Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-11 / 220. szám

1986. augusztus 11-, hétfő Dunántúli napló 3 \ Más, mint a szálloda Fizetővendég­szállás Csak a Mecsek-Touristriak: 2700 férőhely Baranyában Otthonos, nyugodt- környezef A fizetövendég-szolgálat olcsóságával □ szállodai árakat meg­torpedózva a nyári idényben a turisták egyharmadát helyezi el. A Cooptourist, az Express és az IBUSZ fizetővendég-szálláshelyei behálózzák az egész országot. Baranyát tekintve, mint ci „megye gazdája” a Mecsek- Tourist rendelkezik a legtöbb, mintegy 220 fő szállásadóval. Ezenkívül 10 szobájuk van Szi­getváron, 40 Mohácson, 15 Si- kondán, ugyanennyi Orfűn, 11 Siklóson és a legtöbb, 5-600 Harkányban. Ez összesen 2500— 2700 férőhelyet jelent az 1500 szállodai helyükkel szemben, bár a számok napról napra változhatnak, és télen csak a nyári szállásadók 70 százaléka dolgozik tovább. A vendégszobák 30 százalé­kát saját dolgozóik részére, hosszabb időn keresztül válla­latok foglalják le. Egy külön kategóriát képvisel a turisták szálláslehetőségei közül az ol­csó falusi üdülés. Ez Bükkös- dön, Magyaregregyen, Ma- gyarhertelenden, Pécsváradon és a mohácsi Csele-pataki üdülőtelepen egyhetes, 10 na­pos nyaralást jelent, napi egy­szeri főétkezéssel. Palotai Ferencné, a Mecsek- Tourist irodavezetője elmond­ta, hogy ezek sikerére való te­kintettel a közeljövőben Ma- gyaregregyen terveznek hason­ló időszakokkal olyan falusi üdülést, ahol a szállásadók há­romszori étkezést biztosítanak a vendégeknek, az ottlakók pedig részt vehetnének a ház­táji, kerti munkákban, ismer­kedve a falu életével, lakóival. Pécs, Szent István tér 15. Mosolygós háziasszony nyit aj­tót. Dr. Ángyán Hanna ez év márciusa óta fogad vendége­ket. — Egyedül élek, csak az uno­káim látogatnak. így, hogy .ri­adom a szobákat, kihasznál- tabb a ház és a fenntartása is valamivel könnyebb. Nyugdijai vagyok, de amellett a volt szak­mámtól sem váltam meg. Jo­gászként vállalok alkalmilag munkát, valamint a Mecsek- Touristnál szombatonként én vezetem a kétnyelvű (magyar- német) városnézést. így van bőven elfoglaltságom, de szí­vesen látok mindenkit. Amikor tehetem, beszélgetek vendé­geimmel, a különleges kérései­ket — ébresztés, reggeli — is teljesítem. Az ittlétek ideje alatt szinte családtagként éle< velük.- Múlt péntek óta vagyunk itt, de nagyon elégedettek va­gyunk mindennel — mondja az éppen ittnyaraló Békésről jött Csapó csalód. - Egész nap barangolunk, járjuk a város'., ismerkedünk a környékkel. El vagyunk ragadtatva Pécstől és a háziasszonyunk gondoskodá­sától, kedvességétől. Minden évben más területeivel ismer­kedünk az országnak, és ná­lunk már hagyomány, hogy olyankor mindig fizető vendég­szobát bérelünk az otthonos­sága, nyugalma miatt. N. A. Stoppos igazolvány TájékozaHanság és érdektelenség Jó tíz perce ácsorogtunk már a Szigetvár felé vezető út mentén, a vezetők a buszmeg­álló felé mutogattak válaszul a kitett kezünkre, amikor egy teherautó állt meg mellettünk és elvitt bennünket a kapos­vári elágazásig. — Vállalati kocsira, szolgálat alatt szabálytalan utast fel­venni, de egész nap csak hall­gatok, jólesik beszélgetni va­lakivel — vallotta be a sofőr, K. B. - Máskor is veszek fel stopposokat, odafigyelek, kit. Azok az autósok, akik tilta­koznak a stopposok ellen, azért teszik, mert bármi történ­jen is, ők felelősek utasaikért.- Azt hiszem a bizalom köl­csönös kell hogy legyen, mert nemcsak a stoppos lophat a ve­zetőtől, hanem fordítva is, és nemcsak a könnyű erkölcsű lányok, de rosszban sántikáló férfi vezetők is vannak — mond­ta Novak lános. - Most, hogy katona vagyok, ha kiengednek mindig stoppolok, hogy előbb hazaérjek. Én jó dolognak tar­tom. Az út hátralévő részét Lellé- től Fenyvesig vonattal tettük meg, ahol fiatalok körében ér­deklődtünk, illegális tevékeny­ség-e a stop, hallottak-e már a stoppos igazolványról? Kiderült, sokan nem tudják: az illetékes hatóságok által engedélyezett tevékenység. A stoppos igazol­ványról egyesek azt hallották, hogy kísérleti jellege miatt csak pór darabot adtak ki az or­szágban, mások azt, hogy csak egyetemisták kaphattak, volt, aki semmit. Így nem csoda, ha népszerűsége ellenére, a szom­szédos országokkal ellentétben nálunk hanyatlóban van az autóstop.- A tévhitek, a rendezetlen­ség és az ezekből következő általános negativ szemlélet megszüntetése érdekében, biz­tosítva az olcsó utazási lehe­tőséget, fellendítve az ifjúsági turizmust kezdtük meg 1984. január 1-vel stoppos igazolvá­nyok értékesítését - mondja Nagy Vilmos, az Express Uta­zási Iroda osztályvezetője. — Az első évben 1933-at, 85-ben már csak 500-at, idén pedig becslésem szerint mindössze 200-at adtunk ki. Ez is bizo­nyítja; egyre inkább érdekte­lenség kíséri mozgalmunkat. Ugyanakkor bosszantó tájéko­zatlanság, pedig 750 ezer szó­rólapot küldtünk a benzinku­takhoz, kirendeltségeinkhez, a diákrendezvényekre az egész országban. Értesítettük az is­kolákat, a megyei KlSZ-bizott- sógokat, és hirdettük több új­ságban, a televízióban is. Mint megtudtuk, az igazol­vány a stoppos részére biztosí­tást jelent, emellett a vezető válláról leveszi a felelősséget. így tehát mindkét félnek megérné a közös utazás. Az idén az igazolványok 150 fo­rintos árát 70-re engedték le. Ezért elkeserítő, hogy egy ilyen kiváló lehetőséget nem használnak ki a fiatalok, pedig továbbra is stoppolnak az utak mentén. Az igazolvánnyal ta­lán a bizalmatlanság, a nega­tív szemlélet is változna. Németh Anita Műhelyt épít Kari Sebestyén Mindenki azt mondja: a környéken Kari Sebestyén sü­ti a legjobb kenyeret. Pedig a siklósi kenyérgyárban is ta- níta-iivalóan dolgoznak és so­kan ülnek buszra a környék falvaibái, hogy siklósi kenyér­hez jussanak. De hát Kor' Sebestyén kis tételben da­gaszt házi kenyeret, naponta egyszer süt, amit pár óra alatt elkapkodnak. Két éve nyitotta nagyhar- sáayi műhelyét. Amikor felke­restük, éppen lepihenni ké szült: egész éjjel talpon volt, degasztott, kovászolt, kelesz- tett és sütött, s a 10 mázsa kenyeret fél 8-ra már el is adta. — Apám is pék volt, Alsó- szentmártonban — mondja. — Tizenkét éves koromtól már ott dolgoztam mellette, aztán bekerültem Pécsre. Talán még emlékeznek a Benkovics-féle üzletre, a Jókai utcában? On­nan hordtuk a friss pékárut a Nádornak. Nagyon büszke ~tt áll uni iparban töltött éveire is: — A kakaós csiga az én kreációm. Mennyit törtük a fejünket, hogy hová tegyük a szabványba megadott kakaó­port, mert a csigából mindig kipergett valamennyi. Végül a margarinba kevertük, attól barna a tésztája is . . . Kollégákról, barátokról be­szél, arról az ütőképes kol­lektíváról, ami a Pécsi Sütő­ipari Vállalatnál kialakult. És persze arról a fegyelemről, amivel ott dolgoznak, s amit maszek korában sem felejt.- A jó kenyér . . . ?- Nem a liszttől, nem a sütéstől függ, hanem a pék­től. A készítés minden fázisá­ban ott legyen az esze, azon, amit csinál. Én két helyről ho­zom a lisztet, a bólyi és a siklósi malomból. Az idei na­gyon jó minőséget sejtet, na­gyon szép. A fogása, tapintá­sa . . Talán a jövő héten mór az új lisztet is bekeveri.- Mőst Siklóson építkezik.- Igen. Családi vállalko­zás, s az ősszel talán bein­díthatom a siklósi kemencét. Az itteni műhelyt meg át­adom egy pesti maszeknak. Tanulót is fogadna, de nincs jelentkező. Arról faggatom, hogy mi le­het az oka: Baranyában alig 10-12 maszek pék dolgozik?- Túl sokba kerül egy mű­hely, talán azért. S ez ko­moly beruházás, egy életre szól. Én belevágtam, pedig semmi garancia nincs arra, hogy mondjuk öt év múlva nem fizetek-e rá, az adók változása agyon nem üt. Egy garancia van csak: kenyérre mindig szükség lesz! Itt az új műhelyben kiflit, zsemlét, kakaós és diós csi­gát is készít majd. Nővé­re az egyik segítség, s lá­nya — cukrász volt Pécsett — szintén hazajött. Álmait meg fogja valósítani: a pékmű­hely mellett egy kisebb cuk­rászműhelyt is létesít. Most pár hónapig nem irigylem: Harsányban dolgozik éjjel, — nappal a siklósi házat és műhelyt építi; néha 20 órát is talpon van. — Ezt vállaltam — mondja tömören. Most már nincs visz- szaút. Kari Sebestyén 44 eszten­dős, határozott, célratörő ember. Pár éve előfizetett a ,,Figyelő”-re. Véleményével talán nem áll egyedül: A jó kenyér sütéséhez egy maszek péknek ma már közgazdasági ismeretekre is szüksége van. Kozma Ferenc Rendelet­módosítás Az üzleti élet növekvő nyilvánossága Az üzleti élet nyilvánosságá­nak, az üzletkötés biztonságá­nak növelésére, valamint a köt­vénytulajdonosok érdekének vé­delmében a pénzügyminiszter módosította a vállalatok, a szö­vetkezetek és területi (szakmai) szövetségeik, továbbá a jogi sze­mélyiséggel rendelkező gazda­sági társulások törzskönyvi nyil­vántartásáról, valamint a mér­legbeszámolóról szóló rendele­tét. A jövőben a gazdálkodó szer­vezetek mérlegeik letétbe he­lyezett példányát a vagyon, az árbevétel és a nyereség adatait tartalmazó lappal egészítik ki. Ezt az adatlapot a cégbíróság­nál bárki megtekintheti. Az adatokat a gazdálkodó szervek a sajtóban közzé is te­hetik. A rendelet a kötvénykibo­csátó gazdálkodó szerveket köte­lezi arra, hogy évente legalább egyszer az országos napilapok­ban, vagy szaklapokban nyilvá­nosságra hozzák az említett mérlegadataikot. Arra is lehető­ség van, hogy az érdekeltek a cégjegyzékben nem szereplő gazdálkodó szervekről is szerez­zenek információkat. Ilyen ese­tekben a adatok a törzskönyvi hatóságtól szerezhetők be. A korábbi rendelet módosítá­sával kisebb mértékben változik a törzskönyvi bejegyzés rendie, a bejelentésre kötelezettek köre is. Ezentúl a törzskönyvben a vállalat általános vezetését ellá­tó személyt, iltetve ezt a szere­pet betöltő testületet is be kell jegyezni. Fel kell tüntetni a vál­lalat jellegét, és a gazdálkodó szervezet számlóját vezető pénzintézet nevét is. A rendeletét a Magyar Közlöny 10-i száma tartalmazza. Hány szíve van a mézeskalácsosnak? Magyaregregyen, a főutca egyik portáján a rekkenő nyári meleg mellett is ég a kemencé­ben a tűz. Kevéssel azután, hogy beszélgetni kezdünk a környék egyetlen mézeskalácsosá- val, a 74 esztendős Halmi Jánosáéval, egy­szerre fiatalosan fölpattan, és kicsúsztat egy tepsit. Ahogy körbe álljuk, érzem, hogy mind­annyiunkat elővesz valamiféle áhítat. Mert a kemencében sült kalács van olyan szép, mint a legszebb fafaragás, vagy mint a gyönyörű néptánc. Szép ipar ez - mondja Laura néni ma­ga is elgondolkozva —, de hogy hány szívom van, azt nem tudnám megmondani. Eqy biztos, tízféle kalácsot készítünk, húsvétra nyulat, hí- mes tojást, aztán meg huszárt, lovat, de el­ső tényleg a szív. Vannak babák is, főleg a szegény sorsúak veszik, ezek a legolcsóbbak. A család 120 éve foglalkozik ezzel a mes­terséggel, olvasgatom az akkori tanúsítványt, mely szerint: ........a mézeskalács és viaszgyer­tya készítő ezéh közönsége és annak elöljárói ezennel kijelentjük, hogy ezen levelünk bemu­tatója mézeskalács és viaszgyertya készítő előttünk azzal a kéréssel jelenvén meg, hogy őt testületünkbe, mint mestert bekebelez­nénk .. ." Az akkori mesterek mai utódja már csak az egregyi búcsúkra jár, a komlói bá­nyásznapra, meg a szászvári vásárra. Azelőtt lovaik voltak, stráfkocsival járták az országot. — Van gyertyakészités is meséli Halmi néni - , egy tábla parafint négy liter vízben oldunk fel, egyszerre hatvan szálat öntünk. Csi­náljuk a 'márcot is, ezt a mézes üdítőt, meg a puszedlit. Aztán meg járunk ki a szőlőbe kö­tözni. — Meg lehet enni a mézes kalácsot? — Már hogyne lehetne! Még sütés után hetven nappal is. Ételfestékkel színezzük, bur­gonyaliszttel díszítjük. Hogy van-e, aki foly­tatja? Az unokám folytatná, dehát mérnök­ember, akkor meg minek tanulta, ha nem gya­korolja? Pedig ügyes keze van hozzá, látom rajta. Talán majd a felesége, ő átveszi. Kár volno veszni hagyni. Sz. Koncz I. A vállalkozó pékmester

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents