Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-24 / 232. szám
lfasarnapi szakäcstanacs Rákkutatók világtalálkozója Másképp láttuk Budapestet Beszélgetés Csentérics Ágnessel, a tegnap esti tévéfilm rendezőjével Kakaspörkölt a Kiskakasból (Folytatás az 1. oldalról) előadók. Újdonságok lesznek, de nem szenzációk, mert egy ilyen kongresszus inkább arra ad alkalmat, hogy az egyes területek szakemberei megvitassák egymás között az eredményeket. Egyik újdonság például a magyar kutatók által kifejlesztett olyan gyógyszer, amely a daganatok sugárérzékenységét növeli, így a sugár- kezelés várhatóan az eddigieknél hatásosabb lesz. Nagy vita sem várható — mint mondták -, hiszen szerencsére a rákkutatás már túljutott azon, hogy pusztán elképzelések, feltételezések álljanak rendelkezésre. Tények vannak. Tény az is, hogy vannak rosszindulatú daganatok, amelyekért a vírusok okolhatók, és vannak, amelyekért környezetünk különböző rákkeltő anya- qai, vagy az életmódunk a felelős. Döbbenetes tényt közölt a főtitkár: az úgynevezett makró- környezetünkben levő rákkeltő szennyeződéseknél — levegő, víz, talaj különböző vegyi szennyezettsége - százszorosán nagyobb veszélyt jelent a dohányzás, nemcsak a dohányzóra, hanem a dohányos mellett élő nemdohányzóra is. Magyarországon az elhalt férfiak 55 százalékánál a halálok a tüdőrák. A tüdőrák 80 százaléka pedig a dohányzás következménye. * Igazi újdonság, amire eddig a kongresszusok történetében nem volt példa. Az Egyesült Államok egyik tv-társasága és a Magyar Tv közösen készítenek négyszer fél órás műsort a kongresszus legérdekesebb témáiról és ezt Hustonból műhold közvetítésével 628 amerikai kábeltelevíziós társaság veszi, egy másik közvetítő vonalon pedig Ausztráliába, Ázsiába, és Afrikába továbbítják. így a kongresszusról zajló eseményekről szinte azokkal égyidő- ben értesülhetnek a világ minden részén. Ezenkívül a Magyar Televízió 7 részes műsort készít Tudománnyal a rák ellen címmel, amelyben a legnevesebb képviselőket, a legérdekesebb témák előadóit szólaltatják meg. * Széptember 28-ón 19 órakor a Budapesti Kongresszusi Központban fiatal magyar művészek gálaestet tartanak, a műsort Vitrai Tamás vezeti. Az est bevételét a magyar rákkutatás és gyógyítás céljaira ajánlják fel. Sarok Zsuzsa Múltidéző dalcsokor, jó tempójú látvány, üdítő showfilm — ezt láttuk tegnap este a képernyőn Látta-e már Budapestet? címmel. Természetesen ugyanazt a Budapestet, amit pestiek és Pestre járó nem pestiek mindennapi járkálás közben láthatnak, s ugyanúgy. Kicsit mégis másképpen. Erről beszél Csenterics Agnes, a tegnap esti zenés randevú rendezője. Csenterics Ágnes máskülönben Pécsett született, a Felsőmalom utca 45. számú házzal egészen hatéves koráig jól ismerték egymást. Édesapja a hőerőműben dolgozott, majd később miniszterhelyettes lett. A család Budára költözött, Csenterics Ágnes lassan már csak a nagybácsikhoz, nagynénikhez jár ide. Igaz, amikor a bölcsészkaron megszerezte magyar—orosz szakos tanári diplomáját, a Ziper- novszky Károly Technikumot választotta, hogy letöltse kötelező iskolai tanítási gyakorlatát. De már az egyetemről bejárt ügyelni a televízióba, s utána a főiskolának abba a rendezőosztályába került, melynek növendékeit Keleti Márton elsőként vett át egyenest a televízió állományából. — Budán lakom, Pesten dolgozom, naponta keresztül-kasul át- meg átszelem a várost. Már amikor a Harminc év slágerei című filmet rendeztem, akkor gondoltam erre a showfilmre. — így lett Budapest főszereplő? — Egy showműsorban mindig van egy főszereplő, akit minél iobban meg akarunk mutatni. Csak ez most egy város. Nem akartunk mi olyan helyeket fölfedezni, amit szinte soha senki sem vesz észre. Éppen arra törekedtünk, hogy azoknak a helyeknek a szépséqeit mutassuk be, ahol mindennap eljárunk. De ezeket nappal is, éjiéi is filmeztük, a Dunáról is, a levegőből is. Mindennapi helyeket, de nem mindennapi ló- tószöaből is. — Dalok és helyszínek jól kapcsolódtak egymáshoz?