Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)
1986-09-15 / 254. szám
1986. szeptember 15., hétfő Dunántúli napló 5 Premier: november 3-an Lang Györgyi Bécs előtt Az a hír járja, az ősszel 'kevesebbet látjuk pécsi színpadon a színház népszerű ■fiatal művészét, Lang Györgyit, aki tíz napja vette át nyári Mágnás Miska-béli szerepléséért a Pécsi Nyári Színház nívódiját, — A bécsi Theater beim Auersperg készít egy osztrák—magyai kabaréműsort, és ebbe hívott meg Vilmos Déry, azaz Déry Vilmos, a színház igazgatója. A Vigadóbeli Gőzben előadáson látott és a Rémségek kicsiny boltjában ugyancsak Pesten, s azután megkeresett, vajon tudok-e németül. Amikor igent mondtam, azonnal németre fordította a szót, majd rá egy háncppcl jelentkezett a végleges ajánlattal. A kaKészül pécsi önálló estjére báré szövegeit Verebes István írja, ő is rendezi az estet, s e pillanatig úgy tudom, az osztrák és német színészek mellett én vagyok az egyedüli hazai szereplő a produkcióban.- Oroszul hallottam, kitűnően beszél, de hol tanult meg németül? — A szüleim mindig szorgalmazták a dolgot, és volt egy kedves tanti gyerekkoromban, aki foglalkozott velem. Aztán már túl a kamaszéveken, volt szerencsém kikerülni egy hónapra Münchenbe; később, mikor mód nyílt rá, Svájcban töltöttem egy hónapot — mindig idegennyelvi környezetben, úgy, hogy a beszélt nyelv valóban kevés problémát okoz.- Végül ,is mennyit látjuk majd idehaza? Miben szerepel Lang Györgyi az őszi szezonban? — Először is a Gőzbent említeném, Szegvári Menyhért rendezését, amit a Vigadóból hozunk haza és októberben mutatjuk be Pécsett, az új Kamaraszínházban. Októberi premier a Hawaii rózsája, melyben Krasznói Klárival vagyunk kettőzve. Nem kis gondot jelent majd az egyeztetés, de a színházam azonnal elengedett: a bécsi premierre egyébként november 3-án kerül sor. Előtte három napig Budapesten, majd négy napig Bécsben fogunk próbálni. € programdús őszhöz csak annyit, hogy Lang Györgyi zöld utat kapott a színháztól egy régi tervére is. Az új színházépületben megnyíló stúdióban vagy a szobaszínházban mutatná be önálló estjét, amely fiatalokról, kamaszkori devianciákról szól — Julián Mária dramaturg, továbbá El Kazovszkij képzőművész segítségével állítaná színpadra ezt a műsort. Januárban pedig Peter Handke osztrák szerző Kaspar című darabjának premierjén lép színpadra Lang Györgyi. G.O. A Perczel utcai PIÉRT-boltban ... Fotó: Proksza László Kisiskolások ellátása Csak átmenetileg hiánycikk a körző Tanévkezdés után mindjárt kiderül, mit kell még pótlólag megvásárolni; minden iskolának, sőt mondhatnánk, majdnem minden tanárnak más-más az igénye. Kíváncsiak voltunk, hogy a tanszervásár befejeztével van-e olyan iskolai felszerelés, ami pillanatnyilag nem kapható. A kérdezősködés és a körülnézés nagyon pozitív eredményt mutat: gyakorlatilag mindent lehet kapni. Mindössze egy-két dolog nem volt az üzletekben, de azokról is kiderült, hogy csak átmenetileg hiányoznak a kínálatból. Nem lehet például olcsó körzőt kapni, sőt több helyen a drágább is hiányzik. De, ahogy a boltokban mondták, a közeljövőben ismét lesz mindkettőből. De egyébként a tanszervásár idején olcsó kör- ző is volt. Több panasz is érkezett, hogy hosszú ujjú tornadresszt nem lehet kapni, olyat, ami méretben 10—14 éves gyereknek való, Egyik iskolában hosszú ujjút kérnek, a másikban rövidet, van, ahol ezt nem írják elő. De az kétségtelen, hogy hosszú ujjú valóban nincs, ezzel szemben többféle rövid ujjú érkezett múlt csütörtökön a Kossuth utcai Úttörőboltba. A 122-es méretűtől egészen a 158-asig, volt fekete műszálas, kék pamut, ezek 120, illetve 171 forintba kerülnek, s emellett kapható a drága, 345 forintos középkék, műszálas tornadressz is. Az üzlet rendelt piros színűt is, ez még nem érkezett meg, de minden héten csütörtökön—pénteken kapnak árut, ilyenkor érdemes próbálkozni, ha valakinek még nem sikerült volna az iskola által kívánt tornaruhát beszereznie. A bajt és az elégedetlenséget inkább az okozza, s ez csapódik le a papírboltokon, hogy sok esetben túlzott igényeket támasztanak a szülők felé. Csak egy példa: többféle pasztellkrétát lehet kapni, van például 15,20-ért is, de volt olyan eset, hogy az iskolában kikötötték, melyik fajta kell, s ez éppen a 114 forintos volt. Vagy például óvodásoknak 16 darabos rostironkészletet kellett vásárolni. S az sem csoda, ha a tanév elején pótlólag még füzeteket kell vásárolni, mert azt mondják, az egység- csomag nem sokat ér; legfeljebb akkor elegendő, ha valaki kettőt vesz. összegezve elmondható: a már említett körző és tornaruha kivételével szerencsére gyakorlatilag minden kapható. :;||ÍÍiÍM^ÍIilliiÍI^ÍÍÍiÍ:: Wulff, Beketow és a többiek A Városliget, ahol ma a Vidám Park, az Állaktert, és a Fővárosi Nagycirkusz áll, a XVI. században elhagyatott terület volt. Sivó homok, gyér bokrok fogadták a véletlenül erre tévedt utast. 1866-ban megnyitotta kapuit az Állatkert, nemsokára felépült Barokaldi cirkusza, kialakult a vurstli, amely tarkaságában vetekedhetett a híres bécsi Práterrel is. 1886-ban merült fel az állandó városi cirkusz építésének terve, s egy év múlva a főváros szerződést kötött Wulff Edével, a híres német cirkuszdinasztia tagjával az épület felépítésére. 95 éve, 1891-ben nagyszabású gálaműsorral nyitották meg a mai Fővárosi Nagycirkusz elődjének számító Wulff-cir- kuszt. A fő attrakciók a műlovaglás és a lovasjátékok voltak, de többször láthattak a nézők vízi- és némajátékokat, majd felújították a cirkuszi birkózóversenyeket is. Később, amikor mind jobban elszaporodtak a szórakozási lehetőségek, gyérült a Wulff-cir- kusz közönsége. Az igazgató búcsút mondott az intézménynek, melynek előadásai mind nagyobb érdektelenségbe fulladtak. A Városi Cirkusz életének következő fejezete BekeMunkaügyi tanácskozás Siófokon Nemzetközi munkaügyi tanácskozás kezdődött szombaton Siófokon, a Munkaügyi Kutató Intézet és a Bécsi Társadalomtudományi Központ rendezésében. Az előadók elemezték a kelet- és nyugat-európai országok bér- és fizetési rendszereinek jellemzőit, azok alakulását. A továbbiakban a résztvevők arról tanácskoznak, hogy a kialakult bérezési rendszerek hogyan hatnak a társadalmi közérzetre. Megvizsgálják többek között, hogy hol milyen szerepe van a bérrendszerek kialakításában a központi szerveknek és a vállalatoknak. Igyekeznek feltárni azt is, hogy milyen összefüggések vannak a technológiai és szervezeti változások, valamint a fizetési rendszerek alakulása között. Kohásznap Kohásznapot rendeztek szombaton a diósgyőri Lenin Kohászati Művek Lillafüred mellett, a garadnavölgyi ipari emlék- és kirándulóparkban, az újmas- sai Öskohó szomszédságában. Drótos László, az LKM vezér- igazgatója beszédében elmondta a 16 ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzemben javítják a termelés szerkezetét, az elavult, gazdaságtalan termékeket korszerű, jól eladható, magasabb feldolgozási fokon megmunkált ötvözött acéltermékek váltják fel. Felszámolják az. elavult munkahelyeket, a matuzsálemi korú berendezéseket pedig korszerűekre cserélik. Elsősorban a hazai feldolgozóipar, a gépipar igényeinek minél jobb kielégítésére törekednek, de részt vesznek a nemzetközi kooperációban is. A légi épület tow Mátyás orosz származású artista, műlovar és cirkuszigaz gató nevéhez fűződik, aki 1904 tői 1919-ig, majd 1923-tól 29 ig állt az intézmény élén. Be ketow világvárosi műsort muta tott be. elkápráztatta a közön séget. 1935-ben ismét gazdátlanul maradt az intézmény, s a pályázatot Fényes György, egy mutatványos család leszármazottja nyerte: ő lett a cirkusz új igazgatója. Fényes 1936-tól 1943-ig állt az intézmény élén. Elsőként re- vűműsort mutatott be a ligetben „Óh régi, szép világ" címmel. Színészek, artisták adták elő a jazzdalokkal, táncokkal telitűzdelt produkciót, amely szép’ sikert aratott. Ö hozta később Budapestre a világhírű Rivels bohóccsoportot, s több más nemzetközi attrakciót szerződtetett. A felszabadulás után már 1945 júliusában megtartották az első előadást a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsorokban a revű kapott domináló szerepet: neves színészek léptek a porondra: Latabár Kálmán, Kiss Manyi, Bilicsi Tivadar, Kazal László, Alfonso, Salamon Béla és mások. 