Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-05 / 214. szám
1986. augusztus 5., kedd Dunántúlt napló 3 Hogyan korszerűsíthető a beruházási folyamat? Együttes versenyeztetésre van szükség Hozzászólás (10.) Mikor tanulunk meg jól és gyorsan beruházni? Május 9-én megjelent Közgazdasági élet rovatunkban ezzel indítottuk útjára Pécs város tanácselnökével készített interjúnkat, vitára kérve és ösztönözve az érdekelteket. Folytatjuk a hozzászólások közlését azzal, hogy készséggel adunk helyet minden, a beruházási és felújítási folyamatok korszerűsítésével kapcsolatos véleménynek, elképzelésnek. M. Z. — * — A beruházási folyamat biztosítja a beruházási cél megvalósítását, a „termék” létrejöttét. E folyamat nem mellékes idő- és pénzfelemésztő velejáróinak mérsékléséhez az alábbi feltételek szükségesek: • Azonos látásmód és megközelítés a termék tényleges funkcióját illetően a beruházási 'folyamat valamennyi résztvevőjétől. • A beruházási célt és annak funkcióját már a beruházás eldöntése során azonos tartalommal és kompletten lássa a finanszírozó, az üzemeltető, valamint a felhasználó. folyamatban nem elkülönülő együttműködése a felmerülő problémák gyors megoldása érdekében. Ehhez az elkülönült szervezetek feladatkörének és érdekeltségi rendszerének kellő összehangolására van szükség. A jelenlegi gyakorlatban erre a lebonyolító, a tervező és a kivitelező szervezet együttes versenyeztetése, illetve a fővállalkozói rendszer látszik a legmegfelelőbbnek. Az előző formák beruházói érdekeket legjobban formáló működési feltételeihez nagyobb számú vállalkozó szervezetre — nem csupán kivitelezőire — lenne szükség. Ezek valós verseny keretében a beruházói cél, illetve a beruházás funkciójának legoptimálisabb műszaki tervezése, lebonyolítása mellett a legolcsóbb kivitelezést is biztosítanák. Ebben az esetben a beruházónak az adott célt és funkciót legolcsóbban megvalósító, illetve a rendelkezésre álló anyagi eszközökből a legigényesebb megvalósítást ajánló vállalkozót kell kiválasztani. Ez azt eredményezné, hogy a beruházói folyamat résztvevőinek jelenlegi érdekütközései, illetve érdektelensége a folyamat egyes szakaszaiban háttérbe szorulnának az érdekazonosságot kikényszerítő feltételek felerősödése kapcsán. Végezetül: a beruházási folyamat reális értékeléséhez és megítéléséhez feltétlenül szükséges az is, hogy a megvalósításban résztvevők minősítése ne csupán az „alapkő- letétel” és az „-átadás" közötti kivitelezési időszakra, és a kivitelezőre korlátozódjék. Bertram Jenő, a Baranya Megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója • A beruházás megvalósítása folyamán a műszaki, technikai kötöttségeket és lehetőségeket illetően a lebonyolítónak és kivitelezőnek egyetértésre kell jutnia. • Biztosítani kell, hogy a beruházási döntést hozó(k) beruházási céljának a ‘beruházási folyamathoz történő konkrét műszaki, gazdasági adaptálása megtörténjen, a megvalósításban résztvevők valamennyiének bevonásával. • A beruházás műszaki megvalósításának megkezdésékor a beruházási célnak statikus formát kell öltenie, mivel minden megvalósítás közbeni funkció-, tartalomvagy célváltoztatás a leg költség felemésztőbb. A folyamat megvalósítása során rendkívül lényeges az abban résztvevők időben és ■ »• - ■ Az eddigi hozzászólók Kovács Lajos, a Baranya Megyei Tanács építési osztályának vezetője: Hiányzik komplex érdekeltségi rendszer. Vokó János, a Pécs-bara- nyai Beruházási Vállalat igazgatója: Egymástól élesen elválasztott szakaszok — nyitni kell egymásra. Koncz István, az 5-ös ÉPFU igazgatója: Mikor tanulunk meg gazdaságosan szállítani. Nyakunkon a kihasználatlan járműpark, a pályamódosítás elkerülhetetlen. Dr. Németh Elemér, a Mohácsi Városi Tanács elnöke: Jó tapasztalatok Mohácson a versenytárgyalásos rendszerrel. Tíz-tizenöt százalékkal mérséklődtek az előirányzott költségek. Erdélyi Zoltán, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat igazgatója: A versenyfeltételek megteremtéséért naponta meg kell küzdeni. Solti Dezső, a Baranya Megyei Tanács tervosztályának vezetőhelyettese: Menekülés a versenytárgyalás kötöttségeitől. Mischl Róbert, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója: Az építők jót, szépet és jól akarnak építeni. Dr. Bélyácz Iván, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhelyettese: Legyen üzleti vállalkozás! László Imre, a Pécsi Építőipari Szövetkezet elnöke: Fegyelmezett és felelősség- teljes munkára van szükség minden szinten. Új munkarend az oroszlányi szénbányákban Új munkarend lépett hétfőn életbe az oroszlányi szénbányákban. Az eddigi 5 nap helyett 6 napon át termelnek folyamatosan, tehát szombaton is háromműszakos lesz a széntermelés. A bányászoknak természetesen továbbra is biztosítják a vasárnapon kívüli heti egy pihenőnapot, amit azonban nem egyszerre kap meg mindenki és ez a szabadnap nem szombatra, hanem váltakozva a hét különböző napjára esik. Az év 12 hónapjából 8 hónapon át — ősztől-tavaszig — dolgoznak ilyen munkarendben az oroszlányi bányászok. Négy hónapon ismét a régi, a heti 5 napos munkarend marad érvényben a vállalat föld alatti munkahelyein. Az ország más szénmedencéiben is fokozatosan korszerűsítik, megváltoztatják az eddigi munkaidőbeosztásokat. Az oroszlányiakhoz hasonlóan a borsodi és a veszprémi bánya- vállalatoknál is áttértek már az összes föld alatti munkahelyen a heti 6 napos termelésre. A többi vállalatnál általában még csak egy-két bányában dolgoznak ilyen folyamatos munkarendben, amit később általánossá tesznek. A többi vállalattól eltérő munkarendet rendszeresítettek a Tatabányai Szénbányák üzemeiben. Ott nem a szombati termelést választották, hanem az eddigi napi háromműszakos termelésről áttértek a négynegyedes termelésre, s a négyműszakból egyet mindig a gépek karbantartására fordítanak. A bányabeli munkarend megváltoztatásának elsődleges célja a teljesítmények javítása, a bányagépek jobb kihasználása. Egy-egy frontfejtésben ma már 200—300 millió forint értékű berendezéssel dolgoznak a bányászok, s igen nagy veszteséggel jár, ha ezeket nem használják ki megfelelő mértékben. A munkarend megváltoztatásával egyidejűleg más intézkedéseket is bevezetnek a szénbányákban, hogy növelhessék az év hátralévő időszakában a termelést. Az első fél évi tervet nem teljesítették a bányászok, s így a következő 5 hónap alatt az elmaradást is pótolniok kell. Az idén összesen 24 millió tonna szenet vár a népgazdaság a hazai szénbányászattól. Új oktatási formák a bányaiparban Technikusképzés Pécsett Speciális szakosodás az ötödik évfolyamon Egy közelmúltban napvilágot látott tanulmány adatai szerint 1959-ben hazánkban a vájártanulók létszáma meghaladta a 4400-at. Az 1986/ 87-es beiskolázási adatok között ugyanez a szám alig 400. Még kedvezőtlenebb a kép, ha az előképzettség szerinti megoszlást vizsgáljuk. 1984/85-ben 370 tanulóból 33 nem rendelkezett 7—8. osztályos végzettséget adó bizonyítvánnyal. Más kérdés, hogy ezt közben megszerezték, mire szakmunkásbizonyítványt kaptak. Megfogyatkoztak a szakmai szemléltető eszközök is és minőségileg leromlottak. Az elmúlt nyolc—tíz évben nem jelent meg egyetlen, a bányászati oktatást segítő módszertani-pedagógiai könyv sem. A vájár szakmunkás- képzésnek nincs átfogó szakfelügyelete. Az alapokon túl Figyelembe kellene venni földtani viszonyokból és a gépesítettségből adódó sajátosságokat. Az ismeretszerzés sok problémát magába foglaló része a gyakorlati oktatás. Sajátos tény, hogy a hazánkban levő három tanbánya — köztük a volt Anna-akna is—, részben termelésceotrikus. Megoldási lehetőséget többet is keres az említett tanulmány, és a kérdéskörrel foglalkozó valamennyi írás is. A téma szakértői egyetértenek abban, hogy a demográfiai hullám a Mecseki Szénbányáknak reményt ad több tanuló beiskolázására. A lehetőség kihasználására fölmerült, hogy a komlói képzés fönntartása mellett pécsi szakmunkásképzőben is indítanak ilyen irányú tanítást. Szóba került Bony'hád is. A Mecseki Szénbányáknál jelenleg 2500 szakember hiányzik, közülük 800 a vájár. A felnőttképzés úgy tűnik, nem biztosít elegendő lehetőséget. Fokozottabb figyelmet kell tehát fordítani az ifjúsági oktatásra. Pécsett ez - annak ellenére, hogy látszólag talán ellentmond a minisztériumi irányelveknek, a centralizálásnak — választékbővítésként is fölfogható volna. Ennek értelmében született a közelmúltban az a határozat, hogy amennyiben az előkészítés során igazolódnak az elvárások, akkor a pécsi körzetben szakmunkásképző intézetben megkezdik a vájárok fölkészítését. Ez azonban csak egy részét oldja meg a hiányosságoknak. Nagyon fontos lépés, hogy mór most megkezdődik a Vegyipari Szakközépiskola fejlesztése, amely a bányaipari középkáder utánpótlást kívánja biztosítani. A Baranya Megyei Tanács 50 millió forintot szavazott meg erre a célra. A tantervek elkészültek. A régóta hiányzó technikusképzés újjáélesztésétől azt is várják, hogy némiképp visszahgt a vájárokéra is. A technikai színvonal növelésének lehetőségét is magában hordozza az évente innen kikerülő 20-25 végzett. A bányagépész technikusok föld alatti és külszíni előkészítő munkákon dolgoznak majd, biztosítják a gépék üzemkészségét, feladatokat végeznek a karbantartásban. A középiskolai tanulmányok során az általános gépészeti fölkészítés mellett az ötödik évfolyamon kapnak speciális bányagépészeti szakosodási lehetőséget. Az öt év alatt megismerkednek a szakterület elemeivel, szilárdsági méretezéssel, gyártástechnológiával, megmunkálási módokkal, műszaki ábrázolással. Tervezési-méretezési problémákkal foglalkoznak. Részt vállalnak a bányászati technológiák kialakításában és fejlesztésében. A tanműhelyben és laboratóriumban gyakorolják a lakatosipari fogásokat, forgácsolási módokat, hőkezelést, ismerkednek a mechanikai és villamos mérés alapelveivel. A speciális bányagépész feladatokat, gépszerkezeti, telepítési munkát vállalati körülmények között végzik. A szak tanulói magas óraszámban tanulják a bányavillamosságot is — képesítő vizsgát is tesznek ebből —, hiszen a két tevékenység szorosan összefügg egymással. Sz. Koncz I. Felújítás alatt lévő lakóépületek az Alkotmány utcában. Lakásfelújítások a KIOSZ segítségével Kevés az üvegező szakember A KIOSZ pécsi alapszervezete fogja össze a megyeszékhely kétezerhétszáz iparosát, s képviseli minden fórumon érdekeiket. Közülük öt-hatszázra tehető a lakásfelújításokkal foglalkozó szakemberek száma. A nyári időszakban kérik legtöbben a segítségüket, bár számukra a csúcsidény már kora tavasszal elkezdődik. Legnépesebb szakosztály a kőműveseké, majd a villanyszerelők s a festő-mázolók következnek — a csoportok létszáma meghaladja a száz-száz főt. Rajtuk kívül vízvezetékszerelők, központifűtés-szerelők, burkolok, üvegesek, ácsok, tetőfedők, bádogosok munkája szükséges egy-egy nagyobb lakásfelújításhoz. A megrendelők leggyakrabban festést-mázolást, tapétázást kérnek. Mostanában nagyon keresettek az üvegesek is. Mióta a sima síküveg helyett az -úgynevezett Hungaropán hőszigetelt üveg jött divatba, egyre többen keresik fel a KIOSZ ügyfélszolgálati irodáját üveges szakembert keresve. Ez a mesterség napjainkban a hiányszakmák közé sorolható. A KIOSZ tíz-tizenegy szakembere közül csupán négy rendelkezik azzal a képesítéssel, amelynek birtokában a különleges eljárást igénylő hőszigetelt ablakot beépítheti. A nyári idény munkái közé tartozik a burkolás is. A hidegburkolók elsősorban fürdőszobák, konyhák csempézését végzik. A melegburkolók műanyag- padlókkal foglalkoznak. Egyre ritkábban kérik a megrendelők a hagyományos hajópadlót, helyette inkább a szalagparkettát keresik. A klasszikus módszerrel lerakott parketta, valamint ennek csiszolása és lakkozása szintén a melegburkolók szakterületéhez tartozik. Az ácsok, tetőfedők és a bádogosok kü- lön-külön szakosztályt alkotnak ugyan, de munkájuk egymás nélkül elképzelhetetlen. Ha a tetőszerkezet javításra szorul, mindkét fajta szaktudásra szükség van. A téli hónapokban a központi fűtésszerelők és a vízvezetékszerelők kapják a legtöbb megrendelést. Egyre több lakásba vezetik be a gázt. A gázzal működő fűtőrendszerek karbantartására külön szakképesített iparosok állnak rendelkezésre. Télen a vízvezetékek leggyakoribb meghibásodása a fogyásokból adódik. Főképp az olyan régi házakra jellemző ez, ahol még ólomcsövek vannak. A KIOSZ ügyfélszolgálati irodája tartja nyilván a lakásfelújításokkal foglalkozó pécsi iparosok címeit. A megrendelőnek mindössze be kell jelentenie itt a hibát (telefon: 11-813), s a kapott címek alapján keresheti fel a szakembert. Fontos tudni, hogy az ügyfélnek nem szükséges beszerezni a kellő alapanyagokat — rábízhatja' ezt a munkát végző mesterre. Általában idős emberek, vagy hozzá nem értők kérik ezt a segítséget. 1985 januárjától a kisipar minden területén (kivéve az árucikkeket), bevezették a szabad áras rendszert. A munka ellenértékét közös megegyezés alapján állapítja meg a szakember a megrendelővel. A kikötés csupán annyi, hogy a szakmában alkalmazott áraknak közel azonosnak kell lenni mind az állami-szövetkezeti, mind a magánszektorban. Óvári Zsuzsanna
