Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-03 / 242. szám

6 Dunántúli nqpió 1986. szeptember 3., szerda Gyümölcstermesztés korszerűen Mikor szedjük az almát? Mint minden gyümölcsnek, az almának a betakarítása is a szüret időpontjának a meg­határozásával kezdődik. Nem egyszerűen munkaszervezési kérdés ez, komoly gazdasági következményei vannak, hi­szen a szedés időpontja igen nagy mértékben befolyásolja az alma eltarthatóságát. Az idő előtt szüretelt alma súlya is kevesebb, hamar rán­cosodik, fonnyad-apad a tá­rolás során is. Ezen kívül a raktározási megbetegedésekre is hajlamosabb, következéskép­pen ezáltal is csökken az árbe­vétel. Nem helyes túlérett állapot­ban szedni sem, az így sze­dett termésünk csak nagy vesz­teséggel tárolható, hamar eléri a biológiai érettséget, ezután értéke rohamosan csökken, ez esetben nagyfokú romlás kö­vetkezik be. Az optimális szedési idő meghatározására többféle módszer ismert — többhöz mű­szer szükséges. Most csak azo­kat a jeleket sorakoztatom fel, amelyek ismeretében a kis­kert tulajdonosa is eldöntheti kevés saját tapasztalattal, hogy mikor jött el a szüret ideje. Az alma fajtájának megfelelő méret és szín eléré­se, a jellegzetes illat és aro­ma kialakulása, amikor az al­ma gyengéd csavaró mozdu­latra is könnyedén, halk pat­tanó hanggal a kocsonyával elválik a termőágtól. Vitatha­tatlan, hogy a mag bámulása is az érettségre utal, de ezt mint egyedüli, kizárólagos je­let nem használhatjuk csalha­tatlan biztonsággal, ugyanis nagyon sok évjáratban a mag­vak megbarnulása megelőzi a szedési érettséget. — Először a korona felső és külső részén érik be az al­ma, ezt követik érésben a ko­rona belsejében levő gyümöl­csök. (A déli oldalon is előbb érik, mint az északin.) Ezért ta­nácsos a színelő vagy körsze­dést alkalmazni, és ezt köve­tően második menetben szed­ni le a még fán levő összes termést. — Az alma szedését mindig a földön állva kezdjük el, és ha már mindazt a termést le­szedtük, amit elértünk, csak ezután használjuk az állványo­kot, létrákat. így kerüljük el, hogy szedés közben leverjük a gyümölcsöt. Minden darab al­mát kézzel szedjünk, a szedés előtt a körmöket vágjuk rö­vidre. A termést tenyérbe fog­juk, ne szorítsuk, finom moz­dulattal emeljük felfelé, mi­közben enyhén megcsavarjuk, így a kocsánya lepattan a ter­mőgallyról. ügyeljünk arra, hogy a kocsány a gyümölcsön maradjon, mert ha beszakad, az almánk romlásra hajlamo­sabb lesz. Fontos ugyanezért az is, hogy ne sérüljön meg a héja, a nyílt seben keresztül fertőződik a gyümölcs. — A leszedett almát egyen­ként, kíméletesen kell a sze­dőedénybe tenni — nem dob­ni! A szedőedény ürítése is óvatosságot igényel, nem sza­bad az almákat kiönteni belő­le, darabonként kell átrakni a ládákba, hogy ne ütődjenek. A szedésre általában fonott kosarat használnak, ez valójá­ban a legalkalmatlanabb, ugyanis a kosár fonatain meg­törik az alma húsa. Oldalai hajlékonyak, ez a kosár eme­lésekor, szállításakor tovább fo­kozza a gyümölcs törődését. Szedőedénynek almához legal­kalmasabb a vödör. Ezt is ta­nácsos kibélelni. Bélelésére legcélszerűbb a hullámpapír. Teljesítményünket