Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-30 / 238. szám
6. HÉTVÉGE A hódoltsági magyar eseményekre vonatkozó egykorú török történelmi műveknek és illusztrációknak a vizsgálata kétségtelenül magyar kutatási feladat. Dr. Fehér Géza, az 1975-ben kiadott könyvében helyismereten alapuló, további vizsgálódásokat is javasol és két illusztrációt közöl az 1526. évi mohácsi csatáról Kjatib Mohammed iáim (16. századi török történetíró) Történetek gyűjteménye című munkájából. A következőket írja róluk: „A mohácsi csatajeleneteket illusztráló miniatúrán a zárt hadrendben egymással szemben álló két sereg zsúfolt és merev (kompozíciója a könyv két oldalát szinte teljesen kitölti. A táj legcsekélyebb részlete is háttérbe szorul. . . . Kétségtelen, hogy a miniatura a csata kezdeti szakaszát örökíti meg, a hadsereg felállását, a csatakezdést. Mindkét oldal középpontjában • kimagaslik az uralkodó, akit népes kíséret vesz körül... A török hadai mögött nagyobb, II. Lajos mögött kisebb zenekart látunk”. A baloldali kép értékelése: „Alsó felén török és magyar lovasok élénk küzdelmét látjuk. Elesettek hevernek mindkét oldal legalján. A kép felső részén látjuk tömött csatarendben a magyarokat, akiknek középső, kisebb csoportja a túlerővel szemben megtorpanni látszik, nagyobb csapattestük viszont a támadó ellenség elől hátrál . . .” A jobb oldali képről ezt olvassuk: „Ez a leghitelesebb. Ez ugyanis az egyetlen krónikaillusztráció, melyen a Csele-pa- takot is feltüntették. Középpontjában hadi kíséretével a Tanévnyitó az esti egyetemen A Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemen szeptember 4. és 11. között tartják a tgnévnyitót. Pécs, központi tagozatok (Oktatási Igazgatóság épületében): a) 3 éves, általános tagozaton, I. évfolyam 8-án, (hétfő) 15 óra. II. évfolyam 1Ó-én, (szerda) 16 óra. III. évfolyam 9-én, (kedd) 16 óra. Propagandista osztályok: I. évfolyam 8-án (hétfő) 15 óra. II. évfolyam 10-én (szerda) 16 óra. III. évfolyam 11-én (csütörtök) 16 óra. b) Szakosított tagozatok. I. évfolyam 4-én (csütörtök 15 óra. II. évfolyam 11-én (csütörtök) 16 óra. c) Speciális tanfolyamok. 10- én (szerda) 15 óra, és 11- én (csütörtök) 15 óra. A' hallgatók a felvételi kiértesítő levélben jelzett napon jelenjenek meg. Kihelyezett tagozatok. Komló: a 3 éves általános tagozat, a szakosító és a speciális tanfolyamokon szeptember . 8-án (hétfő) 15 órakor (Városi Pártbizottság Székháza). Sásd: 3 éves általános tagozat I., II. évfolyam 10-én (szerda) 15 órakor (művelődési ház). Mágocs: 3 éves általános tagozat II. évfolyam 10- én (szerda) 15 órakor. (Nagyközségi Pártbizottság székháza.) Mázaszászvár: 3 éves általános tagozat I. évfolyam 8-án (hétfő) 15 órakor (Nagyközségi Pártbizottság székháza). Pécsvárad: 3 éves általános tagozat II. évfolyam 9-én (kedd) 15 óra. (Nagyközségi Pártbizottság székhaza.) Mohács: a 3 éves általános tagozat, a szakosító és speciális tanfolyamokon 11- én (csütörtök) 15 órakor. (Városi Tanács nagyterme.) Szigetvár: a 3 éves általános tagozat, a szakosító és a speciális tanfolyamokon szeptember 9-én (kedd) 15 órakor. (Városi Pártbizottság székháza.) Siklós: a 3 éves általános tagozat és a speciális tanfolyamok 9-én (kedd) 15 órakor. (Városi Pártbizottság székháza.) Mecseki Szénbánya Vállalat. Gazdaságpolitika 11-én (csütörtök) 16 órakor (Pécs, Déryné u. 9.). Mecseki Ércbánya Vállalat: Gazdaságpolitika 9-én (kedd) 15 órakor. (Sógvári Művelődési Ház.) A török krónikások lelkiismeretesen, nyomon követték a szultánok minden hódító hadjáratát. Érthető, hogy a Magyarország elfoglalásáért és megtartásáért vívott harcok nem kis helyet foglalnak el a XVI—XVII. századi művekben. Thury József és Karácson Imre 16 török nyelvű krónika fontos részeit tette 'közzé még a századfordulón. Az iszlám művészete kerülte az emberábrázolást. Az uralkodók és a gazdagok számára mégis készültek könyvek színpompás illusztrációkkal, naivan méltóságteljes miniatúrák- kal. A gazdagon díszített, kéziratos könyveket a legfőbb méltóságok palotái őrizték. Illusztrációik —, melyekből dr. Fehér Géza több mint félszázat kutatott fel, fényképezett le és elemzett — szintén pótolhatatlan értékű forrósai a magyar történetírásnak. Hol volt a csata? Beszédes miniatűrök Vezetett át patak a mohácsi mezőn! Kioszk állott a török halottak temetkezési helyén... szultán foglal helyet... A tüzérség utat nyit uralkodójának és a zászlókkal felvonuló lovasegységeknek ., .” Dr. Fehér Géza elemzéséhez hadd tegyünk néhány kiegészítést. Helyismereti tényről van szó, amely a mohácsi és Mohács-környéki helytörténészek körében régóta ismert, s e vonatkozásban legnagyobb az egyetértésük. Mindkét kép középpontjában egy patak van, a jobb oldali képen pedig egy kis tavacska is. Ez nem lehet a Csele-patak! A Csele-patak nem a mohácsi mezőt szeli át, hanem annak legészakibb csücskét érinti csupán. De a mohácsi mezőn vezetett át patak! Egy katonai térkép 1784-ből még ábrázol patakot, amely a nagynyárádi réttől — Lajmér pusztánál — kanyarogva —, a volt kölkedi csárdánál — átlépi az eszéki utat, majd a kölkedi határban egy vize nyős térségbe folyik. A té'- képet.készítő Credet alhadnagy ezt Leimir vízfolyásként jegyezte fel. Ugyanez a vízfolyás táplált egy kis tavat, amelyet a térképkészítő tiszt, Teich-ként jelölt Lajmér puszta térségében. Kutattuk ennek a megszűnt, régi vízfolyásnak a nyomvonalát és az idők során elvégzett szabályozások, elterelések sorrendiségét. A Kóczián-féle térkép alapján tudjuk, hogy 1838-ban az árok még létezett Lajmértől a kölkedi csárdáig, de nem volt már élő vízfolyás, mert Lajmér- pusztától új mederbe terelték, összekötötték a nyárádi alsó utcai vízfolyással, és Sátorhelynél vezették el. Ez összefüggésben van Sátorhelypusztának az 1780-as években történt kiépítésével, illetve azzal a földrendező koncepcióval, amelyet Mária Krisztina főhercegnő férje, Albert főherceg végeztetett el. A 1865. évi színes kataszteri térkép pontosan ábrázolja a megszüntetett Leimir-patakot helyettesítő vízelvezetést. A megszüntetett meder környékét akkor már szántóként, illetve rétként hasznosítják. A két nagynyárádi vízfolyás Sátorhelypusztán át az út két oldaüzemi árok, mert azt az állami gazdaság megbízása alapján 1970-ben jó karba helyezte. Azóta a száraz évjáratok miatt ismét üzemen kívül van. A Kjatib Mohammed zaim munkájában közölt képek alkotója az 1550 körüli időkben csakis a Leimir-vizfolyást és tavacskát láthatta a mohácsi mezőn. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát területén — az S 9. adatait, merőben más az ő tu- ; dományos területe. Az apróié- í kos részletek elemzése, tisztá- ' zása a helytörténészek felada- I ta. Ez a munka nem ígér lát- ! ványos eredményt, sok esetben nem is hálás feladat. A 460 éves véres esemény helymeghatározását más módszerrel is meg lehet közelítelán Fekete-kapuig vezet, az eszéki út jobb oldaláról egy átereszen jut át és a vizslaki öblözetbe torkollik. Az eszéki országút alatti átereszek a kölkedi csárdánál és Törökdombnál, — a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát mai sertéstelepe — több ízben megújítva, még ma is láthatók. A Lajmér-patak nyomvonala a mohácsi viztársulat (KEBAVIT) 1 :25 000 léptékű, működési térképen is még szerepel, mint jelű táblán — ma is megtalálható az egy-két hektár kiterjedésű mélyedés —, az idén ott szóját termeltek. A mohácsi mezőn eddigi ismereteink szerint máshol tó nem volt. A Megya-tó és Enyes-tó az északi dombsor lábainál helyezkedett el. Az, hogy. dr. Fehér Béla Csele-pataknak véli könyvében a vízfolyást — félreértés. Egy tudós nem ismerheti olyan aprólékosan egy kis térség vízrajzi ■ ni. Számos apró részeredmény egyeztetése, elemzése, összefüggésének feltárása még nem történt meg, de erre a lehetőség megvan. A magyar hadsereg felállásának színhelyét Bro.darics István kancellár Mohácstól délre egy mérföldben jelölte meg. 1573. június 25-én báró Ung- nád Dávid követségével a mezőn járt Gerlach evangélikus lelkész. Naplójában ezeket olvashatjuk: „ . . . jó félmérföldre hintán mentünk azon helyre. . . még láthatni az árkokat... hová a halottakat temették.” A két helymeghatározási adat között van ugyan némi eltérés, de a valóságos helyzetben ez életszerű, egymásnak aligha mond ellent. Karácson Imre 1913-ban .kiadott közleményében egy széljegyzet utal a török halottak temetkezési helyén lévő kioszkra, mármint: „A kioszkot 1687- ben lerombolták." A következő időszakban bizonyára több előadást hallhatunk majd őz 1687. augusztus 12-én lezajlott nagyharsányi csatáról, annak irodalma — többek szerint — igencsak megbízható és helymeghatározás szempontjából alapos. A kioszk helyét egy-két szó vagy mondat eldöntheti! A mohácsi emlékpark Fotó: Läufer L. Kuti István—Újvári András
