Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-29 / 237. szám

1966. augusztus 29., péntek Dunántúli napló 3 A munkavédelem „Néha odaálmodom magam” A traktoroslány Négyszáz előadó díjmentes fellépése Idősek hete Baranya megyében Az elmúlt évben Siklóson kezdeményezték, s erre az év­re már megyei méreteket öl­tött az „Idősek hete” elneve­zésű rendezvénysorozat. A Ba­ranya megyei és a Pécs Váro­si Tanács, illetve a Doktor Sándor Művelődési Központ szervezésében szeptemberben több mint 400 előadó szóra­koztat legalább 8000 idős em­bert. Az előadók kivétel nélkül társadalmi munkában, azaz díjmentesen vállalták a fellé­pést. # A rendezvénysorozat szep­tember 5-én, pénteken délután 3 órakor kezdődik Pécsett. A Nyugdíjasok Házában rende­zendő ünnepélyes megnyitó után két kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők: egy kézi­munka és népművészeti bemu­tatót, illetve Vesztergombi Já­nos fotóit, öt órától a sásdi tónczenekar közreműködésével bált rendeznek. A rendezvénysorozat közpon­ti színhelye Pécsett — így szombaton és vasárnap is — a Nyugdíjasok Háza. Szeptem­ber 6-án délelőtt 10 órától kézimunka- és kirakodóvásár kezdődik itt, és az újpetrei ci- terazenekar műsorát hallgat­hatják az érdeklődők. Vasár­nap délelőtt 10 órától a Moz­gáskorlátozottak Megyei Egye­sületének Népdalköre énekel, délután 3 órától pedig a Jó­zsef Attila Művelődési Központ néptánccsoportjának bemuta­tója lesz. A szombati progra­mok sorát gazdagítja a Csont- váry Múzeumban délután 5 órakor „Művészek az időse­kért” címmel kezdődő műsor, melyben fellépnek Sólyom Kati és Borosi Judit, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a Nevelők Háza rézfúvósötöse és Halász Béla orgonaművész. Szeptember 8-tól hétfőtől 12-ig, péntekig, részben a Nyugdíjasok Házában, részben a Geisler Eta és a Kassa ut­cai napközikben, a Tímár és a Tüzér utcai szociális otthonok­ban lesz rendezvény. Előadást tart az időseknek Balogh Ist­vánná pszichológus és dr. Ha­zafi Klára főorvos. Többek kö­zött fellép a zengővárkonyi néptánccsoport, a Nevelési Központ jazz-balett csoportia, és Pillér Judit, aki népdalo­kat énekel. Pénteken, 12-én délután 5 órakor kezdődik a nyugdíjasok házában a Me­cseki Szénbányák Fúvószene­karának koncertje, amelyet a Mecsek Táncegyüttes műsora követ. Szombaton, 13-án, dél­után 3 órakor a Pécsi Nemze­ti Színház kamaraszínházában gálaműsort rendeznek, me­lyen fellép: Faludi László, Pé­ter Gizi, Mester István, Krasz- nói Klári, Latabár Árpád, Ma- ronka Csilla, Borosi Judit, a Baranya Táncegyüttes, Andrej és Susanne bűvészek és Kutas László énekes-parodista. A pécsi programok zárásá­val azonban nem ér véget a rendezvénysorozat. Szeptember 15-től 19-ig a keresztespusztai, a máriagyűdi szociális ottho­nokban, a bólyi napköziben, a Mohácsi Művelődési Köz­pontban és a Komlói Művelő­dési -Központban lesznek mű­soros délutánok, melyeken a pécsi rendezvényeken szereplő művészek, előadók szórakoztat­ják az időseket. Az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén Kápolnai Ár­pádnak, a Baranya Megyei Munkavédelmi Felügyelőség hivatalvezetőjének és Rickerl Antalnak, a pécsi kerületi bá­nyaműszaki felügyelőség ve­zetőjének jelentései alapján a megye munkavédelmi mun­kájának tapasztalatait vitatta meg. A pártfórum vitája megál­lapította, hogy az élet igen fontos területe a munkavéde­lem. Az 1984-ben létrehozott Országos Munkavédelmi Fel­ügyelőség és annak megyei szervezete jól látta el eddig feladatát. Amikor elismeréssel szóltak a munkavédelmi tevé­kenységről, ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi helyzettel a politikai munka nem eléged­het meg. Nagyobb felelősség- érzetre, fegyelemre, fokozott ellenőrzésre és ha indokolt, szigorúságra van szükség a jövőben. A jelentések és a vitában felszólalók is arra hívták fei a figyelmet, hogy napjaink­ban sok baleset okozója a fi­gyelmetlenség, a munka szer vezetlensége, a balesetvédé- mi szabályok be nem tartása és nem utolsósorban az ittas állapotú munkavégzés. Sok olyan tapasztalat van a me­gyében, hogy ezt eltűrik, a kedvezőtlen jelenségek ellen az arra illetékes munkahelyi vezetők nem lépnek fej hatá­rozottan. Ugyanakkor a poli­tikai munkának, a társadal ni szervezeteknek is több segít­séget kell adnia a jövőben a munkavédelem tekintélyének erősítéséhez. Az elmúlt évben a kivizsgá­latra kötelezett, bejelentett balesetek száma 4360 vol:. Legnagyobb részét a szemé­lyek és tárgyak esése, tárgyak­tól elszenvedett ütések, vógó- és szúró eszközök okozták. A balesetek több mint fele a kézzel végzett tevékenység közben történt. Tavaly a ha­lálos baleseteknek nagyobb része közlekedéssel, járművek­kel kapcsolatban következett be, de jelentős szerepe volt a veszélyes munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányának, a feszült­ségmentesítés szabályainak durva megsértésének, a nem megfelelő gépállapotnak, a;, ittas munkavégzésnek.* Sajnos emelkedett a csonkulásos, ma­radandó egészségkárosodás­sal járó üzemi balesetek szá­ma is. A végrehajtó bizottság e'e került jelentésekből kiderült, hogy a balesetek okozója kö­zött milyen nagy arányú az italozás. Évek. óta az üzemi balesetekben elhunytak 15-20 százaléka alkoholos befolyá­soltság alatt állt. 1986 első félévében három üzemi bal­esetnél a halálozás egyik fő okozója az alkoholfogyasztás volt. A munkahelyi alkoholfo­gyasztással szemben a vezfe- tők fellépése határozatlan, el­néző, mely a jövőben megen­gedhetetlen ! A bányaműszaki felügyelő­ség jelentésében összegezték, hogy a VI. ötéves tervidőszak­ban és 1986 első félévében a bányavállalatoknál 62 halá­los és 11 162 három napor. túl gyógyuló baleset történt. Emiatt a táppénzes napok szá­ma 246 308 volt. Az okok vizs­gálata során megállapították, hogy azok jelentős része a biz­tonsági helyzet, a technoló­giai és munkafegyelem rom­lására vezethető vissza. A Me­cseki Szénbányáknál az elmúlt két évben a szabadnapi te'- melés növekedése a bányá­szoktól növekvő erőfeszítéseket követelt meg, a bányaművelés egyensúlya, a feltárás, előké­szítés, fejtés, a jóváhagyott éves műszaki üzemi terv sze­rinti tevékenység a kényszer hatására felborult, a gépek és berendezések megelőző karbantartása nem volt kielé­gítő. A vizsgált időszakban összesen 11 gázkitörés történt, a védekezés eredményes volt. 1983-ban 2, 1984-ben 2,1985- ben 1 sújtólégrobbanás tör­tént, melyeket szabálytalanul végzett robbantás, öngyulla­dásból keletkezett bányatűz, villamos szikra okozott. Az em­lített idő alatt 42 bányatűz volt, ez a korábbiakhoz ké­pest kevesebb, de ugyanakkor veszélyességük növekedett. Az utóbbi évek legnagyobb ka­tasztrófáját a Vasas Bánya­üzemben történt fejtésomlás okozta, ahol tizenegyen életü­ket vesztették, hárman súlyos sérülést szenvedtek. A bánya­üzemekben alkalmazott véde­kezési eljárások eredménye­ként a szilikózisban megbete­gedettek száma csökkent. Befejező szakaszába érke­zett a Dunai Vasmű kokszo­lóművének építése. A kilenc és negyedmilliárd forintos nagyberuházás kivitelezői meg­kezdték a kémény szárítását, s hozzákezdtek a 65 kormá­ból álló kokszolóblokk tűzál ló falazatának kiszárításához is. A blokkot hetven nap alatt fűtik fel a koksz előállításá­hoz szükséges 1100—1200 fok­ra. Ügy tervezik, hogy novem berben — az eredeti határ­idő előtt több mint fél év vei — megkezdik a termelést, s még az idén 50—60 ezer tonna kokszot készítenek. A nagyvállalat új üzeme évente 1 millió tonna kokszot gyárt majd. A jelentést adók megjelöl­ték a munkavédelem erősíté­sének legfontosabb feladatait, melyeket a végrehajtó bizott­ság helyeselt és támogatott. Valamennyi termelő munka­helyen a nehezebbé vált gaz­dasági körülmények, a szeré­nyebb fejlesztési lehetőségek ellenére javítani kell a mun­kakörülményeket, a gazdálko­dó szervek munkavédelmi te­vékenységét. Javítani kell a vezetők és a dolgozók szem­léletét. A vezetők ne tűrjék a szabálytalan munkavégzést, fokozzák az ellenőrzést, csök­kentsék a veszélyforrásokat, javítsák a baleseteket kiváltó okok vizsgálatának színvona­lát. A dolgozók érezzenek na­gyobb felelősséget önmaguk és társaik iránt, küzdjék le a közömbösséget. A felügyelő­ség a jövőben is rendszere­sen ellenőrzi a munkavédelmi követelmények betartását, kö­vetkezetes és hatékony intéz­kedésekkel kívánja segíteni a helyzet további javítását. A megye mélybányászatá­nak, munkavédelmi és bizton­sági helyzetének javítása ér­dekében szükséges, hogy a Mecseki Szénbányáknál az el­múlt években megkezdődött és már eredményeket is elérő komplex fejtésbiztosítási és vágatbiztosítósi programot, a tűzfelszámolási módszerek fej­lesztése terén megkezdett munkát folytassák. Szükséges javítani a munka- és techno­lógiai fegyelmet, az üzemi és vállalati ellenőrzés hatékony­ságát, a fő bányaveszélyek leküzdését segítő kutatómun­kát, a tervszerű bányaművelés mennyiségi, anyagi, eszközi és személyi feltételeit. A bánya­műszaki felügyelőség a jövő­ben is szigorral és következe­tességgel kíván eljárni a biz­tonságot sértő állapotokkal szemben. Az új kokszolóműben a leg­korszerűbb technológiát alkal­mazzák. Ennek egyik fázisa az úgynevezett hideg koksz­oltás, ami azt jelenti, hogy víz helyett nitrogén-gázzal hű­tik le az izzó kokszot. Az el­járásnak több előnye van: jobb lesz az előállított ter­mék minősége, a korábbinak csaknem felére csökken ned­vességtartalma, s a felszaba­duló hőenergiával évente 400 ezer tonna gőzt is elő tudnak majd állítani. A kokszolómű elkészültével egyébként évente negyven- millió dollár importtól men­tesül a népgazdaság. A sok fénykép közül egynél tovább időzünk. Hoffherr-trak- tor, a nyeregben Puskás Juci néni férje, s ő is ott mosolyog mellette. Megfordítom, de a hátán sincs évszám, Juci néni is csak annyit tud róla, hogy valamikor az ötvenes évek ele­jén készült. Még lent dolgoz­tak a villányi gépállomáson. A kis konyhában ketten za­varják beszélgetésünket: a szomszédék kotnyeles, minden­hez kérdést fűző kislánya és Bogár kutya. A kislányra nap­közben Jucus néni vigyáz, a kutya pedig egy emléket őriz, drága emléket: kölyök volt még, amikor Puskás Jenő a házhoz hozta. Juci néni özvegyaszony. A háza csendjét Tatabányáról visszatért fogadott fia, s rövi­desen az új menyecske érke­zése fogja csak megzavarni. Várja őket. — Gondolná — simítja le fe­hér haját - már 66 éves múl­tam. Olyan gyorsan repül az idő -. . . A körmösre egyszer gumike­reket szereltek, s úgy ment le Sellyére, az új kenyér ünnepé­re. Nagy csokor mezei virágot adott ót AcZél elvtársnak . . . Nemzétiszínű szalaggal volt ki­díszítve a csibogó, s míg Villányról megérkeztek, a köz­ségekben az emberek a há­zak előtt várták a demonstrá­ciót jelentő felvonulást: „Új hazát építünk . . ." „Miénk a föld! — A föld azé, aki meg­műveli.” — Ez mór történelem ... S én is -ott voltam, végigcsináltam. Napszámosok gyereke volt Juci néni: sokan voltak testvé­rek. 'Kislánykorában már ment kapálni, ott volt az aratók mellett. — Amikor a villányi gépállo­mást megalakították, hallottuk, állást hirdetnek. Mi a férjem­mel már itt laktunk Siklóson, jelentkeztünk, s felvettek. Egy ideig gyalog jártunk Hársá- gyon át, majd vett a férjem egy biciklit, vázast, én a vá­zon ültem,, ő hajtotta . . . De jó volna még egyszer, úgy vé­gighajtani az úton! Álmosan is jókedvünk volt. . . Az első heti bér 7 forint. Minden napra 1. — A traktor? — Ó, azt könnyű volt vezet­ni. De még az alapjáratban is kirázta az ember lelkét. Egy kis dobozban kitünteté­seket őriz, a férje kitünteté­seit. Juci néninek valahogy so­se jutott, „Kiváló Dolgozó” azonban több is akad, s egy az árvízvédelemért. — Amióta az emberem meg­halt, már nem érzem jól ma­gam. Harminchat évet éltünk együtt, jóbon-rosszbcn. Itt, Siklóson sokai ismerik Juci nénit. Mindig vidám és mosolygós asszony -- az óvo­dában volt dadus, onnan ment nyugdíjba. Sokan tudják, trak­toroslány volt. Hozzáragadt a a jelző, s ő sose tiltakozott el­lene! — Tiltakozzak a fiatalságom ellen! Olyan bolond sose le­szek . . . Maga talán el sem hiszi, hogy azt a villányi—be- remendi-harsányi háromszöget úgy ismerem, mint a tenyere­met. Hogy hány hektárt szán­tottam föl, hány hektáron arat­tam — ne kérdezze, úgyse tu­dom. De minden tábla föld, minden kanyar és bukkanó, minden rög ismerős. Néha odaálmodom magam, s akkor egész nap jókedvem van. Kint a fészerben egy szét­bontott Lada, fölbe kolva, a motor egy hokedlim Új ka­rosszériát vettek. Még a férje kezdte el a munkát, de nem tudta már befejezi i. „Majd a fiam" — mondja luci néni. Kozma Ferenc „Vigyáznak ránk, finomakat eszünk, és mindig van valamilyen érdekes program” Egészségileg károsult gyermekek üdültetése Csoportokban gyöngyöt fűz­ték, tollaskíbdáztak, egy kis társaság pedig az autó elé szaladva üdvözölt bennünket, amikor -megérkeztünk az egészségkárosult gyermekek táborába. Rövid kérdezőskö- dés után már a báró tjükként hívtak játszani, újságolva az első napok élményeit. — Tegnap este volt a be­mutatkozóest, és én elszaval­tam Petőfi Tisza című versét - meséli Nagy Éva. - Ta­valy Balatonfenyvesen vol­tam először ilyen táborban. Nagyon jól éreztem magam, ezért szívesen jöttem most is. A héten harmadik alka­lommal rendezi meg egész­ségileg károsult gyermekek üdültetését a Magyar Vörös- keresrt Pécs Városi Vezetősé­ge. Idén Balatonifonyádon, a Pécsi Állami Nevelőotthon üdülőjében biztosított helyet a városi tanács művelődési osztálya. Az Egyesített Egész­ségügyi Intézmények dolgo­zói, orvosok, gondozónők, pe­dagógusok vállalták, hogy állandó szakfelügyelet mel­lett biztosítják a Gyermek- gondozó Intézet által kijelölt ötven gyermek kikapcsolódá­sát, pihenését.- Még soha nem voltam táborban, de itt minden na­gyon tetszik - mondja Orsós György. - Vigyáznak ránk, fi­nomakat eszünk, és mindig von valamilyen érdekes prog­ram. Már az első nap sok ba­rátot szereztem, és nagyon megszerettük a nevelőket is. Szeretnék mindig az itt lé­vőkkel élni. — Azt hiszem, több szülő nevében mondhatom; nagyon jólesik, hogy így mellénk áll­va, bennünket is segítve ad­nak táborozási lehetőséget gyermekeink számára, hiszen ők más gondviselést, több fi- gyc met igényelnek, mint a többi gyermek — mondja M.­né, aki fiát, Zsoltit hozta el a táborba. Saját szememmel győződhetek -meg, milyen gondoskodásban- van részük, mennyire felszabadultak, ér­zik, mindent értük tesznek. Nemcsak a személyi, az anyagi és .árgyi feltételeket tekintve is széles körű társa­dalmi összefogással valósult meg a tábor. A vöröskeresz­tes alapszervezetek, szocia­lista brigádok gyűjtése mel­lett, a vállalatok közül a Kon- zum Áruház játékokkal, a Ba­romfifeldolgozó készítményei­vel, a Bogádi Szörpüzem szintén termékeivel, a Pfért papíráruval, a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szöveti ezet huMadékanyaggal, a MÁV pedig ingyenes utaztatással járult hozzá a gyerekek nya­ralásához. Tegnap délután a KBT-fál Dránovits Pál ve.ített játékos filmet a gyerekeknek és beszélgetett el veiül: a gyalogosközlekedés legfc nto- sabb szabályairól.- Mi hatan vagyunk test­vérek. Az apukám mósfé éve halt meg, az anyukám revei bennünket — mondja C rsós Sándor. — Engem az a Jok- tornő javasolt a táborba, aki régóta kezel a vesémmel. Nemcsak a nyaralást köszön­hetem neki, hanem azt is, hogy meggyógyultam. N. A. M. E. Befejezés előtt a nagyberuházás Kokszoló a Dunai Vasműben

Next

/
Thumbnails
Contents