1949-ben a cirkuszt is államosították, a, vezetőség igyekezett rendet teremteni a magánügynökségek dzsungelében, felülvizsgálták a gázsikat, s megjavították az artisták, a cirkusz művészeinek életkörülményeit. Az 50-es és 60-as években, az Országos Cirkuszvállalat megalakulását követően híres külföldi cirkuszok látogattak el a Városligetbe: így az Aeros és Busch cirkusz, a Párizsi Jég- revű, a svéd Trolle Rodin és a dón Benneweiss cirkusz. 1966-ban lebontották a sok emlékezetes előadásnak helyet adó régi épületet. 1971-ben nyitotta meg kapuit a modern, minden igényt kielégítő új cirkusz. Kárpáti György Koncert Vasárnap a Budapest Sport- csarnokban befejeződött az SOS nemzetközi szervezete által rendezett nemzetközi gála- és popkoncertsorozat. „Sztárok a gyermekekért" címmel három estén, 10 ország, 24 neves előadóművésze, illetve együttese lépett pódiumra több mint 25 ezer ember előtt. A battonyai SOS gyermekfalu javára rendezett koncertekről a televízió felvételt készített, amelyet több nyugat-európai tv- tórsaság is megvásárol. A gyer- megfalu számláját gyarapítja a hangversenyek bevétele, a televíziós átvételek díja, valamint az árusításból származó bevétel. A koncerteken is árusították a „Sztárok a gyermekekért" című, a két évvel ezelőtti hasonló hangversenyről készült lemezeket. Az élet peremén k SLffife. m I B * I 8«^ 1 L/ 8 Bibi asszonya az ajtóban támaszkodik, száját eltakarja és bánatosan mered -maga elé, férje — szikár alacsony, borostás férfi — guggolva ül a sarkára és elmélyedve szipog, engem az ágyra ültetnek. A kis fehér házikó itt áll a Duna árterületén a töltés mögött lent a lapban. Kerítés nincs, az udvar végében több mázsa hasábfa prizmába rakva, remegő lábú, szomorú kutya a száját nyalogatja. Kétkerekű kordé, a férfi ezen húzza a műanyag hordót tele ivóvízzel valahon- nét a szélső házaktól, jó messziről, azt mondja, „... a vesém leszakad, mire hazaérek, pedig itt a fák alatt vezet el a vízügynek a vízvezetéke” ! — Tudja, csak a bánat emészt. . . Amióta az apóm meghunyt — mondja Bibi — csak sírdogálok. A lányunk el- kutyult, azt sem tudom, hol, merre jár, a gyerekeit ránkhagyta, ugye, az is* gond. Kapok háromezer forint nyugdíjat, mi az? Ez is itt — int a felesége felé — beteges, éjjel csak nyöszörög, add ide az orvosságot, pedig látta már az orvos, kórházban is volt, de nem tudják, vagy nem mondják meg, bogy mi a baja. Ha meghal, ugye, erre is számítani kell, miből temessem el? Nem így van, anyjuk?! — Így bizony — mondja az asszony. — A vőnk is meghalt, képzelje, leesett a traktorról és még tíz évig élt, de úgy, hogy fel sem kélt az ágyból, etetni kellett, mosdatni, naponta százszor tisztába tenni,, állandóan csak mostam rá, a pelenkákat télen itt szárogattuk a szobában ... de hát minden hiába, meghalt végül is. Férje — akit Bibinek becéznek, ki tudja miért a faluban — néha elmegy a kocsmába, leül a helybéliek mel- >lé és tamburán eljátssza nekik a nótákat, amit kérnek, neki meg italt rendelnek, de inkább az árára tart igényt, így aztán összejön alkalmilag ötven forint. De muzsikálni sem nagyon mer, mert — bár volt engedélye (kategorizált muzsikus is vagyok) nem újít- tatta meg: túl van már a hatvanon, nincs hozzá se ereje, se kedve. — Aztán még a nagyobbik fiamról nem is beszéltem. Őszintén szólva, le volt csukva. Egy este megyen nyirat- koznj a faluba, de már zártak, hát átmegy a kocsmába, ott meg belekötnek, kint az utcán ketten nekimennek, és hát... ahogy mondják, állítólag a fiam szúrt. Vagyis védekezett, akit megbökött, néhány hétig volt beteg mindössze, a fiam meg kapott két és fél évet, de előbb kiengedték. Most már dolgozik, mert jóravaló ember úgy különben. — Hány családja van Bibi bátyám? — kérdem. — Két gyerek, meg egy jány, de az, mondom, elku- tyult. Elmenőben újra megmutatja a földbe fektetett vízcsöveket, vagyis csak egy lépésnyire a víz, és mégis oly messze, mint Makó Jeruzsálemtől ... Rab Ferenc
