Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-25 / 264. szám
I 1986. szeptember 25., csütörtök Dunántúli napló 3 Hz egyetemi tanévnyitók után Diákrádió a középiskolákban R észt vettem oz idei egyetemi-főiskolai évnyitók többségén, és az elmúlt tíz évben szintén rengeteg, az ilyenkor szokásos ünnepi beszédet Hallottam. Folyton az járt az eszemben: én milyen szónoklatot mondanék? Me-t az ünnepi beszédek különbözőek, ami még önmagában nem lenne baj, ám sokszor az volt az érzésem, Hogy az adott egyetem vagy főiskola vezetője sem tudta pontosan eldönteni, ki'hez is szóljon. 'Mert kik vannak az évnyitókon? Az oktatók egy része, a meghívott vendégek és az elsősök. A felsőbb évesek nem nagyon járnak ilyen helyekre, és különben se férnének be a termekbe. Akkor szóljon a beszéd az oktatóknak? Igen ám, de hogy mutassunk rá az esetleges p-cblémákra a hallgatók jelenlétében? Név szerint nem lehet, és nem is érdemes bírálni, a dicséreteknél pedig a h'vatalos kitüntetés* kapottakat illik emlegetni. 'Nagyon érdekes volt idén megfigyelni, hogy a dél-dunántúli tanévnyitó beszédekben általában csak elvi síkon, általánosságban kaphattak tanácsokat azok, akik az adott intézményben tanulni, oktatni, dolgozni fognak. Volt olyan tanévnyitó szöveg, amely oldalakon keresztül vázolta korunk nemzetközi politikáját és o pártkongresszus határozatait, de csak legfeljebb érintőlegesen szólt arról, hogy szeptember elsejétől érvénybe lépett az új oktatási törvény. Ez pedig komoly változásokat hoz. A napokban — az ígérteknél jóval később — ‘jelennek meg az oktatási törvénynek a ‘elsőoktatással kapcsolatos minisztériumi végrehajtási jogszabályai. A szervezési, működési szabályzatról, a kollégiumokról, az oktatói követelményrendszerről, a hallgatók szociális helyzetéhez és tanulmányi munkájához kötődő pénzügyi dolgokról és sok másról. Gyakorlatilag ez a tanév áll rendelkezésre ahhoz, 'hogy ezeknek — a több esetben alternatívákat is tartalmazó - végrehajtási jogszabályoknak alapján az eddigiektől eltérő módon is folyhasson a munka. Az idő rövid, és tudva azokról a vitákról, amelyek megelőzték és egy részében (oktatói követelményrendszer, tandíjak) ma is kísérik az új jogszabályokat, úgy éreztem — hogy nem mindenütt és nem mindig megfelelő az intézményi tervek előkészítettsége. Vizsgálhatjuk a beszédeket a hallgatók oldaláról is. A tanévnyitó az első alkalom arra, hogy találkozzon felsőiskolója vezetőivel, az első lehetőség arra, 'hogy valamilyen képet kapjon ilyen módon is arról az egyetemről vagy főiskoláról, dhol három, négy vagy öt évet eltölt. Talán vár valami személyeset, hiszen azt tudja, vagy legalábbis sejti, ha másból nem, eddigi tanulmányai alapján, hogy itt és most tanulni kell. Volt olyan beszéd, ahol ezeket a bölcs tanácsokat is megkapták, másutt viszont még az első köszöntő mondatokból is kimaradtak. Végül is nem tudtam pontosan eldönteni, milyen ünnepi beszédet írnék, ha engem kérnének fel rá. Azzal próbálom Vigasztalni magam, hogy úgyis a napi munkában, a szemináriumokon és előadásokon, a tudományos produkcióban, a vizsgaeredményeken dől el minden. Valahányszor eddig eljutottam gondolatban, az jutott eszembe, hogy ez a köny- nyeb'bik vége a dolgoknak, hiszen mondjuk, egy évnyitó beszéd megírása is egy konkrét feladat, most pedig igazán nagy jelentősége van, hiszen az oktatási törvény életbe lépésével jelentősen bővülnek az intézményi feladatok, sokkal nagyobb lehetőség lehet saját hatáskörű döntésekre. E zekre a feladatokra folyamatosan kell készülnünk. A felkészültség állapotának csak egyik, és valljuk be, nem is a legfontosabb állomása egy-egy tanévnyitó beszéd. A beszédekből látszott is már néhány kezdeményezés, de sokszor látszott úgy, hogy lesz még munka a végrehajtási utasítások intézményi kimunkálásában, az oktatás és a tudományos kutatómunka színvonalának javításában is. Bozsik L. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában mór csak tíz perc van hátra a harmadik órából, amikor megszólal a rádió. Az iskolai társadalmi munkáról van szó, majd az idei továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségekről és arról, mit várnak a tanulók az újjászervezett KISZ- től. Végül a szokásos kulturális műsorajánlat hangzik el. — A tavalyi év elejétől kéthetenként van műsorunk — mondja Kelemen Menyhért, az iskola tanulója. — Olyan információkat, hasznos tanácsokat is ad a diákrádió, amit a hirdetések nem. Talán a riportok lehetnének rövidebbek és több zene kellene. A műsorokból hiányzik a humor, és többen vagyunk, akik alkalmanként szívesen hallgatnánk egy-két szép verset is. — Nálunk az a gond — mondja Paksicza Éva, a Pécsi Egészségügyi Szakiskola tanulója -, hogy csak a szerdai napon van bent mindenki egyszerre. Bár jó lenne, ha gyakrabban volna, de így csak hetente egyszer van műsor és annak idejéből is sokat elvesz a hirdetés. — Mindennap — általában a nagyszünetben — szól a zene, és tavaly is több megemlékezést tartottunk a ,,hangoson” keresztül, de szervezett diákrádió programok nincsenek — mondja Makai Zsolt, a Nagy Lajos Gimnázium tanulója. — Lassan az egész berendezést ki kell majd cserélni, mert az iskolának nem minden részén leihet jól hallani. 'Gondolom, a felújítás után a rádiószakkörre is lehetőség nyílik. — Tavaly év elején egy másodikos osztály vállalta el a rádióműsorok összeállítását, és egy hónapon keresztül minden héten volt is program — mondja Soczó Emilia, a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola tanulója. — 'Mivel ez az osztály az első hónap után jelezte, hogy egyedül megterhelő ez a feladat, a KISZ alapszervezet egész évre előre beosztotta mikor, melyik osztály készíti el a műsort. Egy évben egy osztályra mindössze kétszer került volna sor. Ez a megoldás is csak egy hónapig ment Aztán idő után kezdtek kimaradni a műsorok, mert a soron következő osztály lusta volt. — Az a legfőbb probléma, hogy a diákok lusták vagy a hallgató diákság érdektelen, vagy éppen a tanárok támogatásának hiánya miatt nincs iskolarádió, annak ellenére, hogy mindenhol megvannak a technikai feltételek — mondja Szőke József, a diákrádiósok megyei stúdiójának tagja. — A stúdió már három éve működik, de sokan még nem is hallottak róla; pedig itt sok segítséget kaphatnának az érdeklődők. N. A. A Pécsi Nyári Színház idei programjában nagy sikert aratott Eck Imre új balettje, A szerelem. Az utolsó, július 7-i előadást azonban elmosta az eső. Most megismétlik a produkciót. Szeptember 29-én, hétfőn este 8 órai kezdettel ismét látható lesz a balett a pécsi Ifjúsági Házban. Szereplői: Uhrik Dóra, Hajzer Gábor, Bálint Éva és Bognár József. Képünkön: Bognár József és Uhrik Dóra. (Tóth László felv.) Képernyő ff ■ éim.; Róka Gyula siójuti tanító, ha jól is esett neki, alighanem nem igazán érti, miért választotta épp. őt a Pécsi Körzeti Stúdió stábja, hogy portréfilmet készítsen róla: Rosszul mondom, érti, persze, hogy érti, csak hát ő semmi egyebet nem tett és tesz, mint a dolgát az ötszázlelkes Balaton környéki faluban. S hogy ez a dolog sokszorosan több, mint a tanítás? Nincs ennél természetesebb. Ilyen kis községben nem csukhatja magára és diákjaira az ajtót a tanító, valamiképp az egész közösség ott ül a tanteremben. A két háború közötti néptanítók jutnak eszembe Róka Gyuláról, a tanítók. Első pillantásra talán korszerűnek sem tűnik a film és Róka Gyula „modellje". Még a Művelődési Kör és a különféle körök is kelthetik az elvadultság képzetét. Decentralizáció és centralizáció csatáját nemhogy a kisközségek, a váró„Mert tanító vagyok...” sok is elvesztették a nyolcvanas évek közepére, többségük anélkül, hogy lett volna mivel „harcba szállni”. Korunk, ugyan sajnálkozással nemjó- ezigy-gyei habosítva, a korszerűsítésé, az összevonásé, megszüntetésé, hajnali buszba pakolt kisgyerekekkel, reménytelenül távolodó orvosi rendelőkkel, színházakkal. Paradox, de mintha ez a vesztett helyzet hívna elő olyan energiákat, dacot, civil kurázsit a kisközösségekből elsősorban, mellyel talán menthető, aminek sose lett volna szabad mentésre szorulnia, mellyel legalábbis késleltethető a bedarálás-bedaráló- dás folyamata, ami persze, nem rútak és gonoszak összeesküvése, hanem kényszerűség, szegénység. Megerősödik benne a praktikus közel (rödiv) látás képessége s elsorvad a távlat. Az, tudniillik, hogy az egész történelmileg belakott ország érezze jól magát a lehetőségek szerint, ne csak csomópontok, így-úgy kiemelt települések. Logikus, hogy az egyre kevesebb pénzt, fejlesztést koncentrálni kell, még szerencse, hogy az emberi energiát, cselekvő kedvet nem olyan egyszerű „körzetesíteni". Ez az az esély, mely az értelmes kisközösségeket megtarthatja és legalábbis öntudatukban, önérzetükben megerősítheti. Nem, nem korszerű hát ez a portréfilm — mely Róka Gyula portréja mellett a legnagyobb természetességgel faluportré is —, több annál. Jövőszerű. Az öntevékenységről szól, arról az önerőről, mely- lyel egy darabka civil társadalom különösebb külső megerősítés, róbólintós és pecsét nélkül is megteremtheti a maga jóérzését, belátható hazáját a hazán belül. S az egyes tehetséges ember, az egyéniség súlyáról, szerepéről ebben a folyamatban. Nem ünneplem persze a kényszert, mely elindítója lehet fontos szemléleti változásoknak. Az, hogy jól lehet tanítani egy összevont siójuti alsótagozatos iskolában, nem jelenti azt, hogy szaporítani kell ezek számát. Róka Gyulák sincsenek minden faluban, de, hogy több van belőlük, mint szkeptikusan hisszük, az nagyon valószínű. Ezért kívánkozik folytatása Litauszki János rendező, Sóvári Gizella szerkesztő, Kókány Zoltán operatőr és Gombár János riporter filmjének, melyben pontosan, tárgyszerűen, elegánsan, a pécsi stúdió legjobb hagyományaihoz híven mutatták be riportalanyukat s rajzolták köré a falut. Róka Gyula „iskoláját". Amivel tudósításuk, megtartva a portré kritériumait, több portrénál, az épp az erőszakoltság, szájba rágás nélkül érzékeltetett modell, egy lassan bontakozó öntevékenységé, mert vannak és lesznek tanítók, tanítottak, közösségek, amelyek, ha kívülről nem várhatják, maguk teremtik meg boldogulásukat. Parti Nagy Lajos Az őszi BNV-ről jelentjük Gazdag a választék az új típusú televíziókban Kínálatok a szabadidőre 29 programos színes tévék A szabad szombatokkal megnövekedett szabadidő hasznos és kellemes kihasználásának lehetősége évek óta sokakat foglalkoztat. A magyar ipar, a szolgáltató ágazat sok ötlettel, ajánlattal jelentkezett eddig is, s most az őszi BNV-n gazdag kínálatot tár a látogatók elé. Vannak akik gyorsan eldöntik, hogy mivel akarják szabadidejüket eltölteni, azok feltételeit keresik a kiállításon. Úgy tűnik sokaknak a legegyszerűbb megoldásnak az látszik, hogy felkeresik a Rubik stúdió elnevezésű pavilont, ahol 150 forintért megvásárolható a Bűvös négyzetek játékcsalád első tagja, a KARIKAVARÁZS. A hajtogatással a szivárványszínű karikák számtalan változatát kapják azok, akik a játék megoldására vállalkoznak. Az árusító pultok elől nem fogy el a vásárlók sora, számukra a szabadidő eltöltésének egy feltétele adva van! Mind nagyobb azok száma, akik szabadidejüket hétvégi telkeiken kívánják eltölteni, és ennek lehetőségei iránt érdeklődnek. A hétvégi- és üdülőházak ajánlata ugyan nem túl gazdag, de ötletet adót, hozzá- férhetőt lehet találni. Nagy sikere van a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát Lilla nyaralóháza bemutatkozásának. A panelcsalád elemeiből felállítható épület kis alapterületen, többszintes megoldással kellemes tartózkodásra biztosít lehetőséget. Csábító ajánlat a gyors szerelési lehetőség is. Ami pedig az irányárat illeti; négyzetméterenként 4900-5200 forint között kerül megépítése. Mit lehet csinálni a ház körüli kertben? Erre már a mezőgazdasági kiállításon is kaphattak választ azok, akik megtekintették az ott létesített biokertet. A kert most is látható, s a Biotéka gm számtalan ötletével segíti a kiskerttulajdonosokat. A szentmórtonkáta[ Kossuth Mgtsz itt mutatja be az általa gyártott és forgalmazott Biofal szabadalmát, mely alkalmas mini konyhakert létesítésére, belső terek növényfüggönnyel való elválasztására, kerítések változatos növénytakarójának megteremtésére. A VILLGÉP már több ízben mutatta be vasból készített kerti bútorait, mely most kerti fedett tartózkodóval, virágtartókkal, Fíángulat- viágítást biztosító lámpatestekkel bővült. Az AGROGÉP nyírteleki leányvállalata a Neptun nevű napenergiát hasznosító, ma már a kereskedelemben is kapható szabadtéri zuhanyozót mutatta be, míg a budapesti Plasteam gm egy másik, Heien nevű szoláris kerti zuhanyozóval jelentkezett. A szabadidő eltöltésének házon belüli egyre kedveltebb segítője a tv, a rádió, a magnetofon. Érthető, hogy a színes tv-készülékekkel hatalmas falfelületeket borító Orion és Videoton pavilonjában nagyszámú az érdeklődő. Az újdonságokat nehéz mind számba venni, de szólni kell az Orion Nárcisz színes készülékéről, melynek egyik típusa 8 program, a másik 29 program és a tele- tex vételére alkalmas. Érdeklődést váltott ki a gyár Panasonic video-magnetofonja és a turnert, erősítőt és kazettás decket tartalmazó mini hi-fi- tornya. A Videoton is bemutatta a 29 programot és teletexet fogható Super Infrakolor készülékét, mely vásárdíjat nyert. Sikert arattak az Akai céggel kifejlesztett képmagnetofonnal és hi-fi sztereó házi stúdiójukkal. Mint minden évben, most is nagy volt az érdeklődés a kempingezést kedvelők körében a lehetőségek iránt. A Lenti Fém és Faipari Szövetkezet bemutatta a 4 fő üdülésére alkalmas Pannónia lakókocsi-családját, a pécsi Autójavító Vállalat a 3 személyes Mecsek lakókocsiját. Két sátras utánfutót kínáltak a vásáron. Az Autóker hozza forgalomba a szovjet gyártmányú SKIF-M sátras utánfutóját, mely három felnőtt és két gyermek részére biztosít kényelmes pihenést, míg a szinte összkomfortot nyújtó Campturist sátras utánfutót az NDK kiállítói mutatták be. M. E. Pécsi tv-film Angster-orgonákról Pécsett működött (1867-1949) a legjelentősebb magyar orgonagyár, az Angster József és Fia Orgona és Harmóniumgyá- ra. Három generáció, az Ang- ster-család összesen öt férfitagja irányította több mint nyolc évtizeden át. A pécsi orgonagyártásról most televíziós dokumentumfilmet készít az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója. A film forgatását tegnap kezdték meg Bükkösdi László rendező irányításával. Felvételek készülnek több pécsi Angster-orgoná- ról, s megszólalnak az egykori gyár ma még föllelhető orgonaépítő mesterei, szakmunkásai is. Az orgonákat, illetve a fölcsendülő műveket Baráti István orgonaművész szólaltatja meg. /
