Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-23 / 262. szám
2 Dunántúli napló 1986. szeptember 23., kedd Befejeződött a bizalom- erősítő konferencia (Folytatás az 1. oldalról) plenáris ülésen szeptember 19-i keltezéssel fogadták el, miután pénteken a konferencián „megállították az órákat'', hogy a munkacsoportok befejezhessék az okmány és a hozzá tartozó nyilatkozatok szövegezését. Az európai biztonság erősítése és a nagyobb bizalom megteremtése felé mutat a stockholmi résztvevők azon megállapodása — s ennek a záróokmányba történt foglalása -, hogy a részes államok kötelezettséget vállalnak az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra az államközi kapcsolatokban. A TASZSZ értékelése szerint ez további fontos lépést jelent afelé, hogy az erőszakkal való fenyegetéstől és alkalmazásától való tartózkodásra vállalt nemzetközi kötelezettség a nemzetközi élet hatékony és ténylegesen működő törvényévé váljék. Politikailag kötelező érvényűek azok az egymást kölcsönösen kiegészítő katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, amelyek célja a katonai szembenállás veszélyének mérséklése és az európai leszerelési feladatok megoldásának elősegítése. Ezek az intézkedések olyan kulcsfontosságú területeket ölelnek fel, mint a hadgyakorlatok, a csapatmozgások és összevonások előzetes bejelentése, a bejelentésköteles katonai tevékenységre vonatkozó éves tervek cseréje, megfigyelők meghívása és a katonai tevékenység korlátozása az európai földrészen. Ezáltal az európai biztonság politikai vonatkozásai szilárd katonai biztonsági alapokkal egészülnek ki — mutat rá a TASZSZ stockholmi jelentésében. Külön jelentőséggel bír az, hogy sikerült megállapodni az említett intézkedések tiszteletben tartásának hatékony és megfelelő ellenőrzési módozataiban, egyebek között - első alkalommal •— a helyszíni ellenőrzés elfogadásában. A stockholmi okmány tehát a helsinki ajánlások gyakorlati továbbfejlesztésének tekinthető. Olyan új és fontos rendelkezésekkel gyarapította azokat, amelyek figyelembe veszik a jelenlegi európai politikai és katonai realitásokat — jegyzi meg a TASZSZ. A konferencia munkáját ösz- szegezve Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője hétfőn kijelentette: a stockholmi eredmények bizonyítják, hogy------------------------ » --------------------„ az enyhülés politikája nagy tartalékokkal rendelkezik, a szembenállás logikája elavult, a béke megszilárdításának irányzata mély gyökereket eresztett és elvileg visszafordíthatatlan". A stockholmi fórum kedvező feltételeket teremt a Helsinkiben elindított európai folyamat fellendítését célzó hatékony és konkrét intézkedések szakaszos megvalósításához, így a bécsi utóértekezlet eredményességéhez — mondotta. Robert Barry, az amerikai küldöttség vezetője is méltatta a határozatot, és azt „az ellenőrzés területén elért történelmi előrelépésnek" nevezte. A stockholmi siker „kedvező politikai lökést ad majd a többi fegyverzetkorlátozási és biztonsági tárgyalásnak is" — mondotta. Ugyanakkor az amerikai küldöttségvezető annak a nézetének adott hangot: hogy a keleti országok a vártnál kisebb együttműködési készséget tanúsítottak az állandó katonai egységekkel kapcsolatos információcsere kérdésében. Nyugati hírügynökségek kiemelték Grinyevszkij azon megállapítását, amely szerint a stockholmi eredmények a „jelenleg elérhető maximumot” tükrözik. Mit tartalmaz a stockholmi okmány? Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia okmánya bevezetőből, a nemzetközi erőszak elvetését megerősítő nyilatkozati részből, az intézkedések fejezetenkénti ismertetéséből, ezekhez fűződő megjegyzésekből és szervezeti rendszabályokból, végül úgynevezett elnöki nyilatkozatokból áll. A bevezető, felsorolva a 35 részes államot, emlékeztet arra, hogy a stockholmi konferencia — a madridi utótalálkozó záróokmányában foglaltakkal összhangban — 1984. január 17. és 1986. szeptember 19. között ülésezett. Utal arra, hogy felszólaltak olyan nem-részes földközi-tengeri országok képviselői, mint Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria és Tunézia. A részes államok megerősítik azt a kötelezettségüket, hogy egymáshoz való viszonyukban, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy az erő alkalmazásától bármely állam területi integri- ritása vagy politikai függetlensége ellen, vagy bármely más olyan módon, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival. A részes államok tartózkodnak bármilyen erődemonstrációtól, nem ismerik el törvényesnek idegen területek elfoglalását vagy megszerzését erő alkalmazásával vagy erőszakkal való fenyegetéssel. Megerősítik a béke és a biztonság melletti elkötelezettségüket, s azt, hogy az erővel való fenyegetés elvetését és az erő alkalmazásának elvetését magában foglaló kötelezettség nem teljesítése a nemzetközi jog megsértése. Állást foglalnak a viták békés rendezése, az államközi kapcsolatokat szabályozó elvek betartása mellett. Hangsúlyozzák elkötelezettségüket olyan alapelvek mellett, mint az államok szuverén egyenlősége, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok betartása. Szerepel a stockholmi okmányban az európai biztonság és a földközi-tengeri térség biztonságának szoros összefüggése, a terrorizmus megelőzésének és leküzdésének szükségessége, beleértve a nemzetközi viszonyokban jelentkező terrorizmusét is, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Az elhatározott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések ismertetése meghatározott katonai tevékenységek előrejelzésének témájával kezdődik az okmányban. E szerint a részes államok a bejelentés-köteles katonai tevékenységről azok megkezdése előtt legalább 42 nappal írásban, diplomáciai úton tájékoztatják a többi részes államot. Az előrejelzést az az állam adja, amelynek területén a szóban forgó katonai tevékenységet tervezik, még akkor is, ha az illető ország nem vesz részt, vagy a meghatározottnál alacsonyabb szinten vesz részt abban. Az ilyen katonai tevékenységet akkor kell előrejelezni, ha a benne részt vevő csapatok létszáma meghaladja a 13 ezer főt, a bevont harckocsik száma a 300-at, ha azok hadosztály-struktúrában vannak szervezve. A részes államok légierejét akkor vonják be. az előrejelzésbe, ha legalább 200 bevetésre kerül sor, nem számítva a helikopterek alkalmazását. Az okmány részletezi ezután a partraszáilítási- és légide- szant-gyakorlatok előrejelzésének feltételeit (itt a létszámküszöb 3000 fő), a bizalom-és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetének határát átlépő, vagy az övezeten belül lezajló jelentősebb csapatmozgások, illetve csapatösszevonások előzetes bejelentésének feltételeit, a bejelentés tartalmi elemeit. Az okmány ezután a meghatározott katonai tevékenységek megfigyelésével foglalkozik. E szerint a részes államok megfigyelőket hívnak meg az összes többi részes államból a következő bejelentés-köteles katonai tevékenységekre:- szárazföldi (beleértve a -kétéltű, illetve légiszállítású) alakulatok egységes operatív parancsnokság alatt végrehajtott gyakorlataira, akár önállóak ezek, akár légi- és haditengerészeti összetevővel kerülnek megrendezésre, ha a részvevők létszáma meghaladja a 17 ezer főt; — katonai erők partra szállási és légideszant gyakorlataira a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetében, ha ezeken a gyakorlatokon több mint 5000 katona vesz részt; Minden állam két megfigyelőt küldhet a megfigyelendő katonai tevékenységekre. Ezek lehetnek polgári vagy katonai személyek. A megfigyelőket küldetésük teljesítésének ideje alatt a szokásos diplomáciai mentességek és előjogok illetik meg. A fogadó államtól nem követelik meg, hogy engedélyezze tiltott térségek, berendezések és védelmi objektumok megfigyelését. A részes államok minden év november 15-ig tájékoztatják á többi részes államot a következő évben esedékes bejelen- lésköteles katonai tevékenységekről. Az időrendi felsorolásnak tartalmaznia kell a tevékenységek típusát, rendeltetését, jellemzőit, a részt vevő államok - felsorolását, a földrajsi térséget, a katonai tevékenység tervezett időtartamát és -r- kéthetes pontossággal — megkezdésük időpontját, valamint a bevont csapatok létszámát, típusát, a parancsnoki szintet, a hadosztályok számát és típusát. Ha valamely részes állam 40 ezer főnél nagyobb élő erővel kíván bejelentésköteles katonai tevékenységet végezni, ezt nem az előző, hanem az azt megelőző év november 15-ig kell közölni. A stockholmi okmány leszögezi, hogy bármely részes állam jogosult ellenőrzést végezni az európai övezetben bármely más részes állam területén, de egyetlen állam sem köteles egy éven belül háromnál több ellenőrzést elfogadni, ezen belül ugyanattól a részes államtól — egynél többet. Az ellenőrzést kérő államnak meg kell indokolnia kérését. Az indokolásban fel kell tüntetni az ellenőrizendő térséget, az odajutás és a távozás módját, az ellenőrzés jellegét (szárazföldi, légi vagy mindkettő), elkezdésének körülményeit, az igénybe veendő jármű hovatartozását. A kérésre a legrövidebb időn, de nem több mint 24 órán belül válaszolni kell. A megjelölt térségben a fogadó állam képviselői által kísért ellenőröknek biztosítani kell a bejutást mindenüvé, kivéve a tiltott területeket, a katonai és egyéb védelmi berendezéseket, hadihajókat és repülőgépeket. Az ellenőrzés történhet földi járműről és repülőgépről vagy mindkettőről. Időtartama nem haladhatja meg a 48 órát, az ellenőrző csoport létszáma a néay főt. Az ellenőrök diplomáciai mentességére és előjogaira ugyanaz vonatkozik, mint a megfigyelők esetében. Az ellenőrzőiről készített jelentést az ellenőrző állam az összes többi részes államnak megküldi. A stockholmi okmány befejező részében a 35 állam megállapítja, hogy ezek az intézkedések a fegyveres konfliktus veszélyét, a katonai tevékenységek téves értelmezésének veszélyét hivatottak csökkenteni. Politikailag kötelezőek lesznek és 1987. január 1-jén lépnek hatályba. A véres merényletek után Párizsban megerősített biztonsági erők cirkálnak az utcákon -— ---------------------------------------------------- * -----------------------------------------------------+ BERLIN: Hétfőn Berlinben befejeződött a XI. szakszervezeti világkongresszus. A Szak- szervezeti Világszövetség elnökévé ismét Gáspár Sándort választották, aki 1978 óta tölti be ezt a tisztséget. Az eddigi legátfogóbb szakszervezeti világfórum, amelyen 154 országból 432 szervezet delegációja vett részt. ♦ KAIRÓ: Az €NSZ-szervek vasárnap este közölték, hogy a kormányfői figyelmeztetés ellenére szerdán a tervek szerint légihídon megkezdik az élelem és gyógyszer szállítását Malakaiba. Közben a szudáni fővárosból fegyveres összecsapás hírét jelentették. Egy csoport rátámadt a miniszterelnöki hivatal őrségére, amely viszonozta a tüzet. A támadókat visszaverték, és nyolc embert elvezettek a helyszínről. + BECS: Kedden kezdődik az osztrák fővárosban az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferencia előkészítő tanácskozása. Az előkészítő üléseken a november 4-től összeülő utókonferencia napi- és ügyrendiében kell megegyeznie 35 ország képviselőinek: (Albánia kivételével) valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezető diplomatáinak.-f ÚJ-DELHI: Feszült állapotok uralkodnak Sri Lanka keleti részében. A szingaléz kormányerők a hét végén kijárási tilalmat vezettek be Batticaloa városban, miközben a tamil fegyveres csoportok felhívására hatnapos sztrájk kezdődött a vidéken. Helyszíni jelentések szerint vasárnap hat pokolgép robbant a negyvenezer lakosú városban, a robbantásokban azonban senki sem sérült meg. A SZENTLŐRINCI ÚTTÖRŐ MGTSZ árverés útján eladásra kínál 1 db 120—45 ZETOR CRYSTAL ERŐGÉPET. Árverés ideje: 1986. szeptember 29., délelőtt 9 óra. Árverés helye: Királyegyháza, gépjavító műhely. Budapestre érkezett Mihail Szolomencev Az MSZMP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására hétfőn küldöttség élén hazánkba érkezett Mihail Szolomencev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a KB mellett működő Pártellenőrzési Bizottság elnöke. Kíséretében van Jonas Lukauszkasz, a Litván KP KB Pártellenőrzési Bizottságának elnöke, valamint Mihail Zsergev, a kujbisevi megyei pártbizottság pártellenőrzési bizottságának elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Somogyi Imre, a KEB titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a . Szovjetunió magyarországi nagykövete. A délutáni órákban megkezdődtek a tárgyalások az MSZMP székházában. f MÜNCHEN: Tizenhatodik alkalommal rendezték meg Münchenben az IKOFA ’86 ne- vő nemzetközi élelmiszeripari kiállítást, amely szeptember 24-ig tart nyitva. A bajor fővárosban ezúttal 28 ország 1387 kiállítója mutatkozott be 70 ezer négyzetméteres alapterületen. Magyarországot az NSZK-ban szervezett élelmiszerkampányban részt vevő 18 vállalat képviselte, melyek a „Gutes aus Ungarn" társaság tagjaiként állították ki termékeiket. II r/RAm Piramis „SOS gyorsszolgálat a lakosság és közületek részére: ▼ vízvezeték-szerelés, ▼ villanyszerelés, ▼ központifűtés-szerelés és javítás, Y szobafestés és mázolás munkákban. Bejelentés személyesen: PÉCS, MEGYERI ÚT 3. TELEFON: 12-521 TELEX: 12-619 + BUDAPEST: A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására szeptember 16— 21. között Magyarországon tartózkodott a Portugál Demokratikus Mozgatom küldöttsége, Jósé Manuel Tengarrinha, a mozgalom elnöke vezetésével. A delegáció megbeszéléseket folytatott Ribánszki Róberttel, a HNF OT titkárával és a HNF OT több vezető munkatársával.-f PÁRIZS: Francois Mitterrand francia elnök üdvözölte a stockholmi konferencia befejeződését. „Ez hosszú idő óta az első eredmény, s ebben á francia diplomácia, az utóbbi években, a legtevékenyebben közreműködött. Stockholm azt bizonyítja, hogy kellő állhatatosság esetén a bizalom diadalmaskodhat a bizalmatlanságon” — hangzik a francia államfő nyilatkozata. IJIIiZÁRTA Sikertelen géprablás A szovjet állambiztonsági szervek és a belügyminisztérium alakulatainak határozott fellépése géprablási kísérletet hiúsított meg az Aeroflot szovjet légitársaság egyik belföldi járatán — jelentette hétfőn a TASZSZ hírügynökség. A jelentés szerint szeptember 20-án éjjel Ufa városban két, a rendőrség elől menekülő bűnöző egy taxisofőrt fegyverrel arra kényszerített, hogy szállítsa őket a város repülőterére. A banditák menekülés közben halálosan megsebesítettek két rendőrt. A repülőtéren a bűnözőknek sikerült feljutniuk egy Tu-134-es típusú repülőgép fedélzetére. A gép 76 utasával Kijevből szállt fel és uticélja, Ufa érintésével Nyizsnyevartovszk volt. A gép elfoglalása közben a két fegyveres tüzet nyitott és két utast agyonlőtt. Mint később megállapították, a bűnözők kábítószer hatása alatt álltak. Az utasok megmentésére bevetett alakulatok határozott fellépése meghiúsította a géprablást. A két géprablót megsemmisítették. A kiszabadítási akció során a személyzet tagjai és az utasok közül senkinek sem esett bántódása. * Hétfőn délelőtt a Népstadion Press-termében ülést tartott a Magyar Olimpiai Bizottság, amelyen Buda István, a testület eddigi elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Deák Gábor államtitkárt, az AISH elnökét, Szombathelyi Ferencet, az MSZMP KB osztályvezető helyettesét, valamint Pong- rácz Antalt és Tibor Tamást, az AISH elnökhelyetteseit. Az új MOB-tagok kooptálása után kerülhetett sor a Magyar Olimpiai Bizottság vezető testületének átalakítására. A MOB egv tartózkodással az elnökség tagjának, egyben a MOB elnökének választotta meg Deák Gábor államtitkárt, az AISH elnökét.
