Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-16 / 225. szám

12 Dunántúli napló 1986. augusztus 16., szombat Gyerekek Kulturális afdnlö „Felkészülés a pályaválasztásra” A munka igényeket elégít ki Húsfeldolgozó szakmunkás a Pécsi Húsipari Vállalatnál Amit a tűzgyújtásról tudni kell Kirándulás alkalmával jól­esik egy kis meleg étel, egy magatok készítette finom bog­rácsgulyás vagy pörkölt. De a finoman megpirított szalonna is fenséges étel. Ám ahhoz, hogy ezt elkészítsétek, ismer­netek kell a tűzrakás, a tűz­gyújtás és a szabadban főzés szabályait. TŰZGYÚJTÁSI SZABÁLYOK Csak a kijelölt tűzrakósi he­lyeket vegyétek igénybe! Ha ilyent nem találtok, akkor csak ott rakjatok tüzet, ahol a közelben nincs fa, bokor, viszont víz, homok található a tűz azonnali eloltásához. Tüzet őrizetlenül még rövid időre sem szabad hagyni! Tanácsos a tűzhelynek 20- 30 cm mély és kellő átmérő­jű gödröt ásni, omit kövekkel és földdel, homokkal kerítse­tek körül. Ha a kijelölt helyen fát, tüzelőt találtok, azt a főzés után illik pótolni, tehát ti is szedjetek rozsét. A TŰZ ELOLTÁSÁNAK SZABÁLYAI Először a lángot kell elol­tanotok - várjátok meg, amíg ellobban —, azután a para­zsat. A hamut szórjátok szét a gödörben, s ha kihűlt, földdel, homokkal vastagon temessétek be. Ha száraz időben a ható­ságok tűzgyújtási tilalma! rendelnek el, az rátok nézve is kötelező, tehát ilyenkor tü­zet gyújtani tilos! A FŐZÉS Nyárson süthető szalonna, hús, sonka, kolbász, burgo­nya, hagyma. Bográcsban készíthető: a paprikáskrumpli, pörkölt, le­csó, leves, speciális pásztor- ételek: slambuc, öhöm. Alufóliában: legújabban fóliába csomagolt ételeket is készíthettek: burgonyát, húst, hagymát kevés fűszerrel (só, majoránna, bors stb.) ízesít­ve. A főzés után a tűzoltás szabályait pontosan tartsátok be! Horváth Mihály 1. Egy indiai paraszt nagy gondja: az aratás rosszul sike­rült. Azt mondja: „Nem tu­dom, vajon tudunk-e gyereke­imnek a jövő héten enni adni." Ennek az embernek nehéz az élete. Legnagyobb gondja, hogy a következő napokban honnan teremt elő családjának élelmet. Mással szinte nem is tud törődni. 2. Rita másodéves élelmiszer- eladó-tonuló: „A képzés na­gyon tetszik. Ha összehasonlí­tom az általános iskolai mun­kámat a mostanival, akkor itt nagy különbségeket látok. Most csak sikerem van! Elismerik, dicsérik a szakmunkámat. Ta- nulótórsaimmal jól megértjük egymást, az üzletben a munka­társaim és elöljáróim segítőké­szek, kedvesek velem szem­ben. Szívesen gondolok a jö- vömre. Ha kitanultam a szak­mát, szeretnék egy élelmiszer- üzletben dolgozni." Rita képzése, és az azt kö­vető munkája hozzájárul az alapszükségleteinek kielégíté­séhez, étel, ital, ruházat stb. Ezért tud távolabbra gondolni, mint az indiai paraszt. Rita nemcsak az életfeltételeket biz­tosító munkára gondol, hanem szakképzésre, elismerésre, si­kerre. Jól sikerült Rita pálya­választása! A leglényegesebb elvárásai, úgy tűnik, teljesül­nek. 3. Beszélgetés Gusztival, egy középiskolással, aki arra gondol, hogy abbahagyja a ta­nulást. Ö így vélekedik: „Az iskolával és a munkával csak időt veszít az ember. Ha pénz­re van szükségem, hogy egyek és éljek; kéregethetek néhány jószívű ismerőstől — vagy leg­rosszabb esetben — néhány napra kereshet az ember va­lami munkát Akkor ismét van egy hétre való pénze." Gusztit szülei úgy kénysze­rítették az általános iskola el­végzése után a középiskolába. ö nem akart továbbtanulni, most is céltalannak látja a ta­nulást. 