Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-27 / 235. szám
Dunántúli napló 1986. augusztus 27., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen Az öntözés módszerei A természetes vízpótlás, a csapadék gyümölcstermő növényeinkre többféle módon hat, így a mesterséges vízpótlásnak,''' az öntözésnek is többféle célja van. Leggyakrabban a vízpótló öntözést alkalmazzuk, melynek célja a növényeink gyökérzete vízfelvételének biztosítása. Ebből következik, hogy ebben az esetben elsődlegesen fontos az, hogy a gyökérzónát lássuk el vízzel oly mértékben, hogy a gyümölcstermő növényeink vízigényét kielégítse. Ez rendszerint csak nagy adagú víz kijuttatásával lehetséges, e célból 50-80 rrvm-es vízadagot kell alkalmaznunk. A kijuttatás lehetőségei (közül azt válasszuk, amely a területünkön a legnagyobb hatékonyságra képes, amellyel a legtöbb talajnedvességet tudjuk létrehozni az aktív gyökérzónában. öntözhetünk esőszerűen (végrehajthatjuk gépi berendezés nélkül egy egyszerű víztömlővel, kézi munkával, de ékkor is ellenőrizzük a kijuttatott víz mennyiségét), csepegtető öntözéssel (igen pontos a _ vízadagolása, de meglehetősen költséges a berendezés hozzá), barázdás felületi öntözéssel (meglehetősen alacsony a hatékonysága). Egyéb öntözési módok (árasztásos, altalajöntözés, vízszintszabályozás) a kiskerttulajdonosok számára környezetük adottságai mellett nemigen jöhetnék szóba. A színező öntözést elsősorban azoknál a gyümölcsfajoknál alkalmazzuk, amelyek az érés ideje alatt az öntözéstől kevésbé kórosodnak, és emellett fontos, hogy szép, piros fedő színük kialakuljon. Ilyen pl. az őszibarack és az alma. Ezt az öntözési módot úgy végezzük, hogy a gyümölcs érésé» nek időszakában napfényes időben, naponta többször, de mindig kis adagú vízmennyiséget — maximum V mm-t — juttatunk ki a gyümölcsökre permetezve. A mikroklíma szabályozása céljából kondicionáló, Irissitö öntözést végzünk. Ennél az öntözési módnál szerepet játszik a kijuttatott víz hűtő és légnedvességnövelő hatása. Ez nyilvánvalóan minden öntözési célnál és módszernél jelentkezik járulékos hatásként, de most úgy szólunk róla, mint kifejezetten ebből a szándékból végzett öntözési módszer. A frissítő öntözést hűtés céljából alkalmazzuk akkor, amikor gyümölcstermő növényeinknek olyan magas hőmérsékletet kell elviselniük, ami élettevékenységüket mór akadályozza. Jó ezt az öntözést is szakaszosan, naponta többször Végezni, lehetőleg a délutáni órákban, néhány mm-t kijuttatva. A kondicionáló öntözés a frissítő öntözéstől csak annyiban különbözik, hogy nem a hűtés a célja, hanem gyümölcskertünk levegőjének, páratartalmának növelése. Ezért ebből a célból mindig a legfinomabb porlasztást — lehetőleg ködszerűen — alkalmazzuk, de legalább finom esőszerű öntözést. Nem kerülhető el, hogy szóljak a lagy elleni védő öntözésről, amely hazánkban nem terjedt el. Lényege, hogy a tavaszi fagyok idején, gyümölcsfáink virágzásakor kellene alkalmazni, de ahhoz, hogy hatékony legyen, olyan folyamatos esőszerű öntözést kellene végezni, amely nagy adagú vizet képes kijuttatni. Ez feltételezi a stdbil, kiépített öntöző- berendezést. Ha költségét ösz- szevetjük a tavaszi fagyok bekövetkeztének valószínűségével, és a fagytól várhatóan bekövetkező kár mértékével, akkor szinte biztos, hogy kénytelenek vagyunk lemondani róla. összefoglalva: öntözni kellene az intenzív gyümölcstermelés érdekében, de mindenkinek adottságainak megfelelően ki kell számítania, hogy annak költsége biztosan megtérül-e. Ennek megfelelően döntsön az