Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-24 / 232. szám
Érdekességek a műszerészmesternél Páratlan írógépgyüjtemény Pécsett Kovács György műszerészmester Jókai utcai műhelyébe lépve kiderül: a békebeli használati eszközöket, gépeket nemcsak javítja, gyűjti is a mester. Nagynénje Széchenyi téri, háború előtti kalapos üzletéből került ide az a vrtrines bútor, melyet több évtizedes padláson tárolás után restaurált. Ebben most méltó otthonra leltek a muzeális értékű műszaki ritkaságok. — Honnan a műszaki érdeklődés és a gyűjtőszenvedély? — kérdezem Gyuri bácsit, akit — bár elmúlt hetvenéves — azért sem merek öreg szakinak titulálni, mert fiatalokat megszégyenítő a frissessége és kondíciója. — Édesapám műhelyében ragadt rám, ahol gyermekkorom nagy részét töltöttem. Ö géplakatos mester volt. Az első világháború idején például gránátok vashüvelyét esztergálta. Nem csoda hát, hogy jobban érdekelt a műhely, mint az iskola. A gépek közül az írógép izgatta a fantáziámat leginkább. Igaz a legelső javításával pórul jártam. Aztán kiismertem a mechanizmusukat, és rengeteget megjavítottam életem során. A legkülönlegesebbeket — ha tehettem — megtartottam. Már indulunk is a pár házzal lejjebb levő raktárhelyiségébe, ott nézhetjük meg az írógépcsodákat. Nem is raktárba, inkább múzeumba érkezünk. A tíz négyzetméteres helyiségben több mint százféle írógép és jó néhány számológép található. Ezek egynegyede a múlt századból köszön ránk. Láthatjuk az első írógépet, a Remington Fegyvergyár 1868- ban készült a fa alsókaros, vak- írású típusát. Ennek hengerét fel kell emelnünk, hogy a leírt szöveg láthatóvá váljék. A mester rövid írógéptöité- neti bemutatót tart, miközben újabb és újabb típusok bemutatásával támasztja alá a mondottakat. Megtudhatjuk, hogy a Remingtont a szintén amerikai Yost követte. Az ő masinájuk nem szalagról, hanem festékpárnáról írt, billentyűzete három részből állt. Külön billentyűk szolgáltak a nagy- és kisbetűk, valamint a számok leütésére. A kis szobában képviselteti magát a Smith Premier, a Continentál, az Olimpia teljes írógépcsaládokkal. Utóbbiak , között az AEG MIGNON három billentyűjével mindenre hasonlít, csak írógépre nem. Gépek az ótvendekás Froliótól a több mint tízkilós, öntvény mintázatú Ideálig, a gömbfejes őstípus S. P. Blick-től a magyar összeszerelésű Bajnokig. Nem csoda hát, hogy egy szakmabeli szemlélődő így vélekedett: Én jártam a British Múzeumban, de ilyen írógépgyűjteménnyel még ott sem találkoztam . . . Balog Nándor Áz ipari régészet kezdete a Mecsekben Rezei- falán bányászhattak, aranyat- csak legendákban A Keleti-Mecsek vidékén a mondák s egyes községek környékének helységnevei évszázadokon át táplálták a Mecsek aranyának legendáját Az egyik ilyen legenda szerint a Zengő minden virágvasárnap megnyílik és feltárja rengeteg kincsét, de csak a szótlan asszonyok előtt. Talán e lehetetlenséggel határos feltétel miatt nem lett a Keleti-Mecsekből Eldorádó! A Mecsek aranyáról szóló mondákat némileg hitelesíteni látszott Koller János pécsi kanonok (1745—1832), a pécsi püspöki levéltár egykori kutatójának felfedezése. A Nyírkállói kódexben megtalálta Mátyás királyunk által 1464-ben, az akkori pécsi püspöknek, Janus Pannonius- nak adományozott privilégiumlevelet, amely aranybányászatra biztosít jogot a Mecsek hegység egész területére. Arról azonban mindmáig nem találtak dokumentumot, hogy ennek a privilégium n-aik volt-e valami valóságos alapja. Bányásztatha- tott-e aranyat a Mecsekben Janus Pannonius, vagy a kivételes királyi kegy pusztán az elvi lehetőséget teremtette meg számára? A geológusok, akik szén és uránérc után kutatva az elmúlt évtizedekben alaposan feltérképezték a Mecsekben előforduló kőzetrétegeket, meglehetősen valószínűtlennek tartják, hogy itt valaha is aranyat bányászhattak volna. A Keleti-Mecsekben több száz évvel ezelőtt voltak viszonylag csekély hozamú vasércbányák, a hegységben hintetten réz is előfordul szulfidok formájában. Köny- nyén meglehet, hogy a Mecsek legendás aranya is csak olyan nemesfém, mint amilyenből a gagyizók árulnak olcsó gyűrűket a vásári soka- dalomban. Vagyis kifényesített réz. Minderről azonban nincsen még teljes bizonyosság, de talán a közeljövőben már lesz. A Mecseki Bányászati Múzeum a Soproni Központi Bányászati Múzeum közreműködésével a bányászat írásos és tárgyi emlékeinek gyűjtésén túl megkezdi a Mecsek vidékén az ipari régészkedést, a régi, elfeledett, művelésükben évszázadok óta felhagyott bányák felkutatását. A Mecseki Ércbányászati Vállalat által támogatott kutatóprogram célja, hogy néhány éven belül lehető minél teljesebb bányakataszter készüljön a Mecsek vidékéről: mikor, hol és miit bányásztak a hegységben? A kutatómunka a napokban elkezdődött. A Mecseki Bányászati Múzeum munkatársai és Szemán Attila, a Soproni Központi Bányászati Múzeum ipari régésze először a Magyaregregy határában található elhagyott egykori vasércbányát vizsgálják meg. A kutatás ki- terjesztésére csak a lombhullást követően kerülhet sor, amikor a növényzet már kevésbé takarja réges régi bányászati tevékenység hegyoldalba vájt nyomait. D. I. Finnország helyett Tabra Vendéglőberendezések melléküzemágból Hogy a tabi „Béke" Termelőszövetkezet a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek közé tartozik, talán az a környéken hallott „kiszólás" is igazolja: oly meredeken emelkednek a vidék dombjai, hullanak alá a lejtők, hogy „a zergéket is ölben kell felvinni a csúcsra . . .". Tény, hogy a domborzati viszonyok sok nehézséget okoznak, s egyebek között éppen erre tekintettel is már hosszú évek óta törik a fejüket a szakemberek: hogyan tehetnék gazdaságosabbá a nagyüzem működését. A megoldást a melléküzemágak létesítésében is vélték. Még az elmúlt tervidőszakban berendezkedtek a kopott gumiabroncsok futózására, azóta már jó hírre verekedte magát — a kitűnő minőségű munka alapján — az üzemük, ahol személy- és tehergépkocsikra egyaránt el tudják készíteni a felújított futófelületű abroncsokat. A következő lépcső egy olyan munka megszervezése volt, amelyet korábban csak külföldön tudtak az érdekeltek élvégeztetni: a gumihengerek felújításáról van szó, mégpedig az írógépekbe való nagyságtól egészen a papírgyártásban használt jókora darabokig. Ez a megoldás tehát importkiváltást jelentett — a tabiak ötletét megelőzően például még Finnországba is szállítottak Magyarországról felújításra váró gumihengereket -, túl a nyereséges vállalkozáson. A harmadik — és legújabb — lépcső szorosan kötődik az előzőhöz, amennyiben a gumihenger-felújítás során hő keletkezik, s a termelőszövetkezet szakemberei ezt is szerették volna hasznosítani. Alig pár hónapja kezdett el — még csak részlegesen — működni fafeldolgozó üzemük Bábony- megyeren. Ennek hőigényéneK egy részét a gumihengerfelújító fedezi. Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán alakult meg egy team, akik együttműködnek a „Béke” Termelőszövetkezettel, s túl a termékek formatervezésén közreműködnek a piackutatásban is. Mik készülnek majd a bábonyme- gyeri üzemben? Jelenleg a beüzemelés folyik, most tapétázóasztalokat csinálnak — 1000 darabot, mintaként — nyugatnémet megrendelésre, Termé szetesen ezt nem kell forma- tervem , de például a könyvespolcokat, belső berendezési tárgyakat már igen, s ha arra gondolunk: sorban nyílnak meg a vendéglők, s nem mindegy, milyen berendezés sugallta hangulattal várják a betérőket, érthető a tabiak törekvése: ilyenek gyártását is elkezdik. A Tab melletti kis községben egy régi épületből alakították ki az üzemet — a gat- ter és a szárító új —, a beruházás 20 millió forintba került, s a tervek szerint — ha teljes kapacitással dolgozik majd az üzem — évente 30 milliós termelési értékel produkálnak. A két műszakban dolgozó üzemben 20—25 embernek nyújtanak munkalehetőséget. M. A. 75 éuueI a megnyitót után A kaposvári színház rekonstrukciója megkezdődött. A régóta időszerű és évek óta tervezett munkára a megbízást versenytárgyaláson nyerte el a zágrábi INGRA cég. A kivitelezésről szóló szerződést augusztus 21-én Zágrábban írták alá és 22-én Kaposváron, a Megyei Tanácson ünnepélyesen kicserélték. A ZINGRA az INGRA generálkivitelezője a varaséi Zagorje Építőipari Vállalat és munkájukat' nyolc alvállalkozó segíti majd. A rekonstrukció 360 rrfillió forintba — 6,8 millió dollárba — kerül és 1987. december 31-re készül el. Megkezdődött a kaposvári színház rekonstrukciója A. munkákat úgy szervezik meg, hogy a társulat 1986. december 1. és 1987. február 28. között játszani tudjon az épületben. Az évad többi részében a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központ nagytermét használják, illetve vidéken tájelőadásokat szerveznek. A határidőket, valamint a