Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-26 / 234. szám
1986. augusztus 26., kedd Dunántúlt napló 3 Mezőgazdasági exporttöbbletek Baranyából $Mé*nyele gazdálkodó móríoge tőrök közé, az idén mégis növelni akarja dollárexportját. Lényegében csak natúr sajtokat exportálnak, de ezekből a termékekből július végéig megduplázták tőkés relációjú kivitelüket a múlt év hasonló időszakához képest. Betörtek ez amúgy nagyon is telített nyugat-európai sajtpiacra, és ez mór önmagában is erény. Az export növeléséhez megfelelő árualappal rendelkeznek. A vállalat és kooperációs partnere, a MECSEKTEJ, az I—VII. hónapban 1,4 százalékkal több tejet vásárolt fel, mint tavaly. A közös megállapodásuk értelmében a MECSEKTEJ kishatár- menti forgalomban tejet is exportál Jugoszláviába, ami szintén dollár elszámolású ország. Kisebb hullámvölgy után ismét expanzióban van vetőmagexportját illetően a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a szocialista és tőkés országok felé egyaránt. Egész Európában rendkívül magnőtt az utóbbi időben az érdeklődés a kiváló minőségű vetőmagvak iránt, a EMK pedig ilyen minőségi terméket kínál a piacokon. Különösen a hibridkukorica-magot keresi a külföld, ezért növelte meg az idén 6200 hektárra termőterületét a kombinát. A vevők Nyugat-Európában az NSZK, az amerikai Pioneere cég, és újabban a Szovjetunió, amely a legkorszerűbb vetőmagot kívánja a jövőben termelni. Államközi szerződés alapján állított be a BMK egy kísérletet Belgorod megyében, egy kolhozban, a kezdeti eredmények igen biztatóak. A kombinát az előző évhez képest, az idén 15—20 százalékkal növéti tőkésexport-bevé- telét, 10 százalékkal pedig a rubel elszámolású exportját. Az export a BMK 2 milliárdos árbevételének 30 százalékát teszi ki, az idén 700 milliós export- bevételre számítanak. Tovább fejlesztik a boly—becseji szó- jakooperációt, amely dollárimport kiváltó tevékenység. A hazai kereslet évről évre nő az úgynevezett TSP, vagyis a Be- csejben előállított textuált szó- japrotein iránt, amit főként humán célra használnak fel.- Rné — A szocialista piacon, főleg a Szovjetunióban keresettek a Mechlabor pécsi gyárának stúdió magnói. Baranyai nyereségkörkép A bányászatot leszámítva több a nyereség, de hol a teljesítmény? Erős első félév a konvertibilis kivitelben Élénkülés a baranyai iparban ... Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgtósága nemrég közzétett első félévi jelentéséből, amennyiben az eredményeket a bányászat teljesítménye nélkül számítjuk. De hogyan látja az első félévet a vállalatok pénzügyi—gazdasági ellenőrzéseit végző Baranya Megyei Ellenőrzési Igazgatósági Mit mutatnak a gazdálkodók mérlegadatai, főként a nyereség rovatban? Dr. Murányi Szabolcstól, az igazgatóság vezetőjétől kaptunk tájékoztatót. Száznyolc baranyai vállalat és szövetkezet mérlegadatait összesítették, ebben a körben nincs benne a mezőgazdaság. Az érintett gazdálkodók összes árbevétele az első félévben a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 4,2 százalékkal növekedett, ezen belül jóval kevesebbet értékesített a bányászat és az élelmiszeripar. Az egyre nehezebb geológiai viszonyokkal megküzdeni kénytelen Mecseki Szénbányák gondjai közismertek, a visszaesésben közrejátszott a tragikus végű vasasi omlás, és a romló szénminőség is. Az élelmiszeripar értékesítése csökkenésének oka a helyenként elégtelen nyersanyagellátás, a tavalyi rossz időjárás okozta terméskiesések a mezőgazdaságban. Némi élénkülés tapasztalható a kivitelben, jóllehet az érintett 108 vállalat és szövetkezet összes árbevételének csak mindössze 4 százalékát teszi ki az export. A rubel elszámolású forgalom kissé elmaradt, ezzel szemben a konvertibilis export árbevétel csaknem egynegyedével haladta meg a tavalyi első félév eredményeit. Kiemelkedő a könnyűipar teljesítménye, 37 százalékkal szállított több árut a tőkés piacokra. Sikerült az élelmiszeriparnak a tavalyi szinten eladnia, annak ellenére — mint említettük —, hogy helyenként