árutermelő kiskerttulajdonos az öntözés alkalmazásáról. Buzássy Lajos Háború - most az angoranal9 Zuhan az angóragyapjú ára — válságban az ágazat... Újabb nyúlháború, de most az angóránál? Van alapja a szóbeszédnek, de előrebocsátjuk: Baranyában egyetlen kistermelő sem számolta fel angóraállományát. A nagyüzemi ár az első osztályú gyapjúnál 3700 forintról 2700-ra, a másodosztályúnál 3000-ről 2200-ra zuhant az év elején. A harmadosztályúért 1500 forintot fizetnek. Hozzáteszik: további csökkenéssel számolni kell. A magyar angóragyapjút egy német üzletember vásárolja meg: 100—r110 tonnát tud átvenni. Most is átveszi! Nem is termelődik több Magyarországon, a tavalyi felvásárlás 65 tonna volt. Igaz, hogy az angóra közkedvelt állat lett — nem csoda —, s mind többen foglalkoznak vele. Baranyában belépett Bikái. Szaporít, kihelyez és elad — 400 forint egy nyúl. Az Alföldön az Imrehegyi Szakcsoportnak már 40 000-es nyíróállománya van. A fajta is kiváló, egy kg-nál több gyapjút ad, messze jobb a kínainál. A felvásárlók száma is megnőtt. A Hungangóra mellett gyapjút vásárol a Hermész, az Angoracoop és a Gyapjúforgalmi Vállalat. Mindenki más- más'árat ígér, s nemegyszer ez is az is ugyanazt a gyapjút kínálja fel a németnek, aki terPótolni a kiesést! Őszi hajtatás A szárazság nemcsak a szántóföldi növénytermelésre hatott károsan, még jobban megviselte az intenzív zöldségkultúrákat. A primőr paradicsom jóformán egy-két hét alatt lefutott. A paprika első kötései még jól sikerültek, utána bogyói nem tudtak» kifejlődni. Káposztafélékből is nagy a hiány. A fóliás kertészek igyekeznek őszi hajtatással pótolni a hiányt. Igen nagy a vetőmag kereslet. Őszi hajtatás elsősorban a salátánál ígéretes. Salátát fűtés nélkül vagy enyhe fűtéssel könnyen elő lehet állítani. Szeptember végétől november közepéig 60 000 fejet visz piacra csak a 'boksái szakcsoport. Nagyobb igény van a hegyes paprika őszi haj- tatására. Jobban tűri a szélsőséges időjárást, eltarthatósága is jobb, mint a töltenivalóé. Nem lesz bőséges ellátás őszi- ill. kelkáposztából és karfiolból. A legnagyobb forróságban kellett palántázni, s ahol nem tudtak öntözni, ott nagyok a kiesések. Évről évre jó ára van az ősszel szedhető petrezselyemnek és sárgarépának. Most is 26 forint kilója. Ez abszurd ilyen egyszerű növénynél! Ezért a fólia alatti hajtatáson kívül tagjainknál, ahol még felesleges terület található, főleg a petrezselyem termesztését fogjuk szor- anlmazni. Török Ferenc Molnár Adóm, a termelőszövetkezet gépkocsivezetője fekete műanyagfóliával borított nyulászatá ban kétszáz darab angórát nevel Nyulak fólia alatt Baranyában egyetlen kistermelő sem adta fel mészetesen mindegyikkel kapcsolatban áll. A felvásárlók bejelentése szerint idén 110 tonnánál több lesz a gyapjú — ami ugyan egyáltalán nem valószínű, de az ármozgást megindította lefelé. Ennek ellenére a legnagyobb baranyai tenyésztő, a geresd- loki tsz, fejleszt. 6500-ról 9000- re növelik a nyíróállományt é« végére. 4500 kg gyapjúra számítanak, s 9 milliós árbevétel mellett 2,4 millió nyereségre. Marázán most épült egy fóliás istálló 600 nyúlnak. Nem ez az első fóliás istálló, a háztájiban már hatan így tartják állományukat. Vasvóz, hungarocellel borítva, rajta fekete fólia. 150 000 forintból ki lehet hozni egy istállót teljes technológiával egy 200-as állomány számára. S ez a nagyságrend a tipikus. Van persze 500-as is. A tsz nyúlállományának fele 22 kistermelőhöz van kihelyezve. Vannak maszekok is, akik Bikáitól vásárolják a nyulat, és tsz-en keresztül adják el a gyapjút. A 22 kistermelő közül senki sem adta fel. A tsz tavaly 1436 forintos ágazati önköltséggel állította elő a gyapjút. Most az első félévben 2000—2100 forint volt az átlagár, tehát az első-, másod- és harmadosztályú együtt. — Ha ez marad — mondja Molnár Mihály tsz-elnök —, akkor van ráció. 20—25 százalékos nyereségnél még kell vele foglalkozni. De aki most kezd, nem biztos, hogy nagyot arat. Zöldség a kiskertekben Hogyan tároljuk a hagymát? A vöröshagyma tárolásának 'kiemelkedő jelentősége van. A jó minőségű vöröshagyma egész télen kora tavaszig látja el a háztartást. A hosszú idejű Sikeres tárolás függ a termőhelyi adottságoktól, fertőzött- ségtől, a kiszedés idejétől és a tárolási körülményektől. Ezen belül alapvetően a fajta határozza meg a tárolhatóságot. Csak az arra alkalmas fajta tárolható hosszú ideig. Az egészségesen betárolt makói fajták kifogástalanul elállnak. Nagyobb és jobb minőségű termést a hőkezelt dughagy- máról termelt makói adja. 'Magról vetve augusztus közepén érik, kevés, de egészséges termést ad. Magról való termesztésre a makói bronz fajta alkalmas. Tárolhatósága hasonló a dughagymóról termel- téhez, és hozama is jó. A stuttgarti óriás nagy, lapított gömb alakú. Jól tárolható. Elsősorban dughagymóról termelik, de magról is termelhető. Magról termelve kisebbek lesznek a hagymák és elég későn, szeptember elején, közepén szedhető. Ismert lila héjú hagyma a braunschweigi. A lila fajtákon belül nagyon jól tárolható. A zittani sárga tárolhatósága közepes. Januárig, februárig Viszont jól tárolható. A magról termeszthető úgynevezett egyéves fajták közül a rövid tenyészidejű, 125-135 napos bolero is csak januárig tárolható jól. A középhosszú tenyészidejű, 135-140 napos aroma jól tárolható. A hasonló tenyészidejű tétényi primus F. eltarthatósága közepes, a legnagyobb veszteségek februárban és márciusban érik. Ebben az időszakban 15 százalék körüli a kiesés. A dorata di parmánál a február-március'i veszteség a 20 százalékot is meghaladhatja. A hosszú tenyészidejű 140— 150 napos alsógödi is januárig tárolható jól, utána hajlamos a kihajtásra és március végéig 20—25 százalékos lehet a veszteség. Tétényi rubin lila csemegehagyma is február közepéig tárolható gazdaságosan 15 százalékos veszteséggel. Március közepéig újabb 10 százalékos a veszteség. A fenti veszteségek időben felszedett, egészséges, utóérlelt és gondosan tárolt, vöröshagymára vonatkoznak. Ellenkező esetben a tárolási veszteségek ugrásszerűen megnőnek. Legjobban ügyeljünk és gondosan tartsuk be a vetésforgót. Hagyma után sohasem termeljünk ismét vöröshagymát. Ugyanígy ügyeljünk arra, hogy egészséges maradjon a hagymánk, meg keil védenünk- a gombás betegségektől és a kártevőktől. A szárdőlt hagymát kiszedés után a földön elterítve utóérleljük. Az utóérés következtében a hagymanyak tökéletesen behúzódik és a zöld lomb is elszárad. A földön (renden) való utóérlelés ideje 7-10 nap. Enné! hosszabb ideig a napon tartott hagyma károsan megzöldül és1 páncélzata is károsodik, a száraz héj leválhat és „csupaszon" marad a hagyma. Ha a renden való szárításra nincs lehetőségünk, akkor száraz, szellős helyen, 10 cm vastagságban kiterítve érleljük a hagymát. Itt szükség szerint kíméletes módon forgassuk. A visszahúzódott és elszáradt szárat ezután lecsóvárjük vagy 2—3 om- es csonk meghagyásával levágjuk. A lombot sohasem vágjuk le zölden, mert ezzel a tárolás lehetőségét a minimálisra csökkentjük. A száraz lomb eltávolításával egyidejűleg eltávolítjuk a gyökérzetet és a szennyeződött és leváló páncélleveleket is. Csak az így tökéletesen beérett, egészséges és száraz terményt tároljuk be. A tárolásra minden olyan hely alkalmas, amely megközelítően fagymentesíthető, jól szellőztethető és száraz. A nagy hőingadozástól is óvjuk a betárolt hagymát, s mindenképpen kerüljük a nedves, nyirkos helyeket. Tóth Attila Tollseprü Hogyan írjam, mint mondhatom ? Kedves kis beszámolót olvastam a minap egy baranyai építőtábor életéről. írója ekként fejezte be cikkét: „Munkavezetőjüket, aki szintén keramikus, Hófehérkének öltöztetik, és „gyámoltjai" lesznek a hét törpe.” Első pillanatban megkérdőjeleztem: „lesznek a hét törpe”? Nyelvünk egyik érdekes sajátossága, hgy az egynél többet jelentő számnevek után is egyes számot használ: „a hét törpe — lesznek" mondatszerkezet tehát magyartalan, mert az alannyal meg kell egyeztetni az állítmányt. Igen ám, de a „lesznek" a „gyámoltjai” szóra vonatkozik, s ekként mór helyesnek látszik az egyeztetés: többes számú alanyra többes állítmány szükséges. Csakhogy más itt a bökkenő! A „gyámoltjai" szó e mondatban nem alanyként, hanem az összetett állítmány névszói tagjaként szerepel, vagyis nem alany, hanem állítmányrész. Az állítmánynak mindkét tagja (a gyámolt és a lesz) a tulajdonképpeni alannyal egyezkedik, tehát helyesen így szól a csat- tanós befejezés: ,,. . . és gyó- moltja lesz a hét törpe.” E példa kapcsán méltán merül fel az alany és az állítmány egyeztetésének kérdése. Egyszerűbb a helyzet, ha a mondatnak csak egy alanya van. Ilyenkor rendszerint az igei állítmány az alannyal személyben és számban egyezik; a névszói állítmány számban, az összetett állítmány névszói része számban, igei része pedig személyben és számban egyezik. Néha a többes számú alany mellé egyes számú állítmány, cvagy az egyes számú alany mellé többes számú állítmány kerülhet. Az előbbire példa: Az Egyesült Államok újabb nukleáris robbantást végzett. A magyarok és a finnek rokon nép. Azt utóbbira Arany Jánost idézzük: „Jámbor népe a kis helynek Halkan lépve gyűlnek — mennek." A tévériportok egyikében hallottuk: A városok lakosságának többsége nyáron a Balatonon üdülnek. Ez azonban pongyolaság. Megengedhető azonban, hogy az ilyen eseteket követő mondatban mór a többes számot alkalmazzuk. Például: A nyáron a Balatonon rengeteg ember üdült, és a boltokban mindent megvásároltak, amit csak láttak. (Az egyes szám természetesen helyesebb!) Ha a mondatnak több alanya van és az alanyok egyes számának, az állítmány alaki egyezéssel egyes szómban, értelmivel többes számba is kerülhet. Pl.: Apád, anyád ide jöjjön! — De: Szerkesztették (Írták): X. és I. Petőfi és Jókai Pápán tanultak (vagy tanult). Mi a helyzet egyes és többes számú alany esetén? Hogyan egyeztessük ilyenkor az állítmányt? Általános és könnyen megjegyezhető szabály: ilyenkor az állítmány a hozzá legközelebb eső alannyal egyezkedik. Pl.: A Mecsek és a műemlékek sok látogatót vonzottak Pécsre. Fordítva: A műemlékek és a Mecsek sok látogatót vonzott Pécsre. Ha az igei állítmány az alanyok előtt áll, általában eqves számot használunk: Erik a szőlő és a barack. Fordítva: Péter és Pál együtt vannak a naptárban. Megfigyeltük: az utóbbi időben a több, mindtöbb szó után gyakran használnak — helytelenül többes számot: Több emberek nekilendültek a munkának. Korántsem merítettük ki témánkat. Csupán néhány köz- használatú esetre hívtuk fel a figyelmet. Végül is azt mondhatnánk: ott a szabályzat, kiki tanulmányozza kedve, ideje szerint! Felesleqes! A Szabályiét hallqat témánkról. Tóth István dr.
