Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-17 / 256. szám

e Dunántúlt napló 1986. szeptember 17., szerda Hogyan Lassan 'kezdenek érni a ko­rai csemegeszőlő-fajták. Sze­désükre nagy figyelmet fordí­tanak, mert a szakszerűen be­takarított termés tovább rak­tározható, jobban értékesít? 'hető. Akkor szüreteljünk, amikor a szőlő elérte a fajtára jel­lemző szép, tetszetős színt, héja áttetsző, íze kellemes. Az édes szőlőért a vásárló szívesen megy máskor is. A szőlőt lehetőleg reggel, a harmat felszikkadása után szedjük, mert akkor jobban eláll. Esős időben ne szüre­teljünk, mert a bogyók köny- nyeo rothadásnak indulhat­nak, befülledhetnek. A fürtökből még a helyszí­nen érdemes ollóval kicsipni a sérült, beteg bogyókat, így a fürt is jobban tárolható, könnyebben eladható lesz. A sérült bogyókat ne dobjuk a földre, mert a szürkerothadást terjesztik, hanem műanyag m Óvatosan a vegy­szerekkel! Lassan vége a kerti friss zöldségek szezonjának. Gon­doskodnunk kell, hogy a vita­minszegény téli hónapokban is rendelkezésünkre álljanak. Le­hetőleg minél több zöldséget, gyümölcsöt igyekezzünk a téli időszakra is biztosítani, hiszen a kertészkedéshez tartozik az „eltevés” is. A kertészeti termékek tartós megóvása érdekében igen sok­féle módszert alkalmazunk. Sok zöldségfélét nyers állapotban tárolunk. Másokat tartósítunk. A tartósító eljárásokkal meg­óvjuk termékeinket a mikrobák által előidézett romlástól. A eljárásokat az alkalma­zott módszerek szerint is cso­portosítják fizikai, biokémiai és kémiai módszerekre. A mód­szereket sokszor kombinálva alkalmazzák. A fizikai módszerek közé so­roljuk többek között a fa­gyasztást, hevítést, aszalást. Biokémiai tartósítás a ter­mészetes tejsavas erjesztéssel előidézett savanyítás. A kémiai imódszereken ala­puló tartósítás során az alap­anyag vegyi összetétele meg­változik. A tartósságot a ter­mékhez adagolt különböző anyagok tartósító hatása révén biztosítjuk. Ide sorolható a só­zás, pácolás, cukrozás, alko­hollal, savval való tartósítás és a különböző antibiotikumok és vegyszerek használata is. A vegyszerek megengedett tö­ménységét feltétlenül ismerni •kell, amit szabvány is előír. Tartósítószerként szervetlen és szerves vegyületeket használ­hatunk. A szervetlen vegyületek kö­zül az egyik legismertebb a kénessav, ami főleg az élesz­tők működését gátolja. Enge­délyezett mennyisége maximum 0,2%. kéndioxidra vonatkoz­tatva. A káliumpiroszulfit, az­az a borkén elméleti kén­dioxid tartalma 57,6%. Csak savanyú folyadékban oldva szabadul ki belőle a kéndioxid. Szerves hatóanyag-tartalmú 'tartósítószerek közül leggyak­rabban a benzoesavat, ill. sóit használják. 4,5 pH alatt mind a baktériumok, mind az élesz­tők és a penészek ellen is ha­tásos. Elsősorban savanyúsá­gok, ritkábban gyümölcslevek tartósítására használják. Szo­kásos töménysége maximum 0,15%. Felhasználását a leg­több országban engedélyezik. A szervezetben nem halmozó­dik fel. A -szalicilsav, a közis­mert szalicil már csak a ház­tartásokban használatos 0,1% töménységben. Erősen kaparó ízű, túladagolása főleg eimész. tési bántalmakban megbetege­detteknél káros lehet! Tóth Attila lehet szőlőlét készíteni? Csemegeszőlőt csak éretten! vödörbe gyűjtsük össze: ér­demes belőlük szőlő'evet, mus­tot vogy bort 'készíteni. Az éretlen fürtöket hagyjuk még érni, de ne feledkezzünk meg leszedésükről, mert ha szürkerothadás (botritisz) te­lepszik meg rajtuk, csak se­gítjük a terjedését. Fürtma- radvány sohase maradjon a tőkéken. Amikor egy rekesz megtelt, azonnal vigyük árnyékos hely­re, rnajd pedig hűvös pincé­be, tárolóba. A napnak ki­tett bogyók gyorsan fonnyad­nák, megperzsélődnek, hűvös helyre kerülve pedig pára csapódhat ki rajtuk, s köny- nyen rothadásnak 'indulhat­nak, penészednek. A kisebb mennyiségű szőlőt hűtőszekrényben is eltarthat­juk egy-két hétig. Vigyázzunk azonban, mert műanyag zacs­kókban megpenészedik. Leg­jobb erre a célra a papír­zacskó. Nagyobb mennyiségű szőlőt tiszta, alaposan kita­karított, meszeléssel fertőtle­nített kamrába vagy pincébe tegyünk a felhasználásig vagy az eladásig. ügyeljünk, hogy a tároló­helyen a szőlő közelében ne legyen erős, kellemetlen sza­gú anyag (benzin, festék, ol­dószerek, gázolaj, burgonya, káposzta), ugyanis a szőlő könnyen átveszi a szagokat. Hosszabb ideig változato­sabban élvezhetjük a szőlő tcmését, ha szőlőlevet vagy befőttet is készítünk belőle. A téli eltartásra, felhaszná­lásra szánt szőlőlé készítése sokkal nagyobb gondot igé­nyel, mint a must nyerése. A bogyók leve ugyanis igen sok könnyen és gyorsan erjedő anyagot tartalmaz. Erre a cél­ra csak teljesen ép, egészsé­ges fürtöket használjunk, a beteg bogyókat ollóval távo­lítsuk el. A préselés előtt bo­gyózzunk, vagyis a kocsányi távolítsuk el (sok klorofillt, bonkő- és almasavat, csersa­vat tartalmaz, erősebb sajto­láskor a lébe jut, fanyarrá, kesernyéssé teszi). A kipréseli szőlőlevet hűvös, zárt helyen feltétlenül hagyjuk ülepedni. Amikor a sok zavarositó ré­szecske leszállt, akkor öntsük le, vagy gumicsővel fejtsük le a tiszta lét. Hideg helyen, le­zárt palackban, üvegballon­ban (pincében, hűtőszekrény­ben) tároljuk és literenként adjunk hozzá 1 gramm szali­cilt, hogy sokáig elálljon. Tartósíthatjuk úgy is, hogy li­terenként fél gramm borként keverünk bele. A legbiztosabb tartósítási mód a hőkezelés, de ekkor a szőlőlé kissé főtt ízű lesz. Ebben az esetben a palackokba töltött lét 20 per­cig 80 C fokos vízfürdőben főzzük. A befőtt is finom cseme­ge. Erre a célra a nagy sze­mű, vastag héjú, illatos, nem teljesen érett csemegeszőlő­fajták alkalmasak, A szőlő egészséges szemeit kis ko- csányrésszel vágjuk le, így te­gyük az előzőleg alaposan. tisztára mosott üvegekbe. Egy liter vízhez mérjünk ki 40-50 dkg cukrot, forraljuk fel, szűr­jük le a habot és öntsük a szirupot a szőlőre. Az üvegek méretétől . függően literenként fél gramm szalicilt adagol­junk, majd celofánnal óvato­san zárjuk le. A szőlőbogyó­kat leönthetjük cukrozott sző­lőlével is, de ekkor literenként 1 gramm szalicilt kell ada­golni. Helyezzük az üvegeket meleg vízbe, hevítsük fel és 15—20 percig tartsuk 90-92 C fokon. Utána az edény te­tejét ruhával letakarva, s az üvegeket addig hagyjuk a víz­ben, amíg teljesen ki nem hűlnek. így a befőtt tartós lesz. Szent-Miklóssy Ferenc Egy­tizedére csökken az energia­igény Az elmúlt évtizedek a ter­mesztő létesítmények fejlődés- történetében