Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-18 / 227. szám

Milyen lesz az őszi—téli ru­haellátás? — Tudósítás a 3. oldalon Győr mellen-: Rábaring? (3. oldal) Gyalogszerrel Pécsről Budapestre (5. oldal) Malomvölgyi vasárnap (5. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évf. 227. szám 1986. augusztus 18., hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Csütörtöktől nemzetközi rákkongresszus Budapesten Rendkívül ígéretes eredmények a rákkutatásban Gyógyszerek az onkogének ellen — Megakadályozható az áftófképzés? — Fokozzák a daganatos sejtek sugárzásérzékenységét­A világ rákkutatói — köztük magyar szakemberek — Buda­pesten az augusztus 21-én kez­dődő 14. Nemzetközi Rákkong­resszuson vitatják meg munká­juk legújabb eredményeit. Az egyhetes tanácskozáson ismer­tetik többek között az úgyne­vezett onkogének szerepét a rákbetegségek kialakulásában. Az utóbbi rákkongresszus óta eltelt négy esztendőben bizo­nyították azt a korábbi feltéte­lezést, hogy az emberi szerve­zet egyes génjei külső ténye­zők: rákkeltő kémiai anyagok, rákkeltő vírusok vagy sugárzás hatására megváltoztathatják a sejt anyagcseréjét, előidézhetik annak mértéktelen szaporodá­sát. A vizsgálatok során azt észlelték, hogy a rákos sejtek- beli fehérje más mint az egész­séges sejtekben levő, s megál­lapították a rákos és egészsé­ges sejtek egyéb különbségeit is. Ezeknek az ismereteknek a birtokában tudatosan, az ed­digieknél eredményesebben avatkozhatnak be a rákos fo­lyamatokba, s remélhető, hogy egyre inkább meggátolhatják b daganatképződést. A világ sok országában kísérleteznek ki olyan gyógyszereket, amelyek akadályozzák az onkogének működését, a sejtek osztódását. Az előadók foglalkoznak majd az áttétképződéssel is. Erről szólva elmondják: a prosztaglandin nevű vegyület­család tagjai például esetleg befolyásolják a daganat átter­jedését a szervezet más részei­be. Erről külön vitát szerveznek a kongresszuson több magyar kutatócsoport résztvételével; indokolja ezt az is, hogy a Chinoin Gyógyszergyár is állít elő prosztaglandin származé­kokat. A korai beavatkozást elősegítik azok a korszerű esz­közök, amelyekkel megfigyel­hetik a sejtfelszíni változásokat. A Debreceni Biofizikai Intézet is rendelkezik ilyen készülékkel, használatának tapasztalatairól beszámolnak majd a kongresz- szuson. A rákbetegségek sugárkeze­lésének új módjairól is tájé­koztatják egymást a kutatók. Szólnak arról, hogy megkezdték néhány olan vegyület klinikai kipróbálását, amelyekkel fo­kozhatják a daganatos sejtek sugárérzékenységét, következés­képpen az eddigieknél eredmé­nyesebben használhatják a sugárkezelést a rákbetegségek gyógyítására. Ez jelentős hala­dás a rák elleni küzdelemben. Hosszú ideig úgy vélték, hogy a sugárzásra a daganat sejtjei érzékenyek, s éppen ezért el­pusztulnak, míg az egészsége­sek kevésbé reagálnak s ép­ségben maradnak, az utóbbi időben azonban a korszerű vizsgálati eszközökkel ennek az ellenkezőjét észlelték. A daganatos sejtek növeke­dése miatt ereik összenyomul­nak, beszűkülnek, kevesebb oxigént szállítanak, az oxigén­ben szegény rákos sejek pedig ellenállóbbak a sugárzással szemben, mint az egészsége­sek. Ezért létrehoztak olyan gyógyszereket, amelyekkel visz- szaállíthatjók, illetve fokozhat­ják az oxigénszegény sejtek su­gárérzékenységét. A kísérletek­nek napjainkban ért be a gyü­mölcse: most kezdhették meg e gyógyszerek klinikai kipróbá­lását. Az eddigi tapasztalatok biztatóak, remélhető, hogy ha ilyen kezeléssel egyidőben al­kalmazzák a sugárterápiát, si­kerül elpusztítani a daganatot, az egészséges sejtek viszont nem károsodnak. Ezt a célt úgy igyekeznek elérni, hogy mind­egyik kezeléskor más-más ol­dalról sugározzák a dagana­tot. így a daganatra összpon­tosulnak a sugarak, az egész­séges sejteket viszont csak egy­szer érik. Újdonság az is, hogy a da­ganatok közvetlen hőkezelésé­vel fokozzák a rákos sejtek su­gárérzékenységét. A daganatok 43 -44 Celsius-fokra melegíté­sével egyidőben, vagy közvetle­nül azután végzett sugárzás az eddigieknél szintén hatáso­sabb. Beszámolnak a kongresszuson a neutron sugárzás onkológiai hasznosításának előkészítéséről is. Magyar diákok külföldi egyetemeken Holnaptól indulhat a forgalom Elkészült a Tüzér utcai feliilfárA Mintegy 600 pályázó ■körül a felvételi vizsgá­kon és beszélgetéseken 245 diák felelt meg a kö­vetelményeknek, s nyert felvételt az 1986—87-es j tanévre nyolc ország fél j száz egyetemére. A legtöbben a szovjet­unióbeli felsőoktatási in- ? tézményekben tanulnak i majd: elsősorban orosz ■ nyelv és irodalom, vala- ! mint műszaki és közgaz- j dasági szakokon. Ök jú- I Húsban megkezdett kijevi | nyelvi és szakmai előké- \ szító kurzust követően au­gusztus végén utaznak a választott egyetemre, főis­kolára. Hasonlóan sokan jelentkeztek az NDKjba is. Itt a háromhetes bu- J dapesti előkészítő után I * ősztől 60 magyar diák kezdi meg tanulmányait 10 felsőoktatási intéz- í ményben. A többiek — a j nemzetiségi ösztöndíjasok r kivételével — valamennyi j intézményben egyéves I előkészítő tanfolyamon I vesznek részt, ennek so- I rán alaposan elsajátítják I az illető ország nyelvét, ■ illetve bizonyos szaktár- I gyak alapjait. Egyhónapos határidővel vál­lalták, ám fele annyi idő alatt elkészült a Tüzér utcai felüljá­ró javítása. A pécsi KÉV, vala­mint a Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat összehangolt munkája nyomán holnaptól már a forgalom is megindulhat a felújított pályatesten. Az augusztus 4-én elkezdett munkálatok mindvégig jó ütemben haladtak. Igaz, a szakemberek jó előre felkészül­tek a feladatokra, szinte min­den perc tennivalóit pontosan kidolgozták. Váratlan helyzet azonban így is adódott, két gép hibája miatt az útépítők nemcsak a hét végén, de éjsza­ka is dolgoztak. Karoliny Márton, a Pécsi Közúti Építő Vállalat igazgató- helyettese szerint a szervezett­ségen kívül néhány külső kö­rülmény is nagyban segített, hogy idő előtt elkészültek. így például a vártnál gyorsabban sikerült megoldaniuk a régi burkolat felbontását, eltávolí­tását. Jó állapotban találták a hídszerkezetet, ami miatt az kevesebb javítást igényelt, de kedvezett az időjárás is. A megrongálódott útburkolat javítására 3,2 millió forintot költöttek. Az új pályatest épí­téséhez 300 tonna hengerelt és mintegy 170 tonna öntött aszfaltot, továbbá 50 tonna szigetelő anyagot használtak fel. Az 1500 négyzetméter bur­kolaton ma még kétszer 50 cen­timéteres sávban kisebb javí­tást végeznek, holnapra vi­szont kihűl az aszfalt és indul­hat a forgalom. Szakemberek szerint nem va­lószínű, hogy a gyors munka „megbosszulja magát", a fel­újított burkolaton kátyúk, re­pedések keletkeznek a közel­jövőben. A szükséges anya­gokat ugyanis a felhasználás előtt pontosan kimérték és spe­ciális berendezések segítségé­vel jó alaposan összekeverték. Magát az építési folyamatot is állandóan figyelemmel kísér­ték, ellenőrizték. F. D. Cseppkőbarlang a Mecsekben r Uj járat- a Hermann barlangban A magyar barlangászok az idei nyáron több új bar­langi járatot fedeztek fel. Különösen értékesek a Me­csek hegység Mélyvölgyi Kőfülke Forrásbarlangjában eddig feltárt részletek. A kutatók már korábban fel­tételezték, hogy itt a föld mélye egy ' hosszabb bar­langrendszert rejt magában. Eddig azonban csak a pa­takos barlangmeder bejá­ratának nyitott, 30—80 mé­teres szakasza volt ismert. A nyáron a Mátéfi László vezette barlangászcsoport felfedezett a Kőfülke-bar- lang vízgyűjtő területén egy aknajáratot, amelyet Foga­dás-barlangnak neveztek el. A barlangászok a függőle­ges járatban eddig 27 mé­ter mélyre jutottak el. Még körülbelül 16 métert kell haladniuk, hogy elérjék azt a pontot, ahonnét át tud­nak menni a föld alatti víz­szintes járatokba. Az eddigi ismeretek alapján a vízszin­tes járatok hosszát 2000- 2500 méteresre becsülik. Az újonnan felfedezett Fogadás-barlang érdekessé­ge, hogy közepe tájától a falait nagyon szép, sárgás színű cseppkövek borítják. A barlangászok feltételezik, hogy a vízszintes járatok­ban ugyancsak cseppkövek­re bukkannak. A kormányos nyolcasok versenye. Tudósítás a Duna Kupa nemzetközi evezősversenyről a 2. oldalon. Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents