Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-06 / 245. szám
Késik a megújulás, a magasabb teljesítmény Saját erőből messzebbre kell jutni Megkülönböztetett szerep az emberi tényezőnek, az innovációnak és a vállalkozásnak Interjú Mérei Emillel, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatójával Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának végrehajtó bizottsága ebben az évben kétszer is tárgyalta a Mecseki Szénbányák Vállalat helyzetét, s határozatot hozott a főbb tennivalókra. Mindez, no meg a bányásznap kínálta az alkalmat, hogy felkeressük kérdéseinkkel Mérei Emil vezérigazgatót.- A Mecseki Szénbányák helyzete az utóbbi években tovább romlott, ön személy szerint is többször nyilatkozta lapunkban: a vezetés minden igyekezetével azon van, hogy a hanyatlást megállítsa, a vállalatot a megújulás és a növekedés pályájára állítsa. Milyen eredményeket hoztak az eddigi erőfeszítések, mi az, ami nem sikerült?- Tény az, hogy vállalatunk helyzete romlott, ami azt mutatja, törekvéseink nem hoztak érzékelhető eredményeket a hanyatlás megállításában. Mindenesetre sokasodó gondjainkat a naponként számonkért tervteljesítés kényszerében a leggyorsabban hozzáférhető eszközökkel próbáltuk mérsékelni. A külső környezet a sokféle hiány azonnali megszűnését várja el, s ez a rövid távú érdek túlsúlyához vezet. Növeltük a szabadnapi termelést, növekvő számban foglalkoztattunk • lengyel bányászokat, a mélyművelésre háruló terhek csökkentése érdekében növeltük a külfejtési termelést. Ezzel jelentősen fékezni tudtuk a termelés mennyiségi visszaesését, de szükségszerűen előidéztük a teljesítmények romlását, az önköltség növekedését és g vállalati eredmény veszteségbe fordulását. Kormányzati intézkedések- Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának végrehajtó bizottsága ebben az évben kétszer is napirendre tűzte a Szénbányák helyzetét. A testület hogyan igazolta vissza az eddigi eredményeket, mely útmutatásait kell a leginkább megszivlelni?- A testület ezt megelőzően 1984 májusában tekintette át a Szénbányák helyzetét, s akkor úgy ítélte meg, a vállalati tervek teljesítése és a fejlesztési program végrehajtása bizonytalan. Felkérte az Ipari Minisztériumot a fejlődést szolgáló kormányzati intézkedések kezdeményezésére, valamint útmutatást adott a vállalati vezetés számára a kedvezőtlen tendenciák megállításához szükséges vállalati politika főbb elveire. A mostani, augusztus 19-i állásfoglalás érthetően elsősorban a saját tennivalókra hívja fel a figyelmet, így helyes! Mi is tartjuk azt az elvet, hogy sorsunk mégiscsak a saját kezünkben van. A testület a jelenlegi állapot politikai és gazdasági kihatásait igen kedvezőtlennek minősítve, a fontosabb feladatot a mai helyzetben a hangulaton, a szemléleten való változtatásban jelölte meg, s ezt a követelményt támasztotta a vállalat gazdasági, politikai és társadalmi vezetésével szemben. A végrehajtó bizottság egyetértését fejezte ki a stabilizációt szolgáló központi elképzelésekkel, s az azokra épülő vállalati stratégiával, és támogatásáról biztosította a vállalati vezetést a kibontakozást szolgáló erőfeszítéseiben. Az útmutatások között a vállalat belső irányítási és érdekeltségi rendszere fejlesztésének, a vezetés színvonala emelésének, az akarati egység erősítésének sürgetése, a bányabizton- spg és az egészségvédelem javításának, a bányamunka humanizálásának, a fegyelem erősítésének szorgalmazása jelöli ki törekvéseink főbb irányait.- A bányászat helyzetét javító intézkedések, gondolunk itt a Miniszertanács és az Állami Tervbizottság határozataira, mennyiben segítik a hetedik ötéves tervi célkitűzéseik valóra- valtását? Ezzel összefüggésben hadd utaljak még valamire. Egy korábban, az Országgyűlés ipari bizottságában elmondott hozzászólásában többek között nehezményezte, nincs kellő mozgástere a vállalatnak, hogy érdemes legyen kockázatos, konfliktusokat is vállaló, de sikerekkel is kecsegtető vállalkozásokba kezdeni. Oldódik-e már valamelyest ez a helyzet?