Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-30 / 238. szám
Kétlépcsős folyamat Másképp élni Az emberiség egyik legnagyobb csapása A rák kialakulásáért 60-90 százalékban a környezeti tényezők felelősek Részt vettem azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Nemzetközi Rákellenes Unió budapesti világkongresszusának ideje alatt az újságírók székházában az amerikn: Upjohn gyógyszer- gyár szervezett. A gyár 26 000 alkalmazottat foglalkoztat és hatalmas kereskedelmi, kutató, gyógyitó hálózatot működtet. Kiterjedt kapcsolata és képviselete van a világ minden részén. I A közeljövőben Budapesten is nyílik irodája. A rákkongresz- szuson való részvételét két terméke indokolta. Az egyik a sugárkezelés káros mellékhatásait csökkenti, a másik pedig az emlő- és méhrák gyógyításánál alkalmazható jó eredménnyel. Behozataláról ugyancsak megindultak a tárgyalások. A sajtó- tájékoztatón részt vett Brian Ellis, az Upjohn cég európai irodáinak vezérigazgatója és a cég több munkatársa. Meghívták a tájékoztatásra G. Bonnadonna professzort, a milánói onkológiai intézet vezetőjét és M. Kaufmannt, a heidelbergi egyetem onkológiai professzorát. Mindketten részt vesznek a cég kutatásaiban. A tájékoztatón elhangzott adatok főként az Egyesült Államokról adnak képet, de sok hasonlóságot mutatnak az európaival. Annak ellenére, hogy tudósok nemzedékei kutatják a rák okait és keresik a gyógymódot, ez a betegség ma is az emberiség egyik legnagyobb csapása. A közelmúltban állapították meg, hogy az egészséges sejt elrákosodása minimálisan kétlépcsős folyamat. Először ún. kezdeményezők (kémiai anyagok, sugárzás, vírusok és esetleg egyéb hatóanyagok) változtatják meg többek között a sejt DNS-szerke- zetét (genetikai anyagát) és látens daganatos sejteket hoznak létre. Ezek az egyén életének végéig nyugalomban maradhatnak. Ha azonban ezeket a sejteket egy vagy több ún. továbbvivő hatás éri, akkor a „kezdetleges” rákos sejtek már valódi daganatos sejtekké válnak. A „továbbvivők" közé tartoznak bizonyos kémiai anyagok, táplálkozási tényezők, vírusok s egyes testi sérülések is. A korai fázisban a rák kiterjedése visszaszorítható, de a kezdeményezett állapotot általában visszafordíthatatlannak tartják. Hás étrendet Az amerikai kutatások, felmérések szerint a rák kialaku- kulásáért mintegy 60—90 százalékban a környezeti tényezők felelősek és csak kis százalékban vezethető vissza bizonyítottan genetikai tényezőkre. Arra, hogy az étrendnek, a szokásoknak, környezetnek jelentős szerepe van, először akkor figyeltek fél, amikor országonként hasonlították össze a rákban megbetegedettek elhalálozási statisztikáit. Például Japánban a gyomorrák a leggyakoribb halálozási ok, míg tüdő-, emlő- és prosztatarákban lényegesen kevesebben halnak meg, mint az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a gyermekkorukban bevándorolt az USA-ba és amerikai életmódot folytató japán felnőttek statisztikai adatai már az amerikai statisztikai átlaghoz közelítenek. Az USA Tudományos Akadémiájának étrenddel és táplálkozással foglalkozó bizottsága azt javasolta, hogy az amerikaiak csökkentsék a zsiradék fogyasztását, növeljék táplálékukban a gyümölcs, zöldség arányát, különös tekintettel az A és C-vitamin tartalmú ételekre. E javaslatot a következő tudományos megfigyelések alapján tették: A rostos ételekben gazdag étrend, úgy tűnik, összefüggésben áll a bélrák ritka előfordulásával. Azokon a területeken, ahol az étrend a nyugati étrendhez viszonyítva rostokban gazdag, (pl. Afrika és Japán) sokkal ritkább ez a betegség. Erre az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a rostok meggyorsítják a felesleges \pnyagok eltávozását a testből és felhígítják az ártalmas ösz- szetevőket, köztük az ételekben lévő karcinogén (rákkeltő) anyagokat. A rák előfordulásának aránya kisebb azokban az országokban, ahol a lakosság több magvakban gazdag ételt fogyaszt. A New York-i egyetem kutatói a közelmúltban a szójabab magokból egy olyan proteint választottak le, amely leállítja a bél húsételt lebontó emésztőnedveinek működését. Kimutatták, hogy a sűrített szójabab-protein adagolása meggátolta a daganatok kialakulását daganatokra hajlamosított egereknél. Hogy mindez miért történik, még nem tudják, a szójabab rákellenes hatásának okát még vizsgálják. Ugyanakkor ez a tény azt' bizonyítja, hogy szoros összefüggés van a húsfogyasztás mennyisége és'a vastagbélrák között. Az A-vitamin feltehetőleg nemcsak a látást javítja, hanem csökkenti bizonyos rákbetegségek rizikóját is. Étrendi megfigyelések azt bizonyítják, hogy a tüdő, a hólyag és a gége rákja ritkábban fordul elő azoknál, akik több A-vita- mint tartalmazó ételt fogyasztanak, mint azoknál, akik a vitamin hiányától szenvednek. Az állatoknál nagy dózisban adagolt A-vitaminnal bizonyos daganatokat vissza is tudtak fejleszteni. Nem javasolják azonban, hogy az emberek a’ ráktól való megszabadulás reményében A-vitamint nagy dózisban kezdjenek szedni, a túlzott fogyasztása ugyanis mérgező. Sylvia Wassertheil-Smoller, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem pro- fesszornpje összehasonlította azoknak a nőknek az étrendjét, akiknél rákot megelőző méhnyaki elváltozást észleltek egy megfelelő kontrollcsoportéval. Kiderült, hogy a méhnyaki elváltozással rendelkező nők többsége olyan ételeket fogyasztott, amely a javasolt 60 milligramm napi C-vitamin adagnak csak a harmadát tartalmazza, míg a kontrollcsoport étele a javasolt napi adag több mint kétszeresét tartalmazta. Nyilvánvalóvá vált a C-vitamin rákmegelőző hatása. Napi 30 miligrammnál kevesebb C-vitamin fogyasztása esetén a méhnyak sejtek kóros elváltozásának esélye tízszeresére nő. Más megfigyelések szerint a C-vitamin tartalmú ételek fogyasztása kapcsolatban áll.a gyomor- és nyelőcsőrák esélyének csökkenésével is. A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a C-vitamin megakadályozza a karcinogének (rákkeltő anyagok) kialakulását egyes ételekből mint pl. füstölt- húsokból és egyéb tartósított élelmiszerekből. Alkohol és dohányzás Az utóbbi 25 évben a legszembeötlőbb volt a tüdőrákban elhunytak számának ugrásszerű növekedése. Ez a növekedés a férfiaknál majdnem 200 százalékos, a nőknél meghaladja a 100 százalékot. E tényt a cigarettázásra vezetik vissza. Az USA-;ban készített statisztika szerint az összes tü- dőrókos eset 75 százalékának a dohányzás az oka. Férfi dohányosok közül a nemdohányzókhoz viszonyítva kétszer any- nyian halnak meg tüdőrákban. A női dohányosok között a halálozási arány 30 százalékkal magasabb, mint a nemdohányzóknál. A döhányzás azonban nemcsak a tüdőrákot, hanem az összes rákos megbetegedés 25 százalékát is befolyásolja, ideértve a hasnyálmirigy-, hólyag-, nyelőcső-, száj- és méhnyakrákot is. Sőt, a felmérések azt is igazolták, ‘hogy a dohányos, valamint a nemdohányzó, de dohányos férj mellett, vagy ilyen környezetben élő nőknél az emlőrák is gyakoribb. A New York-i egyetem mik- robiológtiai tanszékén végzett kísérletek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az alkohol bizonyítottan rákot okozó tulajdonságában az játszik szerepet, hogy az alkohol elnvomja a szervezet immun- rendszerének rákos sejteket kontrolláló rendes tevékenységét. miközben a túlzott alko- holfoayasztás gyakran sgész- séqtelen, kiegyensúlyozatlan tán'álkozással oárosul. Emellett az alkohol megváltoztathatja az enzimeket, amelyek rendes körülmények között semlegesíthetik a karcinogének mérgező hatását. A rák szakértői tehát egyre inkább arra a meggyőződésre jutnak, hogy a halálos kimenetelű rákbetegségek kialakulásában a legnagyobb szerepet a helytelen étrend és a dohányzás játssza. A Brit Birodalmi Rákkutatási Alap becslése szerint is csak a dohányzás és az étrend az összes rákos megbetegedés 65 százalékában játszik szerepet. Vírusok Nem hallgatható el, hogy a környezeti tényezők között szerepelnek a vírusok is. A vírusokat 10 százalékban okolják a rákos megbetegedésekért. Vírus játszik közre pl. a nyirokrák és az orr-garatrák egyes típúsainak kialakulásában. A hepatitisz-IB vírussal való fer- tőzöttség pedig elősegítheti a máj rák kialakulását. A vírusfertőzést kapcsolatba hozták a méhnyakrákkal és a húgy-ivar- szervi rákkal is. A rákkutatással foglalkozó szakemberek valamennyien egyetértenek abban, hogy az egyéni, csoportos vagy társadalmi viselkedés megváltoztatására irányuló erőfeszítések a rákos megbetegedések jelentékeny csökkenését eredményezhetik. Sarok Zsuzsa — ■ a ■ ------------------------------------------------ — I nterjú a Nobel-dfjas professzorral Öröm együtt dolgozni o magyarokkal Nem véletlen, hogy Andrew Victor Schallyi Nobe^- díjas amerikai professzor éppen a Pécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktora lett. A Tulane Egyetem professzora, a New Orleans-i Veterans Administration Kórház endokrin és polypeptid laboratóriumának vezetője. Régi kapcsolatban van Dunántúl orvosegyetemével. Különösen az anatómiai intézettel és dr. Flerkó Béla professzorral, az intézet igazgatójával. A POTE több kutatója is töltött már néhány évet Schally laboratóriumában, és ő továbbra is igényli munkájukat. Találkozásunkkor többször szólt a magyar tudósok fel- készültségéről. A Nobel-df>- jas professzor szívesen szólt arról, hogy apai ágon magyar elődei is vannak. Wil- nóban született, tizenévesként hagyta el Európát, majd a montreali McGill Egyetemen végzett. — Professzor úr kérem, röviden foglalja össze, miért kapta meg a Nobel-dijat 1977-ben!- Sok minden történt azóta, hogy két kutatótársammal együtt Nobel-díjat kaptunk, de szívesen beszélek a múltról is. A hivatalos értékelés szerint azzal érdemeltük ki a díjat, hogy különböző, a hipotalamuszban található peptidek kémiai szerkezetét sikerült feltárnunk. Bizonyítottuk, hogy — mint karmester a zenekart — a hipotalamusz irányítja az endokrin (hormonális) szerveket, mégpedig az agyalapi mirigyen keresztül. Kutatási eredményeink más területen való hasznosításukon kívül előrelépést jelentenek bizonyos, rákfajtók gyógyításában is. — Azóta milyen újabb eredményekre jutattak? — 1978-ban váltottunk: elsősorban rákkutatással, foglalkozunk. Ezen a területen is a hormonális megközelítést használjuk. Állatkísérletekből és klinikailag is bizonyítani sikerült, hogy több rákfajta összefüggésben van a szerkezet hormonháztartásával. Az első neurohormon megismerése után mesterségesen, kémiai úton előállítottunk olyan szuperaktív molekulákat, amelyek százszor aktívabbak, mint az élő szervezetekben lévők. így alkalmasak a rákfajták gyógyításának megkönnyítésére is. A különböző teszteléseket követően, amelyek elsősorban a fogamzásgátlással, a megtermékenyítéssel és a növekedéssel kapcsolatosak, rájöttünk arra, hogy bizonyos rákfajták gyógyításában hatásos lehet az az anyag is. Elsősorban a prosztatarákot és mellrákot említem.- Milyen terveik vannak munkatársaival, New Orleans-i laboratóriumában?- Intenzíven folytatjuk a rák megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos, világszerte elismert kutatásainkat. Terveink közt szerepel a prolactin inhibiting factor (a tejelválasztást gátló hormonfajta) szerkezetének feltárása is. Legutóbbi kutatásaink pedig azt bizonyítják, hogy a hasnyálmirigyrák is hormonfüggő. A továbbiakban megpróbáljuk klinikai úton is bemutatni, hogy a petefészek- rák és a melanoma (pigr mentrák) — amelyek esetében jelenleg nagyon kicsi a túlélési százalék — szintén befolyásolhatók különböző hormonokkal és hormonkészítményekkel. — Úgy tudom, laboratóriumába több magyar orvost is meghívott.. . — Most harmadszor vagyok Magyarországon, másodszor járok Pécsett.. . Nagyszerű kutatókat ismerj- heftem meg, olyanokat, akikkel öröm együtt dolgozni. Nem félnek a munkától, vannak ötleteik, nyelvtudáj- suk is megfelelő. Régóta kapcsolatban állok a pécsi és a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel. A pécsiek közül megemlítem dr. Flerkó profesz- szort, többekkel egyetértünk abban, hogy világszerte elismerésre méltó a tudományos tevékenysége. Dr. Vigh Sándorról és dr. Horváth Juditról, a POTE adjunktusairól, akik szintén hosszabb időt töltöttek intézetemben, szintén a legjobbakat mondhatom. — ön részt vett a budapesti nemzetközi rákkongresszuson is. Milyen tapasztalatokat szerzett? — A rákkongresszuson rengeteg szekcióban folyt a munka. A daganatos betegségek megelőzésére és gyógyítására többféle megközelítés lehetséges, és‘ vala- nyi kutatás nagyo/i fontos. Megemlítem a sugárkezeléssel, a kemoterápiával, azt onkogénekkel és a móno- klonális antitestekkel köpesd,latos kutatásokat. TerJ mésztesen nekem elsősorban a saját kutatásom a fontos, és ezért is örültem, hogy találkozhattam olyanokkal, akik más területekkel foglalkozr nak. Mindenki a saját témájára koncentrál, és segíthetjük egymást.. Kell hogy legyen energiánk arra, hogy találkozzunk azokkal a szakemberekkel, akik esetleg akár más megközelítéssel dolgoznak. Ez a lehetőség volt a budapesti konferencia legnagyobb értéke.- Végül engedjen meg egy más jellegű kérdést! A Nobel-dij átvétele után azt irta önről egy svéd újság, hogy az ' ötvenes években tagja volt a magyar labdarúgó válogatottnak . . .- Ez nem igaz, sajnos - mondta befejésül a tula- ne-i egyetem professzora, a New Orleans-i Veterans Administration Hospital endokrin és polypeptid laboratóriumának vezetője. — Ismerem a régieket: Grosicsot, Puskást és a többieket, de bár vannak magyar őseim is, sohasem éltem itt. Valamiféle nosztalgia ez nekem: szentimentális magyar zene, a csodálatos tájak, a jó borok. No és nem utolsósorban a felkészült tudósok, kutatók, akikkel továbbra i$ együtt szándékozom dolgozni. Bozsik László A rákban elhaltak rizikófaktorok szerinti megoszlása az USA-ban (Becsült adatok) Fertőzés Alkoholizmus 10% 3%
