Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-26 / 265. szám
e Dunántúli napló 1986. szeptember 26., péntek Technika Tanácskozás baranyaiak részvételével Dízelgyártmányok műszeres vizsgálata Baranyai szakemberek részvételével a BOSCH—dízel- gyártmányok műszeres vizsgálatáról és karbantartásáról rendezett tanácskozást a közelmúltban a nyugatnémet cég Budapesten. Köztudomású, hogy az IKARUS autóbuszokba BOSCH licenc alapján gyártott szerelvények is kerülnek, és ezek hazai szervizszolgálata műszerekben elég szegényes. Ugyanakkor egyre fontosabb, hogy időtmegtakarító vizsgáló berendezések segítségével lépést tudjunk tartani a dízel- technika követelményeivel. Különösen nagy jelentősége van a diagnosztikai és karbantartó módszereknek, mivel egyre kisebb tűrésértékeket kell kielégíteni. A vizsgáló berendezések fejlesztése a BOSCH cégnél a fecskendezők fejlesztésével párhuzamosan történik. Újabb méréstechnikai ismeretek és rendszerek gyakorlati alkalmazására kerül sor. Az autóbuszokba épített nagyobb teljesítményű motorok, az új műszerekkel kiegészített szerelősorok remélhetőleg elvezetnek oda, hogy autóbuszaink füstje kevesebb kormot tartalmaz majd. Az ábrán az új gyártmánysorozatot képviselő EPS 707 típusú próbapad látható, amely a jövőben a vizsgálatok újabb eszköze lehet. Ezek a próbapadok megfelelnek a jelenleg érvényben lévő követelményeknek az ISO 4008 számú szabvány szerint, és figyelembe veszik a kidolgozás alatt álló ISO-előíráso- kat is. Az új pad alapkivitelben hagyományos mérőüveg-technikával működik, ugyandkkor beszerezhető a folyamatosan működő mennyiségmérő rendszer is, 6—8—10—12 hengerszámra. A BOSCH bemutatta dízel füstölésmérő készülékét is, amely további lehetőséget nyújt általános vizsgálathoz. Tökéletesített fűnyíró Az eddig gyártott, vagy házilag készített benzines, illetve villamos hajtású fűnyírók azonos módon dolgoznak, azaz egy ponton — 3—5 centiméter magasságban — egy ütemben vágják el a füvet. Sűrű, magasabb gaz esetén előre, hátra húzogathatja a gépet a gazda, míg elfogadhatóan megtisztul a terület. A legerősebb gép sem képes egy ütemben lenyírni és eltávolítani a maga alá gyömöszölt füvet, amit még össze is kell szecskáznia. Ez nehéz, lassú és energiaigényes munka. Nagy Pál változtatása — melyet Garé községben már több gépen bevezettek — a rossz tulajdonságokat ellenkezőjére fordítja: könnyű, gyors lesz a fűnyírás. Az idő és energia mintegy 50%-át lehet megtakarítani. Mi az újítás lényege? Ferde állásba kell hozni a gépet, így a vágó is dőlt helyzetet vesz fel, A gép az emelkedéstől először a fű tetejét nyírja le, majd fokozatosan darabolja lefelé a kés alsó pontjáig. Annyi helyen metszi el a füvet, ahányat a penge az áthaladási idő alatt fordul. Minden meglévő gép átalakítható, ha az első tengelyt nagyobb átmérőjű kerékkel megemeljük, és a kést teljes hosz- szában élesítjük. Autóút az épület alatt Az új pécsi, belvárosi iskola látható részeivel kapcsolatosan bárki véleményt alkothat. A nem látható szerkezetről azonban kevesen tudják, hogy az a legkorszerűbb alapozási módok egyike, a szakemberek térszíni lemezalapozásnak nevezik. Az angol minta alapján honosított eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy ha egy autóút' képes elviselni 10 —40 tonnás dinamikus terhet (teherautók, kamionok), akkor nyilván hasonló nagyságú statikus teher viselésére is alkalmas. Ez pedig már egy három-négy szintes könnyűszerkezetes épületnek felel meg. A tervezésnél tehát hasonló szempontokat kell figyelembe venni, mint az útpályaszerkezet méretezésénél. A terepszintből kiemelve pedig távol- tarthatók a felszíni és talajvizek. Megoldható tehát a fagy- és olvadáskárokkal szembeni védelem. Az eljárás egyre nagyobb teret hódít a társas- és sorházak építésénél, mivel házilagosan is kivitelezhető. Petrik Árpád Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat fi Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó INDULÓ ÚJ BÚTORALKATRÉSZ-UZEMÉBE FELVESZ: y faipari technikus, Y gépésztechnikus, ▼ képesített könyvelő, y bérszámfejtő, y faipari szerszámélező, y bútorasztalos, y faipari betanított munkás, y raktáros, y kazánfűtő, y portás, y éjjeliőr dolgozókat. Jelentkezéseket az üzemigazgatóhoz kérjük. SZIGETVAR, JÓZSEF A. U. 85. Új eljárással készülő bonyhádi edények A boltokban a közelmúltban megjelent a Polikor márkanevű edénycsalód. A Bonyhádi Zománcárugyár és a TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat együttműködése során ugyanis utóbbi országos pályázaton lehetőséget nyert arra, hogy importból késztermék helyett alapanyagot vásároljon. Ebből az anyagból készítik most már Bonyhádon a Polikor edényeket. A hidegen hengerelt, polírozott, PVC-húzófóliával burkolt acéllemez a hagyományostól eltérő gyártási eszközöket és eljárást igényel. A másik anyag egyik oldalán festett, ellentétes oldalán teflonbevonattal ellátott acéllemez, melyből tortaforma készül. Itt az jelenti az újdonságot, hogy a külső-belső bevonatot nem utólag hordják föl az edényre, hanem a kész lemezből alakítják ki a formát. Roman mixer hidromotor felújítása Az olajmotor és a hajtómű közötti bordás kapcsolat fogai — az igénybevétel lés az anyagráfordítás következtében — lekopnak a motor tengelyéről. A hajtás megszűnik, a mixerdob nem forog. Ha csak a motort cserélik, akkor annak új tengelye beilleszkedik a hajtómű már sérült bordás hüvelyébe. A nagy nyomaték, valamint a változó forgásirány miatt a kapcsolat élettartama az eredetinél sokkal rövidebb. A bordás hüvely cseréjére nincs lehetőség, mert keresekdelmi forgalomban nem kapható. A szerelvények megmentésére olyan megoldást alkalmazott Baji Károly csoportvezető, az ÉPFU újítója, hogy kis átalakítással az egész egység újra fölhasználható. A megoldás egyenértékű a gyári (kivitel lel. Újdonságon dolgoznak a bagodi Zalagépnél Traktorra szerelhető homlokemelő gép Jelenleg a tartós üzemi próbái folynak annak a homlokemelőgépnek, melynek fejlesztési munkálatai 1985 őszén kezdődtek meg a bagodi Zala- gép Vállalat kísérleti műhelyében. A rakodó alkalmas bálák szállítójárműre pakolására, lerakására, illetve kazalba rendezésére. üzemeltethető szúrótüskés megfogóval hengeres bálák, kazalrakodó fejjel szálas anyagok, kanállal pedig ömlesztett termények mozgatására. MTZ—80, vagy MTZ—8Z traktorra szerelhető. Az előzetes piaci felmérések alapján indokoltnak látszott, hogy az ismert és használt NBR—700 nagybálarakodógép 4,5 méteres maximális emelési magasságát növeljék. A kifejlesztett változat ennek megfelelően 6 méteres emelési magassággal rendelkezik. A próbák visszajelzéseinek értékelése, valamint apró módosítások elvégzése után a keresleti viszonyok figyelembevételével a sorozatgyártás valószínűleg 1987 második negyedévében indul meg. Zajcsökkentő eljárások a szénbányáknál A bányászat gépesítésével, a nagyobb teljesítményű gépek megjelentével egyre inkább előtérbe kerül az az igény, hogy a technika fejlődésével párhuzamos zajszintnöveke- dést az ipari zajvédelem követni tudja. A Mecseki Szénbányák Kutatási Központja e követelményeknek kívánt eleget tenni, amikor kifejlesztette új zaj- csökkentő anyagait. Ezek közül az egyik a hang- szigetelő bőrpor kompozíció. Két változatban állítható elő, a tömörebb szerkezetű hanggát- lósra, a habosított változat zajelnyelésre alkalmas. A hanggátló anyag kedvező nyomószilárdságú, és alacsony felületsúlyú. A zajelnyelő elemek porózusak. Alkalmazhatók előregyártott panelelemként térelválasztásra, vagy termek, üzemcsarnokok bu*''olatának kialakítására. Az Építőipari Minőségellenőrző Intézet és a Kutatási Központ vizsgálatai szerint a bőrpor kompozíció a nehezen éghető anyagok kategóriájába