- Folytatódik az állami nagyberuházás, amelyre folyó áron évi 1,2 milliárd forintot fordíthatunk, s ezen felül vállalati beruházásokra évi 350 millió forint áll rendelkezésünkre. A hetedik ötéves terv időszakában tehát együttesen A Vasas bányai fejtésben 7,8 milliárd forint értékű beruházásra van fedezetünk. A kormányzati döntés rendezte a gazdálkodás feltételeit is, meghatározva az évi veszteséget kiegyenlítő dotáció összegét, a szén termelői árának növelését és az árkiegészítés mértékét, összességében tehát az említett kormányzati intézkedések feloldották a hazai szénbányászat gazdálkodási feszültségeit, ugyanakkor a feszített követelményeket támasztó, mégis reális középtávú terv teljesítésének alapfeltételeit is megteremtették. A vállalati működés és fejlődés pénzügyi feltételei a ' belső erőforrások hatékonyabb hasznosítására, a teljesítményszínvonal emelésére szorítanak bennünket, azaz gazdálkodásunk csak akkor tartható egyensúlyban, ha a vállalati teljesítmények évről évre jelentősen nőnek. A probléma az, hogy a fokozott teljesítménykövetelményt vállalaton belül nem tudjuk következetesen érvényre juttatni, mert erre .belső irányítási, érdekeltségi és ösztönzési rendszerünk alkalmatlan. Az Országgyűlés ipari bizottságának ülésein erről már több alkalommal szóltam. A szénbányászatban hatályos gazdasági szabályozásnak megfelelően a bérezés terén egyidejűleg van érvényben a bértarifa-rendszer és a központi keresetszabályozás által meghatározott bérszínvonalkorlát. Ez a kettős kötöttség gyakorlatilag nem teszi lehetővé a közvetlen teljesítmény- érdekeltségen alapuló bérezést. A vállalat hetedik ötéves tervi célkitűzéseinek sikeres valóra váltásához a kormányzati döntéssel meghatározott feltételek szükségesek ugyan, de csak a nagyobb vállalati mozgástér létrehozásával lesznek elégségesek is. Kedvező jelek — Milyen a bányászok hangulata? A központi intézkedések hatására mennyiben változott a dolgozók anyagi elismerése, mennyiben javultak a munka- és szociális körülmények? Lesz-e elegendő munkáskéz a feladatok ellátásához, ennek biztosítására mit tesz a vállalat?- A bányászok nehéz munkájukkal arányos anyagi elismerésének szükségessége az elmúlt években minden jelentős társadalmi fórumon támogatásra talált. Ennek hatására a központi keresetszabályozás alá tartozó vállalatok átlagánál nagyobb évi bérfejlesztésre nyílott lehetőség az utóbbi két évben, viszont elmaradt az ipar egészének átlagos bérszínvonal növekedésétől. Igaz, ebben szerepet játszott az is, hogy csökkentek teljesítményeink. További feszültséget okozott, hogy a magasabb kereseti szintet a bányászok csak a szabadnapi munkavégzés vállalásával tudták elérni. Időközben ugyanis egyre határozottabbá vált az az igény, hogy a törvényes munkaidőben, a heti negyven órás főmunkaidőben lehessen tisztességes keresethez jutni. Ezen törekvés nyomában a bányász szakszervezet a szabadnapi termelés és a rendszeressé vált túlmunka radikális csökkentését határozta el, ezzel egyidejűleg munkahelyi váltásra, a nyújtott üzemidőre módot adó munkarendek bevezetéséhez is hozzájárulását adta. Az új munkarendek alkalmazása — bár azt a dolgozók kezdeményezték — megszokott életmódjukat megzavarta, intézkedéseink emiatt nem találkoztak az érintettek egyértelmű helyeslésével, támogatásával. Feltehetően ezzel van ösz- szefüggésben az a tény, hogy a teljesítményszínvonbl a várakozásokkal és a törekvésekkel ellentétben nem nőtt, sőt tovább romlott. A két évvel ezelőtti, egyértelműen bizakodó hangulat ma már csak helyenként mutatkozik, nőtt a passzívak, a fásultak, az elkeseredettek aránya. Az erőltetett termelés, a veszteség csökkentését szolgáló szigorú takarékosság következtében érzékelhetően nem javultak a munkahelyi és szociális körülmények, noha az adott korlátok között javításukra szüntelenül törekszünk. A