Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-12 / 221. szám
Dunántúli napló 1986. augusitus 12., kedd „Ismerjük meg jogszabályainkat” Áz építményadóról A magánszemélyek, társaságok és társulatok viszonylag széles körét érintő adófizetési kötelezettséget állapított meg a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. sz. tvr. Az építményadó bevezetésének célja a jövedelmekből származó ingatlan-vagyonok- hoz igazodó igazságosabb közteherviselés erősítése. A jogszabály hatálybalépésétől, 1986. január hó 1. napjától az építmények adóztatása az építmény rendeltetése alapján ketté válik. A lakáspolitikai célkitűzéseinkkel összhangban az állampolgárok alapszükségletét kielégítő, állandó lakás céljára szolgáló építmények, valamint a gépjárműtárolók (garázsok) — az üdülő gépjárműtárolóinak kivételével — nem esnek az új rendelkezések alá, azokat — a jogszabályi feltételek fennállása esetén — továbbra is házadó 'kötelezettség terheli. Az építményadó szempontjából az adóköteles építmény gyűjtőfogalom, amely felöleli a nem lakás céljára szolgáló önálló épületeket, az épületrészeket, helyiségcsoportokat és helyiségeket. Ennek megfelelően az adókötelezettség kiterjed az állandó vagy ideiglenes jellegű üdülőre, az egyéb adóköteles építményre (műhely, üzlet, iroda, panzió, raktár, orvosi rendelő, műterem, vízijármű-tároló, üdülőhöz kapcsolódóan létesített gépjárműtároló stb.), valamint fekvésének helyétől függetlenül, a használat jellege szerint a nem rendeltetésszerűen használt gazdasági épületre. Mentes az adó alól: — a mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára szolgáló, rendeltetésszerűen használt, vagy használaton kívüli gazdasági épület (szerszámkamra, ól, istálló, présház, termény- vagy gyümölcstároló, mezőgazdasági termék előállítására szolgáló egyéb helyiség). Nem minősíthető gazdasági épületnek az olyan épület (épületrész), amelyben a létesített — különbejáratú — pihenő helyiség a 12 négyzetmétert meghaladja és alaprajzi beosztásánál fogva idényjellegű tartózkodásra, rendeltetésszerű használatra önmagában alkalmas, — a lakással egybeépült, vagy a lakás telkén létesített gépjármű tárolására szolgáló épület: — az üdülővel egybeépült, vagy az üdülő telkén létesített gépjárműtároló alapterületéből 12,5 négyzetméter; — az épület közös tulajdoni lapra felvett, rendeltetésszerű közös használatot szolgáló helyisége és területe. Az adóköteles építményre vonatkozó, 1986. január hó 1. napját megelőzően határozattal engedélyezett ideiglenes mentesség a határozott idő elteltéig továbbra rs fennáll. Mikor keletkezik az adókötelezettség? Az adókötelezettség áz épület használatbavételi engedélye keltét, illetve az adómentesség megszűnését követő év első napján keletkezik. Kik az adó fizetésére kötelezettek? Az adóalanyok többségét a magánszemély építménytulajdonosok alkotják. Az adó mértéke A jogszabály — tekintettel az építményadó vagyonadó jellegére — az építmény naturális mutatóira (település- kategória, alapterület) figyelemmel differenciáltan állapítja meg a fizetendő odót (alapadót). Az adóköteles építmény alapterülete szerint az alapadó: a) a fővárosban, kiemelt gyógy- és üdülőhellyel rendelkező városban és községben — ha alapterülete nem nagyobb 40 négyzetméternél 30 Ft/négyzetméter; — ha alapterülete 40 négyzetméternél nagyobb, de a 80 négyzetmétert nem haladja meg 1200 Ft és a 40 négyzetméter feletti rész után 60 Ft/négyzetméter; — ha alapterülete 80 négyzetméternél nagyobb 3600 Ft és a 80 négyzet- méter feletti rész után 120 Ft/négyzetméter; b) városban, egyéb gyógy- és üdülőhellyel rendelkező településen — ha alapterülete nem nagyobb 40 négyzetméternél 20 Ft/négyzetméter; — ha alapterülete a 40 négyzetméternél nagyobb, de a 80 négyzetmétert nem haladja meg 800 Ft és a 40 négyzetméter feletti rész után 40 Ft/ négyzetméter; — ha alapterülete 80 négyzetméternél nagyobb 2400 Ft és a 80 négyzet- méter feletti rész utón 100 Ft/négyzetméter; c) egyéb településen — ha alapterülete nem nagyobb 40 négyzetméternél 500 Ft/négyzetméter; — ha alapterülete nagyobb 40 négyzetméternél, de a 80 négyzetmétert nem haladja -meg 500 Ft és a 40 négyzetméter feletti rész után 20 Ft/négyzetméter; — ha alapterülete 80 négyzetméternél nagyobb 1300 Ft és a 80 négyzet- méter feletti rész után 50 Ft/négyzetméter. Az évi adó 500,— Ft-nál kevesebb nem lehet. A jogszabály a helyi tanácsoknak széles körű felhatalmazást adott az egyes településkategóriákon belül az alapadó összegét növelő és csökkentő tényezők, valamint a szociálpolitikai szempontok érvényesítése érdekében az adómegállapítás mellőzése feltételeinek meghatározására. A differenciálásnál — az adóköteles építmény fizikai jellemzőire, értékességére vagy értéktelenségére, a helyi adottságokhoz mérteni kedvező, vagy kedvezőtlen övezeten belüli fekvésére tekintettel — maximum 75%-os adóalap emelés, illetőleg 90%-os csökkentés helyi tanácsrendelettel történő megállapítására kaptak lehetőséget. A helyi tanácsrendelet rendelkezéseit is figyelembe véve Pécs belvárosában a Kossuth Lajos utcában létesített 40 négyzet- méteres, luxus kivitelű üzlet tulajdonosa évi 1200 Ft-tal, a fenti feltételekkel, de Meszesen létesített üzlet tulajdonosa évi 800 Ft-tal járul a közterhekhez, míg a Donátusi úton lévő 50 négyzetméter alapterületű luxus kivitelű üdülő, hétvégi ház tulajdonosa 1800 Ft. Az adóköteles építmény alapterületébe a mellékhelyiségek alapterülete is beszámít. Az adó megállapítása a tulajdonosok adóbevallása alapján történik. Az adóköteles építményről 1986. évben a Megyei Tanács általános felhívására a további időszakra nézve — az adófizetési kötelezettséget érintő változásról — a változást követő január 15-ig az építmény fekvése szerint illetékes első fokú adóhatósághoz kell az adóbevallást benyújtani. (Az 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról a 62/1985. (XII. 30.) PM számú rendelet intézkedik.) Az építményadó lakossági adónak minősül, az adó 1986. évben — a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályaitól eltérően — november hó 15-ig fizethető meg adópótlékmentesen. Dr. Farkasné Dr. Gáspár Erzsébet főelőadó Baranya Megyei Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya Megszűnik a parkoló? Építkezések a megyei tanács előtti területen A nyár az idegenforgalom, az autós turizmus ideje. Ilyenkor zsúfoltak az utak, a parkolók, kevés a várakozóhely. Különösen igaz ez Pécs belvárosában, ahol az elmúlt napoktól, az idegenforgalmi szezon kellős közepén, mégis kevesebb lett a parkolótér. Sokan érdeklődtek, vajon a látható építési munkák miatt végleg megszűnik-e a Rákóczi úton, a Megye? tanács előtti várakozó- hely? Kérdésünkre dr. Somlai Csaba, a Pécsi Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője elmondta, hogy közel két éve a tanács épületének keleti lépcsője pénzügyi okok maitt nem készült el. A szomszédos bíróság épületének tűzfala, valamint a skanálandó épületek miatti munkák a területrendezés feltételeit nem biztosították, ezért a végleges parkolót nem tudták megépíteni. A problémák végül is 1986-ra rendeződtek, az igényeket, a pénzt és a kivitelezőt erre a nyári időpontra sikerült szinkronba hozni. — Mi készül ezen a területen?- A tanács épületének impozáns kivitelezésű keleti lépcsője, ezenkívül a bíróság mellett 80, a tanács előtt 41 férőhelyes autóparkoló. A szintek támfalakkal lesznek kiépítve, az egész területet fásítják, parkosítják, a Rákóczi út felőli részen padokat helyeznek el, a gyalogos útfelületeket színes lapokkal alakítják ki. — Mikorra fejezik be a munkákat? — A generálkivitelező magánvállalkozóval október 30-i határidőben állapodtunk meg. El kell mondani azt is, hogy az ilyen jellegű munkákat nyáron ideális elvégezni, többek között azért is, mert a tavaszi vagy őszi esőzések miatti sárfelhordást, ami rendkívül balesetveszélyes, el lehet kerülni. A parkoló és környéke a jövőben remélhetőleg kellemes és hasznos színfoltja lesz Pécs belvárosának. Bércesi György Az elmúlt héten Balatonfeny- vesen a budapesti III. kerületiek úttörőtáborában közlekedési vetélkedőt rendezett a Pécs városi KBT. A táborozáson részt vevő csapatoknak közlekedéssel kapcsolatos Írásbeli feladatokat kellett megoldani, de a nézők, szurkolók sem unatkoztak. A közel kétórás zenés program során balesetmegelőzéssel kapcsolatos filmeket láthattak, sőt, a szünetekben KRESZ-villámkérdé- sekre odhattok választ. Újjá lehet varázsolni a régi S—100-asokat, valamint a Wartburgokat, ugyanis a fenti típusokhoz gyári új karosszériák érkeztek a Gépjárműjavító Kisvállalat, Rákóczi úti Mobil üzletébe. Érdemes tudni, hogy karosszéria-, futómű- és kormánymű-csere esetén 0-ib évjáratúra lehet vizsgáztatni a gépkocsikat. A Merkúr pécsi használtautótelepén soron kivül kaphatók új sátras utánfutók. Az e heti szállítmánnyal sima utánfutók, valamint kedvezményes áron UAZ típusú személygépkocsik is érkeznek, melyeket azonnal kiállítanak az eladótérbe. Tizenkilenc baleset. Az elmúlt héten 19 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályától. Egy halálos, négy súlyos, tizennégy pedig könnyű kimenetelű volt. Segédinformációk a közlekedésben Rovatszerkesztő: RÓSZ PRIM NÁNDOR Gyakori ütközés, legjobb esetben is velőtrázó fékcsikorgás szokott lenni a kísérője ónnak, ha valaki — a volán mögött mereven előre szegezett fejjel ülv — nem a közlekedés tekinti át. Tehát amikor nem körültekintően vezet, hanem csupán maga elé néz. Az előrelátó autós figyelemmel kíséri azt is, ha az előtte haladók közül akár a negyediknek vagy az ötödiknek valamilyen akadály miatt — akár csupán rövid időre is — felvillan a stopiámpája. Kézenfekvő ugyanis, hogy ezek után (minthogy o forgalomáramlás ritmusa megtört), a többi kocsi vezetőjének is fékeznie kell. Fékeznek is, mégpedig változó intenzitással és különböző hatásfokú fékekkel, fékrendszerekkel. A figyelmes autós előre felkészülhet arra, hogy rövid időn belül neki is lassítania kell, tehát így eleve elkerülheti a meglepetésszerű, hirtelen, durva fékezéseket. Segédinformációk forrása lehet az is, hogy párhuzamos közlekedés esetén egy-egy pillantást vetünk a mellettünk, előttünk haladó kocsik vezetőire is. Számtalanszor megtörténik ugyanis, hogy hirtelen sávvá'ltáskor a gyakorlation vagy szórakozott vezetők elfelejtik kitenni az indexet, de bal vagy jobb válluk fölött önkéntelenül is oldalra, hátra pillanatának e manőver előtt. Sokszor megesik az is, hogy — fényjelzés hiányában — már az előttünk-mellettünk haladó kocsik „sodródásából" meg lehet állapítani a szándékot. A hasznos mellékinformációk közé számíthatjuk azt is, amit az előttünk haladó járművek tömegmozgásának megfigyelése által nyerünk. így elkerülhetjük, hogy mi is belehuppanjunk azokba a gödrökbe, amelyet az előttünk haladók nem vettek észre időben. De e módon a jókora víztócsákat is kikerülhetjük. Óvakodniuk kell a gépjármű- vezetőknek attól, hogy a városi forgalomban egyenrangú útkereszteződésekhez érkezve, csupán jobbra figyeljenek. Az természetes, ha a kereszteződésben — a másik úton — éppen akkor érkezik jármű (erre mindig kell számítani!), akkor a jobbról érkezett élvezi az elsőbbséget. De vajon a másik jármű vezetője is tudja ezt? Érdemes megfigyelni, hogy nagyon sok áttekinthető útkereszteződésben a szemben lévő kirakatüveg visszatükröződése, vagy a mi irányunkkal párhuzamosan átkelő gyalogosok mozgása is adhat ajándék információkat. az autópályán A Magyar Autóklub új szolgáltatást vezetett be kísérletképpen az M-7-es autópályán. A Martonvásárhoz közel eső 34-es. valamint Balatonvilágos- nál a 83-as kilométer-szelvényben lévő parkolókban orvosmeteorológiai jelzőrendszert állítottak fel. A háromszor három méteres fényvisszaverőtáblákról már messziről jól látható, hogy milyen időjárási front alakult ki a térségben, s milyen idegrendszeri, élettani hatásokra számíthatnak az időjárásra érzékeny autósok. A tábláról ötféle időjárási helyzetkép olvasható le, a tájékozódást a színek segítik. A változatlan időjárást, melynek nincs hatása az emberre, fehér olapon, zöld szöveg jelzi. A melegfront egyik változatát, melyre a lassú reflexek, a belső feszültség és levertség a jellemző, piros alapon fehér szöveg mutatja. A jó reflexekkel, gyors kifáradással, ingerlékenységgel együttjáró másik fajta melegfront jele a piros alapon sárga szöveg. Ugyancsak kétféle hidegfrontot lehet megkülönböztetni a táblákon. A lassuló reflexekkel, ingerlékenységgel párosuló hidegfrontot fehér alapon kék szöveg jelzi, a lassú reflexeket, bágyadtsógot, szétszórtságot okozó másik fajta hidegfrontra pedig a fehér alapon elhelyezett zöld szöveg hívja fel a figyelmet. A táblák szövegét a meteorológiai szolgálat jelentése alapján a megváltozott helyzetnek megfelelően cserélik az Autóklub segélyszolgálatának szerelői. Autószerelő kisiparosok hétvégi ügyelete Augusztus 17-én: Stéhli József, Pécs, Tolbuhin út 110.; Szilasi Pál gumijav., Pécs, Magyarürögi út 52. Tel.: 10-173; Laboda József autómentő éjjel-nappal. Tel.: 17-997; Kovács V. Sándor kijáró au. szerelő. Tel.: 24-897, CB-AM 21. csat. Augusztus 20-án: Kiss József, Pécs, Tolbuhin út 110.; Szilasi Pál gumijav. Pécs, Magyarürögi út 52. Tel.: 10-173; Laboda József autómentő, éjjel-nappal. Tel.: 17-997; Kovács V. Sándor kijáró au. szerelő. Tel.: 24-897, CB-AM 21. csatorna. Augusztus 24-én: Kneif István, Pécs, Engels út 26.; Kovács V. Sándor kijáró au. szerelő. Tel.: 24-897, CB-AM 21. csatorna; Szilasi Pál gumijav., Pécs, Magyarürögi út 52. Tel.: 10-173; Laboda József autómentő, éjjel-nappal. Tel.: 17-997. Augusztus 31-én: Milotta Sándor, Pécs, Bródy S. u. 37/1. Tel.: 30-466; Szilasi Pál gumijav., Pécs, Magyarürögi út 2. Tel.: 10-173; Laboda József autómentő, éjjel-nappal. Tel.: 17-997; Kovács V. Sándor kijáró au. szerelő. Tel.: 24-897, CB-AM 21. csatorna. A Szigetvári Költségvetési Üzem telvesz: ♦ művezetőket, ♦ magas-mély szakipari szakmunkásokat, ♦ kőműves, asztalos, bádogos ♦ ács, burkoló, valamint ♦ segédmunkásokat. Bér megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: SZIGETVAR, DENCSHAZAI U. 12., MUNKAÜGY. Újra üzemel a Wh mozgó átvevöhely! 1986. augusztus 12-én az Ifjúsági Ház előtti parkolóban, 14-től 17 óráig a lakásban feleslegessé vált papír- és textilhulladékát, valamint személygépkocsi akkumulátorát. A helyszínen fizetünk! DÉL-DUNÁNTÚLI (SsÍEZMj VÁLLALAT