Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-30 / 238. szám
12 Dunántúli napló 1986. augusztus 30., szombat fi szocialista országok eletebol Kulturális ajanlo Afganisztán a kilencedik évben A folyók mégsem folynak majd visszafelé Miért állították le a Szovjetunióban a hatalmas méretű népgazdasági terv megvalósítását, a szibériai folyók eltérítését? Milyen érvek szóltak e jelentős döntés mellett, és mik a tennivalók Közép- Ázsia, Kazahsztán és a Szovjetunió egyes európai területei vízellátásának javítása érdekében? Ezek a kérdések foglalkoztatják most a szovjet sajtót azt (követően, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága augusztus 15-i ülésén célszerűnek tartotta, hogy állítsák le az északi és szibériai folyóknak az ország déli vidékeire történő eltérítésével kapcsolatos tervezési és egyéb munkálatokat. A nagyszabású terv ötlete a hetvenes évek elején született: az északi és a szibériai folyók egy részét délre kellene irányítani, ugyanis e jó termőterületekkel rendelkező vidékek Észak-Kaukázus, Közép-Ázsia, a Volga vidéke — vízhiányban szenvednek. A folyóeltérítési tervek dossziéi az évek során egyre vaskosabbak lettek. Az országrész térképét csatornák, vízátemelő szivattyúállomások hálózták be, megváltozott a folyók folyási iránya, közülük néhánynak teljesen „visszafelé” kellett volna folynia. Ezzel egyidőben azonban sok tudós, környezetvédő figyelmeztette a terv megvalósításának veszélyeire, a közgazdászok pedig megkérdőjelezték a hatalmas vállalkozás gazdasági hasznát. A társadalmi vita akkor is folytatódott, amikor a tervek gyakorlatilag már elkészültek és egyes előkészítő munkálatok el is kezdődtek. Úgy tűnik, hogy a szovjet közvélemény a különböző ügyekben egyre határozottabban hallatja szavát, kezdve a nagy jelentőségű népgazdasági tervektől az olyan, a gazdaságtól távol eső kérdésekig, .mint az iskolai egyenruha szabása, a moszkvai győzelmi emlékmű méretei és művészi ci- fejezőereje vagy a régi moszkvai utcanevek visszaállítása. A terv ellenzői sem vitatták azt a tényt, hogy Közép-Ázsi- ában, Kazahsztánban vízhiány van. Am ennek okait másba-, látták, mint a „folyóeltérítők” Az Amudarja és a Szirdarja évi vízhozamának bőven elegendőnek kellene lennie a térség öntözésére. Az itt létesített csatornák kétharmada viszont nincs ellátva víz ál nem eresztő mederrel, így az öntözésre szánt víz 40 százaléka el sem jut a földekre. Az öntözési módszerek elavultsága, egyebek közt ;a napközben való locsolás miatt a rendeltetési helyére érkezett vízmennyiség újabb 70 százaléka vész kárba. A tervek szerint ezeket c veszteségeket kellett volna pótolnia a mintegy 2500 kilométer hosszúságú csatornáWroclawban rendezték meg a magas emberek XII. nemzetközi találkozóját. A több mint 100 résztvevő közül a találkozó utolsó napján rendezett bálon osztotta ki a zsűri a dijakat, melyekhez csupán magasra kellett nőni. A legmagasabb lengyel nö a poznani Maria Milachowska, a férliak közül Krzysztof Fice bizonyult a legmagasabbnak, a maga 214 centiméterével lepipálta Tornász Czaplickit, aki „csupán" 208 centire nőtt. A wroclowi magasok klubja egyébként több mint 3000 tagot nak, amelynek a szélessége a 200, a mélysége pedig a ló métert is elérte volna egye' helyeken. Az Óbból évente körülbelül 27 köbkilométer víz folyt volna Közép-Ázsióba, a terv kivitelezésének összege tíz mi II i á rd rubelekre rúgoti volna, a természet károsodásáról, a kiszámíthatatlan éghajlati változásokról nem is beszélve. Szakértők kimutatták, hogy a vízkészlet ésszerűbb felhasználásával, a csatornamedrek megerősítésével, az öntözési technológiák fejlesztésével sokkal nagyobb hatásfokot lehetne elérni, lényegesen kisebb áron. A szibériai folyók eltérítése mellett az északi folyamok egy részét az ország európai térségének déli területeire vezették volna. Ennek az elgondolásnak a fő célja c Kaszpi-tenger vízszintjének a fenntartása volt. A tervezés ideje alatt azonban a Kaszpi-tenger vízszintje elkezdett emelkedni, sőt lassan már a part menti területet is veszélyezteti. Ekkor megváltoztatták a terv célját: az északi folyókat a kiváló kaukázusi termőföldek öntözésére akarták használni. Számos tudós szerint az Észak-Kaukózusban hulló évi 400—500 milliméter csapadéknak megfelelő mező- gazdasági technológiák alkalmazásával elegendőnek kell lennie a jó terméshez, amit sok szovhoz és kolhoz ragyogó eredményei is igazolnak a térségben. Közgazdászpk számításai ebben az esetben is azt bizonyították, hogy a terv megvalósítására fordított összeg messze meghaladta volna a mezőgazdasági termelés növekedésétől várt hasznot. Ezeknek az érveknek a figyelembevételével születeti meg az SZKP KB Politikái Bizottságának az állásfoglalása alapján a KB és a miniszter- tanács határozata, amelynek értelmében leállították a folyamatban lévő tervezési és előkészítő munkálatokat. A felszabaduló eszközöket r. mealé'vő öntözési lehetőségek hatékonyabb kihasználására, azok felújítására, újak építésére, talajjavításra és ö talajerózió elleni védelemre kell fordítani. A folyók eltérítéséről kialakult társadalmi vita nagy teret kapott a szovjet sajtóban: megszólaltak szakemberek írók, közéleti személyiségek és sokan mások, akik egyszerűen hazafias ’kötelességüknél« érezték, hogy kifejezzék a grandiózus tervvel kapcsoló tos kételyeiket. Csak a Szov- jetszkaja Rosszija című napilaphoz több mint 4000 levéi érkezett az ügyben. A további tervezés és az előkészületek leállításáról hozott határozat a szovjet társadalom széles rétegeinek véleményét tükrözi — állapították meg a szovjet lapok. mondhat hívének, és működése 12 éve alatt több mint 60 házasságot kötöttek klubtagjaik. * A tarnówi vajdaságban található Kasna Dolában élt és alkotott pár éven keresztül Ignacy Jan Paderewski, a világhírű zongoraművész és zeneszerző. Halálának 45. évfordulója alkalmából több hangversenyt rendeztek, felavatták a hires zenész mellszobrát, a Tarnówi Zenei TórAz afgán főváros völgyben fekszik. Nevét a rajta keresztül kanyargó Kabul folyócska adta. A folyó vize hatalmas kincs ebben a száraz, kopár hegyi országban, ahol az öntözés — élet. A város azonban nem csupán a völgyben kanyargó folyót követi: a vályogból és kőből épült házak felkúsznak a dombokra, hegyekre. Ebben az országban a gazdagok laknak a völgyben és a legszegényebbek a jó kilátást nyújtó dombokon. Mint mindenütt a fejlődő világban, itt is hatalmas munka vízzel ellátni a háztartásokat. Kabulban ugyan van vízvezeték, villany, ám az évezredes technikával felhúzott vályogházak közül sokba egyik sem jut el. Itt petróleumlámpával világítanak, a vizet pedig kcncsókban, vödrökben hozzák sok száz méterről. Az egyik kabuli domb tetején zöld és vörös zászlókat lobogtat a nyugtalan szél. Ez a hősök temetője. Néhány sír, jeltelen földkupac, rajta csak egy vékony kőlap. Ez a hagyományos muzulmán temetkezési forma. Más sírokon felirat, fénykép, egyiket-másikat kisebb épület védi. Kísérőm lefordítja a feliratokat: szinte mindegyik sírban fiatal ember nyugszik. Katonák, akik az elmúlt években pusztultak el a hadüzenet nélküli háború valamelyik frontján. A feliratok szerint sokan tagjai voltak az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártnak. Az ország vezető ereje maga is fegyverben áll: tagjai akár a hadseregben, akár civilben vannak, harcolni kénytelenek továbbra is. A temetőt katonák őrzik, mint ahogy fegyveres őrök vigyázzák a közintézményeket is Afganisztánban. Ilyen intézménynek számít a mozi is, ahol épp egy indiai szerelmes-kalandos filmet vetítettek. Az ellenforradalom terrorosztagai nem válogatnak: bombáik gyakran épp olyan helyeken robbannak, ahol rengeteg ártatlan ember, kisgyerek és asz- szony van. A háborúra az Egyesült Államok eddig több mint egymil- llárd dollárt költött — mondják az afgán hivatalos források. A pénz nem „humanitárius segély menekülteknek", hanem fegyvervásárlásokra, katonai akciókra adott tőke. Százötvennél több táborban képezik ki az ellenforradalmi osztagok tagjait a szomszédos országokban. A kiképzők jó része nyugatról, vagy az arab országok valamelyikéből származik. Gyakran az országba behatoló bandákhoz, is csatlakoznak a nyugati instruktorok. A harcok ellenére a gazdaság fejlődése nem állt le. A kabuli piac zsúfolt és eleven, termelnek az üzemek, van élelmiszer, még exportra is jut. Persze Afganisztán továbbra is a világ legszegényebb országai közé tartozik, ha az egy főre jutó nemzeti jövedelem mutatóját nézzük. De talán itt nem is sokat mond a dollárban megadott kétszáz körüli összeg. Afganisztán mintegy tizenöt millió lakójának nagy ré-' sze még a naturális gazdálkodás körülményei között él : dolgozik és feléli terményeit. Mi is a forradalom Afganisztánban? Nos, részben háború, másrészt meg harc az emberibb életért. A forradalom úgy győzhet. ha vizet, villanyt, földet seság pedig egy fotókkal gazdagon illusztrált kiadvánnyal lepte meg a komoly zene rajongóit, melyben a zongoraművész életének kevéssé ismert eseményei is szerepelnek. * Egyre többen vagyunk, egyre több járművel közlekedünk, lassan már alig lehet eljutni járműveinkkel a város egyik feléből a másikba. A sokéves nemtörődömség és késlekedés keserű eredményei ezek a problémák, melyek egyre több lengyel város életét nehezítik meg. Ugyancsak nem vétlenek o városok tervezői sem, akik egyre távolabbi és távolabbi pontokra tervezik az új városrészeket. Például Varsó lakosA kabuli mozi. Katonák őrzik a közintézményeket is. ad az embereknek. Az a paraszt, aki saját maga ura lett — egészséges vizet kap, villanyt vezethet be kunyhójába —, kész fegyvert is ragadni új élete védelmében. A forradalom lehetőséget jelent számára például az írás-olvasás tanulásra, s megérti: nem igaz, hogy Afganisztánban veszély fenyegetné az iszlámot. Július utolsó napjai óta tudott, hogy még az idén hat szovjet ezredet kivonnak Afganisztánból, s ha sikerül eredményt elérni a politikai tárgyalásokon, viszonylag rövid időn belül az összes szovjet katona távozik. Az afgán vezetés kész arra is, hogy a kormányzásba bevonjon minden hazafias erőt, olyanokat is, akik eddig külföldön voltak, de készek részt venni az ország építésében. A nemzeti demokratikus forradalom jellege ezt lehetővé teszi. Az egyik oldal jószándéka azonban nem elegendő. A csapatkivonás elengedhetetlen feltétele, hogy megszűnjék a beavatkozás, az ellenforradalmárok táboraiba ne kerüljenek többé fegyverek. Lehetővé kell tenni, hogy a határokon túl rekedt nomádok, megtévesztett, földönfutóvá tett menekültek hazatérhessenek otthonaikba. Az afgán forradalom sajátossága: nem kéri számon, ki mit tett, ha belátja hibáit, és kész azokat tettekkel is kijavítani. A kabuli televízió, a lapok rendszeresen beszámoltak arról, hogy a különböző ellen- forradalmi csoportok (magukat iszlám pártok fegyveres osztagainak minősítik) átállnak a kormány oldalára és fegyvereiket korábbi megbízóik ellen fordítják. Különös jelentősége van a határ mindkét oldalán élő pastu harcosok ilyen állás- foglalásainak. Az afgán városok utcáin rengeteg a gyerek. Afganisztán fiatal ország. Sok idős embert is látni, ám egy korosztály szinte hiányzik. A háború egyenruhába kényszeríti a 18 és 40'közötti férfiakat. Közülük szedi legtöbb áldozatát is. A forradalom kilencedik évében még mindig rengeteg szenvedés jut osztályrészül ennek a szegény, s egyben gazdaq országnak. Az afgánok, akikkel találkoztam, mégis bizakodóak, hisznek abban, hogy mind kevesebb áldozata lesz a pusztításnak, nem szaporodnak majd a sírok a hősök temetőiben. M. G. sága a háború előtt 1 millió 300 ezer ember volt, a város területe 135 négyzetkilométer, jelenleg csupán 300 ezer emberrel több, és 446 négyzetkilométeren lakik. Hasonlóan rossz a helyzet Lódzban, de minden rekordot megdönt Krakkó. Lakossága a háború óta megháromszorozódott, a régi városrésztől 15 kilométerre felépítették Nowa Hutát, tehát a közlekedési problémák száz százalékkal súlyosbodtak. Ezekről a nehéz kérdésekről egyre több szó esik; Lengyelországban. Varsó már építi a metróját, Lódzban is hamarosan megkezdődnek a munkálatok, Krakkóban pedig egy, a budapesti HéV- hez hasonló gyorsközlekedési lehetőséget terveznek. Testvérlapunk írja Fflm... Film..m Film... SELYEMFIÚ Társadalmi filmdráma rejlik a csalogató cím mögött. A harmincas évek Berlinjében vagyunk: Bello és fiatalkorú barátnője gondtalanul élvezi az életet. Bello Frida kitartottja, éppen ez teszi őket zsarolható- vá: ha nem vállalkoznak be- súgásra, a lányt börtönbe csukják. Feladatuk a kommunisták figyelése, tanúskodniuk is kell ellenük. Bello megelégeli a dolgot, s amikor Frida nagykorú lesz, nyíltan megtagadja az együttműködést a politikai rendőrséggel ... A film NDK- beli produkció, rendezője: Horst Brandt. BREAK 2. Úgy látszik, Amerikában még nagyobb a városi bontókedv, mint szűkebb pátriánkban. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a filmek készítői előszeretettel sorakoznak fel a régi épületek védelmezői mögé. Legutóbb, ugye, Herbie, a . harcias Volkswagen mentette meg egy anyóka lakóházát a gaz telekspekulánsoktól, s íme, most breakelve teszik ugyanezt a jólismert trió tagjai: Kelly, Turbo és Ozane. A történet dióhéjban: tagjaikat előszeretettel facsargató hőseink a „Miracles” szabadidőközpontban dolgoznak. Megtudják, hogy az épületet telekspekulánsok le akarják bontani. Törvényt T(v)isztelő emberek lévén, először a városházához fordulnak segítségért, de a bulldózerek mégis felvonulnak. Ekkor a trió vad breakelésbe kezd, és természetesen megmenti a házat. Szemtől szembe. Jelenet Horst Brandt filmjéből. (A képen jobbról a selyemfiú.) Rádió Finn orvos a hálapénzről Szalánta nagy csalódta Balogh Zoltán szerkeszti a mai Jó pihenést c. műsort, melyben megszólaltatja a csütörtökön kezdődött lézerfizikai konferencia jeles német részt* vevőjét. A bajai filmfórum apropóján, a történelemtudomány és a filmművészet kapcsolatáról hallanak. Jelentkeznek telefonon azok a pécsi tanárképzősök, akik hétfőn utaztak Velencébe, és az olasz várost mü- vészettudomónyi szemmel nézik. Interjút adott a finn egészségügyi delegáció vezetője — kérdezték a paraszolvenciáról is. A műsorban bemutatják azt a pécsi rejtvénykészítőt is, aki megnyerte az idei magyar bajnokságot. Északról a Mecsek, délről a Tenkes-hegy fogja közre Szalánta községet, ahol a több nemzedékes Krizsics család él. Boldogulásuk története egyidős a még nagyobb család, a hor- vát ajkú gazdák egyesüléséből létrejött Hunyadi téesz felvirágzásával. Ennek elnöke viszont német anyanyelvű: Kerner Adóm. A sokak által óhajtott állapot: — egység a különbözőségben — ebben a csaZágon Gyula képei Állandó kiállítás nyílik Szigetváron, Zágon Gyula képeiből. A városhoz hű, idős mester munkáit a Zeneiskola emeleti helyiségében állítják ki. A megnyitó szeptember 5-én, délután 5 órakor lesz. Díszmadarak a HEMO-ban Az V. nemzetközi díszmadó. kiállítást szeptember 5—7-2 közöti Pécsett rendezik meg, a Helyőrségi Művelődési Központban (ismertebb nevein a FEK-ben). Az 3se ménynek a tenyésztők szempontjain túl az ad kulturális jelentőséget, hogy egyúttal a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, a Mecseki Kultárpark és a Müveit Nép könyvterjesztő vállalat is felvonul a profiljába illő közművelődési kínálatával. Az ünnepélyes megnyitó 5-én, pénteken délelőtt 10 órakor lesz. Iádban és ebben a horvót nemzetiségi faluban megvalósult. Három generáció soksok küzdelme, a modern szemlélet és gyakorlat ötvözése a tradíciókban rejlő eredetiséggel és erővel, ez jelzi a két közösség párhuzamos útjának főbb állomásait. Ezt mutatja be vasárnapi műsorában László Lajos. Pécsiek, baranyaiak a rádióban Legkedvesebb verseiből válogat Győry Emii. A műsorban ianus Pannonius, Csorba Győző, Bartók László és Tu—Fu művei hangzanak el. (Augusztus 30., szombat, Petőfi, 16.36.) A Janus Pannonius Tudomány- egyetem fizika tanszékének lézer- kutató csoportjáról sugároz műsort a Kossuth rádió, szeptember 4-én, csütörtökön 13.40-kor. Grastyán Endre pécsi élettanprofesszor a főszereplője a Vesz- szőparipáink . . . című műsornak. (Szept. 4., csütörtök, 17.00, Kossuth.) Dohány Sándor kerámiái Az idei pécsi kerámia biennálé egyik különdíjasának, Dobány Sándornak munkáiból nyílik kiállítás szeptember 2-án, kedden délután 4 órakor a Pécsi Kisgalériában. A művész TEA—M készleteit mutatja be. Az elnevezés szellemes kétértelműsége jól kifejezi Dobány alkotói világát. Kitűnő mesterségbeli tudással kivitelezett tárgyai a biennálén is sikert arattak: remek stilusérzékkel karikirozta (teáskészleten I) ismert pécsi képzőművészek stílusjegyeit. Dobány Sándor kiállítása jutalom a művésznek a biennálén való sikeres szerepléséért, de jutalom a szép kerámia kedvelőinek is. Rovatszerkesztő: Havasi János
