Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-09 / 218. szám
\ Jfr, N> / Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunantmi napló XLIII. évf. 218. szám 1986. augusztus 9., szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Mi miért nem?! (3. oldal) Megy az üzlet vándorútra? (4. oldal) Pénteken Mansell volt a leggyorsabb (16. oldal) Elkészült 865 lakás — Jelentősen csökkent a szénbányászat termelése — Közepesen fizettek a kalászosok — 5674 forint az átlagbér — Az általános iskolában végzettek 97 °/0-o továbbtanulásra jelentkezett Ismertették a jövő évi szabályozókat Az aktíva résztvevőinek egy csoportja Läufer László felvétele Uj lendületet állattenyésztésnek! Mezőgazdasági vezetők tanácskozása Pécsett — Emelkedik a vágósertés, a húsmarha, a broiler és a gyapjú felvásárlási ára — Állami támogatás a technológiai korszerűsítéshez Az állattenyésztést érintő 1987. évi mezőgazdasági órás szabályozó változásokról és ágazat előtt álló megyei feladatokról tanácskoztak tegnap Pécsett a BÉV Szálló nagytermében Baranya megye mező- gazdasági nagyüzemeinek vezetői. Dr. Földvári Jánosnak, o Megyei Tanács általános elnökhelyettesének megnyitója után Pozsgai József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese adott tájékoztatást uz állattenyésztés közgazdasági feltételeinek javítását szolgáló kormányintézkedésekről. Az 1986. évi intézkedések hatására megállt az állatállomány csökkenése, egyes területen, így Baranyában is javult a tartási kedv. Megyénkben tavaly 8 százalékkal csökkent a nagyüzemi, 13 százalékkal a kisüzemi sertésállomány és-ugyanennyivel az anyakoca létszám. Ez most visszaállt a korábbi magas szintre, a június 30-i létszám ismét 552 000 sertés volt a megyében. A 42 650 kocából 19 000 a háztájiban van, ami erőteljes felfutást mutat. A minőségi fajtacsere éi- dekében az AHV eddig 3400 vemhes kocát és 4160 szűz kocasüldőt helyezett ki a kistermelőkhöz. A fogadóképesség jó a megyében. A VII. ötéves terv termelési céljai elérésének elősegítésére, az állattenyésztési érdekeltség további javítására a kormány 1987. január 1-i hatállyal átfogó intézkedéseket hozott, amelyek kiterjednek a felvásárlási áremelésekre, az állattenyésztési beruházásokra, a kistermelői adózás feltételeire, valamint a sertés, szarvasmarha és juh ágazatokon különleges munkakörülmények között, kedvezőtlen időbeosztásban foglalkoztatott állatgondozók anyagi megbecsülésének .javítására. Ezek a központi intézkedések azonban csak akkor érik el a kívánt hatást, ha megfelelő üzemi tevékenységgel párosulnak. Az új takarmányrendelet elősegíti a minőség és a fel- használás összhangját. A rendelet jogot ad a hatóságnak egyes nem megfelelő gyártmányok leértékelésére, kizárására. Az egyes gazdaságok között jelentős különbség van az állat- tenyésztés színvonalóbanT az önköltségében. A szóródásokra számos jó és negatív megyei példát mondott az előadó, rámutatva, hogy a szóródást feltétlenül csökkenteni kell. Ezután részletesen szólt az árváltozásokról. A nagyüzemi I. osztályú vágósertések ára például kilónként 2,50 forinttal, a kistermelőké — ha vállalják a vágás utáni minősítést — 5,80 forinttal emelkedik. Az osztályos és élősúlyban átadott sertések ára ennél kisebb mértékben nő, míg a pigmentes sertés ára nem változik. Az ún. hórmasmentesség után járó felárak részletes • feltételeit szeptemberben hirdetik meg. A vágómarhánál három. fajtacsoportot alakítottak ki, a legnagyobb áremelésben a húshasznú állomány részesül, köztük a magyartarka is. E csoportban a himivarúaknál kilónként 5,10, üszőknél 3, teheneknél 1,80 forint lesz az áremelés. Kis- és nagyüzemeknél egységesen 30 fillérrel nő a tej literenkénti felvásárlási ára. A vágócsirke termelést a VII. ötéves tervben 19 százalékkal kívánják bővíteni, a kilónkénti felvásárlási ár 1,50 forinttal emelkedik. Január 1-től kilónként átlag 17 forinttal drágábban veszik át a birkagyapjút. A keveréktakarmányoknál 2—3 százalékos áremelkedés várható, egyidejűleg nő a keverési díj is. Javulnak a főbb állattenyésztési ágazatok fejlesztési feltételei, hangsúly a hatékonyabb munka feltételeit magában hordozó technológiai rekonstrukción van. '1987. január 1-től ezek cseréjéhez a tejtermelő tehenészetekben, a sertés-, a juh- és a baromfitenyésztésben (Folytatás a 2. oldalon) Baranya megyében a termelőágak tevékenységét, a beruházásokat és az életkörülményeket 1986 első félévében az alábbiak jellemezték: — A szocialista ipar termelési volumene megközelítőleg az egy évvel korábbi szinten maradt, bányászat nélkül számítva 2%-kal növekedett. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítési árbevétele folyóáron számítva 2%-kal nőtt, összehasonlítható áron ugyanilyen mértékben csökkent. — A megyei székhelyű kivitelező építőipar építési-szerelési munkáinak volumene az elmúlt év 'első hat hónapjához hasonlóan alakult. — A mezőgazdaság növény- termesztési ágazatában a kalászosok betakarítása befejeződött, a termés közepes. Folytatódott a szarvasmarha- és a nagyüzemi juhállomány csökkenése. — A megfigyelt ágazatokban közel 134 500 fő dolgozott, számuk 1,2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszám- csökkenés mind az összes, mind a fizikai munkavállalók körében mérséklődött. A foglalkoztatottak havi átlagbére 5674 Ft volt, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 7,4%-kal emelkedett. — A kiskereskedelem összehasonlítható áron számított összes forgalma 3,5%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül jelentősen az élelmiszerek forgalma nőtt. — A félév során 865 lakás készült el a megyében, csaknem egyharmaddal több, mint egy esztendővel korábban. A tavalyi szinten A megyébe települt szocialista ipar termelésének volumene e félévben megközelítőleg az egy évvel korábbi szinten maradt. Ezen belül a minisztériumi iparban a tavalyival közel azonos volt, a tanácsi iparban 6%-kal csökkent, a szövetkezeti iparban pedig 3%-kal nőtt a termelés. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, valamint a termelékenység ez ideig lényegében nem változott. A fizikai foglalkozásúak által teljesített munkaórák száma némileg, ezen belül a túlóráké jelentősen csökkent. Kiemelkedő mértékben (36, illetve 12%-kal) a bányászatban és az élelmiszer- iparban csökkent a túlórák száma. A főbb ágazatok termelését az alábbiak jellemezték: A szénbányászat termelése jelentősen csökkent a félév során. Az első hat hónapban a bányászok 1,1 millió tonna szenet hoztak felszínre, 14%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kokszszén-kihozatal aránya is valamelyest romlott. A gépiparban a termelés volumene az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva közel 15%-kai növekedett. Június végéig többek között élelmi- szeripari, vákuumtechnikai, vegyipari gépekből és berendezésekből, csomagológépekből, kompresszorból és szellőzőből nőtt a termelés, míg fém- szerkezetekből, kisfeszültségű villamoskészülékekből csökkent. A könnyűipar termelése az első negyedévi 5%-os csökkenés után a második negyedévben valamelyest emelkedett, és így a félév egészében 2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ágazaton belül csak a nyomdaiparban és a textiliparban nőtt a termelés. A fontosabb termékek közül mérséklődöd a termelés felületkezelt farostlemezből, kárpitozott búto'- ból, krómos felsőbőrből, ruházati bőrből, valamint felsőruházati termékekből. Az élelmiszeriparban — csakúgy mint a könnyűiparban — az első negyedévi csökkenés után a második negyedévben némileg nőtt a termelés, és a félév egészében egy százalékkal maradt el a tavaly első félévitől. A főbb termékek közül csontos nyershúsból, zsírból, sajtból, porított tejtermékből, borból, pezsgőből, cigarettából kevesebbet állítottak elő, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor vágott baromfiból, tejből, vajból, lisztből, fejtett sörből, üdítőitalból, gyümölcs- és főzelékkonzervből nőtt a termelt mennyiség. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek értékesítési árbevétele ez év első félévében — összehasonlítható áron számítva — 2%-kal csökkent. Az értékesítésen belül nőtt a belföldön értékesített termékekből és csökkent a külkereskedelmi célú eladásokból realizált árbevétel aránya. A külkereskedelmi célú értékesítésből származó árbevétel — folyóáron — egy %-kal csökkent, ezen belül rubel elszámolásban több, nem rubel elszámolásban lényegesen kevesebb árbevétel realizálódott az egy évvel korábbinál. (Folytatás a 3. oldalon) ■H Közel egymillió forintot takarítottak meg a vásárlók Ma fejeződik be a kedvezményes tanszervásár Két hete óriási a zsúfoltság a PIÉRT boltjaiban Pécsett: a vásárlók egymás kezébe adják a kosarat. Hogy miéit ez az óriási ér-' deklődés? Évek óta hagyomány, hogy a PIÉRT iskolakezdés előtt húsz - harminc százalékkal olcsóbban kínálja az iskolaszereket. Most július 28-tól augusztus 9-ig tartották a kedvezményes akciót. Pécsett a Perczel utcai papíráruház, a Szalai úti szakbolt, és a BARANVAKER Kossuth utcai és Ybl utcai boltja vett részt benne. Az akció első napjától kezdve igen nagy volt az érdeklődés: a vevők a kedvezménnyel egyénenként 100 -200 forintot takaríthattak meg. Az összforgalmat tekintve pedig -közel egymillió forintot spóroltak így meg. A papíráruházban nyolcmilliós készlettel készültek a vásárra. Ebből eladtak 2 300 000 forintnyi táskát, füzetcsomagot, kiegészítőiét, tornazsákokat és egyebeket. A Szalai úti újjáalakított szakboltban is nyolcmilliós készlettel várták a vevőket. Itt hárommilliós forgalmat bonyolítottak le. Mindkét üzletben még ma, szombaton kedvezménnyel lehet vásárolni. A BARANYAKER két üzletében is rengetegen megfordultak. Közel kétmillió forintnyi forgalmuk volt a két hét alatt. Elmondhatjuk, hogy sehol nem volt hiánycikk, mindent be lehetett szerezni. A. E. A Perczel utcai Pl ÉRT-üzlet kínálata iskolatáskákból Fotó: Lauer Györgyi A Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése az 1986. I. félévről Élénkülés az iparban?