/ — Igen. Például a háború előtti, és egyáltalán az úgynevezett nosztalqiadalokat megpróbáltuk azokon a helyszíneken felvenni, ahová a szöve- aük köti, így a Horváth-kert- rői szólót a Horváth-kertben, a sétahajót meqéneklő dalt oediq sétahajón. De a kép-dal összhang mellett a dalok egymástól sem válnak el. Körmendi Vilmos úgy komponálta egybe a műso zenéjét, hogy eqv- másba úsznak, s nincsen dal- talan pillanat. Eredetileg Budapest felszabadulásának negyvenedik évfordulójára terveztük a filmet, de a sok helyszíni felvétel annyira kiszolgáltját! bennünke* az időjárásnak, hogy elhúzódott a munka. — Egy showlilm mindia drágább, mint például egy kamaradráma?! — Kétségtelenül, hiszen a sok szabad külső helyszín is ezt eredményezi. A „Látta-e már Budapestet?" helyszíneinek száma negyvenkettő. Csak a MALÉV-nak másfél millió forintot fizettünk a légi felvételekért. Igaz, a hanglemezgyár viszont pénzzel is társult. A siker tehát kétszeres: a tagnap esti tévéélményt kicsit megelőzte a sok megvásárolt hanglemez adta zenei élmény, hiszen a film lemezen már megjelent. Földessy Dénes Bakó Imréné június 8-án nyitotta meg a Kiskakast Drá- vaszabolcson, nem félve Zsin- kóék konkurenciájától. A fantázianév nem sokat takar: kiskocsma, klub, falusi vendéglő, presszó . .? Egyelőre a profilt ne határozzuk meg, majd kialakul, a lényeg úgyis biztosítva: a helybeliek, az átutazók megszerették a Kiskakast. — Néha szűknek bizonyul a vendéglőnk - jegyzi meg a tulajdonosnő. — A kamioao- sok már egymásnak adják a kilincset. Pedig ezt a beindulást követő pár hónapot csak próbának szántuk. A helyiséget öt évre bérlik. Az iparos még nem készítette el a figyelemfelhívó cégtáblát, még az étlap is várat magára. A Bakó család Gyöngyösről jött Baranyába, előbb Beremenden, majd Siklósoi dolgoztak. Már régóta kacérkodnak a vállalkozás gondolatával — a családban akad néhány szakmabeli —, s most belevágtak. — öcsém főszakács - mondja Bakóné —, anyósom pedig nyugdíjazásáig étteremvezető volt. Amikor Drávaszabolcs mellett döntöttek, jól választottak. Az idegenforgalom is számottevően igényli, de úgy tűnik, hogy a tiszta, ízlésesen berendezett vendéglőben otthonra találtak a helybéliek is — főleg a fiatalok ülnek be egy-egy kólára —, a fogadtatás kedvessége idevonzza őket. Bakóné férje a helyi körzeti megbízott, s ez egyben garancia arra nézve is, hogy a rend biztosított... — Főleg egytálételeket tartunk, babgulyást, pörkölteket, igen kelendő a pogácsa. Jégkrémet is árulunk. Specialitásunk a kakaspörkölt, s ebben a titok; a környékbeliektől vásárolunk otthon nevelt kakasokat, ami az íz garanciája. Célunk, hogy minél otthonosabban érezzék magukat a betérők. Mind e mellé harmadosztályú árak társulnak. Ételajánlatuk kakaspörkölt és utána egy adag sztra- pacska. (Ez utóbbi ugyan nincs az étlapon, csak kívánságra készül, főleg ismerősnek . . .) A kakaspörkölt úgy készül mint bármelyik pörkölt, talán egy hajszállal több fokhagyma kerül bele, és kevés szerecsendió. Vajas galuska illik mellé. A sztrapacska elkészítése: 1 kilogramm burgonyát nyersen lereszelünk, tojással, sóval és liszttel összedolgozunk, hogy olyan tésztát nyerjünk, mint a galuskánál. Galuskaformára szaggatva, forró vízben kifőzzük. Amikor kész, 3—5 dekányi szalonnát apróra vágva kisütünk, s ebbe a forró szalonnás zsírba öntjük a galuskát, megforgatjuk, s túróvál-tejföllel gazdagítjuk. (Juhtúró a legjobb, de Baranyában mintha ezt nemigen kedvelnék.) Másik változata a káposztás sztrapacska: a káposztás kockához hasonló, apróra reszelt, diníztelt káposztába forgatjuk a. krumplival készült tésztát. * K. F. Fogorvosok az ifjúság egészségéért A Magyár Fogorvosok Egyesületének több szekciója közösen rendezi meg a IX. gyermekfogászati és a VII. paro- dontológiai szimpóziumát Gödöllőn augusztus 28. és 31. között. A rendezvényen —, amelynek fővédnöke Csehák Judit, o Minisztertanács elnökhelyettese — 17 ország mintegy 500 szakembere vitatja meg a fogbetegségek megelőzésének lehetőségét. A plenáris üléseken 14 hazai és 42 külföldi előadás hangzik el, a szekciókban pedig külön foglalkoznak a kellő egészségügyi kultúrát nélkülöző családokban '.nevelkedő gyermekek kezelésének nehézségeivel, valamint a számítás- technika alkalmazásával a fogászat különböző területein. A szimpózium idején hét hazai és öt külföldi cég termékeiből gép-, műszer-, anyog- és gyógyszerkiállítást rendeznek az Agrártudományi Egyetemen. Vidratartásával európai hírnevet szerzett magának az elmúlt másfél—két évtized alatt a Mecseki Kultúrpark állatkertje. Az utóbbi két évben mégsem láthattak a pécsi állatkertben vidrákat a látogatók: Maci és Pici, a két hím vidra más irányú elfoglaltsága miatt nem ért rá a zoo közönségét szórakoztatni. Mindketten filmszerepet kaptak Fekete István Lutra című állatregényének magyar játékfilm változatában, amelyet Hárs Mihály rendez. A két évig tartó filmforgatás befejeződött, a filmet valószínűleg ősszel láthatjuk a mozikban. A vidrasztárok azonban nem kerültek visz- sza Pécsre. Egyikük a Budapesti Állat- és Növénykert új vidraházának . lakója lett ideiglenesen, de a közeljövőben már véglegesen is, hiszen a tervek szerint a pécsi zoo őt ajándékozza a budapesti nagyobb testvérnek megalapításának 125-ik évfordulója alkalmából. A másik vidra a MAFILM gödöllői aMattelepén maradt igen jó körülmények közölt, s párt is kerítettek számára. Aligha valószínű, hogy a Lutránál na^ gyobb filmszerep adódhat a jövőben számára — a vidrákat keveset foglalkoztatják a rendezők —, de mit lehet tudni? Epizódszerep is jó lesz, ha már belekóstolt a filmes életbe. A sors néhány hete kárpótolta a pécsi állatkertet. A töttösi tavon nemrégiben csecsemőkorú vidrakölyök akadt a halászok hálójába. A kis hím vidra azóta a pécsi zoo lakója, illetve tulajdonképpen két lakhelye is van, hiszen fiatal gondozója, Rózsa Erika rendszeresen hazaviszi még magával. A vidrakölyök még csak három hónapos, cumisüvegből etetik, úszni is majd csak pzután tanul. Gyönyörű nevet kapott: Bendegúz. Ö az újabb reménység, hogy lesz folytatása a pécsi állatkert európai hírű vidratartásának.-- Az európai hírnév talán kétséges is, hiszen nem sikerült feltenni vállalkozásunkra a koronát, nem volt szaporulat a vidráinknál -- mondja dr. Fü- löp István, o Mecseki Kullúr- park igazgatója. — Arról azonban valóban híresek voltunk, hogy az európai vidra tartásával foglalkozó 15 -20 állatkert között a miénkben éltek legtovább a vidrák. Ez a kedves víziragadozó nagyon nehezen tűri a fogságot, roppant igényes a törődésre és a takarmányozásra. Ugyanakkor annyira rejtélyes állat, hogy életmódjának számos lényeges kérdése máig tisztázatlan a tudomány előtt. Reménytelen, hogy a vidra szaporodjon is az állatkertben? Nem, de különösen nehéz megfelelő feltételeket teremteni hozzá. Az innsbrucki és a zürichi állatkertberi sikerült, az ottani módszereket idén nyáron magam is tanulmányozhattam. A tapasztalatokat adoptálni fogjuk a pécsi állatkertben. Szükséges, hogy természethű föld alatti járatokat alakítsunk ki számukra, olyan búvóhelyeket, amelyekben állandó a befolyó víz, de van száraz hely is. Az új vidraházunkban mindezt majd üvegfalon kérészül a közönség is láthatja. Az új reménység, Bendegúz lehet, tehát majd a pécsi állatkertben születendő vidrák ősapja, ha eléri az ivarérett kort ezt sem tudják a zoológusok. hogy ez mikor következik be vidráéknál —, s ha sikerül párt keríteni számára. D. I. vasamapi Bendegúz az uj reménység