4. Miklós, 13 éves tanuló — így nyilatkozik: „A jövendő pá­lyám az elkövetkező évekre jó keresetet és megbecsülést biz­tosítson, ezenkívül nemcsak ma­gamnak, hanem másoknak is szeretnék hosznára lenni." Miklós korához képest már bizonyos pályaválasztási érett­séget szerzett. 5. Egy erdész mondja: „Mi nemcsak a fát akarjuk kiter­melni. Ezek az erdők gyerme­keink számára és a későbbi generációnak egészséges pihe­női, vízszolgáltatói és levegő- f elf rissítői legyenek." Ha van kedved, hasonlítsd össze az öt véleményt. írd be számokkal — a kipontozott hely­re —, kit hová sorolsz!? I. Kit foglalkoztatnak csak a saját problémái? .......................... II. Ki nyitott az új célok és az embertársai felé? ................. I II. Csak a mára vagy rövid időtávra gondot: .......................... IV. Egész életére, sőt a jö­vőnek is tervez: .......................... A pályaválasztásnál érdemes a saját szükségleteken túl tá­volabbra is tekinteni, a környe­zetünkre és embertársainkrc. Boros János Vegyipari gépész a Pécsi Sörgyárban Az ügyes veréb Az ügyes veréb, Zsolt, nem volt szép, de kedves és gyors volt. Nagyon sze­retett ugrálni, játszani, rep­kedni. Mint a sajtkukac, egy percig sem tudott egy helyben maradni. Ennek a verébnek volt egy húga, Jucika. Ö is na­gyon szeretett mozogni, de még pici volt és ügyetlen. Egyszer az ügyes veréb a húgával játszo.tt az udva­ron. Jucika volt a királynő, Zsolt a bohóca. Az ügyes bohóc ugrált, utánozta a macskát, tréfálkozott. Na­gyon érdekes játék volt s Jucika vidáman nevetett. Az udvartól nem messze sétált egy macska. Meg­hallotta Jucika nevetését, meg akarta nézni, ki ez. Mikor meglátta a két kis verebet, eszébe jutott: — Nem volt elég a mai reggelim. Jó volna megen­ni egy-két madarat. Óvatosan odasomfordált a játszó verebekhez és na­gyot ugrott feléjük. Zsolt, az ügyes veréb, mint egy kis vihar felrepült, de sze­gény Jucika a macska kar­mai közé került. Amikor Zsolt észrevette a bajt, elhatározta, hogy megmenti a húgát. Bátran leszállt a földre, megraga­dott egy követ, megint a macska fölé emelkedett. Mikor elég magasan volt, ráejtette a követ a macs­kára. Nagyon ügyesen cél­zott, a kő eltalálta a macs­kát. A macska rémülten fel­nyávogott, fájt neki az ütés. Ugyanebben a pillanatban, elengedte Jucikát. Az ügyes veréb nem volt gyáva, fel­kapta a húgát s elrepült vele haza. Szegény Jucika nagyon megijedt a macska szójá­ban, az éles macskafogak megsebezték. Ki kellett hívni az orvost. Sajnos az orvos messze lakott, az erdő másik vé­gében. Hosszú és nehéz volt az út odáig. De az ügyes verebet ez nem za­varta, hiszen a beteg hú­gáról volt szó. Elindult. Sokáig repült fák, tisztások, vízmosások, bokrok felett. Elfáradt és leszállt egy fára pihenni. A fa alatt aludt egy ró­ka. Felébredt, meglátta a verebet, de nem mondta, hogy látja, mert nagyon ra­vasz volt. Csak panaszosan ezt kérdezte: — Van itt valaki, vagy nincs? — Én vagyok itt, Zsolt, az ügyes veréb. Mit paran­csolsz, kedves róka? — Ó, jaj, kedves Zsolt, nagyon boldogtalan va­gyok. Itt a fűben elvesztet­tem a szemüvegemet. Sem­mit sem látok nélküle. Légy szíves, fiacskám, keresd meg. Az ügyes veréb hitt a ró­kának. Leszállt a fűre, el­kezdte keresni a szemüve­get. Semmi rosszra nem gondolt, de az álnok róka váratlanul felugrott és meg­fogta Zsoltot. — Nagyon buta voltál, kismadár, amikor azt gon­doltad, hogy a szemüveg kell nekem. Ezért meg fog­lak enni. Csak az okos madarak élhetnek. Megértette az ügyes ve­réb, hogy ha most nem csi­nál valamit, okkor rossz vé­ge lesz. — Igazad van, kedves ró­ka, ostoba vagyok. Csak egy örömöm van: olyan okos, kedves és szép róka esz meg engem, mint te. Nagyon kérlek, engedd meg, hogy egy puszit ad­jak neked. Utána nagyon boldog leszek és meg­ehetsz. — Valóban, borzasztó bu­ta ez a veréb — gondolta a róka, s azt mondta: — Igen kedves vagy, kis- madárkám. Megengedem, hogy adj egy puszit ne­kem. Amint a róka közelebb vitte a verebet az orrához, az erősen megcsípte a cső­rével. Ez olyan váratlan volt. hogy a róka elengedte Zsoltot. Az ügyes veréb nem várt sokáig, elrepült. — Sajnos, a kismadár nem volt olyan buta, mint gondoltam. Csak ezért nem tudtam megenni — búsla­kodott a róka. Ezalatt Zsolt gyorsan re­pült az orvoshoz. Mór oko­sabb lett, tudta, hogy nem szabad hinni a rókának. Nemsokára az orvosnál volt. Elmesélte, mit csinált a macska Jucikéval, s kér­te a segítségét. Az orvos nem tudta ott­hagyni a betegeit, de adott Zsoltnak egy kenőcsöt és néhány gyógyszert; meg­magyarázta, hogy kell hasz­nálni őket. Az ügyes veréb nagyon figyelmesen hall­gatta őt. mindent jól meg­jegyezett. Amikor hazaért, ponto­san elmondta, hogyan kell kezelni Jucikát. Jucika jó beteg volt, rendesen be­szedte a keserű gyógysze­reket és mindent úgy csi­nált, ahogy az orvos mond­ta. így aztán nemsokára egészséges lett s megint játszhatott az ügyes ve éb- bel, Zsolttal. Gyerjabin Vlagyimir Film... Flint... Film... Legszebb öröm a káröröm — •hirdethetné akár címében is a HÓBORTOS NÉPSÉG című film második része, amely a jövő héten kerül a mozikba. A rejtett kamerával lesett, és különböző kínos helyzetekben vergődő ember esetlenségén többnyire derül a beavatott publikum, s tán eszébe sem jut, hogyan viselkedne ő a ha­sonló szituációban. Janie Uys mindenesetre igyekszik kultu­ráltan lebonyolítani a tréfákat, s nem mulasztja el a bocsá­natkérést sem. A film talán ezért kínál maradéktalanul jó szórakozást. A LÁTHATATLAN EMBER című szovjet sci-fi az azonos című híres H. G. Wells-regény alapján készült, de nem követi pontról pontra az eredeti törté­netet. Izgalmakban azonban az adaptációban sincs hiány. Csupán „hivatalból" említ­jük meg A SAOLIN TEMPLOM SZENT KÖNTÖSE című kínai—hongkongi „kung- fu kalandfilmet",, az erőszak újabb diadalát. Az erőszakét, amely ezúttal egy ősi kínai templomban üli torát. A brutá­lis jeleneteket természetesen a gonosz elleni küzdelem (kínai) selyempapírjába csomagolva tálalják. Juj! Magától mozog a szélei (A láthatatlan ember) Rádió Fonyód híres nyaralói A ma reggel 8 órakor kezdő­dő Jó pihenést című zenés mű­sorban — amelynek szerkesztője Kovács Imre — a szokásos reg­geli információk, jelentések és a lapszemle után szólnak a Pé­csett rendezett ellenőrzési kon­ferenciáról és bemutatják az új fonyódi állomást, melyet ezen a hétvégén avatnak. Beszélge­tés hangzik el a Szabin-oltás- ról, és rajt előtti interjút kér­nek Garami Józseftől, a PMSC mesteredzőjétől. A program második órájában a hormadik 1986-os nyári mellékletet sugá­rozzák, ezúttal Balatonfenyves- ről, ahol dr. Nádor Tamás ven­dégeivel beszélget Kovács Im­re: dr. Komáromi Józseffel, Fonyód nagyközség tanácselnö­kével dr. Gertig Bélával, a földrajztudományok kandidátu­sával, nyug. egyetemi docens­sel, Pandur József festőművész egyetemi docenssel és termé­szetesen a házigazdával, aki többek között 30 éves balatoni rádióműsorból idéz részleteket, és beszél a fonyódi környék hí­res zeneszerző nyaralóvendé­geiről, Kacsóh Pongrócról és Huszka Jenőről is. Emberek, emlékek, dallamok. Dr. Nádor Tamás sorozatának 10. része vasárnap délelőtt hangzik el. A szerkesztő össze­állításában 50 évvel ezelőtti új­ságokban, a Pécsi Napló és a Dunántúl 1936. augusztusi Televízió Tánc és mese Két műsor a heti kíná­latból: Orsovszky István za­laegerszegi néptáncko­reográfusról készített port­réfilmet a televízió. Orsov­szky, becenevén Soci, több mint három évtizede állan­dó résztvevője a hazai és külföldi fesztiváloknak; el­sősorban a tematikus tán­cok elkötelezettje. A „Táncra ítélem magam" című műsor 22.40-kor kez­dődik az 1-es programban. Bahama Erzsébet A hét varázsdoboz című mesejá­tékát vasárnap, augusztus 24-én délelőtt ismétli meg a televízió. Hisziapiszi ka­landjait az író népszerű gyermekregényéből ismer­hetik az ifjabb nézők. A kezdés időpontja: 8.50 az 1. műsorban. számaiban tallózik; kikeresi a legérdekesebb cikkeket, s azok alapján lemezekből, régi felvé­telekből valamint frissen készí­tett riportokból egyórás prog­ramot kínál. Az egyik legfonto­sabb esemény a berlini olimpia volt, amelyről két héten keresz­tül nap mint nap olvashattak a lapokban. Szó volt a Liszt­évről, hiszen Liszt Ferenc ha­lálának 50. évfordulójára emlé­keztek 1936-ban. Hallhatnak a Pécs-baranyai Autómobil Club munkájáról és Rökk Marika is énekel, akinek filmjét akkor mutatták be o Park moziban. Mindezekről részletesen tehát holnap délelőtt az egyórás magazinban. Pécsiek, baranyaiak a rádióban Augusztus 21-én, csütörtökön este 18.05-kor a Kossufh-adón László Lajos Jákob kútja című könyvét ismerteti Laczkó And­rás (Kritikusok fóruma). A mosdósi tüdőszanatórium­ban szerepelt a Szélkiáltó együttes. A Látogatóban című műsort augusztus 24-én, va­sárnap délelőtt 8.05 perces kezdettel sugározza a Petőfi- adó. Ajánlatok az ünnepi műsorból Az augusztus 20-i gazdag programból három rendezvényt ajánlunk olvasóink figyelmébe: a pécsi gyermekek délután 3-kor a Jókai térre igyekezze­nek, mert Németh János, a Pé­csi Nemzeti Színház művésze és a Bütykös együttes Állatosdi címmel gyermekműsort ad elő; ugyanebbe^ az időpontban a Balokány-liget szabadtéri szín­padán a Szélkiáltó együttes muzsikál; délután 5 órai kez­dettel a pécsi Nevelési Köz­pont jazzbalett csoportja tóit bemutatót a központban, Her­da János és Kutas László köz­reműködésével. Rovatvezető: Havasi János

Next

/
Thumbnails
Contents