bányász utánpótlás terén ez évben bizakodásra adó tapasztalataink vannak. A kedvezményes lakásjuttatás, a három év során megszerezhető, összesen 50 ezer forintnyi munkavállalási jutalom, a kemény munkával elérhető magas kereset együttesen úgy látszik^/ relatíve jobb távlatokat ígér, mint a gazdaság más szektorai, ahol ugyancsak sűrűsödnek a gondok. Évek óta először fordul elő, hogy a tényleges fizikai 'létszámunk magasabb a tervezettnél, s ebben a korábbi tendencia megfordulásának első jelét szeretnénk látni. Azon leszünk, hogy ezt a tendenciát tartóssá tegyük, s a minőségi szelekciót tovább javítsuk. Megújul a belső szervezet- Kétségkívül, az előrehaladás kulcsa a műszaki fejlesztésben, a gépesítésben, s nem utolsósorban a vállalat belső szervezetének korszerűsítésében van. Kérem,, röviden vázolja fel, ezen a téren milyen intézkedéseket kívánnak tenni?- Ha a mecseki szénbányászat megújulásának, fejlődésének akadályát egy zárt ajtónak fogjuk fel, akkor a sajátos természeti adottságaink közepette is eredményes gépesítés, műszaki fejlesztés egy objektív törvényszerűségek által meghatározott zár, amelynek kulcsa csak az emberi alkotó- képesség erősítése és jobb hasznosítása lehet. A zár működését is nekünk kell fölismernünk, megtapasztalnunk, de a kulcsot is nekünk kell kireszelnünk, becsiszolnunk. Az elmúlt időszakban valóban a gépesítésben kerestük a kulcsot. Az ismert és beszerezhető bányagépekből nem keveset próbáltunk ki, a zárat azonban még erőltetéssel sem nyitotta egyik sem. Próbálkozásaink vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy a kulcsot az emberi tényezőkben, az innováció és a vállalkozás irányában keressük. Ezen a téren kell saját erőből az eddigieknél többet tenni és másként gondolkodni. A folyó ötéves tervidőszakban alapvető célkitűzésünk a mélyművelés korszerű technikára támaszkodó technológiai megújulás, a dolgozók képességeit jobban hasznosító új munkakultúra önfejlődésének kibontakoztatása, . a következő évtizedben igényként jelentkező fellendülés megalapozása és beindítása. A strukturális átrendeződés időszakában a mélyművelés csökkenő termelését az erőműi ellátásban a külfejtési termelés növelésével, a lakossági széntermékek vonatkozásában pedig a brikettgyártás bővítésével egyenlítjük ki. A korszerűsített és bővített szénelöké- szítőmű üzembe helyezése következtében a termékösszetéú telben növelhető a kokszolható koncentrátum aránya, ezen keresztül a fajlagos árbevétel és* a vállalat jövedelmezősége. A műszaki fejlesztés fő iránya továbbra is a fejtési és vágat- hajtási technológiák gépesítése, a bányamunka humanizálása. A vállalati fejlődés intenzív pályán történő kibontakozásához struturálisan új belső ' és irányítási rendszert kell létrehozni, melynek külső feltétele a központi keresetszabályozás alóli mentesítés, belső feltétele pedig az alulról szerveződő önálló vállalkozási csoportok szerződéses kapcsolataira alapozott vállalati működés. A szefvezeti munkamegosztás és együttműködés kidolgozás alatt álló új rendjében dolgozóink tulajdonosi felelősséggel és közvetlen teljesítményérdekeltséggel, önálló kollektív vállalkozóként kapnak képes-, ségeiknek megfelelő tevékenységi teret. A szervezeti megújulás irányt és hajtóerőt ad a mecseki szénbányászat fellendülésének, az ezredforduló utáni időszakban is. A mai nehézségek mellett is biztos jövője van a mecseki szénbányászatnak, ha közös erőfeszítésekkel és egységesen a megújulást akarjuk — mondta interjúnk végén Mérei Emil vezérigazgató. Miklósvári Zoltán Läufer László felvétele Szerelik a gázvezetéket a Torda utcában Fotó: Proksza László Befejezés előtt Pécsújhegy Kezdik a munkát az Engels úton és az Ürögi fasorban Kedvező hír, ha nehézkesen szerveződött is, de megvan az anyagi fedezet Pécsújhegy hat utcájában a gázvezeték építésére. A Palahegy, a Présház, a Deák Ferenc, a Hamvas, a Szöcske és a Rezgő utcában a százötvennégy lakó kétharmada befizette