növeli, ha mindkét kezünket használhat­juk szedésre úgy, hogy a vö­dör fogójára S-alakú horgot erősítünk, és ezzel magunk elé felakasztjuk egy erősebb ágra. —i Csak lassan terjed ha­zánkban a legcélszerűbb sze­dőedény alkalmazása, amely vékony alumínium vagy hor­ganyzott lemezből van úgy ki­alakítva, hogy hevederekkel a mellünkre erősíthető. Zsákvá­szonnal vagy műanyag szövet­tel van bélelve és alul üríthe­tő, egy gyors mozdulattal ki­oldva az alul zsineggel össze­fogott szövetrészt. Kb. 9—10 kilogramm alma fér bele, amely megszedése lényegesen ha­marabb történik más eszközök használatánál, hiszen mindkét kezünk szabad. Buzássy Lajos Ma kezdődik a szőlő szüretelése a PANNONVIN szentmiklósi szőlészetében Fotó Proksza László Érik a gyümölcs A termés mennyisége és minősége szempontjából fontos, hogy a legkedve­zőbb időben takarítsuk be a gyümölcsöt, a zöldség­féléket is, és a csemege- szőlőt. Különösen ügyel­jünk az őszibarackra, mert nagyon érzékeny a nyo- módásra. Ezért csak óva­tosan, alig érintve győződ­jünk meg, hogy rugal­mas-e még a húsa, vagy már puha, érett. Félig éretten csak akkor szedjük le, ha befőttet készítünk belőle, máskülönben kény­szeréretten keserű marad, és gyorsan ráncosodik. Ne hagyjuk túlérni sem, mert rövid idő alatt romlásnak indulnak a gyümölcsök. Az erős növekedésű ősziba­rackfákon a szüret után végezzük el a zöldmet­szést. Gondosan támasszuk aiá a nagy termést ígérő al­ma-, körtefákat. A körték többsége utóérő, sőt né­hány olyan fajta is van, amelynek zamata, íze csak kellő utóérlelés után lesz igazán finom és különle­ges. A körtét étkezésre ak­kor szedjük le, ha egyen­letesen halványsárga szí­nű már a gyümölcs, és egy-két napos érlelés után fogyasszuk. Befőttnek ak­kor a legjobb, ha a hara­goszöld szín kissé halvány sárgás-zöldbe megy át. A szilvát csak éretten szed­jük - kivétel a befőttkészí­tés —, mert éretlenül hú­zós és kellemetlenül sava­nyú ízű marad. JÓ közepes termés várható Bemutató: tegnap nagy­üzemeknek, ma kistermelőknek Az utóbbi évek fagykárai ta­nulsággal szolgáltak: ott fa­gyott el a szőlő, ahol őseink korábban nem is termeltek! E tapasztalat alapján jut mind­inkább elsődleges szerephez te­lepítésnél a termőhely megvá­lasztása Baranya—Tolna So­mogy—Zala megye nagyüze­meiben és kistermelőinél, s a fajtamegválasztás a második helyre szorul. — A termésbiztonság növe­lése azt kívánja, hogy a termő­hely megválasztásakor legyünk igényesek — mondta dr. Dió- fási Lajos, a PANNONVIN ve­zérigazgató-helyettese az idei őszi szentmiklósi bemutatón. — Ugyanis hiába olcsóbb a síkterepi művelés, ha a jó terü­letválasztással az időjárás okozta veszteségek elkerülhe­tők. A kutatóállomás harminc éve rendszeresen összehívja ősz kö- zeledtén a nagyüzemi gazda­ságok szakembereit és a kister­melőket, hogy a szőlőtermesz­tési kísérletek tapasztalatairól tájékoztassa, valamint az új faj­tákkal megismertesse őket. Teg­nap a nagyüzemek képviselői keresték fel Pécsett a szentmik­lósi kísérleti telepet, ma délelőtt 9 órától a kistermelők. Idén jó közepes termés vár­ható. Ez azt jelenti, hogy az 1982—83—84-esnél kevesebb, de a