Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-16 / 255. szám
1986. szeptember 16., kedd Dunántúlt napló Hogyan korszerűsíthető a beruházási folyamat? Felgyorsítjuk az építési piac létrehozását Mikor tanulunk meg jól és gyorsan beruházni? Május 9-én megjelent Közgazdasági élet rovatunkban ezzel indítottuk útjára Pécs város tanácselnökével készített interjúnkat, vitára kérve és ösztönözve az érdekelteket. Az ügyben most megszólal az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakembere is, véleményét az alábbiakban közreadjuk. Szándékaink szerint több hozzászólást nem közlünk, a vitát lezárjuk. A vitazáró megírására dr. Dányi Pált, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárát kértük föl. M. Z, A beruházási folyamat központi szabályozása napjaink- 'ban egyre inkább háttérbe szorul, és előtérbe kerül a gazdasági érdekeltségre alapozott irányítás. A beruházás; folyamatban részt vevő szervezetek érdekeltségét a gazdasági szabályozás általáno keretei között kell megoldani, és nincs szükség a tervező, beruházó, kivitelező vállalatoknak a beruházási folyamat szempontjait figyelembe vevő külön szabályozására. Fenti cél érdekében az ágazati gazdaságirányítás számos intézkedést hozott a beruházások hatékonyabb megvalósításának elősegítésére, elsősorban a versenyviszonyok elősegítése és a közgazdasági szabályozás, az árrendszer területén. Az érdekeltségi rendszer komplex fejlesztésénél alapvető szempontunk, hogy az egészében és egyes elemeiben is az építéspolitikai célok, a beruházások magas műszaki színvonalon történő, költségtakarékos megvalósítását segítse elő. Ugyanakkor fokozottan figyelembe kell vennünk a beruházási folyamatban részt vevő tervező, beruházó, kivitelező szervezetek elkülönültségét, önálló, sokszor ellentétes gazdasági érdekeit is. Erre alapozva az egyes szervezetcsoportok köz- gazdasági szabályozását, gazdálkodási feltételrendszerét saját adottságaiknak, az építésben betöltött szerepüknek megfelelően fejlesztjük tovább. Különös figyelmet fordítunk azonban az egyes szabályozó elemek összehango1984. év Megnevezés db %' Versenytárgyalások száma 925 100,0 A munka jellege szerinti megoszlás: — tervezés 20 2,2 — tervezés és kivitelezés 106 11,5 — kivitelezés 799 86,4 A versenyrendszerben részt vevő piaci szereplők számo változatlanul dinamikusan növekvő. Az idei első félévben az 1985. I. félévinél 15 százalékkal tö'bb építtető, és 18 százalékkal több vállalkozó vett részt versenytárgyaláson. Az eredményes versenytárgyalást lebonyolító építtetők száma 12 százalékkal, a verseny útján munkát nyert vállalkozóké 4 százalékkal nőtt. A versenytárgyalások bővülésének folyamatában azonban fejlődésre, stagnálásra és lassulásra utaló jellemzők egyaránt tapasztalhatók. lására, a különböző érdekek harmonizálására az átfogó beruházási folyamat hatékonyságának javítása érdekében. Különösen fontosnak tartjuk a gazdasági verseny kibontakozásának elősegítését, a szervezetek vállalkozókészségének, rugalmasságának, koc kázatviselő képességének erősítését. A verseny körülményei között minden vállalat kényszerül a munkamegosztási és kooperációs, kapcsolatok fejlesztésére, mert ez az építé'i igények mennyiségben és minőségben való pontos kielégítésének alapvető feltétele. A versenyben való helytállás kényszere teremti meg a közös érdekeltséget a beruházások jobb, az eddiginél magasabb színvonalú előkészítésében és lebonyolításában. A versenytárgyalásos vállalkozási rendszer mindösz- sze négyéves múltra tekint vissza. Ehhez mérten az építőiparban már jelentős szerződéskötési formává fejlődött. Folyamatában az építőipari szervezetek vállalkozó és alkalmazkodó készségének jó ütemű fejlődése figyelhető meg. A versenytárgyalás útján kötött építési szerződések ösz- szege a kivitelező építőiparba sorolt vállalatoknál 1983-ban 4 milliárd forint, 1984-ben 12 milliárd forint, 1985-ben 24 milliárd forint, az összes szerződésen belüli részarány közel 16 százalék volt. A versenytárgyalások alakulásának egyes jellemző adatait a következő táblázat tartalmazza: 1985. év 1986. I—VII. hó db % db % 739 100,0 530 100,0 12 1,6 7 1,3 121 16,4 72 13,6 606 82,0 451 85,1 0 A rendeletben kötelezően előirt versenytárgyalásos rendszert csaknem kizárólag a kivitelezésben alkalmazzák, kevés a tervezés és a tervezéskivitelezésre kötött szerződések száma. # Kedvezőtlen tapasztalat, hogy részben, vagy egészben állami pénzeszközökből, vagy tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beruházási és állóeszköz-fenntartási munkák körében _, ahol a versenyeztetés kötelezettségét a Pénzügyminisztérium rendelete kötelezően írja elő _ a szerződések kétharmadát a verseny mellőzésével kötik meg. (Az AFB statisztikája alapján 1904-ben ez az arány 66 százalék, 1905-ben 50 százalék volt. A verseny mellőzésével kötött szerződések aránya 1906. I. félévben országosan 60—65 százalékra tehető.) Különösen a tanácsi irányítás alá tartozó építtetők körében a Hozzászól a minisztérium (14.) versenytárgyalásos rendszer mellőzésére és a zártkörű versenyeztetésre irányuló törekvések erőteljesek. 0 A versenytárgyalási rendszer bevezetésekor jogos aggálynak tűnt annak fokozott árnövelő hatása. A gyakorlati tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy az építőipari munkák árszínvonala több tényező hatására alakult, növekedését összességében a versenytárgyalásos rendszer alkalmazásának bevezetése óta mindig sikerült a , tervezett mértéken belül tartani. A kivitelező építőipari vállalatok körében az ún. megállapodásos árak aránya az elmúlt években jelentősen nőtt. (1904-ben ez 37,2 százalék, 1905-ben 47,4 százalék volt.) A megállapodásos áron kötött szerződések mind nagyobb hányadát teszik ki a ,,versenyáron" kötött munkák. 0 A tervezői versenytárgyalások gyakori tapasztalata, hogy a tervezési díj, a megajánlott határidő jelentős, sokszor elsődleges szerepet játszik. A nagy tervező válla latok szerint ez kóros, mert az építészeti-műszaki színvonal rovására mehet. Véleményünk szerint azonban nemcsak építészeti megoldásban, hanem árban és határidőben is versenyképesnek kell lenni, a versenyképesség fogalmához mindhárom elem szervesen hozzátartozik. 0 Az építőiparon kívüli körben a versenytárgyalásos rendszert nem, vagy csak elvétve, egy-egy esetben alkalmazzák. Az alvállalkozók, beszállítók, az ipari háttér tevékenységben a verseny mellőzése kedvezőtlen hatással van az építőipari versenytárgyalások fejlődésére, az építőipari vállalatok piaci pozíciójára is. A verseny, a versenytárgyalás hiánya _ néhány kulcsszerepet betöltő szállító késedelmes szállítása, vagy szállítási készségének hiánya esetén _ késleltetheti, vagy meghiúsíthatja a kivitelező építőipari szervezetek versenyben vállalt kötelezettségének teljesítését. A továbbiakban fontos feladatnak kell tekinteni a versenytárgyalásos rendszer építőiparon belüli fejlesztését, az építőiparon kívüli alkalmazását gátló tényezők kiiktatását, mindezekben az építőipar (vállalatok, irányító és érdek- képviseleti szervek) aktivitásának fokozását. A versenytárgyalások körének bővülése szoros összefüggésben áll az építőipari árrendszer és ármechanizmus korszerűsítésével, rugalmasságának fokozásával. A maximált áras munkák részaránya 90—95 százalékról 60—65 százalékra csökkent. Ez tágabb mozgásteret biztosított a kivitelező szervezeték számára, növelte vállalkozási kedvüket. A versenytárgyalások útján kötött szerződésekben az ár 'kialakítása teljesen a szerződő felekre van bízva, a kalkulációs előírásokat ez esetben nem kell alkalmazni. 1986-ban megállapodásos ár alkalmazható az átalányáron elvállalt OTP-beruhózású lakások esetében. A vállalati beruházások területén 25 millió forint felett kötelező a maximált ár alkalmazása az eddigi 10 millió forint helyett. Megszűnt a -műszaki-gazdasági normatívák kötelező alkalmazása. A vállalati ármunka fejlesztéséhez ez évben folyamatosan megjelentetjük az „Építőipari műszaki iránynormák" gyűjteményét. A tervezési díjak területén feloldódtak a kalkulációs kötöttségek, a korábbinál nagyobb szerepet kapott a minőség, a piac értékítélete. A tervező-beruházó vállalatok szabályozásában erősödött a normativitás és a nyereség- érdekeltség. E szervezeteknél kialakult a vállalkozási jelleg, bekapcsolódnak a versenytárgyalásokba, fővállalkozásokban vesznek részt. Kedvező irányban változott az építőipar szervezeti struktúrája. Központi és vállalati kezdeményezésre a szocialista építőiparba tartozó szervezetek száma közel másfélszeresére, 538-ra gyarapodott. Az új vállalatok, szövetkezetek, kisvállalkozások enyhítik az építési piac feszültségeit, hiszen többségük szak-szerelőipari, fenntartási és háttérellátó tevékenységre alakult. Jó példát jelentenek a beruházási folyamatban érdekelt gazdasági együttműködésére a közösen alapított betéti társulások, közös vállalatok. Ezek összefogják és koordinálják a tervezői és kivitelezői kapacitásokat, és általában a pénzintézetek részvételével képesek egy-egy létesítmény piacán fővállalkozóként megjelenni. (pl.: MEDINVEST, FAR- MINVEST, METROINVEST). A beruházások hatékonyságának javítása, a határidőfegyelem erősítése, az építés minőségi színvonalának emelése a VII. ötéves tervidőszakban js kiemelt feladatunk. Az ágazati irányítás eszközrendszerét is ennek figyelembevételével fejlesztjük tovább. Elsődleges célunk a gazdasági, piaci viszonyok erősítése, a teljesítménykövetelmények növelése, az építőipari szervezetek munkamegosztási és kooperációs kapcsolatainak korszerűsítése. Ennek érdekében felgyorsítjuk az építési piac 'létrehozásának folyamatát, olyan közgazdasági feltételrendszert alakítunk ki, amely a piaci viszonyokra alapozva a versenyben való helytállást tekinti a vállalati siker fő kritériumának. így a tervező, beruházó, kivitelező vállalatok érdekeltsége egyre intenzívebben az építési igények meny- ryiségileg és minőségileg pontos kielégítéséhez kapcsolódik. Fontos feladatunk a versenyfeltételek egységesítése, tekintet nélkül a szervezetek tulajdonformájára és ágazati hovatartozására. Ezért korszerűsítettük a tervezési jogosultság rendszerét. Az új szabályozásban a tervezési jogosultság a szervezeteik helyett a személyek szakmai képzettségéhez, gyakorlatához kötődik. A tervezői verseny korrekt lebonyolítása érdekében ÉVM- irányelvet jelentettünk meg az építészeti versenytárgyalások egyes kérdéseiről. A tervezés, általában az egész építési folyamat minőségi színvonalának védelmére korszerűsödött az építésfelügyeleti rendszer és módosultak az építési célú anyagok és szerkezetek minőségellenőrzésére vonatkozó jogszabályok is. A fenti intézkedéseik meg valósítása révén fejlődik az építőipari szervezetek munka- megosztása, érdekeltségi rendszere. Ennek eredményeként előbbre tudunk lépni a beruházási folyamat korszerűsítésében, a fejlesztések előkészítésében, és határidőre történő költségtakarékos meg- va fásításában. Dr. Kovács Árpád, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közgazdasági főosztályvezetője Keresett berendezés Mnhácsrál Az ELKON U 400 típusú autóvillamossági próbapadokat szerelik a HiTEKA mohácsi gyárában Fotó: Proksza László Exportra megy az Ellcon U 400-as A legutóbbi Pécsi Ipari Vásáron és a tavaszi BNV-n is láthattuk azt a népszerű berendezést, melyet a Híradás- technikai Gépgyár elektrotechnikai gyáregységének pécsi és mohácsi üzemében gyártanak, az ELKON U 400 típusú autóvillamossági próbapadot. iMár csaknem teljesen ezzel foglalkoznak Mohácson, a Budapesti út mellett lévő egységben. Szalagszerű gyártásban 15 szakember szereli a dízel- és benzinüzemű járművek motorjainak és villamos berendezéseinek ellenőrzésére, beállítására az ezeken lévő hibák feltárására szolgáló berendezéseket Ez év harmadik és negyedik negyedében 50—50 próba pad kerül ki a mohácsi üzemből, jövőre Dedig — teljes kapacitásukat lekötve — 100 berendezés hagyja el negyedévenként a gyárkaput. A piac biztosított, olyannyira, hogy nem tudnak kielégíteni minden megrendelést. Hatvan százalék a szocialista országokban, o többi hazai és nyugati piacon talál gazdára. A mohácsi AFIT- nál már jól vizsgázott az ELKON U 400-as. B. N. Visszamondott műtrágya- megrendelések A szűkmarkúság a jövő évi termést veszélyezteti Több mint 30 millió forint előzőleg leszerződött műtrágya- megrendelést mondtak vissza a baranyai mezőgazdasági üzemek a Pécsi Agroker Vállalatnál. íme, tovább perzsel az aszály, szaporodnak az idén sok keservet okozó időjárás károsultjai. Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban intézkedéseket hozott az aszálykárok enyhítésére, mentőövet nyújtva a bajbajutottaknak, elsősorban is a jövő évi termés megalapozását szem előtt tartva. Az intézkedések azokat a gazdaságokat érintik, amelyeknél a szárazság miatt a szántóföldi növénytermesztés hozamértéke az előző három év átlagához képest legalább 20 százalékkal csökkent. Ami Baranyát illeti, szerencsére ilyen mértékű kár egyik gazdaságunkat sem érte, viszont így sem jelentéktelen az alacsonyabb hozamokból adódó jövedelemkiesés, és ez bizony a nadrágszíj meghúzására kényszerít. A gazdaságok nagyon is megnézik, mire adnak ki pénzt, ennek következménye a műtrágya-megrendelések visszamondása is, ami miatt viszont mór indokolt a riadót megfújni. Ezt minden bizonnyal a Baranya Megyei Tanács is megteszi, ahol külön bizottság alakul az aszálykárok pontos felmérésére, a szükséges intézkedések megtételére. Hamarosan képet kaphatunk tehát, hol, mennyi a kiesés, milyen banki vagy tanácsi segítségre lesz szükség, hogy a mezőgazdasági termelés folytatásának feltételei biztosítottak legyenek. Miközben veszteségeinket számolgatjuk, nagy kár lenne elfeledkeznünk arról, mai szűkmarkúságunk csak tovább tetézné a veszteségeket. A jövő évi termelés — termelési többletek — megalapozásáról van szó, s akkor kanyarodjunk visz- sza a műtrágya-kérdésre, ami a jövő szempontjából az egyik meghatározó tényező. Dr. Rei- singer Péter, a Baranya Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója szerint megyénkben viszonylag kedvező a helyzet, a gazdaságok műtrágyából eddig mindig többet használtak fel annál, mint amennyi az általuk megcélzott termésátlagok eléréséhez kellett. A jelenlegi felhasználás azt jelenti, közelítenek az optimumhoz. Foszfor- és káli-műtrágyákkal a talajok jól föl vannak töltve, ellenben a nitrogént pótolni kell, ezzel a mű- tiágyával tényleg nagy kár lenne takarékoskodni. A megye műtrágya-felhasználása már jó ideje stagnál, miközben a terméshozamok nőttek. Ez arra vall, hogy valamilyen műtrágya mégiscsak hiányzik — vélekedik dr. Kelemen László, a Pécsi Agroker igazgatója. Minden visszalépés tehát a jövő évi termést veszélyezteti. Nem szabad hát a gazdaságoknak visszafogniuk vásárlásaikat. A kormányintézkedések is ennek elejét kívánják venni, amikor 30 százalékos árengedményt biztosítanak o karbamid vásárlásánál. Sőt a tőkeszegény gazdaságoknak módjukban áll, hogy készpénz- fizetés nélkül, hitelben vásároljanak. Maga a Pécsi Agroker is segít partnereinek, hajlandó kereskedelmi hitelt nyújtani. Ez mindenféle műtrágyára vonatkozik, s a vevővel való megegyezés kérdése, hogy milyen feltételek mellett. A megfelelő hatóanyagok rendelkezésre állnak, az Agroker mindenképpen vásárlásra buzdít. A talajerő-utánpótlás lesz mellesleg egyik fő napirendje e hét csütörtökön a megyei búza-tanácskozásnak is. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson számítógépes nyilvántartás tájékoztat mindenkor arról, a különböző műtrágyákból mennyi a baranyai földek agronómiái igénye és mennyi a gazdaságok tényleges megrendelése. A gazdaságok egyenként megtudhatják, miből mennyit kell pótolni ahhoz, hogy a búzák iövőre az ideinél gazdagabban fizessenek. Miklósvári Zoltán