a hozzájárulást, családonként húszezer forintot. A társulások maguk szervezik az építést annak ellenére, hogy ez év végére tervezték az átadásokat. A reális cél: a jövő év tavaszára elkészülnek a munkával és ezzel a Megyeri Kertváros mellett újabb lakóterületen fejeződhet be a földgázprogram. Hasonlóan a Budai városrészben. Mindkét területen évek óta rendkívüli , nehézségekkel, megtorpanásokkal, többszöri határidő módosításokkal építkeznek. Ami változott és lassítja a munkák mielőbbi befejezését: növekedtek az anyagárak,, a munkadíjak, egy-egy családra nagyobb költség hárul, ezért körülményesebben szerveződnek a társulások, nehezebben gyűlik a munkák kezdését indító anyagi fedezet. A másik oldal; magasak a kivitelezői árajánlatok, és sorra épülnek le azok a vállalati berkekben gázvezeték építésre szerveződött részlégek, amelyek némi garanciát jelentettek eddig a minőségi munkára és a befejezési határidők tartására. Nehezen vállalkozik már a Közúti Építőipari Vállalat és a BÁÉV is. Ma szinte kizárólag gazdasági munkaközösségek — más megyéből is — és magánvállalkozók dolgoznak. A Budai váfosrészben már elkészült a Szivárvány, a Kalapács, a Sellő, az Újvilág, a Baranyavár, a Dagály, a Toj- da és a Tündér utca. Gáz azonban még nincs a vezetékrendszerben. Az itt lakóknak várakozniuk kell addig, míg befejeződik a Vadász utca és a Kiss Ernő utca, mert a többi utca e két rendszerhez kapcsolódik. A legújabb szinte követhetetlen hányadik határidő október, illetve szeptember 15. A Vadász utcában most a BÁÉV alvállalkozójaként a múlt hét óta a szanki tsz gózvezetéképítő szakcsoportja dolgozik. Az utca keleti szakaszán munkaárokban van a vezeték. Ha a hét elején a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat helyreállítaná az utat, legalább egy irányban — a belváros felé — visszaterelhetnék az autóbuszközlekedést a Vadász utcába. Ez azért is szükséges, mert a Közúti Építő vállalat a héten megkezdi a gázvezeték építését az Engels úton és szinte lehetetlenné válik ezen a területen a közlekedés. Az Engels úti vezeték építését november 30-ig vállalta a KÉV, kétszázhetven méteres útszakaszon. Egy-egy család hozzájárulása itt már huszonötezer főrint. Ha a lakók a szennyvízcsatorna építését is vállalnák — ez 35 ezer forint — a KÉV vállalja ezt a munkát és az út helyreállítását. Újabb lakóterület kapcsolódik a földgázprogramhoz, Pécs nyugati városrésze. A héten a Barcsi Költségvetés: üzem megkezdi az ürögi fasorban az építést a vasúti átjárónál levő nyomásszabályozótól a 6/A útig. A terv szerint hétszázötven méteres szakaszt még idén, a többit jövő év elején befejezik. Az egész gerincvezeték hossza- egy kilométer. Kovácstelep mellett lehetőség nyílik több lakótelep ellátására, mint a patacsi, a Bolgár közi és az Úttörő utcai. Az egy kilométer hosszú vezeték hatmillió forintba kerül. A meszesi városrészt ellátó gerincvezeték építéséről egyelőre annyit, hogy a Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat megnyerte a verseny- tárgyalást és négymillió forintért vállalta a munkát. A gerincvezetékhez kapcsolódó utcákban a napokban befejezik a társulások szervezését. G. M. Bővül a tanácsi főépítészi hálózat A megyei és a városi főépítészeknek a településfejlesztés összehangolásában végzett munkájáról szerzett kedvező tapasztalatok alopján a kormány hozzájárult az egész országra .kiterjedő tanácsi főépítészi hálózat kiépítéséhez. Jelenleg mintegy ötven megyei és városi tanácsnál működik főépítész, s az a cél, hogy a következő két évben további több mint 130 helyen töltsék be ezt a munka kört. nagy gyakorilattal rendelkező szakemberrel, aki szakmai tanácsokkal, javaslatok kidolgozásával segíti a helyi tanácsot településfejlesztési döntéseinek előkészítésében és meghozatalában. Településfejlesztési ügyekben ugyanis különösen fontos a körültekintő előkészítés, az új létesítmények helyének kiválasztása. HÉTVÉGE 3. Gázvezeték-építés M r _ _