tavalyinál több szőlő kerül a szüretelőkádakba. A Mecsek ki­vételével az aszály nem okozott terméskiesést Baranyában. Jég­kár is csak Bálics-Szkókó- Pécsszabolcs szőlőit érte május­ban, valamint Pécsváradot és az attól keletre húzódó térséget augusztusban. Szeptember első napjaira már több szőlőfajtánál a must­fok 20 fölé emelkedett, például a Zenit és a Zengő fajtáknál a kutatóállomás kísérleti telepén. A különleges, aszályos-forró időjárás, mely közel ötven na­pig tartott, két héttel előbbre hozta a szüretkezdetet. A próbaszedések azt mutat­ják,. hogy tüzes, alkoholdús, il­lat- és zamatanyagban gazdag borok lesznek az idén. A fehér boroknál a savszegénység je­lent veszélyt, ezért most a sav­értékekre jobban oda kell fi­gyelni, mint a mustfokokra. Az idei év kedvezett a vörösborok­nak, tüzes, testes bor kerül a palackokba, hordókba. A kutatóállomáson ezernél is több fajta szőlőt termesztenek, ezekből jó néhánnyal megis­merkedhetnek a rendezvény résztvevői. A fehér fajták közül a Zenit a legkoraibb fajta, már most 21 mustfokos, azonban en­nél vigyázni kell a savértékre. A Zengő hasonló fajta, de gaz­daságosabb, mert nagyobb a hozama. Szintén jó hozamú a Muscat Ottonei, s az ízanya­ga is kiemelkedő. A fagykáro­kat a Rajnai rizling tűrte a leg­jobban az elterjedt fajták kö­zül. A savtartalma, mustfoka jó. A Fehér szultán mag nélküli szőlő, egy-két tőke egy család mazsolaellátását biztosítja. A szeptember végére beérő KM— 183 már most tetszetős megje­lenésű, rozsdás futtatású, bo­gyóalakú szőlő. A Narancsízü — mint neve is mutatja — kü­lönleges fűszerű fajta, gazdag aromaanyaggal. A Zalagyöngyét már huszon­három országban telepítik. Csak lisztharmatra és atkára érzé­keny, ezért kevesebbszer kell permetezni, mint más szőlőket. Az óriási fürtű, jó ízű Pölöskei muskotály ellenáll a peronosz- pórának és a lisztharmatnak is, még akkor is, ha beültetik más fajták közé. A vörös fajták közül kiemel­hető a Blauburger osztrák ere­detű szőlő. Villány környékére választékbővítőként telepítik. A Kékfrankosnál, Zweigeltnél lá- gyabb, korábban érik. A Fűsze­res kadarka bár jó zamatú, de kicsi a termésbiztonsága. A rendezvényen ismertetett fajták mind kaphatók a PAN­NONVIN villányi és siklósi olt­ványtermelő üzemeiben. L. Cs. K. Szüret előtt Szüreti munkánkat mindig az előkészületekkel kezdjük. Először is fogjunk hozzá a présház és a pince kitol arítá- sához. Táivolítsunk el minden felesleges, nem a borkészítés­hez, bortárolásíhoz való esz­közt, anyagot. Erős szagú anya­gokat, például festéket, fűtő­olajat, benzint, petróleumot ne tároljunk a présházban, a pin­cében, mert szagukat átveheti a must, a bor. Hasonlóan ke­rüljük a burgonya, a káposzta, a gyümölcsfélék borral egy he­lyiségben való raktározását, ugyanis ezek szagát is átveheti rövid idő alatt a bor, és kelle­metlen ízű lesz. A présházat és a pincét sö­pörjük fel, majd a tégla- vagy betonpadozatot mossuk fel szó- dós, vagy ultrás vízzel. Ha földpadozatú, az erősen szeny- nyezett homokot, földet vágjuk fel 4-3 centiméter imélyen, és hordjunk helyére tiszta homo­kot, s döngöljük le. A hordókat alapos tisztoga­tás után diópáccal kenjük le. Más anyagot ne használjunk, mert a bor nemcsak az erős szagokat veszi át, de káros ol­dószerek is kerülhetnek bele. A hordók abroncsait rozsdátlanít- suk, és mázoljuk le minium festékkel. A szedéshez, szőlőfeldolgo­záshoz szükséges összes edényt, eszközt súroljuk tisztára, külö­nösen a musttal érintkező ré­szeit, s ahol a festék lekopott, kenjük be zománcfestékkel. A műanyag-edényeket, főleg a még nem használt, új edé­nyeket gőzöljük. ügyeljünk azonban arra, nem mindegyik műanyag hőálló. A gőzölés után meleg, 1—2 százalékos szódás oldattal áztassunk. Ajánlatos ezeket megtölteni egy hétig 0,5 százalékos- kénes- savas (borkénes) vízzel. így a műanyag teljesen megtisztítha­tó az oldószerektől. A gumi- vagy műanyag-csö­veket töltsük meg, áztassuk 1 — 2 százalékos langyos szóda­oldattal. Egy-két nap elteltével még két-háromszor cseréljük a szódás oldatot. Végül gondo­san öblítsük ki a csöveket. A használt csöveket ajánlatos nedvesített csőkefével belül ki­tisztítani. Az erjesztő- és tárolóhordó­kat vizsgáljuk meg. Egy hosz- szú, 60—70 cm-es drót végére erősítsünk gyertyát, és eresszük be a hordóba. Ajánlatos kis lapot erősíteni a gyertya alá, nehogy belecsöpögjön a hor­dóba. A töltőképes hordó leve­gője beleszagolva egészséges borillatú, fája tiszta, legfeljebb csillogó borkőkristályokat lá­tunk benne. Az ilyen rendben lévő edényt must vagy bor be­töltése előtt hideg vízzel öb­lítsük ki. Ha a hordó kiszikkadt,'hasz­nálatba vétel előtt egy nappal töltsük fel tiszta, hideg vízzel, és hagyjuk duzzadni. Ha pe­nészszagot észlelnénk a hor­dóban, gondos kezeléssel kell töltőképessé tennünk. Ekkor ap­rószemű, tiszta láncdorabokat tegyünk a hordóba, öntsünk hozzá néhány liter tiszta vizet, és a hordó alapos, erős moz­gatásával próbáljuk meg a pe­nészt a dongákról eltávolítani. Ha ez sikerült, távolítsuk el a láncokat. Ezután forrázzuk ki a hordót, vagyis öntsünk bele a méretétől függően 5-30 liter forró vizet, dugjuk bele az akonanyílást, és hengergetve rázzuk össze. Negyedóra múl­va kiengedhetjük a vizet, ügyeljünk a dugó kivételekor, nehogy a gőz megégesse a ke­zünket. Ezt a kezelést két-há­romszor ismételjük meg. Ez­után a hordót 5-30 liter 2 százalékos szódás, forró vízzel mossuk ki. Majd meleg vízzel, végül tiszta hideg vízzel öblít­sük és hagyjuk kiszikkadni csui-góra állítva. Befejezésül égessünk el benne 100 literen­ként negyed-fél azbeszt kén­szeletet. Ha mindezt rendbetettük, szerezzük be a must és a bor kezeléséhez szükséges anyago­kat. A borkénből 100 literen­ként 20 grammot, az azbeszt kénszeletből pedig egyszeri kö­zepes kénezést véve alapul 100 liter űrtartalomra 1 darabot vásároljunk. Ha több vastag- bogyójú szőlőfajtánk van, fel­tétlenül érdemes a jobb lé­nyerés érdekében Phylazim pektin-bontó enzimet venni. Szükséges lesz majd borunkat tisztítani is. A legegyszerűbb módszer a derítés. Ehhez azon­ban csersav és zselatin kell. Százliterenként többnyire 10 gramm zselatin és 6—10 gramm csersav elegendő. Érdemes a jobb erjesztés érdekében faj­élesztőt beszerezni. Már tavaly kapható volt a fehér és a vörös borok készítéséhez a Vinoferm szárított fajélesztő. Fajélesztő rendelhető a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézettől is. (6001 Kecskemét, Kisfái, Pf.: 25.) Szent-Miklóssy Ferenc Nevek kavalkádja A szülő joga és kötelessé­ge, hogy született gyermeké­nek nevet adjon. Bár a tör­vényes rendelkezések lehető­séget adnak arra, hogy az újszülött két utónévvel is ren­delkezzék, a szülők ritkán él­nek ezzel a lehetőséggel. Pe dig jogszerű volna, ha a sze mélyi igazolványra jogosult­ság korában maga az érde­kelt döntené el, a kettő kö zül melyik név rokonszenve­sebb számára, melyiket akar­ja élete végéig viselni. Az „élete végéig" kifejezést per­sze meg lehet kontrázni, mert adódhat olyan körülmény, amely miatt valaki keresztne­vét megváltoztatni kényszerül. Egy nagyobb üzemben, válla­latnál vagy intézménynél két vagy több azonos nevű sze­mély dolgozhat. Az is megtörtént már, hogy a szülők a nagyszülőkkel együtt előre egyeztették a születendő gyermek, nevét, de a szülők az utolsó pillanat­ban mégis más nevet válasz­tottak. Egyik barátom nagy­apaság előtt állt, és a család jó előre elhatározta, hogy ha fiú születik, a családi hagyo­mányoknak megfelelően a kis­fiú a Márton nevet fogja vi selni. Pár nap múlva megér­kezett a távirat, hogy 350 dekával megszületett a kis Dávidka. A Dunántúli Napló augusz­tus elsejei számának gazdag anyakönyvi rovatát böngész­getve, valóságos névkavalkád- ra bukkantunk. Feltűnt, hogy szűnőben van a szokatlan ke­resztnevek imádata. Régeb ben hódított az ún. „opera nevek” világa (pl. Aida, Ofé- lia, Fédra, Kármen stb.), ma már ritkák a névkülöncködők: Zsanett, Bernadett, Anett, Ni­kolett, Lejla, Diána stb. Meg­szűnt a Szilvia—Ildikó—Eszter név láza, s újra divatba jöt­tek a régi keresztnevek: Má­ria, Éva, Katalin, Erzsébet, Veronika, Zsuzsa stb. Akao egy Antónia, egy Kis Klaudia és egy Végh Viktória, vagyis akadnak, akik szeretik az al- literációs neveket. De szépek a kiveszett ma­gyar keresztnevek is, hisz köz­ismert, hogy a Dóra magya­rul Ajándék, a Flóra Virág, a Luca pediq Sugárka. A mostani nevek közül kieme­lem a Csengét, amely ősi magyar név, szerepel már a Margit-legendában is. A ré­gebben felkapott Piroskából már csak egy adódott. Kevés a Hajnalka, Boglárka, Tünde. Zenei hangzása van a Me­lindának és az Imolának is. De hol van a Gyöngyvér, oz Emőke, Emese Enikő, Ibolya, Nárcisz stb.? A férfi keresztnevek között is sok már a régi: József, István, János, Miklós, Mihály, Márton. A pálmát sorrendben a Gábor, a László és a Zol­tán viszi el, bár megközelítik őket a Balázs, Krisztián és a Zsolt. Régi bibliai nevekkel is találkozhatunk: Áron, Dávid, Dániel, Péter. Történelmi pa­tinás neveink is szerepelnek: Attila, Árpád, Csaba. Hiány­zik viszont a Tünde párja: a Csongor, a Szabolcs, Botond, Bulcsu, Géza, Levente stb. Meg kell jegyeznünk, hogy az Aranka, Emőke, Mónika anyakönyvezésénél a kicsinyí­tő képzőt nem szabad lekop­tatni. Idősödő korúnkra vi­szont találó Gárdonyi meg jegyzése. Bizonyos koron túl Sárika, Márika, Fánika olydr mint az öreg macskán c pántlika. Tóth István dr. Két héttel korábban kezdődik a azüret

Next

/
Thumbnails
Contents