Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-02 / 241. szám

6 Dunántúli napló 1986. szeptember 2., kedd NEMZETKÖZI MAGAZIN Mexikói gazdaság Mentőöv dollármilliórdokból Miguel de la Madrid elnöli (köiépen világoi öltönyben) igyeknik megöriini korábbi népszerűségéi — a képen egy mezőgazdasági kiállításon látható (Fotó: Time — AP — MTI — KS) A Mundial emlékei már egy­re távolibbnak tűnnek, ám Mexikóból azóta is elég gyak­ran számolnak 'be a hírügynök­ségek egy másik nagy „mérkő- zássorozat” állásáról, várható ■kimeneteléről. A tét ez eset­ben nagyobb a Világ Kúpra megnyerésénél. Arról van szó, hogy képes lesz-e Mexikó kilá­balni az idén tavasszal—nyáron rekordszintet elérő úja'bb gaz­dasági-fizetési válságból. Igen, mialatt a nemzeti válogatott a várakozást felülmúlva csak a legjobb nyolc között vérzett el, addig a gazdaság erejéből ez időre már inkább csak öngó­lokra futotta - természetesen kiváltva ezzel a széles körű elégedetlenséget. Pedig alig két esztendővel ezelőtt még magabiztosan be­szélhetett Miguel de la Mad­rid elnök arról, hogy a leg­rosszabb és legszűkebb eszten­dőket már maga mögött hagy­ta az ország. Hiszen akkor az infláció mérséklődött, „csak” ötvenszázalékos volt, meg­élénkült a feldolgozóipar ter­melése is. 'Igaz, a külgazdasá­gi egyensúly terhe változatla­nul az Olajexportra nehezedett. A kormányzat érzékelhető lé­péseket tett a közélet tisztasá­gának javítására is. Mindezen intézkedések hatására - és persie újabb kölcsönökkel — Mexikó gyors ütemben mérsé­kelte a belföldi felhasználást és a költségvetési hiányt, mi­közben a gazdaság növekedé­séről sem kellett lemondania. E politikájával, s a felmutat­ható eredményekkel is az or­szág a nemzetközi pénrügyi körökben kiérdemelte a meg­tisztelő „mintaország” elneve­zést. Node mindez már a múlté! A 'bőségszaru bezárult, s a csaknem 10 milliárd dolláros adóssághegy nyomása egyre elviselhetetlenebbé • vált. A mexikóiak számára azért, mert a fizetési gondok és a bevétel- kiesések miatt a kormányzat nadrágszíjmeghúzó intézkedé­sekre kényszerült — jelentősen megdrágult például a nemzeti eledelnek számító tortilla is. A hitelezőknek pedig azért kezdett egyre erőseb­ben fájni a fejük, mert csök- keht a reményük pénzük mi­előbbi visszakapását illetően. Kétségeik nem is voltak meg­alapozatlanok, hiszen az olaj­árak meredek zuhanását köve­tően Mexikó csak az idén mintegy 7 milliárd dollár ex­portbevételtől esik el. S mint ■már utaltunk rá, az államház­tartás fő dollárhozója - 70 százalékban - a folyékony fe­kete arany. Ebben a kiélezett helyzetben, a Mundial záró szakaszával póruhzcrmosan elkezdte döntő meccsét a kabinet is: sürgős segítségért fordult a Világ­bankihoz és a Nemzetközi Va­luta Alaphoz (IMF). Ám a je­lek szerint Herzog pénzügymi­niszter nem volt eléggé rugal­mas — azaz elképzelései nem vágtak egybe a pénzintézetek követeléseivel -, ezért hama­rosan átadta helyét utódjának, Gustavo Petriciolinalk. Nos, a könnyűnek nem nevezhető tár­gyalássorozatot követően ő már a sikert könyvélhette el. s július végén pecsét kerülhetett az okmányokra: Mexikónak si­került megegyeznie a Valuta Alappal és a Világbankkal, ami a közép-omeri'kai ország számára azt jelenti, hogy újabb pénzsegélyekben re­ménykedhet. A kölcsönmegállapodás ér­dekessége, hogy az összeg nagysága az olajárváltozások függvénye, s amennyiben a hordónkénti ár meghaladná a 14 dollárt, akkor elapadnak a bankok pénzcsapjai is. Ez a tény is jelzi egyébként, hogy ezekkel a dol'lármilliárdokkal Mexikó korántsem lesz kint a vízből, azaz nem oldódnak meg fizetési gondjai. Legfel­jebb mentőövként tekinthetjük az újobb segélyt, amely azon­ban egy idő elteltével - ha az ország vezetői rosszul gazdál­kodnak vele -, még mélyebb régiókba húzhatja le a gazda­ságot. Hiszen elég. csak arra emlékeztetni, hogy az új hite­lekkel Mexikó rekorderként az élre tör az adósok listáján: 110 milliárdjával „ráver” a je­lenleg 103 milliárdnál tartó éL- lovas Brazíliára. Miguel de la Madrid elnök tehát engedményekre kénysze­rült, hiszen a kölcsön feltétele­ként az országban gazdasági reformot kell(ene) megvalósí­tani, aminek keretében az IMF szakértői elvárják Mexikótól, hogy szorítsa vissza a költség- vetési 'hiányt, csökkentse az állam szerepét a gazdaságban és fokozatosan építse le a ha­zai ipart védő kereskedelmi akadályokat. A reformok érde­kében hálátlan intézkedéseket kell majd bevezetni, s ez nem tesz jót az elnök hazai reno­méjának. (Várható a munka- nélküliség további növekedé- dése.) Az államfőnek sok vá­lasztása nem volt, ha mandá­tumának lejárta, 1988 előtt a felszínen akarja tartani orszá­gát az adósságtengerben. An­nál is inkább rákényszerült er­re a lépésre, mert a konzerva­tív ellenzék, de la 'Madrid ku­darca esetén ‘megnövekedett eséllyel indulna a következő el­nökválasztáson. Ennek jelentő­ségét pedig akkor érthetjük meg, ha tudjuk: a kormányzó Intézményes Forradalmi Pírt 1929 óta birtokolja az elnöki bársonyszéket. A bevezetésben említett fut- ball-hasonlatnál maradva, hogy jellemezhetnénk az USA déli szomszédjának helyzetét, hogy a fontos gazdasági tét­mérkőzésen reménytelennek tű­nő állásból vívta ki a hosszab­bítást. Ez mindenképpen fel­lélegzést jelent, ám kérdés, hogy siker volt-e ez? Oaróczi László ^ rrI •• | rr Szukulo világ­mindenség A szakemberek a csodálkozó laikusok kérdéseire magabizto­san válaszolták: a Nap 33 000 fényév távolságra van a tejút középpontjától (a fény másod­percenként 300 000 kilométert tesz meg). Most a szakembe­rek csodálkoznak. Csillagászok egy csoportja amerikai rádió- teleszkópoknak az egész kon­tinensre kiterjedő hálózatával, köztük a Very Large Array ne­vű New Mexico-i rendszerrel, valamint kaliforniai és mas- sachusettsi parabolaantennák­kal újra felmérték a Nap és a tejút távolságát. A csoport a tejút középpontjához közel lévő fiatal csillagokat használt koz­mikus mérőpontokként. Másfél éven keresztül jegyezték fel a kozmikus fényforrás sugárzását: csaknem négy évig tartott, amíg az adathalmazból kiszűrték a távolság méreteit. A meglepő eredmény: ai Nap csak 23 000 fényév távolságra van a tejút középpontjától, és a tejút át­mérője nem 100 000 fényév, mind eddig feltételezték, ha­nem 70 000 fényév. Ezek alap­ján felül kell vizsgálni a világ- egyetem nagyságára és korára vonatkozó adatokat is. Nők a pilóta­fülkében A férfiuralom a Lufthansa pilótafülkéjében belátható időn belül véget ér. Heinz Ruhnau, a légiforgalmi társaság vezető­je maga mutatta be az első két nőt, akiket a vállalat a pi­lótaiskolába április 21. óta kiképezhet. Nem a Lufthansa az első lé­giforgalmi társaság, amely női pilótákat 'képez 'ki. A Szov­jetunióban, az Egyesült Álla­mokban és Nyugat-Európában a női pilóta már régóta min­dennapi jelenség. Ha a szol­gálati beosztás úgy hozza, még a nagy távolságú légijáratokon is teljes egészében női sze­mélyzet vezeti a repülőgépet. Már az NSZK-bam is ülnek nők a repülőgép kormánya mellett. Olyan hivatásos pilótanő, akit még nem osztanak be légijá- ratszolgálatba, több mint egy tucat van. Még a meggondolt Swissairnél is eleget tett két évvel ezelőtt a 24 éves Gab­riella Lüthi a felvételi vizsga követelményeinek és azóta megszerezte igazolványát. Néhány konzervatív légifor­galmi társaság nem engedi, hogy belátható időn belül nők vezessék repülőgépeit. Ezek kö­zé tartozik az osztrák AUA, az izraeli El AI, az NDK Inter­flug. Ezek valamennyien első­sorban volt katonai pilóták közül toborozzák pilótáikat. Szöveg nélkül . . . Bhutto lányát mindenütt sokan várják (Fotó: Newsweek — AP — MTI — KS) „Nincs bennem bosszúvágy*’ A szép és elszánt Benazir Nem az erő, ellenkezőleg, a nyugtalanság, a félelem jele az, ami mostanság Pakisztán­ban történik. Ha Ziaul Hakk tá­bornok-elnök veszélytelen ellen­félnek tekintené az ellenzéket, nem lépne fel ellene ilyen ke­ményen. Az ország független­ségi napjának előestéjén betil­tották a politikai gyűléseket, felvonulásokat, a demokrácia helyreállításáért küzdő mozga­lom mintegy ezer vezető szemé­lyiségét őrizetbe vették. A nagyvárosokban azonban a ti­lalom ellenére is összegyűltek az emberek, számos helyen összetűzések robbantak ki a de­mokratikus jogok helyreállítását követelő tüntetők és az ellenük kivezényelt rendőrök között. Pakisztánban a rendkívüli ál­lapotot tavaly decemberben függesztették fel. Engedélyezték az ellenzéki pártok működését, ám ez a gyakorlatban csak por­hintésnek bizonyult. A kor­mányellenes erők lehetőségei változatlanul rendkívüí korláto­zottak. Amint kiéleződik a hely­zet — miként a napi események mutatják — a rezsim habozás nélkül újra az erőszak eszközé­hez nyúl. S van egy szép, fiatal nő Pa­kisztánban, akinek személye újabban nagyon idegesíti Ziaul Hakkot. Ali Bhutto lánya, Be­nazir négy hónappal ezelőtt tért haza. A 33 esztendős politikus­nőt soha nem látott tömeg, fél­millió ember várta, s bárhová ment az országban, mindenütt ünnepelték, lesték a szavát. Té­vedtek tehát, akik azt hitték, hogy e fiatal nő csak egy illu­zórikus jelkép. Hakk, miután 1977-ben pucs- csal megszerezte a hatalmat, legfőbb politikai ellenfelét, Ali Bhuttót, a pakisztáni néppárt vezetőjét, a volt kormányfőt ki­végeztette. Benazirt, apja letar­tóztatása után háziőrizetbe he­lyezték, börtönbe zárták, 1984- től angliai száműzetésben élt. Családja Sind tartomány egyik leggazdagabb nagybirtokos fa­míliája volt. A szülők angol ne­velőnőt szerződtettek négy gye­rekük mellé, Benazirt később Karacsiban ír apácák tanítot­ták. 16 évesen az amerikai Rad- cliffe College-ben folytatta ta­nulmányait, majd Oxfordban politikai tudományokkal, filozó­fiával és közgazdaságtannal foglalkozott. Felkészültségének elismerésére utal, hogy a tekin­télyes oxfordi diákvitaklub elnö­kévé választották. Politikai pályafutása apja be­börtönzésével, kivégzésével kezdődik. „Nincs bennem bosz- szúvágy” — hangoztatta sok­szor. Pártja a békés változások programját hirdette meg. De­mokratának tartja magát, gaz­daságpolitikai tervében a ban­kok, az acélipar, a hajózás ál­lamosítása, mérsékelt földre­form szerepel. Hazatérése előtt az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban, Szaud Arábiá­ban járt. Jó kapcsdlatot szeret­ne tartani a nagyhatalmakkal, s a szomszédos országokkal. Meglepő, hogy az afganisztáni helyzettel kapcsolatban hason­ló nézeteket vall, mint a tábor­nok-elnök. Hatalomrajutás ese­tén továbbra is megengedné, hogy az ellenforradalmárok bá­zisként használják az országot. Az amerikai segélyekre is igényt tart. Lehet, hogy ezekkel a megnyilatkozásaival Washing­ton támogatását akarja elnyer­ni, akárcsak Corazon Aquino tette a Fülöp-szigeteken. Az Egyesült Államok számára Pa­kisztán rendkívül fontos. Török­ország és Thaiföld között az egyetlen biztos szövetséges, a legfontosabb közép-keleti stra­tégiai bázis. Hogyan állhat egy nő a fér­fiak uralta mohamedán Pa­kisztánban egy párt élére? Be­nazir Bhutto kerüli a nyugati stílust, hithű mohamedán nő­höz illően házukba a „női be­járaton” át lép be, ha utazik, női kísérője van, pakisztáni női viseletét ölt magára, sosincs hajadonfőtt. Kitűnő szónok, „beszélgetni” tud a tömeggel, s a szónak egy olyan ország­ban, ahol a lakosság 75 száza­léka írni-olvasni nem tud, na­gyon nagy a jelentősége. Apja korán tudatosította benne: nem csak angolul kell válasz­tékoson beszélni, urdu az anya­nyelve, azt is tökéletesen tud­nia kell. Nyolc és fél évi illegalitás utón léphetett ismét a politikai színtérre a néppárt. Életképes­ségét bebizonyította, és vezető­je, Benazir Bhutto ma a leg­népszerűbb politikusnak tűnik az országban. A tábornok-elnök azt remélte, hogy a nép csak kíváncsiságból lesi-várja az el­lenzék vezetőjét, hogy néhány hét múlva megunják szónokla­tait. Az államilag ellenőrzött tévé és rádió nem közvetíti be­szédeit, mégis egyre nagyobb a tábora. Abban is remény­kedtek, hogy a néppárt belső Benazir — apja képmásával viszályai szétzilálják e csopor­tosulást. Benazir Bhutto politikai tö­rekvései számára a hadsereg jelenti a legnagyobb fenyege­tést. Ugyanakkor számolnia kell az iszlám fundementistók- kal is, ezek az ellenzék legel­szántabb ellenségei, 1977-től, a katonai puccstól kezdve együttműködtek Ziaul Hakk tá­bornokkal. A 98 milliós ország lakosságának 97 százaléka mo­hamedán, az „iszlámosítás" azonban növekvő ellenállásba ütközik. Az ellenzék legfőbb követelé­se: tartsanak szabad választá­sokat. „Akkor majd kitűnik, mit is akar a nép!” — mutatott rá Benazir Bhutto. A tábornok­elnök hallani sem akar róla, majd 1990-ben — ígéri —, ak­kor jár le elnöki megbízatása. Ha biztos lenne a győzelem­ben, nem halogatná az urnák­hoz jórulást. Isméi kapható a Tenkesalja ÁFÉSZ siklósi mezőgazdasági bonjában y RK KOMBI KAPÁLÓGÉP, FŰNYÍRÓVAL, ARA: 20 990,— FT, y SOLO ROBBANÓMOTOROS GÉPCSALAD (motorhoz csatlakozik: fűrész, permetező, sövénynyíró-szivattyú, légpárnás fűnyíró, szegélynyíró és kapa adapter.) ▼ TERRA KAPALÓGÉP, 7 LÓERŐS, FRANCIA MOTORRAL, y FŐNIX, MAGAS KALÓRIAJÚ SZÉNKALYHA 15 500,— FT HELYETT 8750,— FT.

Next

/
Thumbnails
Contents