tartozik. E tulajdonsága használatára igen széles teret biztosít. A megszilárdult termék nedvességtűrő, sőt agresszív vízzel szemben is ellenálló. A másik fejlesztés eredménye a többrétegű szigetelő lemez. Ez egy, az eddig ismert csillapítóktól teljesen eltérő összetételű, kettő—öt speciális rétegből kialakított, szokatlan megoldású lemez. _ Nagy előnye, hogy a különböző frekvenciájú hangforrásokhoz hangolható, tehát az adott igényekhez állítható össze a rétegek vastagsága és sorrendje. Alkalmas gépkocsik, dízel és villamos mozdonyok, kompresszorok és pneumatikus kézi szerszámok zajszintjének mérséklésére. A Szénbányáknál ennek segítségével sikerült csökkenteni a nagyszámban alkalmazott A—7, A—9-es fejtőkalapócsok és a PR—27-es fúrógépek zörejét. A fejtőkalapácsok mechanikai és kipufogó zaja így 104 decibelről 87-re, a fúrógépeké 105- ről 90 decibelre mérséklődött. Rovatszerkesztő: KONCZ ISTVÁN Széchenyi és anyanyelvűnk Az idén is szeptember 21-én, születésnapján a kegyelet és a tisztelet koszorúját helyezték el a legnagyobb magyar nagycenki koporsóján. A 195 éves évforduló alkalmat ad arra, hogy Széchenyinek anyanyelvűnk felvilágosodás-kori állapotáról vallott felfogását ismertessük. Széchenyi a nagycenki szülői házban figyelte meg, hogy a szegény, számkivetett magyar nyelv inkább csak az előszobákban és a cselédek között az istállóban talált otthonra. „A mágnások — írja Széchenyi — keveset aggódnak a hazáért. Rendszerint külföldön pazarolják pénzüket, de idehaza sem szolgálják hazájukat. Minden hazai dologban járatlanok. Legnagyobb palotáinkban a magyar nyelv idegen. Ritkán fogadják szívesen. S ha néha különös alkalmaknál megcsendül, a számos külföldi szón keresztül csak úgy lövel, mint villám a borult ég hasadékain." Szerinte nyelvünk fennmaradása a nemességnek köszönhető. S ezek körében gyakran tapasztalta, hogy a hazai értékeket túlbecsülték, másrészt hogy egyesek a korlátlanságot tartják szabadságnak és a törvények kijátszására törekednek. Korában az ország műszaki és ipari értelmiségének képviselője, a polgárság nagyobb részt nem volt magyar és nem is akart azzá lenni. Az is igaz, hogy a felsőbbségek nem édesgetik magukhoz a nemzetiségeket, pedig praktikus értel- mességük, kereskedelmi tudásuk, ügyességük nagy hasznára válnék a hazának. A parasztság sok nemzetiségre van tagolva, de mindegyikükben vannak értékek. Erős bírálattal szól a magyar parasztságról, amely „független önérzésében kerüli a munkát s napkeleti komolyságában büszke vadsággal félreteszi a lelki előmenetel és csinosodás (művelődés) legszükségesebb eszközeit." A hazánkba látogató külföldiek, ha nyelvünket tekintik, nem tudják, nem gyanítják, hogy Magyarországon vannak. Ilyen körülmények közepette a magyar nyelv dz 1825—27. évi pozsonyi országgyűlésen a tanácskozások egyik fontos tárgya lett. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról nevezetes 1825. évi november 3-i kerületi ülésen a vármegyék és a városok követei követelték: ne lehessen tanító vagy pap, aki nem tud magyarul, a bíróságok és hatóságok magyarul tárgyaljanak, a városok cseréljék fel német hivatalos nyelvüket magyarral, az iskolákban magyarul tanítsanak, s alakuljon egy társaság a tudományok magyar nyelvre való fordítása céljából. A komáromi követ javasolta, alapítsanak tudós társaságot az egységes magyar nyelv művelésére. Az elhangzott felszólalások után huszárkapitányi egyenruhában felállt Széchenyi István, és felajánlotta egész vagyonának egy évi jövedelmét „a nemzeti szellem felvirágoztatására". Példáját sokan követték. Az Akadémia felállítására két év alatt 250 000 ezüst forint gyűlt össze. Az 1827. évi XI. törvénycikk törvénybe iktatta, 1831. február 14-én pedig — 155 évvel ezelőtt - Pesten megkezdte működését a Magyar Tudós Társaság, azaz a Magyar Tudományos Akadémia. Dr. Tóth István