nyersanyagellátási gondokkal küszködött, továbbá, hogy a csernobili reaktorbalesetet követően a nyugati országok időlegesen felfüggesztették élelmiszerbevitelüket. Az első félévi export- eredmények mindenesetre biztatóak, talán elkerülhetőek lesznek az év végi hónapok szállítási torlódásai, a kapkodás. A mérlegadatokat összesítve a 108 vállalat és szövetke zet együttes nyeresége 22 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Mindjárt más a kép, ha a szénbányászat tetemes veszteségét leszámítjuk, így az első félévi nyereség 15 százalékkal több a tavalyi 3,92 százalékról az viszonyítva. A veszteségesen gazdálkodók száma — 9 —, kevesebb volt mint tavaly. Mindebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, év végéig még sok minden történhet. Tavaly félévkor például 13 gazdálkodónál mutattak veszteséget a könyvek, év végén viszont közülük egy sem mutatott ki veszteséget. Ha a nyereségeket az összes árbevételhez viszonyítjuk, akkor ez az arány — a bányászat veszteségének növekedésével — jelentős romlást mutat.. Ha ezt leszámítjuk, akkor javulásról beszélhetünk, a nyereség aránya az árbevételhez a tavalyi 3,92 százalékról az első félévben 4,33 százalékra növekedett, de még így sem mondható magasnak. Az eredményeket ez évben is kedvezőtlenül befolyásolta a tovább- feldolgozásra beszerzett áruk árának 5 százalék feletti növekedése, a magasabb önköltség. Különösen a vállalati központi irányítás költségei, az üzemi általános költségek emelkedtek jelentősen. A jelek szerint azonban a gazdálkodók e költségnövekedéseket át tudták hárítani eladási áraikban a vevőkre. Az élőmunka hatékonysága az első félév során — a 2000 fős lészámcsökkenés következtében — javult. A létszámlemorzsolódás a legjelentősebb az építőiparban és a kereskedelemben. Továbbra sincs meg az összhang a teljesítmények és a kifizetett bérek között. A helyzet felemássága, hogy miközben a teljesítmények alig emelkedtek, vagy helyenként csökkentek, az említett 108 vállalatnál az első félévben 6,1 százalékkal nőttek a keresetek. Sőt! Miután a foglalkoztatottak száma 2,3 százalékkal volt kevesebb, az egy főre jutó keresetek valójában 8,6 százalékkal haladták meg a tavaly első félévi szintet. Miklósvári Z. Tőkés exportra csomagolják a mulardkacsát a pécsi Baromfi- feldolgozóban Läufer László felvételei Kis élénkülés a külpiacon Az utóbbi időben némi élénkülés tapasztalható a külpiacon. Megnőtt az érdeklődés Baranya élelmiszergazdaságának kínálata iránt. Az árak persze változatlanul nyomottak, míg öt éve még 200 dollárt fizettek egy tonna búzáért, addig ma 100 dollárt adnak érte, éppen a felét. A jó minőségű termékért jó árat fizetnek. A bólyi kombinát vetőmagjának értékeit kellően honorálja a külpiac, nem tudnak annyit termelni, amit el ne adnának. A gabona a megye egyik legfontosabb export cikke. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az első félévben 36 000 tonnát exportált a tavalyi termésből az AGRIMPEX- en keresztül, teljesítve ezzel időarányos tervét. A fenti meny- nyiség száz százalékban a Szovjetunióba ment. A második félévben sajnos — s erről nem a magyar fél tehet — teljesen leállt, s a mai napig áll a szokásos dunai gabonaszállítás, mivel a vevő egyelőre nem fogadja a magyar uszályokat. Vasúton azonban megy a gabona. Az új termésből mór eddig 22 000 tonna búzát exportált, elsősorban az NDK- ba a baranyai vállalat, a szállítás (folytatódik a következő hetekben is. A búzánál jobb üzletnek ígérkezik a kukoricaexport, amely a negyedik negyedévben indul be az NDK-ba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. Az idén minden eddiginél több, 70 000 tonna kukoricát szeretne felvásárolni a GMV az exportigények kielégítésére, ha az aszály nem szól bele a tervezett megyei árualapba. Közismerten nagy exportőr a pécsi Baromfifeldolgozó KV. is. Ez év első felében a közös vállalat 2100 tonnával több árut dolgozott fel, mint a múlt év hasonló időszakában. Jócskán megnőtt tavaly óta a belföldi forgalmuk is. Az exportról ez sajnos nem mondható el. Két termék megy elég jól tőkés exportra: a darabolt Mu- lard kacsacomb, mell, máj — ezt a franciák, belgák veszik, a másik a darabolt pulykamell és comb —, itt főként az osztrákok a vevők. Menetrendszerűen minden kedden megérkeznek a hűtőkamionok és viszik a kacsát, a pulykát feldolgozva. A csirkeexport megsínylette a csernobili eseményeket. A nagy vevő e cikknél a Szovjetunió. Broiler csirkéből a közös vállalat az első félévben 9000 tonnát exportált, 50 tonnával többet, mint tavaly. A hagyományos közel-keleti dollárpiacon az átmeneti visszaesés után, most van bizonyos élénkülés, ismét érdeklődnek a baranyai csirke iránt. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat, noha az ismert okokból nem tartozik a nagy exporSokba került A tjz-elnök választékoson fogalmaz: ,,A társadalmi tulajdon szándékos megkárosítása . .." Hallgatom, s óhatatlanul az jut eszembe, hogy vafctki biztosan készakarva eltörte a gondjaira bízott jószág lábát, vagy szándékosan felgyújtotta a szalmakazlat. Amikor rákérdezek, elmosolyodik, sőt jót derül. „Ne gondolj ilyesmire, egyszerűen csak lopásról van szó . . . De tudod, ezt így mégsem vehettük be a kollektív szerződésbe . . . Érzékeny rá a tagságunk. Hát ezért vettük be így, ilyen kacifántosán”— magyarázza. S hogy mindez miért került szóba? íMert volt, aki megfeledkezett magáról, vagy egészen egyszerűen nem hitte, hogy ezt a pontot komolyan veszik. Sokba került nekik. Volt, aki két zsák műtrágyát tu- Jájdonított el — 15 ezer forintjába került. Eltűnt 6 csáva rbúzó is, eltulajdonítójá- nak a megbélyegzésen felül 12 ezer forintja bánta. Fogalmam sincs, mennyibe kerül egy zsák műtrágya, de a tizenötezerből minden bizonnyal sokszorta annyit vásárolhatott volna, s a csavarhúzók büntetéspénzéből pedig már komplett szerszámkészletet, barkócsgép- pel és más szerszámokkal együtt is lehetett volna venni. A szándékos megkárosítók rohantak fűhöz-fához, mert igazságtalannak találták a / döntést. S az, hogy igazsá- gos-e a szándékos megkárosítás, talán akkor eszükbe sem jutott. Pedig olvasniuk, tehát tudniuk illett volna. Akkor is, ha a kollektív szerződés nem rögzíti olyan finoman körbeírva. Árubemutató A világhírű külföldi cég nagyszabású árúbemutatót és -ismertetőt rendezett, melyre annak rendje módja szerint meghívták a honi szakma képviselőit. Kapott szép küllemű meghívót az állami, a szövetkezeti szféra szinte majd minden számba- jöhető képviselője, de a posta magánkiskereskedőknek címzett meghívók tucatját is kézbesítette. A maszek nem ment el, pedig szinte megállás nélkül kapacítá'ltók. — Minék menjek? — válaszolta dühbe gurulva a sokadik rákérdezőnek. — Úgy sem kaphatok a cég készítményeiből eladásra, hiába is keresik nálam a szakmabeliek. Amikor én is megkérdeztem, már nyugodtan mondta: „Tőkés árut nem kaphat a magánkiskereskedő. Hát ezért nem mentem el. Ha nem árusíthatom, akkor meg minek csurogjon érte a nyálam?!” Én se tettem volna mást a helyében. Antenna Nem néztem utána, így nem tudom, hogy magán- vállalkozásban kaphat-e valaki engedélyt arra, hogy gyéren ellátott (azaz ellátatlan) területen központi tv-rá- dió antennarendszert építsen ki. Pécsett jópárezer lakás szinte természetes tartozéka a központi antenna csatlakozóaljzat a lakásban, azokban — ha ez jól működik — a lakó bekapcsolja a készülékét és a két magyar, két jugoszláv programon felül talán még a grazi tv műsorát is foghatja, nem beszélve arról, hogy mennyivel élvezhetőbben tudják fogni a rádióműsorokat. A pécsi házak túlnyomó többségét viszont ma is antennák erdeje csúfítja és károsítja. Hogy mi lenne az ilyen magánberuházásban az üzlet? Ugyanaz, mint a meglévőknél. A havi használati avagy bérleti díj. Állítom, hogy a garantáltan jó minőségű vételléhetőségért cserébe az antennával (vagy a jó antennával) nem rendelkezők szívesen nyúlnának a zsebükbe, hogy leszurkolják a havi használati díjat. Murányi László A mohácsi uszálykikötőkből indul megyénk gabonaexportjának Szálkák