kötelezettségeket részletesen tartalmazó szerződés egy-egy példányát Daniel Rezeg, a zágrábi INGRA cég vezérigazgatója, illetve dr. Gyenesei István Somogy megyei tanácselnök cserélte ki, az ünnepségen részt vett Szenes Endre, a LIG- NIMPEX vezérigazgatója — az üzletet ez a külkereskedelmi vállalat bonyolítja le. Az okmányok kicserélését követően a színház északi oldalán egy földmunkagép megkezdte a munkát: a kaposvári Csiky Gergely Színház épületének felújítása 75 évvel a megnyitása után kezdődött el, a Kommunális Beruházó Vállalat kiviteli tervei alapján. Az épület eredeti stílusát megtartva a következő 16 hónap alatt teljesen megújul s ki is bővül. A keleti oldalon öltözőket, szociális létesítményeket és próbatermet építenek a színházhoz. Teljesen kicserélik a nézőtéri berendezéseket, valamint a színpadot és a színpadi technikát. Több pályázó közül — elsősorban jó árajánlatával — nyerte el a zágrábi INGRA cég a jogot a megvalósításra. Eddig a világ 60 országában vállaltak kivitelezést — elsősorban vízügyi létesítményeken - de munkásai építették fel az eszéki, a spliti, a rijekai és a zágrábi színházat. Magyarországon eddig még nem dolgoztak, de jó kapcsolatuk van a Ganz-MÁVAG-gal, harmadik piacon közösen jelentek meg. Daniel Rezeg vezérigazgató elmondta: a feladatot jelentősnek tekintik és elsősorba'n a rövid határidő miatt van szükség jó szervezésre. A tegnapi ünnepélyes „kapavágást” követően két — esetenként három — műszakban folyik majd a munka. A kaposvári építésvezetőség — mert tegnap óta ez is működik — 150 dolgozót foglalkoztat majd. Dr. K. I. Moszkvából is érkezett gyűrűs vendég A sérült szárnyú egerészölyvet most a tábor lakói ápolják Fotó: Proksza László Nemzetközi ornitológiái tábor Sumonyban A fiatal egerészölyv békésen tűri, hogy ép szárnyát széttárják, tolláit simogassák a gyerekek. Egészségesen valószínűleg vadul csapkodna, de sérült az egyik szárnya, s az egyik lábát is sínbe kellett tenni: most érzi, hogy az emberi kezek segítenek, gyógyítanak, élelmet adnak. Ez az egerészölyv a su- monyi Tialastavak mellett települt nemzetközi ornitológiái tábor egyetlen állandó madárlakója. A többi csak átszálló vendég: beleakadtak a madórfogó hálók valamelyikébe, de hamarosan szabadulnak, mihelyt gyűrű kerül a lábukra fogságba esésük helyét, idejét jelölve. A megriadt, sérült egerészölyv viszont a tábor fiataljai elé poty- nyant a fáról, amikor felszállni próbált. ötödik éve működik minden augusztusban a sumonyi halastavak mellett ornitológiái tábor a Magyar Madártani Egyesület pécsi csoportjának szervezésében. A táborozást anyagilag is támogatja az OKTH, a megyei tanács, s az idei évtől először az Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács is. A sumonyi halgazdaság készséges házigazda a környék több száz hektárnyi vízfelületével és nádasával ideális hely a nyárvégi madár- vonulás és a helyben költő, 40 madárfaj megfigyelésére. A sumonyi tábor tavaly óta nemzetközi: cserekapcsolatok keretében NDK-beli ornitológusok is részt vesznek munkájában. Idén tíz. Ebben az évben hosszabb lesz a táborozás Sumonyban, mint korábban, öt turnust szerveztek, hetenként húszán—húszán váltják egymást. Többségük diák, általános iskolásoktól a főiskolásokig, de akad köztük pedagógus, nyugdíjas bányász is, az ország minden pontjáról. A tábor életét meghatározott menetrend igazgatja: a madárfogó hálókat óránként kell vizsgálni. Akad azonban holt idő is. A nagy meleg, a szárazság miatt a korábbi évekhez képest kevesebb madár került a hálónkba. Az első héten még 1400, attól kezdve azonban egész mostanáig mindössze 1100 — meséli Szekeres Tibor, a Hir- di Kenderfonó 20 éves gépkarbantartója, aki már tapasztalt táborozónak számít Sumonyban. Negyven madárfogó hálónkba idén 70 madárfaj példányai kerültek, s 100 madárfajt figyeltünk meg. Külföldön meggyűrűzött madarakat is fogtunk már: prágai és zágrábi gyűrűzési nádi poszátát, s Moszkvában gyűrűzött nádi rigót. S mi most gyűrűztünk először Sumonyban cigányrécét, búbosbankát, kabasólymot, láttunk szalakótát, hollót, csüHőt, hamvas réti héját, vörös vöcsököt. Az amatőr ornitológusok nem foglalkoznak időjóslással. Ismerik az újabb kutatások eredményeit: a madaraknál a vonulás ösztönös, nem függ az időjárástól. De azért mégis érdekes megfigyelés: a fecskék már megkezdték a gyülekezést hosz- szú útjukra. D. I. vasamapi3
