Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-10 / 219. szám

Ahogy a kivitelezők látják Napház , V „A kísérlet nyilván drágább, mint a sorozat" Sokfelé olvashatunk róla, gyakran emlegetik, úgy tűnik, Pécs egyik nevezetessége lett a Napház. Ezúttal nem is a tervező Szász Jánost kívántuk megszólaltatni, hanem arra voltunk kíváncsiak, vajon hogy látják az épületet a kivitele­zők, a Pécsi Építőipari Szövet­kezet dolgozói. A kérdésre az első számú felelőstől, Balogh Andortól kaptunk választ. A munkálatok számukra is sok érdekességet hordoztak, több helyen kellett kifejezetten új megoldásokat alkalmazniuk, másutt viszont csak meglévő módszerek kombinációjára volt szükség. Az egyik döntő újdon­ság, hogy a felmenő falak lég­réssel épültek. Hagyományos, szabványnak meg nem felelő kisméretű téglafal mellett ki­szellőzött légréteg meghagyá­sával készült a burkolófal, és így már megfelelt a hőtechni­kai előírásoknak. Biztosított a padló alatti átszellőzés is megvalósítására vastag kavics­réteg hivatott. Itt cirkulál a'kül­ső hőmérsékletnek megfelelően a hideg vagy a meleg levegő. Valamennyi hidegpadló, de vé­gül is nem fázik az ember lá­ba, mert a levegő mellett pad­lófűtés is segít a kellő hőmér­séklet kialakításában. Ez me­legvizes, gázra alapozott ener­giaellátás, az automatika egye­di kivitelű. Csak akkor kapcsol, ha szükséges. Két helyiségben elektromos padlófűtés is van, ennek használatát a nemrégen kifejlesztett hazai anyaggal la­kóépületben most próbálják ki először. A déli oldalon nagy üvegház készült, a táblák meg­fogása szakmailag új, mű­anyagprofilokkal történik. Tu­lajdonképpen az üvegház le­vegőjét melegíti föl a napsu­gárzás. A déli oldalon egyéb­ként vastag, nagy hőtehetet­lenségű kőfalat húztak, amely a sugárzást felfogja, és éjsza­ka átadja melegét a szoba fe­lé. Előtte automata árnyékoló­függöny véd a nyári melegtől. Erősebb, különleges szigete­lésű a födém. A lapostetős részre visszotelepített kert ke­rült, ennek építőipari megol­dására nincs tapasztalat. A szigetelést a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat vé­gezte, érdekessége, hogy az esetlegesen odajutó gyökérzet sem tesz benne kárt. A nyílás­zárókat az Épületasztalosipari Vállalat készítette volna Buda­pesten, kiderült azonban, hogy csak típusdarabokat tudnak szólítani, így ezeket is a szö­vetkezet asztalosüzeme gyár­totta.- Olyan c ház — mondja a főmérnök —, mint az a sokat emlegetett állatorvosi ló. Szám­talan dolgot próbálnak ki ben­ne. Az üvegház egyik oldala műanyag. Az egyik falon gyöngyvakolat van, a másikról ezt elhagytuk. Nyilván az al­kalmasabb megoldásokat kell majd használni. Nem is volna reális a költségeket emleget­ni. A kísérlet nyilván drágább, mint a sorozat. Ezzel együtt sem sokallom a ház árát. Sz. Koncz I. Triatlonverseny Fadd-Domboriban Egyéni és csapat triatlon ver­senyt rendeznek a Tolna me­gyei Fadd-Domborr üdülőtele­pen augusztus 16-án és 17-én. A verseny első napján, au­gusztus 16-án mini triatlon egyé­ni versenyre kerül sor, ezen az előírt táv nők és férfiak szá­mára egyforma: úszásban egy, kerékpározásban 25, futásban 5 kilométer. Vasárnap a triatlon váltó csa­patversenyen a férfiaknak úszásban 4, kerékpározásban 90, futásban 21 kilométert kell megtenniük. A női versenyzők számára ezeknek a távoknak csak a felét írták elő a rende­zők. Minden cscfcat háromtagú lehet, vagyis egy-egy verseny­zőnek csak úszni kell, vagy ke­rékpározni, illetve futni. Újdonság a Tolna megyei biatlonon, hogy a férfiak egyé­ni versenyben is összemérhetik erejüket a három sportágban, ugyanakkora távokon, mint a váltó csapatversenyen. Megrendezik ezúttal a Pajtás biatlont is, amelyre 14 éves korig nevezhetnek a gyerekek. Számukra ebben az egyéni ver­senyben 200 méteres úszást, há­romkilométeres kerékpározást és egykilométeres futást írtak elő. A fonyódi piac Aki még nem látta, nem is tudja elképzelni. Aki már lát­ta, visszakívánkozik. A fonyódi piac nagy attrakció. Szerdán és szombaton 5 és 13 óra között, 13 éve, egyre növekvő népszerűséggel (a kiadandó árushelyeknek ma már több mint 90 százaléka egész évre „bérletes".) A benépesülő terület 13 ezer négyzetméter. És a hely kevés. Sétálás közben volt idő gondolkodni azon, van-e olyan áru, ami nem kapható ezen a meleg nyári napon. A piac egyik szegletében lengyelek árul­nak. Használt ruhákat, illat­szereket, szerszámokat árultak többnyire. Megtudtam, hogy ezt a részt a következő évre hasz­náltcikk piaccá kívánják mi­nősíteni, A vámszabályokat megsértőkkel szemben folya­matosan eljárást indítanak. Mást nem tehetnek. Évente négy és fél millió forint a tanács bevétele a helypénzekből. Harminc forint négyzeterenként a díj, 5 fo­lyóméternél nagyobb sátrat egy személy nem állíthat fel. Minden főidényi piaci napon el kell küldeni néhány árust. Helyhiány miatt. A befolyó összegekből tervezik, hogy a jelenlegi vásártér mögötti mocsaras területet feltöltik és ide költözik át a piac. Árpád-kori templomot találtak Babócsán Ma már többnyire csak a ré­gészek ásója nyomán sejthet­jük, mi is volt az, amit kincses Magyarországnak neveztek a középkori krónikások. E héten a Barcstól tizenöt kilométerre fekvő Babócsa községben kap­hattunk ebből ízelítőt, ahol dr. Magyar Kálmán, a kaposvári múzeum régésze Babócsa szá­mos középkori emlékéből Ar- pád-kori templomot és gótikus katedrálist tárt fel a Nárciszos- nak nevezett részen. Babócsa maga 56 fokos ter­málvizű stranddal, kis kemping­gel, kastéllyal, parkkal rendel­kező község. Nárciszosa az egykori grófi gyümölcsös, még régebben a középkori mező­város területén egyedülálló ter­mészeti ritkasággal kápráztatja el tavaszonként az odalátoga­tókat. Nárcisz borít be ilyen­kor hatalmas területeket, s fe­di virággal a hajdan volt me­zőváros területét. A Nárciszos évek óta természetvédelmi te­rület. Egy kutatóárok révén pár éve ismertté vált, hogy értékes kö­zépkori templomot rejt ez a virágzó rét. Dr. Magyar Kál­mán régész ekkortól kutatja a területet, feltárta az itt állt gó­tikus templomot, és mellette a múlt héten előbukkant annak elődje, a románkori, patkós­szentélyű kis templom is. Bent vagyunk tehát az egy­kori mezőváros kétszázhúsz- szor kétszózhúsz méter alapte­rületű, megerősített várában. Az egykori falak a századok so­rán a föld alá kerültek, a fel­színen azonban ma is kirajzo­lódnak körvonalaik. A terüle­tet a helyi tsz gondozza, ka- száltatja rendszeresen, benne elaggott gyümölcsfák, körülötte erdő, park, gyönyörű táj. A ro­mok között tizenöt-húsz fős di­ákcsapat dolgozik, egyetemis­ták, főiskolások. A már tisztá­zott falak közül talicskázzák ki a törmeléket. Ezután tiszta föld­del visszatemetve kialakítják az egykori járószintet. Más­napra Kiszely Istvánt, a nagy­hírű antropológus professzort várják Babócsára, aki a temp­lom belsejében és azon kívül talált csontvázakat fogja meg­vizsgálni. Dr. Magyar Kálmán így idézi fel a hely múltját: — Három település, három vár és három templom létezett a mai Babócsa község terüle­tén. Drávái átkelőhelyek, a rév közelében, utak találkozá­si pontjában. Itt székelt a Ti- bold-nemzetség, itt volt a ké­sőbb törökvárnak nevezett köz­pont, amit a Marczali család birtokolt, és amely Sziget elő- várát képezte. Itt a Nárciszos- ban állt a szabad polgárok lakhelye, amit az 1400-as évek­től mezővárosként jegyeznek. A későbbi mezőváros szélén □ lapították a legkorábbi idők­ben, a XI. században a most megtalált templomocskát Szent Egyed tiszteletére. Egyed kul­tusza zarándokutak csomópont­ját, nyugati vallon-francia ven­dégnépek jelenlétét sejteti. Az 1390-es évben, mikor a temp­lom búcsút kap, már áll a ko­rábbinál nagyobb, gótikus ka- tedrális. Mind a kettőt téglából, kitű­nő építőanyagból építették. Az első a jól ismert lapos, nagy­méretű, kora Árpád-kori, a má­sik a 14. századi téglából ké­szült úgy, hogy a függőleges falakat felhúzták, és közéjük beleszórták a téglatörmeléket, majd oltatlan mésszel cemen- tálták az egészet. Ma is jól köt ez az anyag. A tsz és a tanács sokat se­gített az ásatásnál. Több száz köbméter földet szállítottak el. A Babócsai Községi Közös Ta­nács eleve kiegészítette az ása­tásra adott 100 000 forintot, s így idén befejeződhet a feltá­rás. Télre ők gondoskodnak a védőtetőről. Később pedig rom­terület kialakításával szeretnék még vonzóbbá tenni az eddig is igen látogatott babócsai Ná1»iszost. Kép és szöveg: Gállos Orsolya Jön Rod Stewart C'r£s£ ból lett pop­sztár És persze volt más is, nemcsak sírásó; a Brand- ford FC-nél leginkább a jobb labdarúgók cipőit tisztította, s közben meg­tanult gitározni. Rod Ste­wart, akiről sosem tudni, hogy csillaga merre tart, az elmúlt évtized kiemel­kedő egyénisége, augusz­tus 19-én, kedden este az MTK stadionjában koncer­tet ad. Eddig a hír, amely oly hirtelen jött, hogy az emberben önkéntelenül is megfogalmazódik; ez is a show-mester repertoárjába tartozó kellék. Akkor jelen­ni meg, amikor senki se számít rá. A rekedtes hangú, jóké­pűnek egyáltalán nem mondható — kissé mele­gen öltözködő — Stewart maga nyilatkozta: „Leg­alább ezernyi színesbőrű énekes akad, aki jobban énekel nálam. De hát egy dal is árucikk, el kell adni a közönségnek. És én ezt jobban tudom . .." Ez így is van; a popze­ne tehetséges szatócsából Szekszárdi vasparipa Minikönyv a kerékpár karrierjéről Az egykor vasparipának becézett kerékpár első pél­dánya 100 évvel ezelőtt került Szekszárdra, ahol napjainkban már annyira népszerű és sikeres a ke­rékpározás, hogy itt rende­zik évről évre a legrango­sabb hazai versenyt, a Ge- menci Nagydíjat. A kerék­pár szekszárdi karrierjéről, a kerékpáros sportverseny kialakulásáról könyvet írt Töttős Gábor helytörténész, korabeli újságok tudósítá­sai alapján. A rendkívül ér­dekes eseményeket, vala­mint fényképeket és rajzo­kat tartalmazó kötet mini­könyvként készült a Szek­szárdi Nyomdában „A vas­paripától a bajnoki győze­lemig" címmel. Egy 1886-ban irt, szenzá­ciósnak mondható riport orról számol be. hogy Spá­nyi Leó szekszárdi ügyvéd kerékpárt vett és kerekező -tudományát megcsodálhat­ták a város lakói. Egy év­vel később már három em­bernek volt vasparipája Tolna megye székhelyén, meg is tették ők- hárman az első túrát a városon kí­vül. Az első kerékpáros sport­egyesület 1895-ben alakult, Túraérmet alapítottak azok­nak a versenyzőknek, akik ezzel a kezdetleges jármű­vel ezerötszáz kilométert el­értek. Az okkori útviszonyok mellett ez igen nagy telje­sítmény volt, még ha nem is mérték az időt. A könyv beszámol arról, hogy egyre nagyobb nép­szerűsége mellett ellensé­geket is szerzett magának a kerékpár. Dokumentumok szerint 1897-ben többen pa­naszt tettek az alispánnál amiatt, hogy kerékpározás közben megdobálják őket útón-útfélen. Ez azonban nem akadályozhatta meg a célszerű eszköz gyors ter­jedését. A századfordulón már rendszeresen voltak Tolnában versenyek és tú­rák. Napjainkban pedig olyan sok a kerékpár Szek- szárdon, hogy a serdülő lá­nyok és fiúk közül jóval többen „sétálnak", vagy száguldoznak a városköz­pontban két keréken, mint gyalog. G. J. Korabeli rajz a száz évvel ezelőtti kerékpárról és sportosan öltözött „lovasáról” aztán imádott sztár lett, 1971-ben a Maggie May dala világhírt hozott szá­mára. Boldogan nyilatkoz­ta, hogy Londonban egy iskolába járt a Kinks- együttes alapítóival, a két Davies fiúval, s hogy ak­koriban még David Rode- rick-nek hívták. Aztán jött a Sailin’ imádnivalóan szép dallama, régmúlt há­zibulik összebújós utóérze­teként, amire még az is odafigyelt, aki némi viszoly­gással nézett Rod „Sexi" márkájú leopárdbőr pan­tallójára. Amit nem hozott meg számára a foci — csak őrült drukker maradt —, azt meghozta a színpad és a lemez. Egy-egy koncertje 90 percig tart, akárcsak a futball-meccs, s ritkán akad hosszabbítás. Talán az MTK-pályán? K. F. vasárnapi 3 Kincseket rejt a virágzó rét

Next

/
Thumbnails
Contents