Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-03 / 212. szám

9» ■Ifi literem látogatás Rétfalvi Sándornál Három esztendeje elköltözött falvi Sándor szobrászművész Pécsről egy Munkácsy-díjas — hazament a szülővárosába, művészházaspár. A férj — Rét- Nagykanizsára, s vele Fürtös „Dolgozni jöttem haza Ilona textilművész, a felesége is új otthonra talált. Nagyka­nizsán az utóbbi 15 évben el­helyezett köztéri szobrok és műalkotások listáján négyszer szerepel a Ré}falvi-név, két­szer az átköltözés óta. 1985. — emlékfal a volt téglagyár, a második világháború idején internálótábor — helyén annak a tégláiból; 1986 — márvány dombormű a pályaudvaron, a Déli Vasút 125 éves jubileuma alkalmából. Csendes és alkotásra kész­tető a Jókai utca, ahol a Rét­falvi-házaspár műteremlakása van. A lakás maga nem túl­méretezett, a galériás műterem azonban kitűnő színteret kínál a két művésznek. Mi most az alsó szinten, a szobrászműte­remben Rétfalvit figyeljük, aki éppen az olajbányász-emlék­művén dolgozik. Kőfaragók ke­ze alatt van a jövőre Lenti­ben felállítandó felszabadulási emlékműve, pécsi bfonzöntő- dében pedig a Pilinszky sírem­léke.- Jól vagyok — válaszolja ér­deklődésünkre a készülő em­lékmű hungcrocell-testének a fúiészelgetése közben. - Dol­gozni /öltem haza Kanizsára és sokat is dolgozom. Amikor jöt­tem, munkát nem Ígértek, de adták a műteremlakást, és biz­tosították a mozgásteret. — Jól van, de azért rezignálton hozzáfűzi: - Én már igazi kanizsai nem tudok lenni, túl hosszú volt a távoliét. . . A város, amely visszahozta szülöttjét, nem ígért munkát, a szobrász mégis bőven el van látva, s a helyzetét úgy jel­lemzi, miközben a kis nappali­ban elterpeszkedünk a kényel­mes antik fotelokban; „arra sincs időm, hogy leüljek .. — Lennének nagy terveim a magam munkájára — mondja hosszas töprengés után. — A sok-sok évet, amit kihagy­tam, mert nem volt alkalmas hely, ahol dolgozzam, most kellene behozni és csinálni, csinálni. . . De félek, hogy ké­sőn jött ez a nagy lehetőség. A nem megrendelésre készülő munkák azok, amik' igazánf előreviszik a művészt, meg amit kedvvel tud csinálni. Nagyon kedves volt számomra a car- rarai márványból készült, 50 centi mélységű —, tehát szin­te kisplasztika-igényű - vas­utas-emlékmű, és nagyon sze­rettem a Pilinszky jsirelméket, de egy ilyen nagy emlékmű - ütögeti meg a csaknem négy méter hosszú, lassan formáló­dó hungarocell-testet - kiszív­ja az embert. A sok munka között — mel­lett - jut-e valami Pécsre? — Sokszor gondolkodunk azon, iái csináltuk-e, hogy el­jöttünk Pécsről, hiszen ott maradt az életünk egy része, és még 22 évet nem tud már olyan intenzitással dolgozni az ember, mint tehette volna az előző 22-ben. — Nem szeret­ném, ha meglutamodásnak tet­szene, hogy eljöttem Pécsről. Ezért is ragaszkodom maka­csul az egyetemi munkához. A művészettudományi intézet igazgatóhelyetteseként, a rajz- tcnszék vezetőjeként még iz­galmas feladatok várnak rám . . . Hársfai István Panoráma Makrancos Kata a templom előtt Jövőre cirkuszi sátorban adják elő Shakespeare: Makrancos Kata című ko­médiáját Bécsben. A sát­rat a Votivkirche előtt ál­lítják fel. A híres bécsi templom előtt játszandó komédiában a címszerepet Maria Bili (képünkön) ala­kítja majd. Két és fél méteres koponya a metróban Eduardo Paolizzi olasz művész öt éven át dolgo­zott egy színes fali mozai­kon, amelyet most avattak fel a londoni Tottenham Court Road metróállomás lejáratánál. A mozaik egy emberi koponya kereszt- metszetét ábrázolja, amely azonban egy modern gép­terem. A mozaik két és fél méter magas. Abszolút népszerűség Otto Wolfgang Fisóher vezeti a luganói tévéállo­más Tükörkép című műso­rát. Legutóbbi adása után több mint tizenötezer néző írta Fischernek, hogy tet­szett a műsor. Öreg mérnök nem vén mérnök Betöltötte kilencvenedik életévét Erich Boltervstern, osztrák építészmérnök, aki a második világháború után Európa legjobb ope- raház-restaurátora volt. Kilenc nagy dalszínházat | épített újjá. Tavaly még tervezett egy bécsi lakó­házat. 4 vasárnapi „Hangos interjúk” hírességekkel Károly királynak hegedült Stein Marcellné a New York-i Columbia Egyetem könyvtárában dolgozott nyug­díjáig, és abban az épületben tevékenykedik ma is. A hatva­nas években feldolgozta, ka­talogizálta a 27 000 hallgatót foglalkoztató amerikai egye­tem Hungarica-anyagát. Több, mint százezer kötetnyi, felbe­csülhetetlen értékű könyvet és kiadványt. Köztük rengeteg ré­gi anyagot, elsősorban irodal­mi, nyelvészeti, történelmi té­májú műveket. Nem nyugodott később sem. A Columbia Egyetem Oral History Research Collection (Szóbeli Történeti Gyűjtemény) osztálya régóta foglalkozik ki­emelkedő személyiségekkel vagy közeli hozzátartozóikkal készítendő hangfelvételek ar­chiválásával. Az oral histow felsőbb évfolyamokon egyete­mi tárgy is. A múlt rejtett sze­leteit feltárni hivatott „hangos interjúk” készítésébe kapcsoló­dott be Stein Rózsi is, méghoz­zá kizárólag osztrák és magyar területen kamatoztatva munka­bírását. Pécsett beszélgettünk az Engel család leszármazottjá­val, aki most hazalátogatott. Csak érinthetjük az interjúk­ban megfogalmazott érdekes­nél érdekesebb amerikai ma­gyar vonatkozásokat. Lassan körvonalazódik a kép. Először becsülöm, később már csodá­lom Stein Rózsi tevékenységét, és azon gondolkozom, miért oly kevés a hasonló mentalitá­sú ember. — Csinálni kell napról-napra és egyre többet - mondja Ró­zsi néni. — Tudja, mindig fé­lek, hogy elvesztem az embe­reket, hogy meghalnak. Ugyan­akkor fel kell készülni. Mind­egyik riportalany más, nem elég azt tudni, ki volt, mit csi­nált, fontosak az emberi té­nyezők is. Nem mindenkinek beszélnek szívesen a nagy idők tanúi. Magnóra veszem az interjúkat, átgépelik, átné­zem, megnézi az interjúalany is, akinek írott, engedélye után az az egyetem archívumába kerül. Elvinni nem lehet, hely­ben viszont kutatók számára elérhetők, az interjúalany és az egyetem hozzájárulásává,. Több ezer oldalnyi anyagá­ban értékes adalékok találha­tók — Neumann János mate­matikusról, a zongoraművész Hercz Ottótól, Zilahy Lajosné- tól, Bartókról és másokról. Az anyagok titkosak, egyetlen anekdotát azért elárult Stein Rózsi. Osztrák kutatásai során beszélhetett Erica Morini he­gedűművésszel. A hölgy annak idején Károly királynak játszott az uralkodó utolsó, Bécsben töltött születésnapján, a szo­kásoknak megfelelően paravá­nok mögött. Az uralkodónak annyira megtetszett a játékstí­lusa, hogy kérte, jöjjön elő a zenész. Kilencéves kislány jött elő irulva-pirulva. A király térdére ültette: „Te örömet szereztél nekem, engedd meg, hogy én is örömet szerezzek. Mit kérsz?” Hamarosán meg­érkezett a kis Erica Morini la­kására egy hatalmas, szemeit is forgatni tudó porcelánbaba, osztrák nemzeti viseletben. — Nem gondolt arra, hogy saját magával is készítsen egy ilyen interjút? — kérdeztem vé­gül.- Nincs rá időm, de sokak­kal beszéltem már életemről. Most egyébként is a férjem lesz a következő alany, aki c pamutgyártás technológiájá­ban alkotott újat, már évtize­dekkel ezelőtt, és ma is egye­temi előadó az USÁ-ban, mint matematikus. Bozsik L. Ha ivott, hazavisszük az autóját Különleges szolgáltatások Zárfelnyitás, virágcsokor éjfélkor — Ébreszt a taxis Egy héttel ezelőtt nagy vi­har volt Pécsett az esti órák­ban. A vihar betörte a kert­városi llku Pál utcai ABC > egyik ablakát. A hárommi'lió forintos árukészletet természe-*. tesen nem lehetett őrizetlenül hagyni. Két lehetőség volt: vagy találnak az esti órák­ban egy üvegest, aki azonnal bcüvegezi az ablakot, vagy- pedig két bolti dolgozónak egész éjjel ott kell virraszta- nia az ABC-ben. Elkezdtek telefonálgatni, de senki sem vállalta a késői munkát. Végül is az egész városban egy ilyen szakem­ber akadt, Radnóti János, aki azonnal a segítségükre sietett és kicserélte a betört ablak­táblát. Erről az esetről jutott eszünk­be: vajon milyen különleges szolgáltatásokat vehetünk igénybe, illetve ha ilyesmiről van szó, kihez fordulhatunk. A különlegesség kétfélekép­pen érthető: egyrészt külön­leges' maga a szolgáltatás, másrészt: ha maga a szolgál­tatás nem is rendkívüli? az igénybevétel időpontja már jóval meghaladja a munka­időt. Például nagy bosszúsággal jár, ha valakinek hétvégén vagy ünnepnapon elromlik a tévéje: ilyenkor legtöbbször az a gyakorlat, hogy meg kell várni a következő munkana­pot. Találtunk azonban vala­kit, Balázs Gyula szerelőt, aki nemcsak szombaton és va­sárnap, hanem karácsonykor, húsvétkor, szilveszterkor is vál­lalkozik arra, hogy az adás­idő alatt kimegy a helyszín­re és megjavítja a készüléket. A magántaxi társaságok is nyújtanak különleges szolgál­tatásokat az utasszállítás mel­lett. A T 7-es például mind személy-, mind tehertaxival vállal ilyesmit. Néhány példa: ha valakinek váratlanul a ké­ső esti vagy éjszakai órákban virágcsokorra vagy borra len­ne szüksége, azt rendelésre házhoz viszik. Sőt, akár tele­fonon, akár személyesen éb­resztést is vállalnak. Szolgál­tatásaik közé tartozik a vo­natjegy-vásárlás, és az infor­mációnyújtás szálláshelyekről. Defektes autókat bevontatnak, vagy ha valaki azzal fordul a T 7-hez, hogy szeszesitalt fogyasztott, akkor hazaviszik az autóját. Sőt, természetesen előzetes megbeszélés alapján, ha a Szülők nem érnek rá, hazaviszik a gyereket az óvo­dából. Vállalnak építkezések­hez anyagbeszerzést, a hely­színre szállítják, és a megren­delőnek utólag kell csak fi­zetnie, saját magának nem kell sorban állni a TÜZÉP- nél. De mit tehet az, aki el­veszti lakáskulcsát, vagy vé­letlenül kizárja, magát a la­kásból vagy autójából? Kézen­fekvő dolog: lakatoshoz for­dul. Igen ám, de este 10 óra­kor honnan tud lakatost ke­ríteni? Végül erre is találtunk megoldást: Fejes Ferenc la­katosműhelye a Sallai utcá­ban van, s bár csak délután 4-ig tart a munkaideje, a műhelynél lévő tábláról leol­vasható a lakáscíme, s bár­mely időpontban vállalja akár a lakás, akár az autó, akár közületeknek a páncélszek­rény kinyitását. D. Cs. ,Csak nem érte valami baj ezt az asszonyt” A feleség halála Május 12-én reggel, Orsós Péterné, férje társaságában el­indult munkát keresni. Orsós Péter április óta nem dolgo­zott, egyetlen pénzforrásuk lá­nyuktól, Erzsébettől származott, aki fizetésének egy részét ha­zaadta. Orsós Péter nem él-hal éppen a munkáért, ebből kö­vetkezően sok munkahelyen megfordult. Lányuk keresete nem volt magas, legalábbis annyira nem, hogy elegendő legyen rendszeres italozásaik­hoz. így tehát azon a tavaszi napon az asszony próbált sze­rencsét .. . Pechjük volt, nem jártak si­kerrel, Orsósné nem tudott el­helyezkedni. Gyorsan beletö­rődtek a dologba, elsétáltak a komlói piacra, ahol bánatukat sörökkel enyhítették, majd a buszmegállóhoz mentek várva lányukat, aki azzal ment el ott­honról, hogy fizetést kap. Türel­mesen várakoztak Erzsébetre. Délután meg is érkezett és fi­zetéséből átadott édesanyjának ezer forintot. Hármuk útja egy vendéglőbe vezetett, megittak néhány korsó sört. Ott csatla­kozott hozzájuk F. Gy., akivel immáron négyesben indultak egy másik vendéglőbe, ahol folytatták a sörözést. A koráb­ban megkezdett veszekedést is. Már este volt, amikor a há­zaspár hazafelé indult, de a szunnyadó feszültség, a kökö- nyösi buszmegállóban feléledt, dulakodtak egymással. Hogy otthon, a Béta-akna 4. szám alatti lakásukban mi történt, azt a rendőrségi és ügyészségi kihallgatások során többféle­képpen adta elő Orsós Péter. A rendőrségi vizsgálat során először tagadta, hogy bármi köze lenne felesége halálához. Majd elismerte, hogy otthon is veszekedtek, egy fával ütlegel­te az asszonyt. Később az ügyészségen azt vallotta, hogy miután hazaértek, békességben lefeküdtek, elaludtak. Hajnal­tájt Orsós felébredt, s azt lát­ta, hogy a felesége az ágy mellett fekszik, szólította, a mellére tette a kezét azzal a gondolattal: „csak nem érte valami baj ezt az asszonyt”. Orsós Erzsébet és F. Gy. ké­sőbb érkeztek a lakásba, be­mentek a lány szobájába. Mint F. Gy. tanúvallomásában el­mondta, hallott a szomszédos szobából huppanásokat, de nem mentek át... Hajnalban a házaspár szobáján keresztül ment F. Gy. vízért, s látta, hogy Orsósné a rekamiéra dől­ve ül, Orsós pedig az asszony mellett a fejét a kezébe teme­ti. Orsós hajnalban még elját­szott egy öngyilkossági kísérle­tet, de mint később elmondta, azért gondolta meg magát, „nehogy azt higgyék", azért akarja felkötni magát, mert köze van felesége halálához. Az ügyésznek arra a kérdé­sére, hogy aznap éjjel tartóz­kodott-e kettőjükön — Orsó­son és feleségén — kívül vala­ki a szobában, sírva válaszolta hogy nem. A kihallgatást egyébként többször szakította ketté zokogással. Azt vallotta, ő egész éjjel aludt, s miután hajnalban felébredt, nem szólt hozzá a felesége . . . Az igazságügyi orvosszakér­tők tíz pontban jegyezték fel az áldozat külső sérüléseit. Megállapították, Orsós Péterné halálát elhúzódó fulladás okoz­ta, amely a nyakat ért több­szörös tompa erőbehatás kö­vetkezményeként kialakult gé­ge- és tüdővizenyő révén jött létre. A 42 éves Orsós Péter kom­lói lakos ellen halált okozó tes­ti sértés miatt a napokban ké­szül el a vádirat. Roszprim Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents