Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-03 / 242. szám
6 Dunántúli nqpió 1986. szeptember 3., szerda Gyümölcstermesztés korszerűen Mikor szedjük az almát? Mint minden gyümölcsnek, az almának a betakarítása is a szüret időpontjának a meghatározásával kezdődik. Nem egyszerűen munkaszervezési kérdés ez, komoly gazdasági következményei vannak, hiszen a szedés időpontja igen nagy mértékben befolyásolja az alma eltarthatóságát. Az idő előtt szüretelt alma súlya is kevesebb, hamar ráncosodik, fonnyad-apad a tárolás során is. Ezen kívül a raktározási megbetegedésekre is hajlamosabb, következésképpen ezáltal is csökken az árbevétel. Nem helyes túlérett állapotban szedni sem, az így szedett termésünk csak nagy veszteséggel tárolható, hamar eléri a biológiai érettséget, ezután értéke rohamosan csökken, ez esetben nagyfokú romlás következik be. Az optimális szedési idő meghatározására többféle módszer ismert — többhöz műszer szükséges. Most csak azokat a jeleket sorakoztatom fel, amelyek ismeretében a kiskert tulajdonosa is eldöntheti kevés saját tapasztalattal, hogy mikor jött el a szüret ideje. Az alma fajtájának megfelelő méret és szín elérése, a jellegzetes illat és aroma kialakulása, amikor az alma gyengéd csavaró mozdulatra is könnyedén, halk pattanó hanggal a kocsonyával elválik a termőágtól. Vitathatatlan, hogy a mag bámulása is az érettségre utal, de ezt mint egyedüli, kizárólagos jelet nem használhatjuk csalhatatlan biztonsággal, ugyanis nagyon sok évjáratban a magvak megbarnulása megelőzi a szedési érettséget. — Először a korona felső és külső részén érik be az alma, ezt követik érésben a korona belsejében levő gyümölcsök. (A déli oldalon is előbb érik, mint az északin.) Ezért tanácsos a színelő vagy körszedést alkalmazni, és ezt követően második menetben szedni le a még fán levő összes termést. — Az alma szedését mindig a földön állva kezdjük el, és ha már mindazt a termést leszedtük, amit elértünk, csak ezután használjuk az állványokot, létrákat. így kerüljük el, hogy szedés közben leverjük a gyümölcsöt. Minden darab almát kézzel szedjünk, a szedés előtt a körmöket vágjuk rövidre. A termést tenyérbe fogjuk, ne szorítsuk, finom mozdulattal emeljük felfelé, miközben enyhén megcsavarjuk, így a kocsánya lepattan a termőgallyról. ügyeljünk arra, hogy a kocsány a gyümölcsön maradjon, mert ha beszakad, az almánk romlásra hajlamosabb lesz. Fontos ugyanezért az is, hogy ne sérüljön meg a héja, a nyílt seben keresztül fertőződik a gyümölcs. — A leszedett almát egyenként, kíméletesen kell a szedőedénybe tenni — nem dobni! A szedőedény ürítése is óvatosságot igényel, nem szabad az almákat kiönteni belőle, darabonként kell átrakni a ládákba, hogy ne ütődjenek. A szedésre általában fonott kosarat használnak, ez valójában a legalkalmatlanabb, ugyanis a kosár fonatain megtörik az alma húsa. Oldalai hajlékonyak, ez a kosár emelésekor, szállításakor tovább fokozza a gyümölcs törődését. Szedőedénynek almához legalkalmasabb a vödör. Ezt is tanácsos kibélelni. Bélelésére legcélszerűbb a hullámpapír. Teljesítményünket növeli, ha mindkét kezünket használhatjuk szedésre úgy, hogy a vödör fogójára S-alakú horgot erősítünk, és ezzel magunk elé felakasztjuk egy erősebb ágra. —i Csak lassan terjed hazánkban a legcélszerűbb szedőedény alkalmazása, amely vékony alumínium vagy horganyzott lemezből van úgy kialakítva, hogy hevederekkel a mellünkre erősíthető. Zsákvászonnal vagy műanyag szövettel van bélelve és alul üríthető, egy gyors mozdulattal kioldva az alul zsineggel összefogott szövetrészt. Kb. 9—10 kilogramm alma fér bele, amely megszedése lényegesen hamarabb történik más eszközök használatánál, hiszen mindkét kezünk szabad. Buzássy Lajos Ma kezdődik a szőlő szüretelése a PANNONVIN szentmiklósi szőlészetében Fotó Proksza László Érik a gyümölcs A termés mennyisége és minősége szempontjából fontos, hogy a legkedvezőbb időben takarítsuk be a gyümölcsöt, a zöldségféléket is, és a csemege- szőlőt. Különösen ügyeljünk az őszibarackra, mert nagyon érzékeny a nyo- módásra. Ezért csak óvatosan, alig érintve győződjünk meg, hogy rugalmas-e még a húsa, vagy már puha, érett. Félig éretten csak akkor szedjük le, ha befőttet készítünk belőle, máskülönben kényszeréretten keserű marad, és gyorsan ráncosodik. Ne hagyjuk túlérni sem, mert rövid idő alatt romlásnak indulnak a gyümölcsök. Az erős növekedésű őszibarackfákon a szüret után végezzük el a zöldmetszést. Gondosan támasszuk aiá a nagy termést ígérő alma-, körtefákat. A körték többsége utóérő, sőt néhány olyan fajta is van, amelynek zamata, íze csak kellő utóérlelés után lesz igazán finom és különleges. A körtét étkezésre akkor szedjük le, ha egyenletesen halványsárga színű már a gyümölcs, és egy-két napos érlelés után fogyasszuk. Befőttnek akkor a legjobb, ha a haragoszöld szín kissé halvány sárgás-zöldbe megy át. A szilvát csak éretten szedjük - kivétel a befőttkészítés —, mert éretlenül húzós és kellemetlenül savanyú ízű marad. JÓ közepes termés várható Bemutató: tegnap nagyüzemeknek, ma kistermelőknek Az utóbbi évek fagykárai tanulsággal szolgáltak: ott fagyott el a szőlő, ahol őseink korábban nem is termeltek! E tapasztalat alapján jut mindinkább elsődleges szerephez telepítésnél a termőhely megválasztása Baranya—Tolna Somogy—Zala megye nagyüzemeiben és kistermelőinél, s a fajtamegválasztás a második helyre szorul. — A termésbiztonság növelése azt kívánja, hogy a termőhely megválasztásakor legyünk igényesek — mondta dr. Dió- fási Lajos, a PANNONVIN vezérigazgató-helyettese az idei őszi szentmiklósi bemutatón. — Ugyanis hiába olcsóbb a síkterepi művelés, ha a jó területválasztással az időjárás okozta veszteségek elkerülhetők. A kutatóállomás harminc éve rendszeresen összehívja ősz kö- zeledtén a nagyüzemi gazdaságok szakembereit és a kistermelőket, hogy a szőlőtermesztési kísérletek tapasztalatairól tájékoztassa, valamint az új fajtákkal megismertesse őket. Tegnap a nagyüzemek képviselői keresték fel Pécsett a szentmiklósi kísérleti telepet, ma délelőtt 9 órától a kistermelők. Idén jó közepes termés várható. Ez azt jelenti, hogy az 1982—83—84-esnél kevesebb, de a tavalyinál több szőlő kerül a szüretelőkádakba. A Mecsek kivételével az aszály nem okozott terméskiesést Baranyában. Jégkár is csak Bálics-Szkókó- Pécsszabolcs szőlőit érte májusban, valamint Pécsváradot és az attól keletre húzódó térséget augusztusban. Szeptember első napjaira már több szőlőfajtánál a mustfok 20 fölé emelkedett, például a Zenit és a Zengő fajtáknál a kutatóállomás kísérleti telepén. A különleges, aszályos-forró időjárás, mely közel ötven napig tartott, két héttel előbbre hozta a szüretkezdetet. A próbaszedések azt mutatják,. hogy tüzes, alkoholdús, illat- és zamatanyagban gazdag borok lesznek az idén. A fehér boroknál a savszegénység jelent veszélyt, ezért most a savértékekre jobban oda kell figyelni, mint a mustfokokra. Az idei év kedvezett a vörösboroknak, tüzes, testes bor kerül a palackokba, hordókba. A kutatóállomáson ezernél is több fajta szőlőt termesztenek, ezekből jó néhánnyal megismerkedhetnek a rendezvény résztvevői. A fehér fajták közül a Zenit a legkoraibb fajta, már most 21 mustfokos, azonban ennél vigyázni kell a savértékre. A Zengő hasonló fajta, de gazdaságosabb, mert nagyobb a hozama. Szintén jó hozamú a Muscat Ottonei, s az ízanyaga is kiemelkedő. A fagykárokat a Rajnai rizling tűrte a legjobban az elterjedt fajták közül. A savtartalma, mustfoka jó. A Fehér szultán mag nélküli szőlő, egy-két tőke egy család mazsolaellátását biztosítja. A szeptember végére beérő KM— 183 már most tetszetős megjelenésű, rozsdás futtatású, bogyóalakú szőlő. A Narancsízü — mint neve is mutatja — különleges fűszerű fajta, gazdag aromaanyaggal. A Zalagyöngyét már huszonhárom országban telepítik. Csak lisztharmatra és atkára érzékeny, ezért kevesebbszer kell permetezni, mint más szőlőket. Az óriási fürtű, jó ízű Pölöskei muskotály ellenáll a peronosz- pórának és a lisztharmatnak is, még akkor is, ha beültetik más fajták közé. A vörös fajták közül kiemelhető a Blauburger osztrák eredetű szőlő. Villány környékére választékbővítőként telepítik. A Kékfrankosnál, Zweigeltnél lá- gyabb, korábban érik. A Fűszeres kadarka bár jó zamatú, de kicsi a termésbiztonsága. A rendezvényen ismertetett fajták mind kaphatók a PANNONVIN villányi és siklósi oltványtermelő üzemeiben. L. Cs. K. Szüret előtt Szüreti munkánkat mindig az előkészületekkel kezdjük. Először is fogjunk hozzá a présház és a pince kitol arítá- sához. Táivolítsunk el minden felesleges, nem a borkészítéshez, bortárolásíhoz való eszközt, anyagot. Erős szagú anyagokat, például festéket, fűtőolajat, benzint, petróleumot ne tároljunk a présházban, a pincében, mert szagukat átveheti a must, a bor. Hasonlóan kerüljük a burgonya, a káposzta, a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározását, ugyanis ezek szagát is átveheti rövid idő alatt a bor, és kellemetlen ízű lesz. A présházat és a pincét söpörjük fel, majd a tégla- vagy betonpadozatot mossuk fel szó- dós, vagy ultrás vízzel. Ha földpadozatú, az erősen szeny- nyezett homokot, földet vágjuk fel 4-3 centiméter imélyen, és hordjunk helyére tiszta homokot, s döngöljük le. A hordókat alapos tisztogatás után diópáccal kenjük le. Más anyagot ne használjunk, mert a bor nemcsak az erős szagokat veszi át, de káros oldószerek is kerülhetnek bele. A hordók abroncsait rozsdátlanít- suk, és mázoljuk le minium festékkel. A szedéshez, szőlőfeldolgozáshoz szükséges összes edényt, eszközt súroljuk tisztára, különösen a musttal érintkező részeit, s ahol a festék lekopott, kenjük be zománcfestékkel. A műanyag-edényeket, főleg a még nem használt, új edényeket gőzöljük. ügyeljünk azonban arra, nem mindegyik műanyag hőálló. A gőzölés után meleg, 1—2 százalékos szódás oldattal áztassunk. Ajánlatos ezeket megtölteni egy hétig 0,5 százalékos- kénes- savas (borkénes) vízzel. így a műanyag teljesen megtisztítható az oldószerektől. A gumi- vagy műanyag-csöveket töltsük meg, áztassuk 1 — 2 százalékos langyos szódaoldattal. Egy-két nap elteltével még két-háromszor cseréljük a szódás oldatot. Végül gondosan öblítsük ki a csöveket. A használt csöveket ajánlatos nedvesített csőkefével belül kitisztítani. Az erjesztő- és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. Egy hosz- szú, 60—70 cm-es drót végére erősítsünk gyertyát, és eresszük be a hordóba. Ajánlatos kis lapot erősíteni a gyertya alá, nehogy belecsöpögjön a hordóba. A töltőképes hordó levegője beleszagolva egészséges borillatú, fája tiszta, legfeljebb csillogó borkőkristályokat látunk benne. Az ilyen rendben lévő edényt must vagy bor betöltése előtt hideg vízzel öblítsük ki. Ha a hordó kiszikkadt,'használatba vétel előtt egy nappal töltsük fel tiszta, hideg vízzel, és hagyjuk duzzadni. Ha penészszagot észlelnénk a hordóban, gondos kezeléssel kell töltőképessé tennünk. Ekkor aprószemű, tiszta láncdorabokat tegyünk a hordóba, öntsünk hozzá néhány liter tiszta vizet, és a hordó alapos, erős mozgatásával próbáljuk meg a penészt a dongákról eltávolítani. Ha ez sikerült, távolítsuk el a láncokat. Ezután forrázzuk ki a hordót, vagyis öntsünk bele a méretétől függően 5-30 liter forró vizet, dugjuk bele az akonanyílást, és hengergetve rázzuk össze. Negyedóra múlva kiengedhetjük a vizet, ügyeljünk a dugó kivételekor, nehogy a gőz megégesse a kezünket. Ezt a kezelést két-háromszor ismételjük meg. Ezután a hordót 5-30 liter 2 százalékos szódás, forró vízzel mossuk ki. Majd meleg vízzel, végül tiszta hideg vízzel öblítsük és hagyjuk kiszikkadni csui-góra állítva. Befejezésül égessünk el benne 100 literenként negyed-fél azbeszt kénszeletet. Ha mindezt rendbetettük, szerezzük be a must és a bor kezeléséhez szükséges anyagokat. A borkénből 100 literenként 20 grammot, az azbeszt kénszeletből pedig egyszeri közepes kénezést véve alapul 100 liter űrtartalomra 1 darabot vásároljunk. Ha több vastag- bogyójú szőlőfajtánk van, feltétlenül érdemes a jobb lényerés érdekében Phylazim pektin-bontó enzimet venni. Szükséges lesz majd borunkat tisztítani is. A legegyszerűbb módszer a derítés. Ehhez azonban csersav és zselatin kell. Százliterenként többnyire 10 gramm zselatin és 6—10 gramm csersav elegendő. Érdemes a jobb erjesztés érdekében fajélesztőt beszerezni. Már tavaly kapható volt a fehér és a vörös borok készítéséhez a Vinoferm szárított fajélesztő. Fajélesztő rendelhető a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettől is. (6001 Kecskemét, Kisfái, Pf.: 25.) Szent-Miklóssy Ferenc Nevek kavalkádja A szülő joga és kötelessége, hogy született gyermekének nevet adjon. Bár a törvényes rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy az újszülött két utónévvel is rendelkezzék, a szülők ritkán élnek ezzel a lehetőséggel. Pe dig jogszerű volna, ha a sze mélyi igazolványra jogosultság korában maga az érdekelt döntené el, a kettő kö zül melyik név rokonszenvesebb számára, melyiket akarja élete végéig viselni. Az „élete végéig" kifejezést persze meg lehet kontrázni, mert adódhat olyan körülmény, amely miatt valaki keresztnevét megváltoztatni kényszerül. Egy nagyobb üzemben, vállalatnál vagy intézménynél két vagy több azonos nevű személy dolgozhat. Az is megtörtént már, hogy a szülők a nagyszülőkkel együtt előre egyeztették a születendő gyermek, nevét, de a szülők az utolsó pillanatban mégis más nevet választottak. Egyik barátom nagyapaság előtt állt, és a család jó előre elhatározta, hogy ha fiú születik, a családi hagyományoknak megfelelően a kisfiú a Márton nevet fogja vi selni. Pár nap múlva megérkezett a távirat, hogy 350 dekával megszületett a kis Dávidka. A Dunántúli Napló augusztus elsejei számának gazdag anyakönyvi rovatát böngészgetve, valóságos névkavalkád- ra bukkantunk. Feltűnt, hogy szűnőben van a szokatlan keresztnevek imádata. Régeb ben hódított az ún. „opera nevek” világa (pl. Aida, Ofé- lia, Fédra, Kármen stb.), ma már ritkák a névkülöncködők: Zsanett, Bernadett, Anett, Nikolett, Lejla, Diána stb. Megszűnt a Szilvia—Ildikó—Eszter név láza, s újra divatba jöttek a régi keresztnevek: Mária, Éva, Katalin, Erzsébet, Veronika, Zsuzsa stb. Akao egy Antónia, egy Kis Klaudia és egy Végh Viktória, vagyis akadnak, akik szeretik az al- literációs neveket. De szépek a kiveszett magyar keresztnevek is, hisz közismert, hogy a Dóra magyarul Ajándék, a Flóra Virág, a Luca pediq Sugárka. A mostani nevek közül kiemelem a Csengét, amely ősi magyar név, szerepel már a Margit-legendában is. A régebben felkapott Piroskából már csak egy adódott. Kevés a Hajnalka, Boglárka, Tünde. Zenei hangzása van a Melindának és az Imolának is. De hol van a Gyöngyvér, oz Emőke, Emese Enikő, Ibolya, Nárcisz stb.? A férfi keresztnevek között is sok már a régi: József, István, János, Miklós, Mihály, Márton. A pálmát sorrendben a Gábor, a László és a Zoltán viszi el, bár megközelítik őket a Balázs, Krisztián és a Zsolt. Régi bibliai nevekkel is találkozhatunk: Áron, Dávid, Dániel, Péter. Történelmi patinás neveink is szerepelnek: Attila, Árpád, Csaba. Hiányzik viszont a Tünde párja: a Csongor, a Szabolcs, Botond, Bulcsu, Géza, Levente stb. Meg kell jegyeznünk, hogy az Aranka, Emőke, Mónika anyakönyvezésénél a kicsinyítő képzőt nem szabad lekoptatni. Idősödő korúnkra viszont találó Gárdonyi meg jegyzése. Bizonyos koron túl Sárika, Márika, Fánika olydr mint az öreg macskán c pántlika. Tóth István dr. Két héttel korábban kezdődik a azüret
