Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-31 / 239. szám

A Pécsi Nemzeti Színház új művésze: Borbáth Ottilia A társulati ülés ufón a Névtelen ufcába Marosvásárhelyen végezte el a főiskolát, s a Marosvásárhe­lyi Nemzeti Színház tagja volt 1979-ig Borbáth Ottilia, aki ma a Pécsi Nemzeti Színházban próbálja társaival a Lear király című drámát. Erdély után a kecskeméti színház volt az első társulata, majd a filmgyári társulatból szerződött Pécsre. Miért? — Hívtak, tájékozódtam és jöttem. A tájékozódás azt je­lentette, hogy megnéztem min­den pécsi előadást, amit csak lehetett, s ez alapján döntőt-' tem, mert láttam, hogy jó tár­sulatba kerülök. Nagy hatással volt rám például Váry Éva Edith Piafja, Az is vonzott, hogy sok a fiatal színész, akik bizonyára ugyanúgy vonzódnak az újhoz, mint éo. Borbáth Ottíliát pécsi bemu­tatkozása előtt a 33 névtelen le­vél című tv-játékban láthattuk, de szerepelt o Dr. Faustus so­rozatban, a Tüzet viszek, a Leg­nagyobb sűrűség közepe, a Zá­rójelentés című tv-játékokban, s a Szeretők című filmben. — A filmrendezők előszere­tettel osztanak rám olyan szerepet, ahol elhagyott felesé­get. szeretőt kell játszanom, pedig én magamat nem szeret­ném sehová sem besorolni. Színházban változatosabb sze­repekkel bíztak meg, s remé­lem itt sem skatulyázódom be. örülök a Lear király Goneriljá- nak, hiszen Shakespeare-től már játszottam vígjátékban, s most izgat e drámai szerep, a legidősebb, gonosz lány figu­rája. Szerepálom? A lady Macbeth-et szeretném elját­szani, ez az, ami konkrét, s az, hogy minden szerepet jól. — Ez az ars poetica-ja? — Még ezt sem mondanám annak, hiszen a színészi hitval­lásnak a színházban kell kide­rülnie abból, ahogy eljátszom egy szerepet. Hiába ígérget bárki is előre bármit, a munka alapján lehet megítélni őt ma­gát. S ami nem derülhet ki a színházban, de hozzám tarto­zik, jellemző rám, az a szülő- centrikusság. Gondolataimban velük ébredek, velük alszom el, s amikor csak lehet, felhí­vom őket, édesapámat, édes­anyámat. — Első benyomások Pécsett? — Ä színháziakról beszéltem, azok nagyon jók. De nagyon kellemes élmények fűznek már a városhoz is. Az évadnyitó társulati ülésre az utolsó perc­ben érkeztem meg, az első sza­bad helyre leparkoltam. A tár­sulati ülés végén meg hiába kerestem a kocsit, kiderült, hogy a kórház előtt, a mentő helyén álltam meg, s elvitték. Ecy rendőrjárőrtől érdeklőd­tem, akik mondták, hogy el­vitték a Névtelen utcába. Kér­dezem, mégis, mi a neve an­nak az utcának. Mondják, hogy Névtelen utca. Na, ez nagyon tetszett, s még jobban az, hogy beültettek a saját kocsi­jukba, kivittek, s azt hiszem, nem is kellett a teljes bünte­tést kifizetnem. Ezután még voltak olyan kedvesek, hogy előttem jöttek visszafelé, hogy ■odataláljak megint a színház­hoz. Meg is hívtam őket rög­tön a bemutatóra — hót már csak ezért is jól kell majd ját­szanom: ne okozzak csalódást azoknak, akik ilyen kedvesen segítettek rajtam. B. L. PANORÁMA A kegyetlen tenger Lassan negyed százada, ;hogy A kegyetlen tenger című, második világháborús _ angol matrózfilm 1953-ban elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydí­ját. Most új változatban ren­dezik meg, a női főszerepben a képünkön látható Colette Talbot fiatal francia színésznő­vel. A legjobb Liszt-portré Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfor­dulójára egy NSZK-beli zsűri összeállított egy tárlatot a Liszt Ferencről készült korabeli karikatúrákból. A Münchenben kiállítandó anyag élére azon­ban a nagy zeneművész leg­jobb portréfestményét kívánják helyezni. A zsűri döntése alapján ez a kép Barabás Mik­lós 1846-ban festett Liszt-port­réja lehetne. Különös színpadi mágia Georgio Strehler, a milánói Piccoli Teatro világhírű rende­zője, úgynevezett „kétszemé­lyes színpadi varázslatot" ren­dez. Tárgya: az igazi színház- művészet örök belső feszültsé­ge. Két szereplője van: a Mes­ter és a Tanítvány, vagyis a színész által életre keltett Max Reinhardt és maga Georgio Strehler. Osztrák-magyar Haydn-fesztivál Az ausztriai Kismartonban jövőre osztrák—magyar Haydn- fesztivált rendeznek. Az egyko­ri Sopron vármegyei város Esz- terházy kastélyában, Haydn életének fontos színterén, Fi­scher Ádám egy közös oszt­rák—magyar filharmonikus ze­nekart vezényel majd. A Haydn ■műveiből álló koncertet meg­ismétlik a fertődi kastélyban is. vasárnapi Emlékhelyet állítanak az utókornak Álomszép kilátás A cigányhegyi kilátó GyéríHk Baranyában a vadállományt­Nagy kár a vadkár? A megelőzésre az együttműködés ad lehetöséget­Baranya megyében a nyolc vanas évek elejétől új kilátó tornyokat emelnek, a régie­ket megerősítik - ez aligha csak divatjelenség, inkább a természetszeretet és a lokál­patriotizmus jele is - a ter­mészetbarátok ilyen formában állítanak emlékhelyet az utó kornak. Az új és a régi tor nyo'k elsősorban a Mecsek­ben magasodnak, de kilátót akar Komló a Tanbánya mel­lett és Harkány Csarnóta szomszédságában. A meglévőkről álomszép a panoráma. A Zengőről, o Miklós-vár mellől betekinthe­tünk Bonyhádra, Komlóra, Mohácsra és a Duna-mellék- re. A Jakab-hegyi avarvár gyűrűjében lévő Szent István kilátóról szabad szemmel a Dráva, míg távcsővel a Ba­laton is jól kivehető. A 682 és az 593 méter magas fenti két baranyai csúcsról majd­nem ráláthatunk Dél-Dunári- túlra. Míg az 536 méteres Cigány-hegy tetejéről tekinte­tünk az egész Mecsek-vidéket "bejárhatja. Jakab-hegyen ezen a nyáron még egy kilátót alakítottak ki a volt Pálos­templom tornyában. A pécsi Malom-völgyben kettő is vár­ja a látogatókat, az egyik a Bagolyvárnál, a másik a Somosnál. Az utóbbi a ci­gány-hegyi kilátó ikertestvére. A felsoroltak a Szent István nevű kivételével jó állapot­ban vannak. Orfűn a Bjalázs-hegyi áté­pítésre szorul. Megmentéséért a kilátók védnökének tekint­hető Mecsekvidéki Idegen- forgalmi Bizottság megtette az első lépéseket. A tervet ezúttal is Búzás Endre, a Dél-Dunántúli Tervező Válla­lat geodétája készítette tár­sadalmi munkában. Besegítet tek kollégái: Francsics Ferenc statikus mérnök, valamint Gál- hidy Éva árelemző. A felsorolt létesítmények legtöbbjét ez a csoport tervezte. Mindvégig ellenszolgáltatás nélkül. Sok támogatást nyújtott főként j kivitelezésben a Mecsekvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, Molnár Ist­ván ornitológus, Kiss Lajos turista, örvendetes, hogy az utóbbi években mint tervező jeleskedik a Pécsi Műszak, Főiskola valamint a Pécsi Geodéziai és Térképész éti Vállalat. A baranyai termé­szetjárók, a kilátók gazdái, ha erőfeszítésekkel is, de elő­teremtik a szükséges pénzt a MIB bevonásával, valamint társadalmi összefogással. Az elkövetkező időben a tubesi összeomlott Rauch Já­nos kilátó helyén ülőpados emlékkövet létesítenek. Hat­van évet szolgált ez a léte­sítmény, újat nem érdemes építeni. A pécsi Vörös-hegyen 24 méteres elhagyott acél fú­rótorony áll. Átalakítása kö­rülbelül egymillió forintba ke­rülne. Kellenének a vállalko­zók, akik szívesen segítené­nek. A Jakab-hegyre egy har­madik kilátót is szeretnének a Zsongor-kőtől keletre, az egyik kiugróra, hogy Pécs vá­rosában is gyönyörködhesse­nek a kirándulók. Baranya megyében legré­gibb a Kiss József kilátó volt, 1897—1900 között emelték. He­lyén ma a pécsi tévétorony áll. Csuti J. Megnőtt a szarvasok, őzek, a vaddisznók étvágya . Ám­bár tudós vagy vadász legyen a talpán, aki meg tudja ma­gyarázni, hogyan tudnak eny- nyit enni. Mert legalábbis a bejelentett vadkárigények sze­rint — valami elképesztő meny- nyiség tűnik el a gyomruk­ban . . . Félreértések elkerülése vé­gett: természetesen valóban van vadkár, méqpedig — hal­lottuk Gondos Gyulától, Bara­nya megye fővadászától — két­féle is: mezőgazdasági és er­dei. Vaqyis okoznak pusztítást kiskertekben, gyümölcsösökben, nagyüzemi táblákban, erdők­ben a szarvasok, a vaddisznók és a többi vad — óm korántsem annyit, mint azt a bejelentett vadkárok alapján vélnénk. — A vadásztársaságok — folytatta Gondos Gyula — kár­térítéssel tartoznak a terme­lőknek, a kiskertek-avümölcsö- sök tulajdonosainak. Ebből azonban nem következik, hogy csak a vadgazdák felelnek. A kár elhárítása, elsősorban meg­előzése érdekében mindkét félnek lépnie kell. — Mennyi a vadkár a me­gyében? — Ez nagymértékben függ a vadlétszámtól. Nálunk az ez év márciusi vadlétszámbecslés szerint csaknem 3200 szarvas, több mint 7100 őz és mintegy másfél ezer vaddisznó él. Ez túl sok. Gyérítés szükséges. A MAVOSZ Megyei Intéző Bizott­sága állásfoglalása szerint a szarvasok és a vaddisznók ese­tében is i5—20 százalékkal kell csökkenteni az állományt. Eredményeként várhatóan 15— 20 százalékkal csökken a me­gyében a vadkár is, ennek ér­dekében — ha szükséges — to­vább kell növelni a terven fe­lüli kilövést is: A kérdésre visszatérve — mennyi vadkár van Baranyá­ban? —: több mint 4 100 000 forint a vadásztársaságok ter­vezett vadkártérítése. Ez mesz- sze megelőzi a múlt évit, de úgy tűnik, nem elég, várhatóan 6 millió forintra lesz szükség. — Van mód a megelőzésre? — Termésretesen, ha a fe­lek — a vadásztársaságok és a termelők — együttműködése za­vartalan, kölcsönösen segítő­kész. Időbeni jelzés esetében megelőzhető a kiteriedtebb vadkár, például odairányítják a hivatásos, vagy a sportvodá- srokat, ahol nagyobb számban tűnnek fel kárt okozó vadak. Van azonban a vadkárelhá­rításnak egy kellemetlen olda­la is: sokan akkor is vadkárt jeleznek, amikor erre semmi okuk. Évente átlag a megyé­ben 80-100 a bejelentések száma, s ezek 50 százaléka megalapozatlan. A realitások szintjén számolunk a vad okoz­ta károk megtérítésével, de az- fcal is: mind többen igyekeznek ki tudja mi okozta kerti káru­kat a vadásztársaságokra há­rítani. Ezt igyekszünk kivédeni, mint ahogy igyekszünk meg­alapozott esetekben a károsul­taknak partnerei is lenni a kár megelőzésében, megtérítésé­ben. M. A. A vevők befogják a szemüket... Gépkocsifosztogatók Meglopták a tolvajokat Ezek a gépkocsifeltörők las­san már annyian vannak, hogy folyót lehet velük rekeszteni... — jutottak elsőként eszembe, amikor meghallottam, hogy Bogdán János és társa, Porko­láb Zoltán a Pécsi Rendőrka­pitányság fogdájában - várja ügye vizsgálatának befejezé­sét. Hozzátehetném - nem a bűnüldözők munkájának kriti­kájaként: még szerencsésnek mondható, hogy megvannak. Ami a felderítést illeti, - a leg­nehezebb ügyek közé tartoz­nak a gépkocsifeltörések, az autók fosztogatói kilétének megállapítása, amit még meg­tetéz az, hogy nagyon sok jár­műtulajdonos elképesztő köny- nyelműséggel hagy nyitott aj­tajú gépkoősijában nagy érté­keket. Mert itt van például ez a 25 éves, Pécsett munkásszálláson lakó Bogdán János. Magától értetődő természetességgel állt rá a gépkocsifosztogatásra. Ami ebben még érdekes: szál­lótánsai között könnyen akadt olyanra, akivel egy-egy korsó sör mellett csevegve, akadály nélkül ejthettek szót arról, hogy ha elfogyott a pénzük, a megdldás a kocsifeltörés, így került kapcsolatba Porko­láb Zoltánnal is, mintegy mel­lékesen mindegyik megjegyez­te: igen, igen, ő is felnyomott már pár autót... Kis ügy? Azért annál súlyo­sabb. Tudniillik az a bizonyta­lanság, amely az ilyen kaliberű fickók működése nyomán az utcákra szivárog. Bogdánék az Uránvárosban dolgoztak júli­us elejétől augusztus 8-i lebu­kásukig. A lebukásnak is van egy meghökkentő oldala: Bog­dán, kezében a szatyorral, amelybe a legfrissebben meg­szerzett szajrét tette, sétált ha­za a munkásszállásra. Semmi titkolódzás, semmi osonás. Csak hát túl nagy volt a sza­tyor, vagyis feltűnő. Különben talán még ma is rémüldözné­nek a Pollack Mihály, a Páf­rány, a Jedlik Ányos, a 39-es dandár, a Körösi Csorna Sán­dor utca, vagy éppen p Hon­véd utca környékén lakó gép­kocsitulajdonosok. Bogdánék nem az ajtókat, nem a pillan­góablakokat nyomták be, ha­nem a csomagtartót feszítették fel, gondos munkával, hogy nyoma se maradjon, mert így napok is eltelhettek, mire a gépkocsik gazdái észrevették, hogy hiányzik valamijük. Sőt — vélik a Pécsi Rendőr- kapitányságon — hiába telt el Bogdánék lebukása óta húsz nap, még mindig vannak olyan károsultak, akik vagy nem vet­ték észre csomagtartójuk ki­fosztását, vagy néni tettek er­ről feljelentést. A két jómadár több kocsi feltörését mesélte el, mint amennyiről a feljelentésekből a rendőrség tudott. Például ■nem jelentkezett annak a 39- es dandár úti parkolóban álló Daciának a tulajdonosa, akit július második felében károsí­tottak meg Bogdánék két pok­róccal. Vagy július végén- augusztus elején egy piros Dá­ciát nyomtak fel a Körösi Cso­rna Sándor utcában, szerszám­ládát, benne speciális eszkö­zöket vittek el. Augusztus 3-án a Honvéd utcában piros Ladá­ból gumimatracokat loptak, augusztus elején egy Páfrány utcában parkoló Ladából érté­kes Crowa-készletet. (Ezeket azért soroltuk fel, mert a káro­sultak jelentkezését várják a Pécsi Rendőrkapitányságon.) Mondom: pokrócok, szer­számkészletek, horgászfelsze­relés — amit egyébként eldug­tak, dé másnapra valaki onnan is ellopta —, gépkocsitartozé­kok —, nem feltűnő értékű dol­gok. Ráadásul a felét a rend­őrség megtalálta és lefoglal­ta. Vagyis mégis kis ügy? De­hogy! Mert a harmadik — vagy ki tudja, hányadik — ol­dal: ezeket a lopott cuccokat mindig megveszik. Valahogy így, a Kossuth Lajos utcában: — Hé! Nem kér egy Crowa- készletet? Százéit adom . . .- Dehogynem! A Crowa nem olcsó, s a ve­vők befogják a szemüket. . . M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents