Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-06 / 245. szám

Műszerek a kutatásban Röviden Angiológiai világkongresz szust tartottak Münchenben, melyhez egy, a trombolízissel foglalkozó kongresszus is kap­csolódott. A világkongresszu­son hat szekcióban tartottak előadásokat. Az érbetegségek fajtáit, kezelésük különböző módjait vitatták meg, bemutat­ták a legújabb tudományos eredményeket. Pécsről öten vettek részt a kongresszuson és hat előadást tartottak. * A karszt- és barlangkutatók nemrégiben Barcelonában megtartott IX. nemzetközi kongresszusa Fodor Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központ­ja tudományos osztályvezetőjét választotta meg a Nemzetközi SPELEOLÓGIAI UNIÓ végre­hajtó bizottságának tagjává. Díszoklevelek. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szep­tember 8-i tanévnyitó ünnepi egyetemi tanácsülésén adják át a Georgikon emlékérmet, a vas, a gyémánt és az arany­diplomákat. Baranyából Miso- ta lózset (Pécs) vas diplomát, Tar Béla (Szentlőrinc) arany diplomát kap. * Külföldi közgazdászhallgatók nyári gyakorlata Pécsett. Ezen o nyáron 22 külföldi közgaz­dászhallgató folytatta nyári gyakorlatát baranyai, de első­sorban pécsi vállalatoknál. A Lengyelországból, Jugoszláviá­ból, Franciaországból, NSZK- ból és Tajvanról érkezett diá­kok a közgazdászhallgatók nemzetközi szervezete, az AISEC szervezésében 6-8 he­tet dolgoztak Baranyában. * Tudományos tapasztalatcse­re. A. M. Grin professzor, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Földrajztudományi In­tézetének osztályvezetője az elmúlt napokban tapasztalat­csere-látogatásra érkezett az MTA Regionális Kutatások Központjába. Tanulmányozta az intézet tudományos kutató­munkáját, a környezetvédelmi kutatások legújabb eredmé­nyeit. * Orosz helyesírási, transzlite- rációs és hangsúlygyakorlatok címmel jelent meg dr. Hajzer Lajosnak, a JPTE Tanárképző Kar orosz tanszéke főiskolai docensének új tankönyve a Tankönyvkiadó gondozásában. Dr. Hajzer Lajos évek óta fog­lalkozik a modern orosz nyelv kifejezéseinek, frazeológiájának feldolgozásával, kutatja a nyel­vi neologizmusokat, továbbá a magyar frazeológia orosz nyel­vi megfelelőit. Egyetemi tan­könyve iránt máris érdeklőd­nek az egyetemek, a tanár­képző karok és a tanítóképzők is, — hiszen e témában ez az első ilyen jellegű tankönyv Magyarországon. * Egyetemi közlemények. Első alkalommal jelent meg a Pé­csi Orvostudományi Egyetem Hivatalos Közleményei című füzet. A közlemények az inté­zetek, klinikák közötti jobb tá­jékoztatást segíti. Az első szám tartalmazza többek között az idei év kinevezéseit, kitünteté­seit, az oktatási rendelkezése­ket. A füzet havonta jelenik majd meg. Szerkesztője: dr. Hajnal József, az egyetem fő­titkára. * A PAB rendezvényeiből. Vég- tagamputóciók rehabilitációja cfmmel tudományos ülést ren­deznek szeptember 12-én 11. órakor a PAB székházában. A kiállítással egybekötött tudo­mányos esemény, a PAB Klini- nikai Kutatási Szakbizottságán belül megalakult mozgásszervi munkabizottság első rendezvé­nye. * Földtannal foglalkozó kínai delegáció érkezik Budapestre szeptember 11-én és szeptem­ber 15-én ellátogatnak Pécsre is, ahol a PAB munkájáról hallgatnak meg egy tájékozta­tót. Országos rendezvény a-XI. kőzet és gázkitörésveszéllyel foglalkozó kollokvium, amelyet szeptember 23—25. között tar­tanak a székházban. Dr. Kontrohr Tivadar A kincskeresés izgalma... — Pólyám kezdetén úgy né­zett ki a technikai felszereltsé­günk, hogy volt egy centrifú- gánk, egy traktornak becézett mélyhűtőnk és ét kosár kém­csövünk — emlékezik dr. Kont­rohr Tivadar, miközben végig­nézzük a laboratóriumokat, a számítógépet, a frakciószedő­ket, kromatográfiás berendezé­seket és az. egyéb modern mé­rőműszereket. A Commodore- hoz egy formára is roppant esztétikus, vörösbarna fotomé­ter csatlakozik, dr. Kontrohr Ti­vadar legújabban megvaló­sult műszere, melynek formá­ját is ő tervezte. Ezt a foto­métert a Labor Műszeripari Művek hamarosan gyártja is. Dr. Kontrohr Tivadar a POTE Mikrobiológiai Intézetében dol­gozik 1957 óta, tudományos főmunkatárs, a biológiai tudo­mány kandidátusa. A buda­pesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem elvégzése után került az intézetbe. Kutatási témája a Gram-negatív baktériumok antigénszerkezetének vizsgála­ta. (Ezek a baktériumok okoz­zák például a tífuszt, vagy a vérhast.) A molekuláris szerke­zet és a biológiai hatás közöt­ti összefüggéseket kutatja a baktériumokból származó an­tigének esetében. A baktéri­umsejt felületén lévő antigének igen bonyolut összetételű óri­ásmolekulák, az ún. lipopoli- szaharidok igen sokféle hatást válthatnak ki az emberi vagy állati sezrvezetben. Például erős lázkeltő, toxikus hatásuk van. Ugyanakkor mestersége­sen bejuttatva, a szervezetet fajlagos védekezésre serken­tik, immusissá teszik a bak­tériummal szemben, amelyből származnak, — de aktiválják például a rosszindulatú daga­natsejtek elleni védekezésben fontos szerepet játszó fehérvér­sejteket (limfocitákat) is. A molekulaszerkezet ismereté­ben ma már lehetővé vált mes­terséges antigéneket gyártani. Ehhez azonban szükséges tud­ni, hogy a molekula melyik ré­sze okozza a kívánt védőhatást. — Különösen sokat foglal­koztam a vérhast okozó Shigel­la sonnei baktériummal. Ez a baktérium kétféle mutánsban ismert. Az egyik változatának nincs megbetegítő hatása, a másiknak viszont van. Kiderült, hogy sejtfelületi antigénjeik abban különböznek egymástól, hogy a nem betegífő mutáns nem tudja a teljes antigénmo­lekulát felépíteni, bizonyos szénhidrátkomponenseket nem képes szintetizálni és így nem tudja beépíteni a lipopolisza- harid molekulába. Az ilyen félig „csupasz" baktérium védtelen, a szervezet ki tudja védeni ha­tását — magyarázza dr. Kont­rohr Tivadar. Kiderült az is, hogy ez a különleges szénhidrátkompo­nens egy hexozaminuronsav, amely a természetben egyedül ebben a baktériumban fordul elő és elsőként dr. Kontrohr Tivadar izolálta és határozta meg a szerkezetét. A további­akban sikerült a lipopoliszaha- rid molekula bioszintézisének eddig ismeretlen lépéseit tisz­tázni, melynek során dr. Kont­rohr és kollégája, dr. Kocsis Bé­la két új nukleotid-cukrot fe­deztek fel és határozták meg a kémiai szerkezetüket. Ezekre a munkákra ma már az olyan tekintélyes szakkönyvek, mint a New Yorkban megjelenő „Me­thods in Enzymology” is hivat­koznak. De az eredmények el­ismerését jelzik a freiburgi Max Planck Immunbiológiai Inté­zetben eltöltött hosszabb ta­nulmányutak, a meghívások, előadások tartására a párizsi egyetem biokémiai intézetébe, a messindi egyetem mikrobio­lógiai intézetébe és számos külföldi kongresszusra, szimpó­ziumra. A biológiai hatás és a szer­kezet közötti bonyolult össze­függések tisztázásához igen sokféle vizsgálati módszert kell alkalmazni. Már a biológiai forrásból származó molekula tiszta előállításához is bonyo­lult műszeres preparativ eljárá­sokat kell alkalmazni, mint például ultracentrifugálás, gél­kromatográfiás, ioncserélő kro­matográfiás eljárások, nem szólva a kiindulási anyagként szolgáló, kilószám tenyésztett baktériumokról. És itt megint visszatérünk a műszerekhez, ameyekből min­dig több és újabb kellene. Dr. Kontrohr Tivadar többfé­le műszert tervezett már és épített meg munkatársaival. A műszerfejlesztő munkára most már támogatást is kapnak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól. A már említett legújabb készülék egy ún. ELISA fotométer. Az ELISA el­járás (az angol enzyme-linked immunosorbent assay rövidíté­séből) nagy jelentőségre tett szert az utóbbi években. Alkal­mazzák a gyógyításban, az ál­lategészségügyben, a növény- védelemben. Alkalmas például fertőző betegségek, főként ví­rusbetegségek, mint például az AIDS-kór kiszűrésére, de a magzat bizonyos fejlődési rend­ellenességeinek a kimutatására is. — Bár eredetileg a szükség vitt rá, szeretek műszereket ter­vezni, építeni, segítve a kuta­tómunkát, amit a kirrcskeresés- hez hasonlíthatnék. Nem tu­dom elmondani azt a nagysze­rű érzést, amikor rábgkkanunk egy még sohasem látott szer­kezetű molekulára. Barlahidai Andrea Nagy biológusok magyar nyelven Érdekes tendencia az, mi­kor életük delén túl neves szaktudósok a filözófia kér­désfelvetéseit érintő problé­mákon kezdik törni a fejüket. Francis Crick, aki a DNS szerkezetének feltárásáért J. D. Watsonnal együtt 1962- ben orvosi - élettani Nobel- díját kapott, szintén egyre in­kább az elméleti biológia, il­letve az evolúciós „ugrások” témaköreivel kezd foglalkozni. Talán nem véletlen, hogy éle. ténék épp hetvenedik esz- tendéjében tisztelgett neki a magyar könyvkiadás, köze­lebbről a Magvető Kiadó az­zal, hogy a Gyorsuló idő so­rozatban megjelentette három olyan tanulmányát, melyek a hatvanas évek második felé­ben tartott előadásai alapján készültek, ,,Molekulákról, em­berekről” címmel. Első tanul­mányában a még századunk­ban is különböző formában és különböző tudományterüle­tek képviselői részéről direkt vagy indirekt formában fel­lépő vitaiizmus ellen kardos­kodik. A vita, melynek során Polányi Mihály és Wigner Jenő gondolatai is bírálat tárgyává válnak, az önrepro­dukciós képesség körül zajlik. Az öröklődés sejtszintű folya­matának össze'oglalása után álló harmadik tanulmányában a biológia néhány jövőbeli kilátásával foglalkozik. Abból kiindulva, hogy az élet kelet­kezésével kapcsolatban nem áll rendelkezésünkre tapasz­talati bizonyíték. Azt jósolja, hogy ez a témakör '„ahelyett, hogy tanulmányozása megfe­lelő tudományos módon ha­ladna előre, szinte teológi- kussá fog válni.” Bár bízik benne, hogy mint a csillagok anyagi összetételének távol­ról történő megismerése is lehetővé vált, az élet kelet­kezése kutatásában sem kell teljesen pesszimistának lenni. A jövőbeni biológiai kutatás másik fontos területeként a magasabb idegműködést jelöli meg. Tárgyalja az agy-számí­tógép, a kettős . kultúra, a fegyverkezés — tudományos kutatás és az oktatás több kérdését is. így amellett, hogy minden egyetemi hallgató ré­szére oktatandónak tart egy „a tudományok térképe” cí­mű kollégiumot, kiemeli, hogy „az általános képzésnek rend­kívül izgalmas, ám elhanya­golt témája az állatok visel­kedése.” Mintha csak a haza- tananyagok ismeretében írta volna Crick e megjegyzését. „Eléggé könnyen megtanul­ható tárgy pedig, mivel alap. Falukutatás az Alföldön Új megvilágításban a szak­szövetkezetekről A legrugalmasabb formáció Agrárszociológiai témát kutat dr. Kovács Teréz, az MTA Regionális Kutató Inté­zetének főmunkatársa, aki egy hónapja került a pécsi intézetbe. Kecskemétről köl­tözött át. Bácskában nőtt fel, Belgrádban végzett egye­temet, s csak két éve dolgo­zik Magyarországon. Kecske­métről magával hozta kuta­tási témáját is — „Az agrár­gazdálkodás, az életmód át­alakulása a szakszövetkeze­tekkel rendelkező falvakban". Tehát a szakszövetkezetek „A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek egyik primití­vebb formája” — idézem föl a tanult leckét. Kovács Teréz gyorsan kiigazít: — -Ne ítéljünk elhamarko­dottan . . . Véleményem sze­rint a mai idők legkorsze­rűbb, legrugalmasabb mező- gazdasági formációja. — Mire alapozza ezt? — Közismert, hogy a szak- szövetkezetek 1961 után ala­kultak meg, elsősorban a rossz természeti adottságú területeken, a szőlővidékeken és azokban az országrészek­ben, amelyekre a tanyarend­szer jellemző. Bács-Kiskun . . . Erre a megyére valamennyi kritérium ráillik. Nem vélet­len, hogy az ország 62 szak- szövetkezete közül 27 itt ta­lálható. -Ezért választottuk ki Jakabszállást — itt tavaly vé­geztünk -felmérést — és Kis- kunmajsát, -ahol az idén töl­töttünk ki 200 kérdőívet. Ja- ka-bszá Máson éppen -az izga­tott, miért -megy nekik olyan jól, amikor sok tényező adna magyarázatot a gyenge gaz­dálkodásra. Kiskunmajsán pedig az teremtett sajátos helyzetet, hogy a szakszövet­kezet átalakult termelőszö­vetkezetté. Beolvasztottak egy tsz-t, s ez azzal járt, hogy megszűnt a szakszövetkezeti jelleg. Itt azt vizsgáltuk, mennyire érvényesülnek a termelőszövetkezeti gazdál­kodásban a szakszövetkezeti formák. A kutatás egészét il­letően főként az érdekel, ho­gyan változott a (családi) paraszti gazdálkodás, meny­nyire épült -bele a mai vál­lalkozói szemlélet. — -Milyen eredményekre ju­tott? — A szak-szövetkezeteken belül kezdettől fogva na­gyobb a tagok önállósága és vállalkozói szabadsága. A tsz-tagok egy hold háztáji földet kapnak, a szakszövet­kezeti tagok — például Ja- kobszálláson átlagosan 3,5 holdon gazdálkodnak. Ter­melési eredményeik sokkal jobbak, mint a közös -földe­ken. A szakszövetkezetek előbb elkezdték a mellék­üzemágak létesítését: általá­ban rugalmasabb a piaci te­vékenységük a tsz-eknél. Igaz, iKiskunmajsán ez több évszázados hagyomány ered­ménye is, hiszen az ottani jászok mindig híres kupecek voltak. -Igazán jól a kereske­dő- és iparosréteg élt a fa­luban. Ma is igen -fejlett az infrastruktúrának ez a része. A szakszövetkezetek koráb­ban semmiféle állami támo­gatást nem élveztek, éppen abból a szemléletből követ­kezően, hogy ez a mezőgaz­daság kollektivizálásának kezdetlegesebb, elmaradot­tabb formája, mégis többsé­gében életképesnek bizonyul­tak a rossz adottságok köze­pette is. Az érdeklődés a 80-as években nőtt meg irántuk, amikor a vállalkozás, az egyéni tőke mozgósítása köz­ponti program lett. -Megjegy­zem, egy angol kutató köny­vet írt a tázlári szakszövetke­zetről, s ebben leszögezte, hogy a szakszövetkezetek a mezőgazdaság kollektivizálá­sának egy sajátosan magyar formáját jelentik. Az agrárszociológiai kuta­tásokkal párhuzamosan Pál- né dr. Kovács Ilona vezeté­sével településszociológiái vizsgálatokat is végeztek a két községben. — Kihasználtuk a lehetősé­get, hogy intézetünk kecske­méti csoportja — a Bács-Kis- kun Megyei Tanács megbí­zásából — a szakszövetkezeti gazdálkodást vizsgálja, s megnéztük az intézményi struktúra érvényesülését, döntési mechanizmusát az érintett községekben. Két jel­legzetes típust találtunk. Ja- kabszállás homogénebb, a szakszövetkezet hatalmi súlya a közéletben is markánsan érvényesül. Kiskunmajsa a településszerkezet és az ér­dekviszonyok szempontjából heterogénebb, de a tanács itt is csak „másodhegedűs" ■a termelőszövetkezet mellett. Havasi János fogalmai nem annyira idege­nek számunkra.” Nos, aki kézbe veszi az etológia, az állatviselkedéstan élő klasszikusának legújabb, magyarul megjelent könyvét, nem biztos, hogy egyet ért Crickkel, de az új kifejezések­kel való megismerkedés ne­hézségeiért -kárpótolni fogja mindaz, amit Konrad Lorenz, 1973-ban Nobel-díjat kapott osztrák etológus „összeha­sonlító magatartás-kutatás: Az etológia alapjai" című könyvében talál. Az Ember és kutya, a Salamon király gyű­rűje című népszerű munkák olvasója már megkedvelhette az idén 83 éves tudós stílu­sát, s ha a válogatott tanul­mányok 1977-ben megjelent -Lorenz-kötetébe beleolvasott, megragadhatta a szerző tu­dományos alapossága, termé­szetközeli kutatás- és gondol­kodásmódja, szakmai igényes­sége. Ugyanezek a jellemzők érvényesek a most megjelent szinte monografikus értékű műre is, -mely mind biológu­sok, mind pszichológuso-k szá­mára értékes munka. Első ré­szében a -biológiai kutatás és gondolkodás metodológiai és módszertani problémáit, esz­közeit mutatja be, ezt köve­tően tárgyalja részletesen a magatartás filogenetikailag programozott élettani alap­folyamatait. Végül a magtartás adaptív modifikációjának hát­terében álló bonyolult és sok­rétű tanulási folyamatokat te­kinti át. Külön kiemelendő a függelék, mely a „Néhány szó a Homo Sapiensről" cí­met viseli, s lényegében csak bepillantást ad abba, hogy a szerző miket tart a humán etológia lényegesebb mód­szertani és tartalmi elemei­nek. A könyv igényes kivitelű megjelentetése a Gondolat Kiadó munkája. Martin László Rovatszerkesztő: I | BARLAHIDAI ANDREA HÉTVÉGE 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents