácsi rendelet, vagy tanácsrendelet nyilváníthat szabálysértéssé. A tulajdon elleni szabálysértésekről a többszörösen módosított 1968. évi I. tv. rendelkezik. Az említett törvény 105. §. /1 / bekezdése kimondja, hogy aki — kétezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, — kétezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva csalást, szándékos rongálást, — kétezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmény bármelyikét megkísérli, feltéve, hogy a cselekmény egyébként nem bűncselekmény, az szabálysértést követ el és 20 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Gyakoriságát tekintve a tulajdon elleni szabálysértés kiemelkedő helyet foglal el a szabálysértések között. Lényegét tekintve a tulajdon elleni szabálysértés csekélyebb súlyú lopás, sikkasztás, szándékos rongálás. A bűncselekménytől való megkülönböztetés eszköze az értékhatár, melyet a törvény — ha minősítő körülmény nincs — 2000,— Ft-ban állapít meg. Sajnos a szabálysértési hatóságoknak nagyon sok esetben kell eljárást folytatniuk e témakörbe tartozó üqyekben. Pécsett 1983-ban 835 fő, 1984- ben 919 fő, 1985-ben 884 fő részére szabott ki bírságot a Pécs Megyei Város Tanácsa V. B. Hivatal igazgatási osztálya, mint elsőfokú szabálysértési hatóság. Az esetek döntő többsége, megközelítőleg 90%-a lopás volt. A lopások legnagyobb része az áruházakban és a boltokban történik. Társadalmunk egyik nagy vívmánya a munkához való jog, a normális életlehetőség biztosítása. Nincsenek éhezők, nincsenek ruhátlanok, sőt sok esetben gondot okoz a pazarlás. Mégis, egyre növekvő mértékben követnek el lopást az emberek. Mi készteti őket arra, hogy a társadalmi tulajdonhoz nyúljanak? Sokszor maguk az elkövetők sem tudják megindokolni tettük okát. Az üzletekben eltulajdonított áruk fajtája nagyon széles. Talán első helyén vannak az élvezeti cikkek, a szeszes italok, a cigaretta, de nagyon sok az élelmiszer és a ruházati cikk is. Főleg olyan áruk melyek testközelben, a kézitáskában elférnek. Az elkövetők köre is széles skálát mutat. A társadalom minden rétege képviselteti magát az eljárások során. De leginkább a társadalom szélén állók kerülnek szembe a törvénnyel. Az elkövetési módszerek köre is igen tág. Volt aki a kabátját már úgy alakította ki, hogy a belső zsebek számát jelentősen megnövelte az elrejtendő áruk helyéül. Vagy cipővásárlásnál mindkét darabot felpróbálja, a régit a pad alatt hagyja és kisétál a pénztár mellett. A cigarettát felbontja, hogy azt már máshol vásárolta. Itt kívánom felhívni a figyelmét mindenkinek, ha olyan árut visz be az üzletbe, melyet máshol vásárolt, azt a vásárlás megkezdése előtt be kell mutatni. Nagyon sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban növekedett az eltulajdonított áruk száma, értéke, a szabálysértési hatóság is erélyesebben lép fel az elkövetőkkel szemben. Az utóbbi években a kiszabott bírságok átlaga is növekedett. 1983-ban 2312 Ft, 1984- ben 2407 Ft, 1985-ben 2509 Ft volt átlagban az egy főre kiszabott bírság. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy már egy doboz cigarettáért is lehet kapni 1000 Ft-os bírságot, egy pár cipőért 10 000 Ft-ot, ismétlődő esetekben, visszaesőként a maximális pénzbírság kiszabására is sor kerülhet. Az eljárás során minden esetben figyelembe veszi a hatóság az elkövetők személyi körülményeit, de a bírságok arányban kell hogy álljanak a cselekmény súlyával. Amennyiben az elkövetők fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és az munkabérükből vagy egyéb járandóságukból sem letiltható, úgy 60 napig terjedő elzárásra lehet átváltoztatni. Az emberek cselekedetük elkövetésekor nem gondolnak arra, hogy tettüknek milyen következményei lehetnek. A kiszabott bírság megfizetése esetenként nemcsak őket sújthatja, hanem a családja is megérzi azt. A szabálysértési hatóság súlyosabb esetekben élhet azzal a lehetőséggel is, hogy elrendeli a határozatának nyilvános közzétételét, a visszatartó hatás jobb érvényesülése érdekében. Molnár Tamás szabálysértési főelőadó Pécs M. Város Tanácsa V. B. Hivatal igazgatási osztálya RÓZSAK ÉS DÍSZFAISKOLÁNK, VALAMINT GYÜMÖLCSFAISKOLÁNK összes termékeit ismertető, legújabb, színes nagyárjegyzékünket kérésére díjmentesen megküldjük VIDÉKI NOVÉNYMEGRENDELÉSEKET POSTÁN, PONTOSAN TELJESÍTJÜK. Szálkái Kertészet, Budapest, Pf.: 5/206. A Pécsi Fészek Áruház ajánlata: ^ Robi 55-ös kapálógép 12 000 Ft-ért, ▼ KODRI KS 160 hűtőszekrény 3900 Ft-ért, y import tapéták (NSZK) óriási választékban! AMÍG A KÉSZLET TART! Lvov-kertvórosi garázs- építés. Bár lejárt a határidő — augusztus végén —, még lehet jelentkezni a Pécsett, Lvov-Kertvárosban, az Eszék utcában és a Siklósi úton épülő garázsokra. A két helyre eddig 142-en nyújtották be igényüket. Az érdeklődők a telekigénylő lapot a városi tanács vb hivatalának információs szolgálatánál szerezhetik be, majd kitöltés után az építési osztály 63-as szobájában kell leadni. i'; A télre való felkészülés jegyében jégoldót, páramentesítőt, fagyállót, zár- olajozót, különféle akkumulátorokat, valamint fejtámlákat (minden típushoz), csomagtartót, s Polski Fiat 125-ös kocsihoz sárvédőket kínál a Merkur pécsi autószalonja. * Húsz baleset. Az elmúlt héten húsz személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályától. Kettő halálos, hat súlyos, tizenkettő köny- nyű kimenetelű volt. A karosszériás műhelyben vonóhorog felszerelésével is foglalkoznak Fotó: Läufer László Hol javíttasunk? A Pécsi Autójavító Kisszövetkezet Az elmúlt esztendőben 27 400-an fordultak meg a Pécsi Autójavító Kisszövetkezet Diósi úti szervizében, ahol garanciális szavatossági és fizető javításokat vállalnak Lada, Skoda, Trabant, Wartburg, s újabban Barkas, Nysa és Zsuk típusoknál. Az ügyfelek elégedettek a kisszövetkezet dolgozóinak munkájával, amit az is bizonyít, hogy tavaly mindössze négyen reklamáltak írásban az elvégzett munka minősége miatt. Az autójavítónál lehetőség van a járművek úgynevezett zárt technológiás vizsgáztatására, ami azt jelenti, hogy a gépkocsi-tulajdonos beviszi az autóját, s néhány nap múlva — a szükséges javítások elvégzése után — levizsgáztatva átveheti. Az említett típusoknál karosszériajavítást és -fényezést is elvégeznek, az autó műhelybe kerüléséig azonban két hetet várakozni kell. Személy- gépkocsikhoz vonóhorog-gyártást és -felszerelést is vállalnak, csakúgy, mint gumiszerelést és kerékkiegyensúlyozást. Népszerű szolgáltatásuk a járművek szervizelése, melyet nagyon sokan vesznek igénybe: forróvízzel tisztítják az alvázat és motort, s elvégzik a külső és belső mosást, zsírzást, olajcserét. A kisszövetkezet évek óta foglalkozik alváz- és üregvédelemmel, az elmúlt éy őszétől azonban új anyaggal - Dinitrol-TKD — és technológiával, melyre öt év garanciát vállalnak. (Ez idő alatt kétszer hívják vissza az autót felülvizsgálatra, melynek során kijavítják a védőanyagon keletkezett sérüléseket.) Újdonság, hogy OT'P-hitelre is elvégeznek javításokat, az OTP-ügyintézést helyben megoldják, s takarékcsekket is elfogadnak. Ki látta a balesetet? A közlekedési balesetek okainak pontos megállapításánál fontos szerepük van a korszerű technika segítségével nyert helyszínelési adatoknak. Sokszor azonban legalább ilyen fontos szerepet játszanak a szemtanúk vallomásai is. Nyugatnémet kutatók kísérleteket végeztek annak megállapítására, vajon mennyire hihetőek és megbízhatók a tanúvallomások. Elsőként egy filmet mutattak be a kísérleti tanúknak, amelyen egy gépkocsinak hirtelen fékeznie kellett, mert egy labda gurul eléje az úttestre. A kocsit követő autó vezetője ezáltal nehéz helyzetbe kerül, és erős fékezéssel éppen csak hogy meg tud állni, anélkül, hogy belemenne az előtte lévő kocsiba. Érdekes, hogy még ennél az egyszerű esetnél sem egyezett meg a „tanúk" véleménye. Bár karambolra egyáltalán nem került sor, a vetítésen résztvevőik 71 százaléka azt vallotta, hogy az elöl haladó kocsi megrongálódott, a mögötte haladó autó nekiütközött. Ezek a személyek ugyanis bedőltek a kísérletet vezető professzor ravaszul feltett kérdéseinek. A professzor ugyanis nem azt 'kérdézte tőlük, hogy történt-e összeütközés, hanem mindjárt azt akarta tőlük tudni, hogy az okozott kár az elöl haladó kocsin kicsi, közepes, vagy súlyos volt-e. A tanúk véleménye ennek megfelelően megoszlott, ki kisebb, ki nagyobb kárt tanúsított a kocsin. A professzor ezzel bebizonyította, hogy milyen veszélyesek a helytelenül megfogalmazott, szug- gesztív kérdések. És bebizonyította, hogy ha öt tanú ugyanazt vallja is, még korántsem jelenti azt, hogy az igazat állítják. Elég, ha ugyanaz a kihallgató tisztviselő mindegyiknek ugyanazt a szuggesztív kérdést teszi fel. Magától értetődik, hogy szándékosan egy rendőr, bíró, vagy ügyész sem fogja a tanúkat befolyásolni, mint ezt a professzor kísérletei során tette. Mégis könnyen előfordulhat, hogy a vizsgálatot vezető személy saját elképzelését, föltételezéseit szuggerálja a tanúknak. Ezt is sikerült több példával bizonyítani a kísérletek során. A kísérleti csoport vezetője leszögezte, hogy gyakran még a kihallgató személy puszta szókivólasztása is hamis vallomásra készteti a tanúkat. Arra a kérdésre például, hogy milyen nagy volt a balesetben résztvevő kocsik sebessége, a tanúk aszerint válaszoltak, hogy milyen erős szóval jellemzi a kihallgató a balesetet. Amikor például azt kérdezte, hogy milyen sebességgel koccantak össze a kocsik, a tanúk túlnyomó része a sebességet 30 kilométerre becsülte. Ha a kérdést úgy fogalmazta, hogy milyen sebességgel csapódtak egymásba az autók, a tanúk a sebességet 50 (vagy több) kilométerre becsülték ugyanannál az esetnél. De az érzelem is szerepet játszik a tanúk szavahihetőségében. Minél erősebben, minél közelebbről érint valakit a baleset, annál pontatlanabbak lesznek a vallomások. Például akkor, ha egy autó egy gyalogjárót gázol el, ha az áldozat felnőtt személy, a tanúk mintegy 25 százalékkal túlbecsülik az autó sebességét. Ha az áldozat gyermek, akkor átlagban mintegy 75 százalékkal gyorsabbnak ítélik az autót, mint a valóságban haladt! A kísérletek végeztével a szakemberek a következőket javasolták: pontosan meg kell állapítani, hogy a tanú a balesetnek melyik fázisát figyelte meg valóban: a kihallgató személyeket ki kell képezni a kérdések helyes feltevésére: minden kihallgatást egészében hangszalagra kell venni, így később meg lehet állapítani, hogy a tanúkat nem szuggesztív kérdések befolyásolták-e. Gépjárművek kenőzsírjai Az egymáson elmozduló, egymáshoz súrlódó gépalkatrészek megfelelő kenése elsőrendűen fontos feladat. A kenőanyagok csökkentik a felületek közötti súrlódási ellenállást (így csökken a teljesítmény- veszteség, az alkatrészkopás és a súrlódási hő), biztosítják a kent alkatrészek korrózióvédelmét, adott esetben (dugattyú, tömszelence, simmering stb.) elősegítik a tömítést, valamint elvezetik a súrlódási hőt. A gépjárműtechnikában az olajok mellett a kenőzsíroknak van még fontos szerepük. A gépzsírok szobahőmérsékleten alakállandó, jól kenhető anyagok. Fő alkotórészük ásványi kenőolaj, de sűrítőanyagként különböző fémszappanokat is tartalmaznak, valamint esetenként festék-, adalék- és töltőanyagokat. A zsírkenés előnyei: a kent helyről nem folyik el a kenőanyag fez a nehezen hozzáférhető helyeknél különösen fontos szempont). Védi a kent helyet a mechanikai szennyeződésektől, nedvességtől, s más korrózióveszélyt jelentő anyagoktól. Hátránya, hogy nem cirkulál, emiatt hűtő- hatása minimális, és a felületek közti kopásból eredő szeny- nyezést sem „hordja ki”. Fontos jellemzője a gépzsírnak a cseppenéspont, az a hőmérséklet, melyen a melegített zsír első cseppje lecseppen. Ez szabja ‘meg a zsír felhasználhatóságának felső hőmérséklet- határát. Az általános gépzsír (jele: Zs—75; a szám az előírt minimális cseppenéspontot jelzi C- fokban) sárgától a sötétbarnáig terjedő színű anyag. Mintegy 50 C-fokig használható csapágyak, csúszófelületek kenésére. A gördülőcsapágy-zsírok (Zs—90, illetve Zs—100) a legáltalánosabban használt kenőanyagok (piros gépzsír). A Zs- 90 hetven, a Zs-100 nyolcvan C-fok üzemi hőmérsékletig alkalmazható, elsősorban gördülő- és siklócsapágyak, alvázak kenésére. A Zs—100 — magasabb cseppenéspontja, vízállósága miatt — hűtőszivattyúk s egyéb „vizes" alkatrészek kenésére is jó. A grafitos kenőzsír (Zs-80) sötétszürke színű, 5—6 százalék pehelyg ráfit-adalékot tartalmazó kenőanyag. Csavarorsók, fogaskerekek kenésére ez a legalkalmasabb anyag, 60 C- fokig használható. A gépjárműalvóz-zsír (ZsA— 20) sötét barnászöld, szálhúzó, erősen vízálló anyag. Ahogy neve is mutatja, a gépjárművek alvázkenési helyeihez használják. A kerékagy-zsír (ZsK-120) barnászöld színű, szálhúzó kenőanyag. Gépjárművek kerékagyában lévő gördülőcsapágyak kenésére készítik. Magas cseppenéspontja, s szálhúzó tulajdonsága miatt igen röpálló, ezért magas fordulatú gördülőcsapágyakhoz különösen jól használható. Az autódinamó-zsír (ZsD— 160) sötét zöldesbarna színű, rövid szálhúzó tulajdonságú kenőanyag. Nagy hőmérséklettűrése, s száThúzó tulajdonsága miatt gépkocsi-dinamócsap- ágyak és hasonló igénybevételű helyek kenésére alkalmas. A legjobb tulajdonságú gépzsírok a litiumbázisúak. Ezeket univerzális zsírnak is nevezik. Hő-, röp- és vízállóak, ezért a legkritikusabb helyeken is alkalmazhatók. Liton-zsír elnevezéssel kerülnek forgalomba. Nem kimondottan kenőzsír, de zsírszerű anyag a motorlánc kenőanyag (FG—45). Sötét zöldesszürke színű, kb. 10 százalék pehelygrafit adalékot tartalmazó kenőanyag. Motor, kerékpár és egyéb hajtóláncok kenésére használható. A láncot tisztára mosás után 60-80 C- fokra mélegített kenőanyagba áztatjuk, majd a felesleget letöröljük. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR