Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-31 / 239. szám
A Pécsi Nemzeti Színház új művésze: Borbáth Ottilia A társulati ülés ufón a Névtelen ufcába Marosvásárhelyen végezte el a főiskolát, s a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja volt 1979-ig Borbáth Ottilia, aki ma a Pécsi Nemzeti Színházban próbálja társaival a Lear király című drámát. Erdély után a kecskeméti színház volt az első társulata, majd a filmgyári társulatból szerződött Pécsre. Miért? — Hívtak, tájékozódtam és jöttem. A tájékozódás azt jelentette, hogy megnéztem minden pécsi előadást, amit csak lehetett, s ez alapján döntőt-' tem, mert láttam, hogy jó társulatba kerülök. Nagy hatással volt rám például Váry Éva Edith Piafja, Az is vonzott, hogy sok a fiatal színész, akik bizonyára ugyanúgy vonzódnak az újhoz, mint éo. Borbáth Ottíliát pécsi bemutatkozása előtt a 33 névtelen levél című tv-játékban láthattuk, de szerepelt o Dr. Faustus sorozatban, a Tüzet viszek, a Legnagyobb sűrűség közepe, a Zárójelentés című tv-játékokban, s a Szeretők című filmben. — A filmrendezők előszeretettel osztanak rám olyan szerepet, ahol elhagyott feleséget. szeretőt kell játszanom, pedig én magamat nem szeretném sehová sem besorolni. Színházban változatosabb szerepekkel bíztak meg, s remélem itt sem skatulyázódom be. örülök a Lear király Goneriljá- nak, hiszen Shakespeare-től már játszottam vígjátékban, s most izgat e drámai szerep, a legidősebb, gonosz lány figurája. Szerepálom? A lady Macbeth-et szeretném eljátszani, ez az, ami konkrét, s az, hogy minden szerepet jól. — Ez az ars poetica-ja? — Még ezt sem mondanám annak, hiszen a színészi hitvallásnak a színházban kell kiderülnie abból, ahogy eljátszom egy szerepet. Hiába ígérget bárki is előre bármit, a munka alapján lehet megítélni őt magát. S ami nem derülhet ki a színházban, de hozzám tartozik, jellemző rám, az a szülő- centrikusság. Gondolataimban velük ébredek, velük alszom el, s amikor csak lehet, felhívom őket, édesapámat, édesanyámat. — Első benyomások Pécsett? — Ä színháziakról beszéltem, azok nagyon jók. De nagyon kellemes élmények fűznek már a városhoz is. Az évadnyitó társulati ülésre az utolsó percben érkeztem meg, az első szabad helyre leparkoltam. A társulati ülés végén meg hiába kerestem a kocsit, kiderült, hogy a kórház előtt, a mentő helyén álltam meg, s elvitték. Ecy rendőrjárőrtől érdeklődtem, akik mondták, hogy elvitték a Névtelen utcába. Kérdezem, mégis, mi a neve annak az utcának. Mondják, hogy Névtelen utca. Na, ez nagyon tetszett, s még jobban az, hogy beültettek a saját kocsijukba, kivittek, s azt hiszem, nem is kellett a teljes büntetést kifizetnem. Ezután még voltak olyan kedvesek, hogy előttem jöttek visszafelé, hogy ■odataláljak megint a színházhoz. Meg is hívtam őket rögtön a bemutatóra — hót már csak ezért is jól kell majd játszanom: ne okozzak csalódást azoknak, akik ilyen kedvesen segítettek rajtam. B. L. PANORÁMA A kegyetlen tenger Lassan negyed százada, ;hogy A kegyetlen tenger című, második világháborús _ angol matrózfilm 1953-ban elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíját. Most új változatban rendezik meg, a női főszerepben a képünkön látható Colette Talbot fiatal francia színésznővel. A legjobb Liszt-portré Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulójára egy NSZK-beli zsűri összeállított egy tárlatot a Liszt Ferencről készült korabeli karikatúrákból. A Münchenben kiállítandó anyag élére azonban a nagy zeneművész legjobb portréfestményét kívánják helyezni. A zsűri döntése alapján ez a kép Barabás Miklós 1846-ban festett Liszt-portréja lehetne. Különös színpadi mágia Georgio Strehler, a milánói Piccoli Teatro világhírű rendezője, úgynevezett „kétszemélyes színpadi varázslatot" rendez. Tárgya: az igazi színház- művészet örök belső feszültsége. Két szereplője van: a Mester és a Tanítvány, vagyis a színész által életre keltett Max Reinhardt és maga Georgio Strehler. Osztrák-magyar Haydn-fesztivál Az ausztriai Kismartonban jövőre osztrák—magyar Haydn- fesztivált rendeznek. Az egykori Sopron vármegyei város Esz- terházy kastélyában, Haydn életének fontos színterén, Fischer Ádám egy közös osztrák—magyar filharmonikus zenekart vezényel majd. A Haydn ■műveiből álló koncertet megismétlik a fertődi kastélyban is. vasárnapi Emlékhelyet állítanak az utókornak Álomszép kilátás A cigányhegyi kilátó GyéríHk Baranyában a vadállománytNagy kár a vadkár? A megelőzésre az együttműködés ad lehetöségetBaranya megyében a nyolc vanas évek elejétől új kilátó tornyokat emelnek, a régieket megerősítik - ez aligha csak divatjelenség, inkább a természetszeretet és a lokálpatriotizmus jele is - a természetbarátok ilyen formában állítanak emlékhelyet az utó kornak. Az új és a régi tor nyo'k elsősorban a Mecsekben magasodnak, de kilátót akar Komló a Tanbánya mellett és Harkány Csarnóta szomszédságában. A meglévőkről álomszép a panoráma. A Zengőről, o Miklós-vár mellől betekinthetünk Bonyhádra, Komlóra, Mohácsra és a Duna-mellék- re. A Jakab-hegyi avarvár gyűrűjében lévő Szent István kilátóról szabad szemmel a Dráva, míg távcsővel a Balaton is jól kivehető. A 682 és az 593 méter magas fenti két baranyai csúcsról majdnem ráláthatunk Dél-Dunári- túlra. Míg az 536 méteres Cigány-hegy tetejéről tekintetünk az egész Mecsek-vidéket "bejárhatja. Jakab-hegyen ezen a nyáron még egy kilátót alakítottak ki a volt Pálostemplom tornyában. A pécsi Malom-völgyben kettő is várja a látogatókat, az egyik a Bagolyvárnál, a másik a Somosnál. Az utóbbi a cigány-hegyi kilátó ikertestvére. A felsoroltak a Szent István nevű kivételével jó állapotban vannak. Orfűn a Bjalázs-hegyi átépítésre szorul. Megmentéséért a kilátók védnökének tekinthető Mecsekvidéki Idegen- forgalmi Bizottság megtette az első lépéseket. A tervet ezúttal is Búzás Endre, a Dél-Dunántúli Tervező Vállalat geodétája készítette társadalmi munkában. Besegítet tek kollégái: Francsics Ferenc statikus mérnök, valamint Gál- hidy Éva árelemző. A felsorolt létesítmények legtöbbjét ez a csoport tervezte. Mindvégig ellenszolgáltatás nélkül. Sok támogatást nyújtott főként j kivitelezésben a Mecsekvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, Molnár István ornitológus, Kiss Lajos turista, örvendetes, hogy az utóbbi években mint tervező jeleskedik a Pécsi Műszak, Főiskola valamint a Pécsi Geodéziai és Térképész éti Vállalat. A baranyai természetjárók, a kilátók gazdái, ha erőfeszítésekkel is, de előteremtik a szükséges pénzt a MIB bevonásával, valamint társadalmi összefogással. Az elkövetkező időben a tubesi összeomlott Rauch János kilátó helyén ülőpados emlékkövet létesítenek. Hatvan évet szolgált ez a létesítmény, újat nem érdemes építeni. A pécsi Vörös-hegyen 24 méteres elhagyott acél fúrótorony áll. Átalakítása körülbelül egymillió forintba kerülne. Kellenének a vállalkozók, akik szívesen segítenének. A Jakab-hegyre egy harmadik kilátót is szeretnének a Zsongor-kőtől keletre, az egyik kiugróra, hogy Pécs városában is gyönyörködhessenek a kirándulók. Baranya megyében legrégibb a Kiss József kilátó volt, 1897—1900 között emelték. Helyén ma a pécsi tévétorony áll. Csuti J. Megnőtt a szarvasok, őzek, a vaddisznók étvágya . Ámbár tudós vagy vadász legyen a talpán, aki meg tudja magyarázni, hogyan tudnak eny- nyit enni. Mert legalábbis a bejelentett vadkárigények szerint — valami elképesztő meny- nyiség tűnik el a gyomrukban . . . Félreértések elkerülése végett: természetesen valóban van vadkár, méqpedig — hallottuk Gondos Gyulától, Baranya megye fővadászától — kétféle is: mezőgazdasági és erdei. Vaqyis okoznak pusztítást kiskertekben, gyümölcsösökben, nagyüzemi táblákban, erdőkben a szarvasok, a vaddisznók és a többi vad — óm korántsem annyit, mint azt a bejelentett vadkárok alapján vélnénk. — A vadásztársaságok — folytatta Gondos Gyula — kártérítéssel tartoznak a termelőknek, a kiskertek-avümölcsö- sök tulajdonosainak. Ebből azonban nem következik, hogy csak a vadgazdák felelnek. A kár elhárítása, elsősorban megelőzése érdekében mindkét félnek lépnie kell. — Mennyi a vadkár a megyében? — Ez nagymértékben függ a vadlétszámtól. Nálunk az ez év márciusi vadlétszámbecslés szerint csaknem 3200 szarvas, több mint 7100 őz és mintegy másfél ezer vaddisznó él. Ez túl sok. Gyérítés szükséges. A MAVOSZ Megyei Intéző Bizottsága állásfoglalása szerint a szarvasok és a vaddisznók esetében is i5—20 százalékkal kell csökkenteni az állományt. Eredményeként várhatóan 15— 20 százalékkal csökken a megyében a vadkár is, ennek érdekében — ha szükséges — tovább kell növelni a terven felüli kilövést is: A kérdésre visszatérve — mennyi vadkár van Baranyában? —: több mint 4 100 000 forint a vadásztársaságok tervezett vadkártérítése. Ez mesz- sze megelőzi a múlt évit, de úgy tűnik, nem elég, várhatóan 6 millió forintra lesz szükség. — Van mód a megelőzésre? — Termésretesen, ha a felek — a vadásztársaságok és a termelők — együttműködése zavartalan, kölcsönösen segítőkész. Időbeni jelzés esetében megelőzhető a kiteriedtebb vadkár, például odairányítják a hivatásos, vagy a sportvodá- srokat, ahol nagyobb számban tűnnek fel kárt okozó vadak. Van azonban a vadkárelhárításnak egy kellemetlen oldala is: sokan akkor is vadkárt jeleznek, amikor erre semmi okuk. Évente átlag a megyében 80-100 a bejelentések száma, s ezek 50 százaléka megalapozatlan. A realitások szintjén számolunk a vad okozta károk megtérítésével, de az- fcal is: mind többen igyekeznek ki tudja mi okozta kerti kárukat a vadásztársaságokra hárítani. Ezt igyekszünk kivédeni, mint ahogy igyekszünk megalapozott esetekben a károsultaknak partnerei is lenni a kár megelőzésében, megtérítésében. M. A. A vevők befogják a szemüket... Gépkocsifosztogatók Meglopták a tolvajokat Ezek a gépkocsifeltörők lassan már annyian vannak, hogy folyót lehet velük rekeszteni... — jutottak elsőként eszembe, amikor meghallottam, hogy Bogdán János és társa, Porkoláb Zoltán a Pécsi Rendőrkapitányság fogdájában - várja ügye vizsgálatának befejezését. Hozzátehetném - nem a bűnüldözők munkájának kritikájaként: még szerencsésnek mondható, hogy megvannak. Ami a felderítést illeti, - a legnehezebb ügyek közé tartoznak a gépkocsifeltörések, az autók fosztogatói kilétének megállapítása, amit még megtetéz az, hogy nagyon sok járműtulajdonos elképesztő köny- nyelműséggel hagy nyitott ajtajú gépkoősijában nagy értékeket. Mert itt van például ez a 25 éves, Pécsett munkásszálláson lakó Bogdán János. Magától értetődő természetességgel állt rá a gépkocsifosztogatásra. Ami ebben még érdekes: szállótánsai között könnyen akadt olyanra, akivel egy-egy korsó sör mellett csevegve, akadály nélkül ejthettek szót arról, hogy ha elfogyott a pénzük, a megdldás a kocsifeltörés, így került kapcsolatba Porkoláb Zoltánnal is, mintegy mellékesen mindegyik megjegyezte: igen, igen, ő is felnyomott már pár autót... Kis ügy? Azért annál súlyosabb. Tudniillik az a bizonytalanság, amely az ilyen kaliberű fickók működése nyomán az utcákra szivárog. Bogdánék az Uránvárosban dolgoztak július elejétől augusztus 8-i lebukásukig. A lebukásnak is van egy meghökkentő oldala: Bogdán, kezében a szatyorral, amelybe a legfrissebben megszerzett szajrét tette, sétált haza a munkásszállásra. Semmi titkolódzás, semmi osonás. Csak hát túl nagy volt a szatyor, vagyis feltűnő. Különben talán még ma is rémüldöznének a Pollack Mihály, a Páfrány, a Jedlik Ányos, a 39-es dandár, a Körösi Csorna Sándor utca, vagy éppen p Honvéd utca környékén lakó gépkocsitulajdonosok. Bogdánék nem az ajtókat, nem a pillangóablakokat nyomták be, hanem a csomagtartót feszítették fel, gondos munkával, hogy nyoma se maradjon, mert így napok is eltelhettek, mire a gépkocsik gazdái észrevették, hogy hiányzik valamijük. Sőt — vélik a Pécsi Rendőr- kapitányságon — hiába telt el Bogdánék lebukása óta húsz nap, még mindig vannak olyan károsultak, akik vagy nem vették észre csomagtartójuk kifosztását, vagy néni tettek erről feljelentést. A két jómadár több kocsi feltörését mesélte el, mint amennyiről a feljelentésekből a rendőrség tudott. Például ■nem jelentkezett annak a 39- es dandár úti parkolóban álló Daciának a tulajdonosa, akit július második felében károsítottak meg Bogdánék két pokróccal. Vagy július végén- augusztus elején egy piros Dáciát nyomtak fel a Körösi Csorna Sándor utcában, szerszámládát, benne speciális eszközöket vittek el. Augusztus 3-án a Honvéd utcában piros Ladából gumimatracokat loptak, augusztus elején egy Páfrány utcában parkoló Ladából értékes Crowa-készletet. (Ezeket azért soroltuk fel, mert a károsultak jelentkezését várják a Pécsi Rendőrkapitányságon.) Mondom: pokrócok, szerszámkészletek, horgászfelszerelés — amit egyébként eldugtak, dé másnapra valaki onnan is ellopta —, gépkocsitartozékok —, nem feltűnő értékű dolgok. Ráadásul a felét a rendőrség megtalálta és lefoglalta. Vagyis mégis kis ügy? Dehogy! Mert a harmadik — vagy ki tudja, hányadik — oldal: ezeket a lopott cuccokat mindig megveszik. Valahogy így, a Kossuth Lajos utcában: — Hé! Nem kér egy Crowa- készletet? Százéit adom . . .- Dehogynem! A Crowa nem olcsó, s a vevők befogják a szemüket. . . M. A.