példátlan gyors változásokat hoztak. A meleg- ágyi ablakot a fólia, a trágya­talpat a meleglevegős fűtés vál­totta fel. Újabb állomások a vizgüggöny, a vegetációs fűtés és az energiaernyő megjelené­se. A termesztőkre zuhatagsze- rűen szakadó új lehetőségek sorában most az összetett rend­szer következik. felépítése és működése A már közismert egy- vagy többhajós vizfüggönyös létesít­mény alá egy újabb (harmadik) vázszerkezetet kell építeni, amelyre a fekete fóliát (ener­giaernyőt) kézzel vagy automa­tizálva este fel, illetve reggel le lehet húzni. A talajfelszínre (30—90 cm távolságra) kerül­nek a vegetációs fűtést bizto­sító polipropilén gégecsövek. Lényegében az új rendszer a már korábban egyenként jól bevált, és sokak által ismert vízfüggönynek, energiaernyőnek és a vegetációs fűtésnek az összeépítése, illetve együttes használata. A vizfüggönyös létesítmények ötszörös (külső fólia, külső fó­lia alsó felén lévő pára- vagy dérréteg, a két fólia közti leve­gő, az alsó fólia és az ezen lévő pára, illetve vízréteg) hő- szigetelése és a háromszoros a két fóliaréteg közé permete­zett víz, a nap és a talaj — hő­forrás a hagyományos létesít­ményekhez viszonyítva átlago­san negyedére csökkenti a költ­séges energiák felhasználását. Amennyiben a vízfüggönyt az éjszakai fekete fóliás takarás­sal és a vegetációs fűtéssel is kiegészítjük, tizedére csökken annak energiaigénye. Ahhoz, hogy nagymértékben csökkenjen a fűtésre fordított pénzösszeg, nélkülözhetetlen a vízfüggöny használata. E nélkül az energiaernyő és a vegetáci­ós fűtés az energiafelhasználást a hagyományos létesítmények­hez viszonyítva csak felére ké­pes csökkenteni. FELHASZNÁLÁS Az utóbbi évtizedekben a fű­tésszintek gazdag skálája ala­kult ki. Széles körben terjedtek a vész- és enyhefűtés fokozatai. A teljes fűtés a pár nélküli fólia (szimpla fólia) rossz hő- szigetelése miatt gazdaságta­lannak bizonyult. Sokan és sok­szor próbálták a hagyományos fóliás létesítményeket az üveg­házaknál szokásos hőlépcsőn (30 C-fok körüli szinten) kifűte- ni, ez azonban a magas fűtési költség miatt rendszerint csak kis felületre, főleg a palántane­velés területére korlátozódott. A vizfüggönyös létesítményeknél (főleg a hűvös, illetve hideg időszakokban) a felső fólia al­só fele, valamint az alsó fóliá­nak mindkét oldala tartalmaz vékonyabb vagy vastagabb pá­raréteget, amelyek segítségével a fólia hőszigetelése annyit ja­vul, hogy alattuk a kiegészítő fűtéssel a leghidegebb időszak­ban is gazdaságos a sok me­legét igénylő paprika-, paradi­csom-, uborka- stb. palántane­velés és hajtatáso is. Ez a tény a fóliás létesítmé­nyeket — hasznosítási lehető­ségeket illetően — az üvegház­zal tette egyenrangúvá. Költsé­gek tekintetében a létesítés ötö­débe, a fűtés pedig csak a ne­gyedébe, illetve az energiaer­nyő és a vegetációs fűtés hasz­nálata esetén csak tizedébe ke­rül. ^ Figyelembe véve az összetett rendszerben rejlő kedvező le­hetőségeket, háttérbe kell szo­rítani a vész- és enyhefűtést. A teljes fűtést (a növény optimá­lis hőigényét) olcsón biztositó vizfüggöny plusz vegetációs fű­tés plusz energiaernyő együtte­se napjainkban a nagyobb nyereség biztosításához ugyan­olyan eszköz, mint a leiszaba­dulás után korai szabadföldi, ezt követően a fűtés nélküli, fó­lia alatti hajtatás, majd a vész- és enyhelűtés volt. Ismerve a hazai és külföldi értékesítési lehetőségeket, illet­ve az árak alakulását az össze­tett rendszer felhasználásával, az eddiginél sokkal gyorsabbal-' kellene a sok hőt igénylő zöld­ségfajoknál az egész korán (ja­nuárban februárban) kezdődő, illetve ősszel a januárig tartó hajtatásra, a kevés hő igény­lőknél pedig az egész télen va­ló folyamatos termesztésre át­állni. Dr. Túri István Gyümölcstermesztés - korszerűen Szervestrágyázás Általánosan ismert szabály, bogy a kertünk termőerejének fenntartása érdekében a növé­nyek által kivont tápanyagokat évente rendszeresen pótolni szükséqes. Ennek leghatéko­nyabb módja a műtrágyákkal történő tápanyag-visszapótlás. Ám ezek általában nitrogént, káliumot és foszfort tartalmaz­nak, és szerves anyagot egyál­talán nem. Vitathatatlan, hogy a műtrá­gyákkal történő tápanyagpót­lás jelenleg és még hosszú ideig a legbiztonságosabb for­mája lesz a 'talaj tápanyagai növelésének. Szükségesnek tartom azon­ban felhívni a kertbarátok, gyümölcstermelők figyelmét ar­ra, hogy a szervestrágyázásnak vannak olyan 'előnyei, ame­lyek alkalmazását indokolttá teszik, de 'helyesebben fogal­mazok,. ha azt írom: nélkülöz­hetetlenné. Ezek az előnyök: a műtrágyákkal szemben tartal­mazzák a növények, de a ta­lajlakó élőlények részére is a nélkülözhetetlen összes ásvá­nyi anyagokat (mikroelemek!). A szervestrágyák azzal, hogy lazítják a talajt, nagymértékben javítják annak szerkezetét, így növelik víztartó-képességét. Elősegítik a talaj hasznos élő-' lényeinek életfeltételeit, szapo­rodási lehetőségeit. A rend­szeresen szervestrágyázott ta­lajon jobb a tápanyag-feltá- ródás. A talaj alapvetően fon­tos alkotórészének, a humusz­nak szinte egyetlen forrása. Ezek a szempontok a szer­vestrágya rendszeres használa­ta mellett szólnak. Nézzük meg tehát, milyen lehetőségünk van erre. Legelterjedtebb módja az is­tállótrágyázás, amit az általá­nos gyakorlat szerint három­évenként 300 - 500 q/ha meny- nyiségben használtak fel a már termő ültetvényekben.' Ez helyes is, de nem elvetendő gyakorlat az ennél kevesebb mennyiség használata évente a talajaiét serkentése végett. Te­lepítés, ültetvénylétesítés előtt nagy mennyiségben — 1000 q/ha, vagy ezt meghala­dó mértékben - kell alkalmaz­nunk. Szabály minden eset­ben, hogy a kiszórt istállótrá­gyát azonnal be kell dolgoz­nunk a talajba, nem várható meg, hogy a legcsekélyebb mértékben is kiszáradjon. Min­denképpen célszerű az istálló­trágyát ősszel kijuttatni és be­munkálni, ez esetben a téli csapadék növeli feltáródását. Az istállótrágya pótlására h a sz ná Iha t j u k sze rves trá g y a ­ként az iparilag előállított tő- zegfekált. Értéke az érett is­tállótrágyáét nem éri el. Pótolhatjuk az istállótrágyát komposzttal is, melyet a kerti szerves hulladékokból a ker­tészkedő ember saját maga ál­líthat elő — alapos körültekin­téssel, ahogyan arról már la­punk „Háztáji" oldalán koráb­ban szó volt. Tágabb értelemben a zöld- trágyázás is a szervestrágyá­zások közé sorolható, ez a módszer azonban sokkal in­kább használható a nagyüzemi gyümölcsösökben, mint a kis­kertekben, és ott is inkább csak a fiatal, még termőre nem fordult ültetvények módszere. Nem hagyhatjuk ki a felso­rolásból a már könnyen besze­rezhető Szuperkomposztot és a Cöfunát sem, melyek használa­ti utasítás szerinti alkalmazása biztonsággal adja a várt ha­tást. Buzássy Lajos Elrugaszkodás Bár nem vagyok sportember, ennek ellenére eléggé gyakran olvasom az újságok sporttudó­sításait. Néha magamban de­rülök egy-egy nyelvi elszóláson, félreérthető mondaton. Bizo­nyos, hogy a sportnak is külön­leges nyelvezete van, ezt helye­sen gyarapítani a sportriporte­reknek is feladata. De annyira elrugaszkodni sem szabad, mint ahogy teszi ezt némelyik cikk­író. Mielőtt a különböző tudósítá­sokból tollvégre ragasztanánk néhány idézetet, hadd kezdjük a sportrovat főcímével: Labda­rúgó NB I. — Igaz ugyan, hogy manapság felborult a sorrend, és az eredményhirdetéseknél fordítva ismertetik az eredmé­nyeket, vagyis először a III. majd a II., s csak legvégül ke­rül sor az I. díj közzétételére. Szerény ajánlatunk a régihez való visszatérést, a magyaro­sabb formát javasolja, ekként: I. NB-s labdarúgás, mert a labdarúgó NB mint bajnokság nem rúghat labdát, a benne levő csapatok is ritkán erőlte­tik meg magukat. Az egyik rövid közlemény fel­hívja a figyelmet arra, hogy szurkolói ankét lesz, amelyen „az egyesület vezetése a játé­kosokkal együtt találkozik a szurkolókkal." Jól jegyezzük meg, a szurkolók nem a veze­tőséggel, hanem a vezetéssel találkoznak, vagyis áttolják a felelősséget arra a megfogha­tatlan ténykedésre, amelyet a vezetőség végez. Ezzel — úgy tűnik — a vezetőség mentesíti önmagát a bírálattól. Nézzük a többi főcímet! „Talpra állunk" — „Feje tete­jére állt a piramis”. Ezek olvas­tán kérdezzük? Talpra vagy a fejük tetejére kívánnak állni az illetékesek? Másutt ezt olvastuk: „A pé­csiek irányítottak, negyed órá­ig nagy iramot diktáltak, hely­zeteik is voltak, azok azonban kimaradtak." Hogyha voltak . helyzeteik, miként lehetséges az, hogy azok kimaradtak? A cikkíró talán arra gondolt, hogy a helyzetek kihasználatla­nok, góltalanok maradtak. Ismét máshelyütt: „A PMSC győzelme bravúros, viszont tel­jesen megérdemelt." Tehát nem a játék, hanem a győze­lem volt bravúros, és ennek el­lenére vált a győzelem megér­demeltté? A „viszont" szó itt' mindent elront, helyére az „ezért" kívánkozik. Elburjánzásban a meghatá­rozó és a szabályozó szavak. „Mindannyian meghatározó emberek”, „A szabályozók nem teszik lehetővé..." A megha­tározó helyére inkább kívánko­zik a fontos, jelentős, sorsdön­tő szavak valamelyike, míg a szabályozók helyére a szabá­lyok szó való, bár előfordulhat, hogy néha valóban a szabályo­zók, a szabályt alkotók akadé­koskodnak. Szép az áttétes gondolko­dás. Helyénvaló ez a költészet­ben, de kevésbé a sport nyel­vében. Ezt olvastuk: „Az egyik játékos nem futballozott ugyan kiemelkedően, de nagyon hasz­nosan játszott, emellett okos gólt is lőtt." Azt sem értem, milyen lehet a „kihagyott" or­dító gólhelyzet. Továbbá: „Az egyik játékos tanári módon söprögetett." Szegény labdarú­gók a tanárok söprögetéséből merítenek erőt! Ezért is olyan a játékuk! . Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents