Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-08 / 217. szám

1986. augusztus 8., péntek Dunántúlt napló 5 Harcban a piacokért Az utolsó simítások az MVH—56-os típusú ventillátorokon Újdonságok a Szellőző Művek mázaszászvári gyáregységéből Nagyobb teljesítményű ventillátor, porszívó és adagoló A Szellőző Művek mázaszász­vári V-ös gyáregységének ud­varán mindenütt kész vagy fél­kész szellőztető ventillátorok sorakoznak katonás rendben. Szinte majdnem mindegyik nagy járókerekű, vagyis na­gyobb teljesítményű a koráb­biaknál. Ez az, ami a legfris­sebb újdonságnak számít. A budapesti központi gyár más termék gyártásával is megbízta a baranyai 132 fős kollektívát: ez évtől cellás adagoló és ipari porszívó is készül. A bi­zalom jele ez, s a helybeliek érzik, hogy az anyavállalat megbecsüli a műszaki, termelé­si erőfeszítéseiket. — Még több munkára van szükségünk, hogy az ez évi 80 milliós termelési értékünket és a 17,5 milliós nyereségünket hozzuk — fogod Mikó Sándor igazgató-főmérnök. — Jól zár­tuk az első félévet, 44,9 millió forintos termelési értéket ér­tünk el. Nem könnyen, hisz az értékesítési lehetőségek mind­inkább beszűkülnek. Nehéz a piacot megtartani és jövőre az előrejelzések szerint még ke­ményebb piaci erőfeszítések következnek. A nehézségek ellenére is bi­zonyítani akar a kis gyáfj ugyanis ha tartósan eléri az évenként 100 milliós termelési értéket, akkor nagyobb önálló­sággal, mint önelszámoló egy­ség dolgozhatna. Csábító a le­hetőség, érdemes ezért is bizo­nyítani. Éles a piaci helyzet. Álig árulják el a szakemberek, hogy kik is a megrendelők, at­tól tartanak, hogy elviszi más cég a vevőt. Tegnap a Láng Gépgyár üzletemberei jártak a gyárban. Elégedettek a cellás adagolókkal, amelyekből a MOFA kazánjaihoz rendeltek. Az adagolókból leginkább a Mezőgép vállalatok vásárol­nak egyre többet, segítségük­kel a tápkezelés is könnyíthe- tő. Emellett gyöngyösi, miskol­ci és salgótarjáni partnerek is rendelnek Mázaszászváron — főként a ventillátorokból. Lát­ható, hogy a megrendelők vá­logatnak a gyártók között, az olcsón és gyorsan termelőt vá­lasztják ki. — Érthető, hogy ilyen hely­zetben rendeztük a normákat, a munkásállomány 60—65 szá­zalékánál véglegesítettük a tel­jesítménybérezést — mondja Szegedi László termelési osz­tályvezető. — Felújítottuk a szerszámozást, emelők és más segédberendezések bevonásá­val könnyebbé tettük a fizikai munkát. Javult a karbantartás színvonala, komoly az élőmun­ka-megtakarítás. Ennek eredményeként — amire nagyon is büszkék —, létrehozták a központi járóke­rékgyártó műhelyt, ahol sza­lagszerű termelés folyik. A ventillátor főrészét most már egy helyen alakítják ki, alig 20 méteres távolságon mozgatva az anyagokat, alkatrészeket. Korábban a szétaprózottság miatt majdnem két kilométeres utat tettek meg az alkatrészek. A dolgozók törődnek a mun­kahelyükkel. Társadalmi mun­kában épül az asztalosműhely, az étkezde, a motortároló. Lét­rehoztak egy csarnok-előteret is a lakatos részlegnél. Csuti J. Hungaroton hanglemezhetek A magyar hanglemezgyűj­tők csaknem egy évtizede jegyzik fel naptárukba a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat őszi rendezvényso­rozatát, a Hungaroton hang­lemezhetek programját és válogatnak kiadványaiból. Az idei „hangfemezünnepet” szeptember 8. és október 1. között rendezik meg: az ün­nepélyes nyitóhangversenyt Budapesten szeptember 7-én a Zeneakadémián, vidéken szeptember 9-én Székesfehér­várott a Csók István Képtár­ban tartják. Hagyomány már, hogy a HHH-kiadványai kapcsolód­nak egy-egy jubileumhoz, je­lentős zeneműveket korszerű technikával újrarögzítve je­lentetnek meg, s az eddig nem, vagy csak ritkán kiadót' művek is a boltokba kerül­nek a rendezvény idején. Az idén 14 új korongot, albu­mot vásárolhatnak a komoly­zene, a népzene, valamint az irodalom kedvelői. A klasz- szikus zene kincstárából ez­úttal Liszt, Händel, Pergolesi, Verdi műveit rögzítették a Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában. A jubileumi Liszt-évben a halhatatlan magyar kompo­nista zenéje nemcsak a kö­teles megemlékezés okán ke­rül középpontba, hanem a nemzeti hagyománnyal való gondos és hűséges sáfárko­dás bizonyságaképpen is. E meggondolásból jelenik meg a boltokban Liszt összes szim­fonikus költeménye, valamint a Christus-oratórium. Az előbbit a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zene­kara tolmqcsolja Joó Árpád vezényletével, az utóbbit Só­lyom Nagy Sándor, Kincses Veronika, Takács Klára, B. Nagy János, Polgár László la­tin nyelvű előadásában, az MRT éne^ara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Hock Bertalon orgonaművész közreműködésével, Doráti Antal vezényletével rögzítet­ték. Fotó: Lauer Gy. (Tudósítónk telefonjelen­tése.) A Tatai nyár ’86. szabad­téri rendezvénysorozatban augusztus 15— 17-ig huszon­egyedik alkalommal kerül sor az Országos Nemzetiségi Fesztiválra, melyet a Művelő­dési Minisztérium nemzetiségi osztálya, Komárom megye és Tata város tanácsai a tatai közművelődési intézmények, múzeumok közösen szervez­nek, rendeznek. Ez az ismétlődő alkalom a Me/eg munkahelyek A kézi mázoló részt és a kazánokat höterelő lapok választják el — ez némiképp enyhíti a hőséget Fotó: Lauer Györgyi A Zsolnay edényégetőjében A Zsolnay Porcelángyár edényégető üzemében, ott, ahol a mázolok dolgoznak, „mindössze” 30 fok a meleg, ez is csupán azért ennyi, mert tavaly szeptemberben fölszereltek egy hőterelő lemezt az alagútkemence mel­lé, s az jó pár fokot jelent azoknak, akik ennek a köze­lében dolgoznak. A legrosz- szabb, mondta Coller József üzemvezető, a délután 4 óra körüli időszak, akkor van eb­ben az üzemcsarnokban — ahol még szintén nem készült el a légkondicionáló beren­dezés — a legnagyobb me­leg. Hétfőn délután például több mint negyvep fokot mér­tek. Megyünk körbe az üzem­csarnokban. Két-'három méte­renként érezhetően változik a hőmérséklet, attól függően, hogy merre járunk, kemence közelében, vagy más munka- folyamatnál, illetve hogy van-e hőterelő lemez vagy nincs. A gyorségető kemencénél már 36,5 fokos a meleg, de itt csak időszakos a munka­végzés, -sőt éppen tegnap szerelték föl a gyorségető ke­mencének annál a szakaszá­nál a hőterelőt, ahol közvet­lenül a kemence mellett kell dolgozni. Akik itt dolgoznak, azok a betanított „rakók- szedők”, egy műszakban ket­ten vannak: a tegnap dél­előtti műszakban éppen Ko­vács Ferencné és Frank Jó- zsefné dolgoztak. A hőterelő lemez feléjük eső oldalán 36 fok meleg volt, a túlolda­lon 43. Mindkettő meglehető­sen magas, mégis, rengete­get jelent még ez a pár fok is. — Meg lehet szokni, de nem a legkellemesebb — mondta Kovács Ferencné. — A legrosszabb annak, aki d él - utános, mert kettő óra utá i kezd csak igazán meleg len­ni, s a csúcsot négy óra felé érjük el. Akkor szinte elvi­selhetetlen. Ki is mehetünk le­vegőzni, de tulajdonképpen az sokkal rosszabb, mert pár perc után visszajövünk, s ak­kor fokozottabban érezzük a hőséget. Már inkább én bent maradok ezen a viszonylag egyforma hőmérsékleten. A legnagyobb gondunk, hogy a szellőző berendezés még nem készült el, de azért mindent megpróbálnak, hogy vala­mennyire elviselhetővé tegyék számunkra a munkakörülmé­nyeket. A lemezeken kívül segít még az is, hogy kinyi­tották a' hátsó ajtót. Folya­matos üzemben dolgozunk, s ebben a nagy nyári me­legben a hőmérséklet szem­pontjából azoknak a legkel­lemesebb, akik éjszakások, mert leginkább a hajnali órák azok, amikor úgy lehet dolgozni zavartalanul, hogy nem szenvedünk a melegtől. Az üzemcsarnokon belül a legeslegmelegebb munkahely az alagútkemence vége, de itt óránként csak öt percet dolgoznak ketten, azok, akik az edényégetőbői kihúzzák kocsin a készterméket. Még ez az öt perc is próbára te­szi azt, aki ott foglalatosko­dik, hiszen belül százfokos a hőmérséklet, s a kinti kevésbé perzselő és a belső forró hő­mérséklet határán sem köny- nyű a munka. Bármennyire is „megszokták már” az ott dol­gozók, mégis minden tisztelet megilleti őket, hiszen nem elég, hogy az utcán hőség van, az ő munkahelyükön még nagyobb a meleg. Nem köny- nyű végigcsinálni egy műsza­kot. D. Cs. 60-as évek óta a nemzetközi elismerésnek örvendő ma­gyarországi nemzetiségi poli­tika jegyében a hazánkban élő nemzetiségi lakosság mű­vészeti életének kiemelkedő demonstrációja. Pécsről a iDélszláv 'Klub asszonykórusa Matusek László vezetésével továbbá Vizin Antus zeneka­ra szerepel Tatán. A soroksán némei nemzetiségi együttes, görög táncosok, a méhkeréki román tánccsoport, a batto- nyai román női kórus, a kis­kőrösi szlovák táncegyüttes, a kesztölci szlovák pávakor, a váraljai magyar népi együt­tes, a mórágyi Völgység népe táncegyüttes mellett várják a fesztiválra a deszki Bánát néptáncegyüttest is, melynek tagjai túlnyomórészt a falu és a környék szerb nemzetiségű lakói. A 42 tagú deszki együttes Gyorgyev Milovaj vezetésével sok sikeres bemutatót tartott az ország minden területén, s többször hívták már őket Jugoszláviába is. A mórá- gyiak és a deszkiek műsorán bánáti, szerbiai, baranyai, szlovén táncok szerepelnek, a délvidék színeit, ízeit, hangu­latát, ritmus és dallamvilágát viszik ezúttal Tatára, ahol városi, városkörnyéki bemu­tatókon szerepelnek, részt vesznek 17-én vasárnap 17 órakor kezdődő jelmezes fel­vonuláson és az ezt követő gálaműsoron. A nemzetiségi gálaműsor külön érdekessége lesz, hogy nem csupán a nemzetiség' együttesek egymás utáni ‘fel­lépése, hanem szerkesztett műsor, melynek szervezését és rendezését az országos nem­zetközi tekintélyű koreográ­fus, Vásárhelyi László vál­lalta. Sulyok Kálmán Az Elnöki Tanács dr. Szakos Gyula székesfehérvári megyés­püspöknek a magyar állam és a katolikus egyház közötti jó viszony erősítésében kifejtett eredményes tevékenysége elis­meréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság Zászlórendjét adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. Jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnö­ke és dr. Paskai László koad- jutor érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Az Eötvös Loránd fizikai tár­sulat idei vándorgyűlését au­gusztus 25. és 28. között tartja a Debreceni Atommagkutató Intézetben. A kétévenként sorra kerülő tanácskozáson a fizika modern irányzatait tekintik ót a résztvevők: intézeti kutatók, egyetemi oktatók, középiskolai fizikatanárok és a fizika iránt érdeklődők. Az idei vándorgyű­lésen a fizika és más tudomá­nyok kapcsolatáról hangzanak majd el előadások. Az Elnöki Tanács Barta Já­nos akadémikusnak, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem nyugalmazott egyete­mi tanárának tudományos élet­műve, valamint oktatói-nevelői tevékenysége elismeréseként, 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke csütörtö­kön adta át. Jelen volt Knopp András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettese és Újfalussy József, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke. KERMI-szakvélemény a legújabb termékekről Az év első felében 2423 ha­zai újdonságról és 2621 import előmintáról adott szakvéle­ményt a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet. A magyar gyártmányok 66, a külföldiek 83 százalékát forgalomba ho­zatalra alkalmasnak találták. A hazai új cikkeknek csak­nem fele — 1193 termék — élelmiszer, ezek mennyisége 46 százalékkal több, mint a meg­előző év azonos időszakában. A 400-féle édesipari újdonság zömében cukorka, fagylaltpor és jégkrém, valamint csökken­tett cukortartalmú üdítőital. A tartósítóipar 22-féle új ter­méket mutatott be: a gyorsfa­gyasztott ételek választékát bő­víti például a bakonyi sertés­szelet galuskával és a köröm­pörkölt, valamint a gyorsfa­gyasztott lekváros táska. A Debreceni Tartósítóipari Kom­binát jó minőségben, korszerű1 csomagolásban mutatta be öt­féle tubusos termékét, az eg­res-, jaspa-, málna-, sárgaba­rack- és piros ribiszkeízt. A hat újfajta fűszerkeverék egyebek közt a forraltbor, a levesek, a vagdalthús, illetve a tojáséte­lek ízesítésére alkalmas. Az el­múlt év első feléhez képest több volt a vizsgált termékek közt a tejtermék, többségükben túrófélék, például a kilencféle termékből álló szendvics túró­krém család. Ruházati termé­kekből 340 újdonságot vizsgál­tattak a gyártók, körülbelül annyit, mint egy évvel koráb­ban. Az iparcikkek közül 880 új gyártmány minősítését végezték el a KERMI szakemberei. A jóváhagyott hazai újdon­ságok egy része még nem ké­szül sorozatban. A gyártás azon is múlik, mikor és mennyi megrendelést kapnak a keres­kedelemtől. A KERMI-szakvéle- mény birtokában a folyamatos előállítást bármikor megkezd­hetik. ■ r Uj televíziós produkciók Új televíziós produkciók forgatását kezdték meg, il­letve fejezték be a napokban a televízió és a MAFILM mű helyeiben. Ezek között van a Hans Habe híres könyvéből, A küldetésből készülő tévé­változat is. A magyar szár­mazású német újság- és re­gényíró 1965-ben megjelent, az 1938-as menekültügyi kon­ferencia dokumentumai alap­ján megírt munkájának fősze­replője a világhírű vesespe­cialista Benda professzor, akit a Gestapo különleges meg­bízatással indít útnak a sváj­ci tanácskozásra, Evianba. A tévéjátékot Szántó Erika ren­dezi, főszereplője az NSZK- beli színész, Klaus Abra- mowsky. A televízió és a zalaeger­szegi színház közös munkájá­ban két új produkciót láthat­nak a nézők. Teleki László történelmi tragédiájából, a Kegyencből Ruszt_ József ren­dez tévéjátékot. Ruszt József a rendezője az Iszak Bábel novelláiból összeállított tévé­filmnek is. Augusztustól — havonként egy alkalommal - sugározza a televízió a szórakoztató fő- szerkesztőség új, Fényes Sza­bolccsal készült háromrészes produkcióját, Az én mozimat. Egyebek között Tolnay Klári, Kabos Gyula, Latabár Kál­mán és Honti Hanna közre­működésével. Országos nemzetiségi fesztivál A közélet I III:. hírei I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents