Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-11 / 220. szám
1986. augusztus 11., hétfő Dunántúlt napló 5 Vajszló: Aki most szedi, az ráfizet? Kémes után a hídnál eligazító tábla: „Dinnye eladó!" Kovács Sanyi bácsi vagy hét-nyolc termelő földjét őrzi, szomorú szemű, fekete kutyája lógatja a nyelvét az árnyékban. Mondom mi járatban vagyok, mire a csősz bemutat a füzes melletti lankás felé: — Ott van egy család, éppen szednek. Nincs valami jókedvük... Bónis Gyula az éjjel érkezett meg Bonyhádról, ahogyan ő mondja, „megszabadult egy kupactól”. — Ez egy őrület — szűri a fogai között a szavakat. — Nincs ár, tiszta ráfizetés az egész. A vasútnál dolgozik, munkaidő után művelte az egy holdat. Ö most kezdte, az idén először, de rokonai már gyakorlott dinyA dinnye ára nyések. összesen három holdon palántáztak. Sámo- diak. — Tavaly százezer forintot hozott tisztán — mondja a másik Bónis rokon, Imre. — Most jó, ha a befektetett forintok megtérülnek. Késtünk, s ezt kell lenyelni... Az idény elején 30 forintot is adtak kilójáért, most már csak 1,30-1,50- net. Ilyen mélypontra nem igen emlékeznek. A Zöldért is hátrálni látszik. A termelő azt mondja: — Hiába telefonálgatok, a leszerződött mennyiséget nem tudom átadni. Ha nem jönnek ki érte, hát beviszem, de úgy se kell. Döntenék már el végre: ha sok a dinnye, adják írásba, hogy lemondanak a leszerződött mennyiségről, s akkor megpróbálom szabadon értékesíteni. Bónis Gyula dühösen kifakad : — Hozatok egy Steigert, s beszecskáztatom! Az járt jól, akinek elverte a jég a termést, mert a biztositó tiszta pénzt adott: — Jövőre. . . ? Hát persze, hogy jövőre is bevetik az 1—1 holdat. Mit tehetnének egyebet? □ A pécsi piaccsarnok előtt kilónként 5 forintért kínálják a vajszlói dinnyét. K. F. Várakozó halászok (tusrajz) A tihanyi szobrász A nemzetközi rézfúvós kamara- zenekari verseny díjai A szabolcsi földvár kutatója A földvárak szerelmeseként emlegetik Pécsett, a Tolbuhin út 95-ben lakó Dénes Antal nyugdíjas bányászt, aki me- szesiként Mecsekszabolcs hely- történeti érdekességeit vizsgálja hobbiból. Hosszú évek terepbejárásai, levéltári böngészései után sikerült meghatároznia a me- csekszabolcsi hajdani nemzetségi földvár helyét, amely a honfoglalás korában, Szabolcs idejében készülhetett. Szabol- csot hires várépítőként említik a krónikairók. Az erődített magaslat a Szabolcsi-patak, a Kisgyőri-ér, valamint a temetőtől induló vízfolyás találkozásában helyezkedik el, a mai templom közelében. Hossza észak—déli irányban 100—120, szélessége 50, magassága 4—5 méter. Ilyen magasságig épültek a jelenkori vastag támfalak is. Ovális az erődítmény formája. Kapuja a délnyugati oldalon állt. Napjainkra beépült, kiskertek sorakoznak rajta. így is élvezhetőén kivehető az alakja, de csak a mostani temető dombjáról. A helyszínen járó azt is észreveszi, hogy a nyugati részen húzódó mai utca szépen követi az egykori várfal nyomvonalát. A várat a nyári szállás részeként feltehetően Szabolcs vezér is használhatta. Meglétére a Kisgyőri- ér földrajzi szó is utal, ugyanis a győr ősi tájszóváltozata vi- zenyőből kiemelkedő, száraz magaslatot is jelent. A 64 éves Dénes Antal amatőr kutató a meszesi József Attila Művelődési Ház helytörténeti szakkörének tagja. A 15 fős kis közösséget Békési Lajos vezeti. Cs. J. Lakóhelyi közösségek közéleti, kulturális aktivitását kívánja erősíteni a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ Művelődési Háza, amikor ez év októberében népfőiskolát szervez a Kertvárosban. Ennek előkészítésére augusztus 25—29. között az ANK tábort szervez Balatonfenyvesen, a Pedagógusüdülőben. Itt alakítják ki a népfőiskola programját, szót váltanak lakóhelyük közös gondjairól. Augusztus 15-ig jelentkezhetnek az ANK Művelődési Házában, akik részt'vennének népfőiskolái előkészítő táboron, akik részt szeretnének venni e közösségi, közművelődési munkában, akik nemcsak érzékenyek lakóhelyük gondjai iránt, hanem szerepet is vállalnak azok megoldásában. Az Asszony — aki a falu egy mellékutcájának nagyon rossz házában lakik népes családjával — 52 esztendős és 50 kilós. Talán, mert lehet, hogy kevesebb: sovány, szikkadt arcú, csontos nő, sokat dohányzik, hangja rekedt, haja őszes és fakult. A temetőben dolgozik (néha a gazdák szőlejében is) a munkája kertészkedés, tavasztól őszig megkeres havi négy és fél ezret, más időkben csak hármat. A házat nyolcadmagával lakja. — Hány gyermeket szült? ■— Húszat. De kettő már a szülésnél elhalt, viszont tizennyolc él: három lány, a többi fiú mind. — Felsorolná őket? Kezefejével eltakar egy kuncogást: — Még szép! Hogyne tudnám. Hót először is van a Zsolti, ő a legkisebb, tizenegy éves. Aztán következik a Pali, ezt a gyereket elvitettem Mai képzőművészetünk élő klasszikusa, Borsos Miklós, nyolcvanéves. Sokoldalú művész: szobrász, érmész, grafikus, de mindennapjaihoz szervesen hozzátartozik a zene, sőt az irodalom művelése is. önéletrajza, a Visszanéztem félutamból, maradandó könyvsiker volt. A pálya titkairól, elindulásáról, művei keletkezéséről így nyilatkozott tihanyi otthonában, melynek kertje felesége, a művészi ízlésű Kéry Ilona jóvoltából a sziget egyik nevezetessége: „A művészetre Lyka Károly „A művészet könyve” című munkája hívta fel a figyelmemet, még Nagyszebenben, gimnazista koromban. Tőle kaptam az indíttatást, az igényességet, a művészet lényeintézetbe, mert elcsavarogta az iskolát. Most akkor következik a . .. Gondolkodik, közben a férjéről beszél, aki rokkantságiban van, itthon tesz-vesz, alkalmi munkát végez. — Szóval jön az Éva, aztán a Csaba, aztán az ikerpár: Ibolya és a Gábor. De tudja, a Gábor mindig szökésben van, nem tudom elfogni, néha hetekre eltűnik, mert dolgozni ez sem szeret. Az Ibolya meg a múltkor megütött, ahogy rakok a tűzre, megütött, és még azt kérdezi utána: „Akarsz még egyet?!” No aztán adtam neki, ne féljen, de hát sajnálom, mert egy kicsit szellemileg olyan suta, tudja? Merően néz le szandálba gére való figyelést. Attól fogva az iskola nem érdekelt. Győrben ki is léptem a negyedik gimnáziumból. Apám győri órásműhelyében aranyműves lettem.” „A művésznyomor abban az időben elképzelhetetlenül nagy volt, de mégis vállaltam, a nélkülözések, a letörés, betegségek ellenére is, melyek akkor megtizedelték a fiatal művészek sorait.” A csapásokból Borsos Miklósnak bőven kijutott. Először a Képzőművészeti Főiskolára sem vették fel. Akkor vándorbotot vett kezébe, a régi inasok módjára pénz nélkül elgyalogolt Olaszországba, az oly vágyott Firenzébe, hogy a nagymesterek örökérvényű műveiből tanuljon. bújtatott lábaira, amelyek mésztől foltosak: „Na meg van, az Imre, persze, akit reggel küldtem el a boltba paprikáért. Aztán a Feri, az a kis göndörhajú ... és akkor van még az Irén, a Józsi, a Béla, Lajos, Pisti, Jani, nincs még meg a tizennyolc? — kérdi tőlem. Számolom a neveket, még hibódzik a névsor. — A Tibi, az a vékony gyerek ... És a LaciJ Hát erről majdnem megfeledkeztem . . . A Józsi — akit már említettem — neki van szakmája, kőműves, de mégis a bányához ment, mert több a pénz, ott valami gombokat nyomkod, azt mondja, nem nehéz. A Bélát is nagyon szeretem, ő megvéd, ha hétvégén hazajön, csak kérdi, bántott-e valamelyik, aztán már oda is csap nekik! Félnek is tőle. Ö fuvarosnál dolgozik. „Fiatalon műveik döntően befolyásolták látásomat. Ennek köszönhetem, hogy nem az akkori párizsi napi stílusváltozatok légkörébe kerültem, hanem Donatello, Michelangelo, Verocchio közelébe. Akkor még festőnek készültem, bár festményeim egy részével nem voltam megelégedve, és azokat Firenzében az Arnóba dobtam. A rajzolás után rézdomborításokat készítettem, köveket, márványokat cipeltem haza és elkezdtem faragni. Első szobrom, az „Anya gyermekkel” mámoros örömmel töltött el, amelynek nem_volt más magyarázata, mint hogy megtaláltam műfajomat." A nélkülözés hosszú évei után művészete beérett. 1931-ben rendezte első kiállítását a Tamás Galériában. 1941-es kiállítása óta pályája felfelé ívelt. Szobrait kőbe, bazaltba vagy márványba faragja, domborításait rézből kalapálja. Egy hosszú stílus korszakában a Balaton adta műveinek atmoszféráját. Ebben az élményanyagban visszaidéződtek élete során felgyűlt útiélményei ; a pnediterrán partok, a délfrancia tájak lélekzenek a több évtized múlva faragott Ligheák, Pannóniák, a Tihany leánya, a Tihanyi pásztor meg- ejtően lírai alakjaiban. Munkásságában fiatalsága óta kivételes helyet töltenek be az érmék, melyeket a régi görögök és Pisanello nyomán negatívba vés. Kiállítások hazai és külföldi elismerések, nagyhatású tanári pálya, legfőképp pedig remekművek egész sora jelzi e művészpálya mérföldköveit. ■— Kettő még hiányzik — jegyzem meg. Erősen tűnődik, e „családi összeírás már 35 perce tart. — Hát látja, öregszem. A Péter meg a Bálint, ezekkel kivan a tizennyolc. — Jár még családipótlék is ■ . . — mondom. — Igen. Háromezer forint. Tudja, meglennénk jól, ha nem csavarognának szinte valamennyien. Amelyik meg dolgozik, azok is már nősek, unoka is van, azt hiszem keú tő. — Segélyt kap-e? — Egyszer kaptam, kétszáz forintot. Évekkel ezelőtt egy hivatalos nő rám förmedt, azt mondta, mi az istennek szülök ennyi gyereket, ha nem tudom eltartani őket?! Na aztán mondtam neki: maga még égy macskát sem szült az államnak, az én gyerekeim közül meg már négyen voltak katonák, és még rövidesen négy bevonul. Jóba .. . jóba . . . nehéz az élet! — Csóválja a fejét, aztán az égő csikkről meggyújtja a másikat. Rab Ferenc Barcson tegnap véget ért a harmadik nemzetközi rézfúvós kamara- zenekari verseny, melyen a zsűri két egyenértékű első dijat adott át a Bielefeld! Harsonakvartettnek (NSZK) és a Budapesti Zeneakadémia Rézfúvóskvintettjének. A biele- feldiek kapták a Yamaha-cég külön- diját, egy Yamaha-harsonát, a budapesti kvintett pedig egy trombitát. Második dijat nyert a Tower Brass Quintet (USA). A legjobb magyar együttes, a zeneakadémiai kvintett kapta a Soros-Alapítvány Titkársága által felajánlott 60 ezer forintot, amely külföldi bemutatkozó koncerGunaras lesz az úticélja az augusztus 16-án 8 óra 20 perckor induló MÁV- Tours—VDN vonatnak, amely 9 óra 22 perckor érkezik Dombóvárra. . Innen kb. 15 perces úton külön autóbuszok szállítják az utasokat Gunarasra. Dombóvár északi peremének szép üdülőterületén 55 fokos vizű termálfürdő üzemel. Gyógyvize alkalmas mozgásszervi bántalmakban és nőgyógyászati betegségekben szenvedőknek. A fürdő mellett csónakázótó, a fürdő területén pedig 6 medence kínál kellemes időtöltést felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. A gyermekmedence érdekessége, hogy óriás csúz- dával ellátott. Fürdőzés és napozás közben 12-16 között fogyaszthatják el utasaink az ebédet a Kemping étteremben. Rendhagyó módon, ez alkalommal 70 forintos étkezési jegy ellenében a helyiekhez használható fel, és a spanyol Jeunesses Musicaléi meghívását egy turnéra. A bielefeldi együttes kapta a legjobb külföldi diákegyüttes különdiját, a magyar Jeu- nesses-szekció és a SIÖTOUR meghívásait. A Művelődési Minisztérium Kotta-díjjal jutalmazta a döntő külföldi résztvevőit: a bielefeldi harsonakvintettet, a berlini harsonakvartettet és a Tower Brass Quintettet. A Koebl-cég (NSZK) különdijait a döntő diákegyüttesei nyerték. A két elsődijas együttes augusztus 14-én és 15-én fellép Keszthelyen, a Helikon Fesztivál keretében. színen tetszés szerint választhatnak az étterem kínálatából. Az egésznapos pihenés után 18 óra 30 perckor indulnak vissza a külön- buszok az állomásra, ahonnan 19.05 perckor utazhatnak tovább Pécsre a VDN- vonat vendégei. A kellemes felüdülést ígérő program 20 óra 15 perckor ér véget a pécsi vasútállomáson. Jegyeket a MÁV-Tours Rákóczi úti menetjegy irodájában válthatnak szerdán és csütörtökön 10—17 óráig, pénteken pedig 10— 14 óráig, a mellékelt szelvény felmutatásával. Az árak ez alkalommal: felnőtteknek 200 forint, gyermekeiknek és nyugdíjasoknak 180 forint. Mindkét ár tartalmazza a vonat, a különbusz, a strandbelépő és a 70 forintos étkezési jegy árát. Hámori Andrea VDN-vonatok, 1986 E szelvény érvényes az augusztus 16-án Gunarasra induló vonatra. Felmutatásával a MÁV Rákóczi úti elővételi irodájában megváltható a részvételi jegy. Az „Asszony” és gyermekei... Augusztus 16-án, szombaton MÁV-Tours -VDN- vonat Gunarasra Az elet peremén... Népfőiskolái előkészítő tókor Fenyvesen
