Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-14 / 253. szám

A FAO megfigyelései Európai hús­piac, 1986 A nyelveket beszélő agrár­külkereskedők szerepe (Tudósítónk helyszíni beszél­getése) Hogy alakul az európai hús­piac? — erről kértünk interjút Genfben dr. Budavári János Vilmos közgazdásztól, a FAO — az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete - szak­értőjétől. Az elismert magyar szakember idehaza 15 évig dolgozott az Agrárgazdasági Kutatóintézet Agrárkülkereske­delmi Főosztályán. Tíz nagy ta­nulmányt írt, ezenkívül hazai és külföldi szakfolyóiratokban több mint 40 írása jelent meg, főképp az agrárkülkereskede­lem tárgykörében. — Milyen az európai húspiac 1986 szeptemberében? — Továbbra is jellemző a túltermelés. Sőt, az elmúlt egy év alatt Nyugat-Európában még tovább nőtt a sertés- és baromfihús termelése. Ennek a gabonapiacon több év óta meglévő túlkínálat az oka: a gabona ára fokozatosan csök­ken. Vagyis mind a sertés-, mind a baromfitenyésztés leg­fontosabb takarmánya egyre olcsóbb. Idekint a hústúlterme­lés miatt ugyan csökkentek az átvételi árak, de még annál is gyorsabban csökkent a takar­mány ára. Mégis érdemes te­hát növelni a hústermelést, mert nagyon olcsó a takarmány. Rá­adásul a Közös Piac országai­ban —, ha nem is olyan mér­tékben, mint ahogy a költségek növekednek -, de folyamato­san emelik a felvásárlási ára­kat. — Hogyan illeszkedik ebbe a piacba Magyarország? — Mi Magyarországon egé­szen 1984-ig folyamatosan nö­veltük a sertéshústermelésün­ket. Ez akkor nagy terhet rótt a magyar húsiparra is. Az év ele­jén -, de újabb bejelentések szerint a jövő év elején is - emelték, illetve emelik Magyar­országon a felvásárlási árakat. Csakhogy ezzel már nehéz el­hagyni azt a hullámvölgyet, amiben a sertéstenyésztésünk van. Az igen munkaigényes és költséges szarvasmarha-tenyész­tés pedig évek óta lassan csök­ken, mert nem volt elég jöve­delmező. A tejtermelésünk vi­szont biztosított. De a jó minő­ségű hús exportjára már nincs akkora áruházisunk, mint ko­rábban volt. Egyáltalán, a túl­termelés miatt a világpiaci árak egyre csökkentek, két év alatt mintegy 50 százalékkal.- Mit tehet Magyarország ilyen piaci körülmények között? — Gyártsunk jó minőségben feldolgozott és újszerűén cso­magolt, „tálalt” húsárút, amely mind a termelési technikában, mind a csomagolásával megfe­lel a fogyasztási divatformák­nak, divatméreteknek és divat­színeknek. Mert az árubőség már az élelmiszeráruban is életre keltette a divatot. Ennek külföldön mór megvan a mód­ja: a húsipar már technológiai bűvészetekre képes. Olyan szí­nezéket és termékjavító segéd­anyagokat alkalmaz, amelyek nem ártanak az egészségnek. A lényeg: a magyar termelés nagyon közeledjen a nemzet­közi piachoz. A termelők köz­vetlen képviselőinek kint kell lenniük a nemzetközi piacokon, nyelveket kell beszélniük, és ugyanakkor tudniuk kell, hogy o nemzetközi piac igényei sze­rint idehaza mit tudunk meg­csinálni és mit nem, és amit megcsinálhatunk, az mennyi­be kerül. Ilyen jelzések rendsze­resen és sűrűn áramoljanak ha­za és így termeljünk. Ne a nyers terméket, hanem a kor­szerűen feldolgozott és csoma­golt húst exportáljuk, mert túl­termeléskor éppen a nyers ter­mék ára zuhan nagyot, a kész terméké nem. Földessy Dénes Múzeum lesz a szülőház Kálmán Imre öröksége A Siófoki Tanács Végre- i hajtó Bizottsága a közel- j múltban fontos döntést ho- | zott: a Kálmán Imre szülő­házában jelenleg működő j Zeneiskolát máshová helye­zik, s az épületben újra f megnyitják a nagy zene- • szerző emlékmúzeumát. Somogyi Gyula, Siófok ta­nácselnök-helyettese beszélt j a döntés hátteréről: Korábban ez a ház már volt Kálmán Imre emlékmú- i zeuma, s most ezt szeret- ) nénk visszaállítani. Ezzel a I város nagy szülöttének kul- I túszát szeretnénk elősegíte- I ni. Egy gondunk van még: j jelenleg egy csalód is lakik i még a házban, akik hosz- szabb külföldi tartózkodásuk miatt csak jövőre tudják ! lakrészüket kiüríteni. De a i jövő szezonra mindenkép- l pen szeretnénk megnyitni a S 'múzeumot. A Kálmán Imre-kultuszt j más módon is ápolni kíván- jj ják • Siófokon, fel szeretnék : használni a zeneszerző hi- ! hetetlenül gazdag szellemi fi örökségét — az eddigieknél I jobban. r A város centrumában lé­vő Víztoronyban talán már jövőre felcsendül — órán­ként, vagy napjában né­hány alkalommal —, a to­ronyzene. Kálmán Imre leg­híresebb dallamainak mo­tívumaival. A későbbiekben szeretnének az operettmu- zsika kedvelőinek egy olygr operettgála-műsort rendsze­ressé tenni, amely a fiatal énekeseknek is bemutatko­zási lehetőséget jelenthet­ne. A tavalyi földrengés sze­rencsére megkímélte ezt a házat, csak kisebb károso­dásokat szenvedett. (A mel­lette lévő épület olyan sú­lyosan megsérült, hogy az­óta le kellett bontani.) Hely­reállítása nem fog jelentős költséget okozni. A múzeum létesítésében a Tanács, a Somogy Me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga és Kálmán Imre özve­gyének segítségére számíta­nak, de a költségeket lé­nyegében a városi tanács fogja biztosítani. összeg szerűségében még nincs pontosan kiszámítva, hogy mennyibe kerül, de a szük­séges pénzeszközöket min­denképpen elő fogják te­remteni. Verebics János Pipaszívóverseny Kaposvárott A kaposvári Dorottya Szál­lóban rendezték meg tegnap a harmadik nemzetközi pipa­szívó versenyt, ami végül is háromórás késéssel, de való­ban elkezdődött. Húsz ver­senyző állt, pontosabban ült rajthoz, köztük a magyaro­kon kívül csehszlovák, német és olasz pipás. A verseny lényege, hogy három gramm pipadohányt ki tud tovább szívni. A ver­seny kihirdetésekor közölték, hogy csak szűrő nélküli, egyenes szárú pipával száll­hatnak be a vetélkedőbe, s a pipák megtöltése után — erre három percet kaptak —, mindössze a kiosztott két szál gyufát lehetett használ­ni a meggyújtáshoz. Akinek ezután elaludt a pipája, an­nak számára „füstbe ment” a verseny. — A pipakluboknak a leg­nagyobb hagyománya Svájc­ban van," s ez a verseny ne­künk most azért is fontos — mondta Galambos Lajos, a Dorottya Pipaklub titkára —, mert október közepén Svájc­ban rendezik meg a világ- bajnokságot, s oda a mi klubunkat is meghívták. A pipázás egy szertartás, mondták e szenvedély hívei, de ehhez mindenképpen nyu­godt emberekre van szük­ség. Egyébként ez valószínű­leg igaz is, mert a pipázók példás nyugalommal várták, míg minden versenyzőtársuk megérkezik, de hozzá kell tenni, hogy elveikkel ellen­tétben a háromórás várako­zási idő alatt tekintélyes mennyiségű cigarettát el­szívtak. A világbajnok, aki a há­rom grammot legtovább tud­ja szívni, az három óra egy­néhány perccel vezeti a ranglistát; a kaposvári tava­lyi bajnokoknak csúcsideje 1 óra 29 és 1 óra 9 perc, s ha hiszik, ha nem, mindket­ten nők. Galambos Lajos, a klubtitkár egyébként pipaké­szítő népművész, aki olyan neves személyiségek számá­ra készített már pipát, mint Schmidt kancellár, Rhomes Csand ra, Ziaul Hak, Fidel Castro, s Pertini, aki a svájci világbajnokság díszelnöke is lesz. Igaz, hogy a tegnapi ver­senyen mindenki a saját pi­páját használhatta, de már a dohónytömködőt — ami fából készült —, úgy osztották ki, s természetesen a három grammonként becsomagolt Amphora dohányt is, amit egyébként kifejezetten erre a versenyre küldött Dowe Egsbert holland dohánygyá­ros. Este hét óra után pár perccel végre mindenki asz­talhoz ült, megtöltötte pipá­ját, meggyújtotta, majd be­indították a stoppert, s e so­rok nyomdába kerülésekor még javában pipáztak. D. Cs. llosarnapi szakacstanác Derűvel, jókedvvel zárult az idősek hete Zsúfolásig megtelt tegnap délutánra a Doktor Sándor— Zsolpay Művelődési Központ nagyterme a nyugdíjas korú közönséggel. Arra a szórakoz­tató műsorra jöttek Pécsről és vidékről is, amit az idősek he­te zórórendezvényeként szer­veztek. Második alkalommal került sor az elmúlt napokban Pécsett és Baranyában az idő­sek hetére. A programok szer­vezői a Baranya Megyei, vala­mint a Pécs Városi Tanács egészségügyi osztályai, továb­bá a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központ. A tegnapi gálaműsoron ta­lálkoztam olyan kertváros'- né­nivel, aki elmondta, hogy ott volt valamennyi rendezvényen. Az újságban olvasott a prog­ramokról, ebnent mindegyikre, és igen jól szórakozott. Kelle­mes hangulatban telt a teg­nap délután is. Minden fellé­pő - ez ott volt a levegőben —, arra törekedett, hogy mo­solyt varázsoljon a nézőtéren helyet foglaló idős emberek ar­cára. A műsort a Vidákovics Antal vezette Baranya Táncegyüttes és zenekara kezdte. A tőlük megszokott magas színvona­lon, derűvel és temperamen­tummal mutatták be a kalocsai táncokat, továbbá a dráva- menti horvát tánccsokrot. A két műsorszám között a zene­kar, Bognár József és Mészá­ros András baranyai bordalok­kal, mulatónótákkal és rigmu­sokkal teremtett igazi szüreti hangot. Ezután a Pécsi Nem­zeti Színház két fiatal művé­sze, Maronka Csilla és Lata- bár Árpád lépett színre, hogy egy kedves, humoros jelenetet adjon elő a tavaly bemutatott Bajadér című operettből. Jele­netük természetesen dallal és tánccal zárult. Majd Péter Gizi két vidám sanzonnal és némi öniróniával fűszerezett műsora következett. Két bűvész, Su­sanne és Andrej mulattatta ez­után a közönséget és végül régi slágerek csendültek fel Kutas László előadásában, aki tovább fokozta a teremben uralkodó jó hangulatot, és dalra fakasztotta az összegyűlt közönséget. Ezzel a program­mal lett vége az idősek heté­nek a tegnapi kellemes ősz­elői délutánon, és azzal a szü­reti bállal, amit estefelé tartot­tak a pécsi nyugdíjas házban. G. O. Töltött flekken Minaret módra Ha kellemes az idő, még így nyárutón is kinyit délben a Gösser Sörkert, ahol, amíg süt a nap, szívesen ebédelnek, ül­dögélnek a vendégek. Az idei nyári hónapok a Minaret ét­terem számára több százezer forinttal nagyobb bevételt hoz­tak, mint a korábbi évek ha­sonló időszakai, s ehhez nagy­ban hozzájárult a Gösser Sör­kert megnyitása is, ahová nem­csak az éttermen keresztül, ha­nem az utcáról, Merni pasa fürdőjénél is be lehet menni. — A nyári hónapokban for­galmunk jelentős részét adják a csoportok — mondja Frank János üzletvezető-helyettes. — A hazai turistacsoportok mellett egyre több külföldi csoportot ebédeltetünk, s idén nagyon megemelkedett a nyugatiak, el­sősorban a frankfurtiak és köl­niek száma. Népszerű a vasár­napi családi menü is: hatvan forintért fogyaszthatnak egy háromfogásos ebédet a vasár­nap déli vendégek, s ez a kezdeményezés a vártnál is nagyobb sikert hozott. A Minaret étlapjáról — mint­hogy a másodosztályú étterem a HungarHotels lánchoz tarto­zik —, nem hiányozhatnak a HH megszokott, elmaradhatat­lan fogásai, mint például a Budapest bélszín vagy a fogas. Balogh János főszakácshelyet- tes szerint az étterem vendégei által leginkább kedvelt ételek a töltött flekken Minaret mód­ra és a bakonyi máj. A két nép­szerű fogás közül Balogh Já­nos javaslatára a töltött flek­ken receptjével ismertetjük meg olvasóinkat. A recept most is, mint mindig, öt személyre szól. — A töltött flekkenhez 5 sze­let, vagyis Ó0 deka tarjára van szükségünk, ezenkívül kell még hozzá 15 deka hagyma, 15 deka zöldpaprika, 10 deka füs­tölt szalonna, 15 deka füstölt házikolbász, ízlés szerint só, bors, fokhagyma. Először üve­gesre sütjük a kockára vágott szalonnát, majd hozzáadjuk a karikára vágott hagymát, az ugyancsak karikára vágott zöld­paprikát és kolbászt, majd megfűszerezzük. Ha elkészült a ragu, félretesszük, hagyjuk ki­hűlni. Ha kihűlt, a tölteléket el­osztjuk a kivert tarjaszeleteken, a húst összegöngyöljük, s a te­kercseket kevés olajban, a sü­tőben megsütjük. Tálaláskor a hústekercseket 25 deka vajas kukoricával leöntjük, s köret­ként sült burgonyát kínálunk hozzá. E fogyókúrásnak nem nevez­hető recept mellé kértünk egy másikat is, olyant, amit bátran fogyaszthat mindenki. így esett a választás a magyaros sajtsa­látára. Ehhez húsz deka koc­kára vágott trappista sajt, tíz­tíz cleka fölszeletelt zöldpaprika, paradicsom és csemegeuborka, valamint egy laskára vágott fe­jessaláta szükséges. Mindezt összekeverjük, s hozzáadunk öt deci majonézt, amit egy tubus Piros Arannyal Ízesítettünk. Hogy az ízek jól összeérjenek, legjobb a salátát tálalás előtt egy nappal elkészíteni, s a hű­tőben érlelni. Reszelt sajttal megszórva, fejessalátával díszít­ve tesszük az asztalra. D. Cs. vasárnapi 5 11 hölgyek is

Next

/
Thumbnails
Contents