Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-01 / 210. szám
1986. augusztus 1., péntek Dunántúli napló 3 Á Centrum Áruházak Vállalatának akciója Monopolcikkek a Forma-ke Valószínűleg az év eseménye lesz Magyarországon a Forma—1 világbajnokság: a már eddig eladott százhúszezer jegy is erről tanúskodik. Mint minden jelentős eseményt, a Forma—1-et is széles körű reklámpropaganda kíséri. Ebbe kapcsolódott bele a közelmúltban a Centrum Áruházak Vállalata: licenchasználati szerződést kötött az Idegenforgalmi és Propaganda Vállalattal, a Forma—1 GT erre illetékes tagjával. A napokban olyan árucikkek kerülnek forgalomba, amelyeken a „For- ma-1 Hungaroring" védjegy látható. A Centrum Áruházak Vállalata kizárólagos jogot formál ezek termeltetésére és forgalmazására. A licenchasz- nálati díj az értékesített termékek termelői árának öt százaléka. Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség, a Kiskereskedők Országos Szervezetének, valamint a megyei tanácsok kereskedelmi osztályainak bevonásával segíti a li- cenc tisztaságának védelmét. Az akcióban az ország harminc Centrum Áru'há- za, köztük a pécsi is részt vesz. Már megérkeztek a pólók, kötények, faliképek, naptárak, plakátok, s a Hollóházi Porcelángyár termékeinek egy része — ezeket már meg is lehet vásárolni. Várnak még fényképtartókat, tolltartókat, férfi, női és gyermek pamutzoknikat, dzsekiket, lepedőket, korsókat, vázákat, hamutartókat. Körülbelül hatszázezer forint értékű árut értékesít Pécsett a Centrumnagy- ker. A „Forma—1 Hunga- roring” megkülönböztető jelzés az árakban jelentéktelen — csupán néhány forintos — drágulást okoz. A már megérkezett termékekből külön kirakatot állítottak össze a pécsi Centrum Áruház Kossuth Lajos utcai oldalán. Óvári Zsuzsanna „Amit nagyon akarok, azt el is érem” Egy nagyon erős asszony A fonodái finomelőkészítőben csak kiabálva lehet beszélgetni: a gépek, a pörgő orsók zaja nemcsak a fülében, de szinte a bőre alatt is zakatol annak, aki éhhez nem szokott. Ha pedig hangosan beszél, száját igyekszik úgy formálni, hogy szavai betűnként leolvashatók legyenek, mintha süketekhez szólna, előbb- utóbb fizikailag is érzi, hogyan telepedik torkára, hangszálaira a por. Az utóbbi megfigyelés valószínűleg csak kényszer- képzet, hiszen előre tudható volt, 'hogy egy kenderfonó üzemcsarnoka zajos, poros munkahely. Asszonyok dolgoznak itt két műszakban. Rendszeresen emelgetik a feldolgozásra váró és már feldolgozott anyagot. Megpróbáltam: nem kis súlya van egy-egy darabnak. A gépek mellett sem keveset kell gyalogolni a műszak alatt. Mindenkinek van egy saját gépe, s ezen kívül még egy közös is: mindig az figyel rá, aki éppen a saját gépétől el tud lépni. Itt, a finomelőkészítőben dolgozik a Hirdi Kenderfonó leghíresebb brigádja, a „November 7." szocialista brigád. Tizenkét asszony. Szigorúan megválogatják, hogy kit érdemesítenek a brigád tagságára. Megalakulásuk, 1966 óta sikert sikerre halmoznak: négyszer voltak a Vállalat Kiváló Brigádja, 1983-ban a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet érték el, idén a Munka Vörös Vándorzászló Érdemrendjével tüntették ki őket. — Anyu, a végén még büszke leszek rátok, mondta a fiam — meséli Dallos Attilámé brigádvezető. — Hosszú évek óta mindig túlteljesítettük a vállalásunkat, jóval a 100 százalék fölött. Ennél magasabb elismerést már aligha kaphatunk, de a rang kötelez. Nem lazíthatunk, mert mindenki minket figyel a vállalatnál, s persze, 'ha sürgős feladat van, ha túlórázni kell, először hozzánk jönnek. Nem mondhatunc „nem"-et. 1963 óta a Hirdi Kenderfonó dolgozója, s ebhez képest mindössze 37 éves. 1981-ben lett a brigád vezetője, korábban helyettes volt. Fonónő, kétszeres kiváló dolgozó, 1982- ben Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. — Valójában én nagyon nem szívesen jöttem ide dolgozni annak idején. Mindig is egy kicsit fiús lelkületű voltam. A lányokra nem jellemzően én inkább édesapám munkáját lestem, a gépekkel foglalkoztam szívesebben, mint konyhai munkával. Néhány év alatt azonban megszerettem a fonodát. Igaz, ha valami hiba miatt leáll a gép, most is előbb magam próbálom megjavítani, mielőtt a szerelőket hívnám. Többnyire sikerül. Korábban évekig űztem egy férfias szórakozást: autós ügyességi versenyeken vettem részt a Trabantommal. Most már erre nincs időm. Néha nagyon összejön a munka. A brigádvezetői teendők mellett bőven akad más e1- foglaltsága. Gazdasági felelősként már a második ciklusban a gyár pártvezetőségének tagja. Ezen kívül 1979 óta munkásőr is. Ezt a megbízatását sem végzi félszívvel: azóta itt is elérte a Kiváló Munkásőr kitüntetést. Vasasról jár dolgozni Hird- re. Néhány éve elvált, édesanyja meghalt, így az utóbbi időben egyedül nevelte fiát. — Igazán nem panaszkodhatok az elmúlt egy-két évre. Sikerült összetartani kis kollektívánkat, brigádunk megkapta a legmagasabb elismerést, a fiam is leérettségizett. Általában amit én nagyon akarok, azt el is érem — mondja halkan, határozottan. Jó kedélyű asszony. Amikor arról mesél, hogy miként osztja be különböző műszakok idején a házi munkát, nevetve fűzi hozzá: — Szerencsére kicsi a családi házunk körüli kert. Keveset kell benne kapálni. A fiam pedig a bevásárlásnál segít. Ez különösen a hétvégeken szükséges, mert három éve már minden második szombaton vgmk-ban is dolgozom. Kell a pénz, mert nagy fába vágtam a fejszémet: kibővítjük a házunkat. A vasasi Csarnok közben álló ház korábban szoba-konyha éléskamrás épület volt fürdőszoba nélkül. Az - új rész most L-alakban csatlakozik a régebbi épülethez. — 1982-ben kezdtem hozzá az építkezéshez. A 100 000 forint OTP-kölcsön mellé a vállalattól is kaptam 40 000 forintot. A többi 120 000-et magam teremtettem elő. Alapterület szerint 60 négyzetmétert bővült az épület. A konyha, fürdőszoba mellett mór három szoba van benne. A legnehezebb az volt, hogy mindennek magamnak kellett utána járni, beszerezni az építőanyagot. S ez már azért sem volt könnyű, mert én nem tömtem borravalóval sem a kereskedőket, sem a szállítókat, sem az építőmunkásokat. A vállalat is nyújtott segítséget egy-egy fuvar engedélyezésével, olyankor a munkásőrtársaim is segítettek a házépítésnél. így talán egy kicsit hosszan tartott az építkezés és tulajdonképpen be sem fejeződött még, de a nehezén túl vagyok. Először csak a falak álltak. Két telet laktunk így a 'házban. Ma is olajkályhával fűtünk, s a fűtésszerelésbe még nem is tudom, hogy belekezdek-e idén. A fiamat jövőre elviszik katonának. Egyéb, viszonylag apróbb munka is van még a házon: a vakolás, külső színezés, belső festés, ajtók, ablakok mázolása . .. — s az utolsó szótagokat már sóhajtva ejti. Ö mondta, amit nagyon akart, azt eddig még mindig elérte. Alkatán nem látszik, egyéniségének külső jegyeiből nem következik, de Dallos At- tiláné, akit a gyárban mindenki csak Magdinak becéz, na- gyon-nagyon erős asszony. M iért pont házának befejezése ne sikerülne neki? D. I. A forint születésnapján E sorok írója nem tud visszaemlékezéseket közölni arról, hogy milyen pártközi megbeszéléseken vett részt, amelyeken a háború sújtotta ország újjáépítésének módszereiről vitatkoztak, nem ült Rákosi vagy Gerő jobbján, szemben Nagy Ferenccel vagy Szakosíts Árpáddal, nem nyilvánított véleményt, nem terjesztett elő javaslatot, nem tárgyalt kedvező kölcsönökről külföldi kormányokkal, hazai vagy idegen tőkésekkel, így tehát nincsen abban a helyzetben, hogy az akkori időknek arról a jelentőségteljes fordulatáról személyes tapasztalatok alapján számot adjon és saját magatartásának mostani igazolására rámutasson, hogy ő már akkor. . . és ezek már akkor ... és ha rá hallgatnak E sorok írója alig huszonnyolc évesen — már öt munka- szolgálatban és partizánháborúban eltöltött év után — családja jó részének pusztulását siratva, kis közkatonaként vállalt állami szolgálatot. Kommunista meggyőződése, feltétlen hite és bizalma a pártban és természetesen a vezetőkben, volt az „induló tőkéje" a sovány szakmai képzettségen túl. Nem támogatta ifjúsági törvény, nem várt és nem is várhatott lakást és egyéb földi jókat az akkori ifjúsági szövetségtől, nem hangoztatott „követeléseket" és ha akkor valaki megjósolja neki, hogy negyven év múlva visszavonult vezetőként ír majd történelmünk legnagyobb inflációjáról és a forint várva várt születéséről, nagyon meglepődött volna. Az akkori világot, eseményeket alulnézetben volt alkalmam szemlélni, annyi más társammal együtt. A bérből és fizetésből élők körébe tartoztam és én is a saját bőrömön éreztem a magyar inflációt, amely világrekordot jelentett a pénzromlások elég gazdag történetében. Fizetésünk elolvadt a kezünkben. A végén már nem is havonként, hanem kéthetenként kaptuk kézhez a „mill- pengők" és „bilipengők" millió-billió maréknyi céduláit, és akkori millióinkkal nem telkekre, Volvókra, Mercikre alkudoztunk, hanem rohantunk a piacra, a boltokba - krumpliért, zsírért, lisztért, cukorért, ruházati cikkekre - kabátra vagy akár öltönyre — gondolni sem lehetett. így aztán esztelen költekezésre adtam fejemet, az egyik fizetési nap délutánján kedves szőke kolléganőmmel beültem a Jókai Vendéglőbe egy liter borra, kétheti segédelőadói fizetés bankói duzzasztották a tárcámat. A meglepetés a fizetéskor ért. Kétheti munkám milliós vagy ekkor talán már milliárdos nagyság- rendű bére sem volt elég a céh kiegyenlítésére, s így a töltőtollamat is zálogba kellett adnom a zord főpincérnek, így mulatott akkor egy magyar úr. Ez a derűs epizód azonban nem takarhatja el sem az akkori fiatal, sem a mostani visszaemlékező szeme elől az infláció pusztító hatását, milliók éhezését, nélkülözését. A szó szoros értelmében az egész ország fellélegzett, és visszatért a jobb életbe vetett bizalma, amikor megjelent a forint, de nemcsak a forint, hanem az áru is, amit forintért és fillérekért lehetett megvásárolni. Fokozatosan eltűnt a létbizonytalanság, a fizetéssel már lehetett gazdálkodni, beosztani, takarékoskodni. Senki sem érezte fizetéskor becsapottnak magát, és ez megérződött a jobb munkában, az eredményesebb termelésben. A szaporodó árumennyiség tartóssá tette a forint stabilitását, növelte a vásárlóerejét. Ez is rekord volt a maga módján, hiszen abban az időben nálunk erősebb, gazdagabb országokban sem találtak más módot a pénzromlás megállítására, mint a kényszergazdálkodást, a jegyrendszert. Amikor később hivatalos minőségben állandó kiküldetésben tartózkodtam Svájcban, ott még akkor is jegyre mérték a húst, és néhány más élelmiszert, amikor nálunk már a biztonságos áraknak és a viszonylagos árubőségnek örvendezhettünk. Akkor azonban azt is tudtuk, hogy ennek a „csodának", hiszen a forint bevezetése valóságos közgazdasági varázslatnak számított, feltételei vannak. Ezeket egy szóban foglalták össze az ország akkori vezetői — termelés. Erre irányu/t a figyelem. Még ma is emlékezetemben van világhírű közgazdász tudósunk, Varga Jenő törékeny _alakja, aki a budapesti nagyüzemek bizalmiai- nak tartott aktíváján mondta, hogy „attól nem fog szaporodni a leves, ha ncgyobb kon- dérba tesszük vagy mindenkinek nagyobb kanalat adunk hozzá" — ezzel illusztrálta azt, hogy az adott helyzetben nem az elosztásra, hanem a hatékony, jövedelmezői termelésre kell figyelmünket összpontosítanunk. Intelme ma is időszerű. A visszaemlékező, látva, hogy az infláció már újra kapuinkon belül van és gazdasági stabilitásunkat, sőt a kialakult politikai közmegegyezést is veszélyezteti, némi nosztalgiával qondol arra az időszak- ia, amikor a több és jobb termetesre buzdító politikai jelszavakat még nem közöny és gúny kísérte, hanem lelkesedés, eredményes cselekvés. Ma más a helyzet. Politikai jelszavak, sőt ünnepélyes határozatok sem elegendők. Az infláció forrásait kell eltömnünk, ami azt jelenti, hogy meg kell szüntetnünk a veszteséges tevékenység nyakló nélküli támogatósát, az ide- oda manipulált árakat és béreket. Nyerges János A Konzum dekorációs részlegében már készülnek a figyelemkel tő táblák. Uegyem, ne vegyem? Hétfőtől szezon végi vásár A ruházati kereskedelmi vállalatok idén is megrendezik a már hagyományos szezonvégi vásárt, melyre ezúttal augusztus 4-től kerül sor. A baranyai üzletek szokás szerint 20— 40 százalékos kedvezményt adnak, bár tavaly óta, az az árkockázati alcp, melyet a kedvezményekre kellett korábban fordítaniuk, már nem áll rendelkezésükre. A megye állami és szövetkezeti boltjaiban, áruházaiban nagyjából azonos kínálat várja a vásárlókat hétfő reggeltől. Olcsóbban kínálják a rövidujjú férfi ingeket, a könnyű nyári anyagból készült női és lónykaruhákat, cipőket, szandálokat, fürdőruhákat. De kevesebbért lehet hozzájutni egyes lakástextíliákhoz, szövetanyagokhoz is. A Meruker pécsi és vidéki boltjaiban mintegy 16 millió forintos készlettel készült fel a nyárvégi akcióra, ötmillió forint értékű konfekciót, divatárut, valamint 2,5 millió értékű különféle lábbelit kínálnak megvételre. Köztük például női papucsokat, férfi és gyermek szandálokat. Újdonság, hogy idén a különféle bébihol- mikro is adnak kedvezményt. Kínálatukban szerepel még kamaszsort, kempingnadrág, fürdőruha, blúzok, pulóverek. A kedvezmény 30—40 százalék. A pécsi Centrum Áruház üzleteiben 6 millió forint értékű árut szándékozik eladni. A konfekció, a divatáru, a cipő, a lakástextil és a méteráru 30—40 százalékkal lesz olcsóbb. Hétfőtől a kempingcikkekre is adnak árengedményt, komoly és könnyűzenei hanglemezeket is lehet olcsóbban vásárolni. Több mint 10 millió forintos árukészlet, a tavalyinál 6 százalékkal több szezonvégi áru kerül a pultokra a kedvezményes vásár során a Konzum- ban. Az áruház egyes osztályain számos nyári holmit vehet olcsóbban a fogyasztó. A konfekción és a divatárun kívül például strandtáskót is kínálnak, de gazdag a készletük függönyökből, abroszokból, takarókból, sőt bútorvédő anyagokból is. A Baranya Kereskedelmi Vállalat Komlón, Mázaszászváron és Pécsett 1,8 millió forintos készlettel várja a vásárlókat. Az olcsó áruk köre nagyjából azonos a többi vállalatéval, a kedvezmény mértéke viszont 20-30 és 40 százalék. F. D.