Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-12 / 190. szám
fi magyar vállalatok képviseleteken Külföldön és itthon 1200 vállalat és intézmény a Magyar Kereskedelmi Kamarában — Fokozott érdeklődés a magyar gazdaság iránt — Igazgatónak lenni - vállalkozás Magyar-osztrák kereskedelmi szerződéskötés a Pannónia Szálló különtermében. Felvételünk ez év tavaszán készült. 1948-ban alapították meg a Magyar Kereskedelmi Kamarát, amelynek szerepe, tevékenysége a gazdaságirányítási reform kibontakozásával fokozatosan bővült. Érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdek- képviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elösegitő társadalmi szervezet. A szerteágazó munka néhány fontos területéről beszélgettünk Kelényi Gáborral, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkár-he- helyettesével. — A politikai és gazdasági feszültségekkel terhes jelenlegi helyzetben miként tudja segi- teni a Kamara a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését és erősítését? — Jelenleg a Magyar Kereskedelmi Kamara 1200 tagja között található termelővállalat és szövetkezet, kül- és belkereskedelmi vállalat és szövetkezet, számos bank, idegen- forgalmi vállalat, kulturális intézmény és vállalati szolgáltató szervezet, szóval mindenféle gazdálkodó szervezet, amely a magyar gazdaságban megtalálható. A Kamara 80 ország különféle kereskedelemfejlesztő intézményeivel tart fenn kapcsolatot, közülük huszonhéttel kölcsönösen viszonylati tagozatokat hoztunk létre. Ezek a tagozatok a másik országgal folytatott gazdasági kapcsolatokban leginkább érdelkelt vállalatokat tömörítik. A Kamara feladata addig tart, amíg a partnereket ösz- szehozza. Ennek a kapcsolatteremtő munkának számtalan formája van. A legkiemelkedőbb fórum a különböző országokban rendezett magyar gazdasági napok programsorozata kiállításokkal, előadásokkal, üzletemberek találkozásának lehetőségeivel. Megszervezzük azt is, hogy külföldi cégek mutatkozhassanak be Magyarországon, külföldi gazdasági újságíróikat hívunk magyarországi tanulmányútra. Számtalan neves külföldi lapban jelent meg magyar melléklet, cikksorozat hazánkról a Kamara sajtóosztálya közreműködésével. — Mit tapasztalt a Kamara nyugaton: van-e érdeklődés a gazdasági kapcsolatok bővítése iránt? — A Közös Piac országaiban más a rendszer, mint a KGST- ben, mások az üzletkötés feltételei. Ám egyáltalán nem érzünk elzárkózást a tőkés világ gazdasági szakemberei részéről. Sőt, fokozódik az érdeklődés a magyar népgazdaság iránt. Ám attól az időponttól, amikor közreműködésünkkel létrejönnek a partnerkapcsolatok, a konkrét üzletkötésig még 3 esztendő is eltelhet. — A belföldi érdekképviseleti tevékenység fontos része, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara a kormányzati fórumokhoz továbbítja tagvállalatainak véleményét a fontosabb gazdasági döntésekről, például a vállalatok működésére kiható közgazdasági szabályozórendszerről .. , — A szabályozók fogadtatását, hatékonyságát, az állami szervek is vizsgálják a költség- vetés nézőpontjából. A Kamara a vállalatok érdekében hallgatja meg tagjai véleményét, alakítja ki álláspontját és vitatja meg az illetékes irányítószervvel. Egyes gazdasági döntések hatásai elvileg kiszámíthatók, a gyakorlatban azonban • sok példa mutatja, hogy a vállalati reagálások eltérnék az irányítás részéről feltételezettektől. Emiatt sok esetben a gazdasági folyamatok is eltérnek a tervben megfogalmazott céloktól. A Kamara akkor tud jól eleget tenni feladatainak, ha a gazdasági 'döntések előtt információt tud adni a vállalatoknak, illetve egyes tervezett intézkedések vállalatokra gyakorolt hatásáról jelzéseket tud eljuttatni a gazdaságirányító szervekhez. Jelentős információcserére nyújtanak alkalmat a Kamara tisztségviselői és a gazdaság- irányítás vezetői között a személyes viták, konzultációk. Az előkészítés alatt álló kormányzati döntések véleményezése mellett a Kamara fontos feladatának tartja, hogy vállalati nézőpontú javaslatokat is kidolgozzon a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére.- Mivel foglalkozik most a Kamara? — Jelenleg négy nagyobb témával foglalkoznak a szakemberek. A vizsgálatok, kölcsönös egyeztetések után várhatóan 1988-ban születik meg a döntés a következő kérdésekben: A vagyonérdekeltségi rendszer bevezetésének előkészítése. A rendszer célja , a hosszú távú érdekeltség érvényesítése és összehangolása a rövid távon ható érdekviszonyokkal. A második témáról még Széchenyi is eszünkbe juthat: A vállalatok hitelképességének biztosításához szükséges feltételek meghatározása, a feltételek megteremtésének lehetőségei, és megoldási javaslat kidolgozása. Sajnos, aktuálisa harmadik feladat is: Az alaphiányos gazdálkodó szervezetek helyzetének rendezésére megoldási alternatívák kialakítása. A hatékonyabb vállalati gazdálkodást hivatott ösztönözni ez a vizsgálat, amely a jövedelemcentralizáció mérséklésének lehetőségeit kutatja az adórendszer fokozatos korszerűsítése révén, amely a nyereségorientáció tényleges érvényesülésére épülhet rá. — A Magyar Kereskedelmi Kamara helyi testületéi a területi bizottságok. Milyen tevékenységet fejtenek ki? — A korábban fejlesztési körzetként meghatározott összefüggő földrajzi területeknek, hat régiónak van területi bizottsága. Szervezetileg magukba foglalják a működésükkel érintett megyék területén tevékenykedő kamarai tagokat. Ezek a bizottságok egyrészt kapcsolatban állnak a Kamara többi tagozatával, másrészt a helyi igényeknek megfelelően ellátják az alapvető kamarai funkciókat és szolgáltatásokat. A területi bizottságok feladata a belső érdekvédelem. A helyi döntésekhez a megyei vezetőszervek kikérik a területi bizottságok véleményét. Minél inkább erősödik az állami és gazdasági irányításnak az a törekvése, hogy a megyék önállóan döntsenek saját ügyeikben, annál nagyobb mértékben támaszkodnak például a megyei tanácsok a helyi kamarai testület véleményére. Fontos szerepük van a területi bizottságoknak a megye, a régió nemzetközi tevékenységében is, legyen szó a testvérmegyék kapcsolatáról, vagy a kishatármenti forgalomról. Az állami előírásokat betartva önálló tevékenységet folytathatnak a helybeli gazdálkodó szervezetek megbízásából. — Az új vállalatirányítási rendszer bevezetése alapvetően megváltoztatta a vállalatok igazgatóinak helyzetét. Már többször szóba került, hogy nekik is joguk van a hatékonyabb érdekvédelemre. Mit tud tenni értük a Kamara? — A Magyar Kereskedelmi Kamarának, mint társadalmi szervezetnek tevékenységében igen sok igazgató vesz részt. Ennek ellenére sem foglalkozik a Kamara az igazgatók egyéni érdekvédelmével. A Kamara feladata, hogy mint réteggel foglalkozzon az igazgatók jogállásával, mert a vállalatok új gazdaságirányítási rendszerében az igazgatók „kinőtték" a régi Munka Törvény- könyvet. Tehát a réteg érdek- képviselőjeként törekszünk javaslatot tenni arra, hogy az új irányítási formában létrejöjjön az igazgatók tisztességes jogállása, amely tükrözi, hogy a jelenlegi helyzetben milyen kockázatot jelent igazgatói állást megpályázni, illetve betölteni. Az igazgatói munkaviszony manapság vállalkozói viszonyt jelent, ezt nem tükrözi az érvényben lévő előírás. Egyébként a vállalati tanácsok működésének jogi hézagait is jeleztük a gazdaságirányítási szerveknek, és a Kamara szakemberei részt vesznek az Igazságügyminisztérium ezzel kapcsolatos bizottsági munkájában. Imre Erzsébet Rekordgyorsasággal indított a Pécsi Vasasipari Szövetkezet Sikertermék? A tüzeléstechnikával foglalkozó pécsi Energotherm gmk tavaly októberben mutatta be új szabadalmát — találmányát —, az alternatív tüzelésre épített olaj-gáz égőt. A Megyei Kórházban tartott főpróba sikerült. A bemutatón érdekelt Pécsi Vasasipari Szövetkezet — új lehetőségek után kutattak — kapva-kapott az alkalmon; január 2-án már egyezséget kötött az égők gyártására. Bátorságuk, kezdeményezőkészségük tiszteletreméltó; a piacot csak hallomásból ismerték, ilyen terméket még soha sem gyártottak. Mint azt Helmrich Kornél, a szövetkezet* elnöke elmondotta, a .termékszerkezet változtatása égető szükséggé vált, s ha csodát nem is reméltek, bíztak abban, hogy az energiaínséges világunkban csak-csak akad aki ennek az ügyes kis masinának a forgalmazásában is segít. Valamit mondjunk el az alternatív égőről is. Az égő — melyhez hasonlót hazánkban még nem gyártottak — képes szinte azonnal olojról gázra (avagy fordítva) átállni. Négy típust szeretne az Energotherm gmk kifejleszteni; egy kisebb kapacitásút, úgymond a lakossági kazánokra és három nagyobbat, 30-as, 100-as és 200-as változatokat, a kazánok méretétől függően. A 30-as típus prototípusát kalapot emelő gyorsasággal elkészítették, s bemutatták a tavaszi BNV-n is. A szakma és a konkurencia elismerően nyilatkozott, s jelentkezett az EMTA Tüzeléstechnikai Alkatrészellátó Társulás, vállalva a piackutatást, a termék forgalmazását és az esetleges szervizhálózat biztosítását. Csak közbevetőleg: a kazángyártó vállalatok-szövetkezetek — mint például az UNIFERRO vagy a LAVATERV — szintén erősen érdeklődnek, hiszen kazánjaikat egyre nehezebb égők nélkül értékesíteni. Hogy áll jelenleg az alternatív égők gyártásának ügye a Vasasipari Szövetkezetnél? Helmrich Kornél: — Az üzlet beindult, a gmk szabadalma-találmánya sikerterméknek tűnik. Az idén öt- venet gyártunk le a PVA—30- as típusból előreláthatólag, előkészítjük a további típusok gyártását - a piaci igényektől függően -, s ha igaz, megcélozzuk a nyugati exportot is. Hogy miért nem írunk egyértelműen szabadalmat vagy vagy találmányt, annak oka: még nem dőlt el illetékes fórumon, hogy e gmk-termék minek minősül. A PVA rövidítés: Pécsi Vasasipari Szövetkezet Alternatív égője. Mit jelent ez az ötven égő a szövetkezet gépgyártó üzemének? Bilonka István üzemvezető: — üzemünk éves szinten úgy 30 millió forintos termelési értéket állít elő, s ebből ez az 50 égő 6-8 milliós termelés. Persze, szeretnénk továbblépni, s nem elképzelhetetlen, hogy mondjuk jövőre már éz az égőcsalád hozza termelésünk és nyereségünk zömét. Hátra van még a különböző — forgalmazási, kazánokkal való összeépítési — engedélyek megszerzése. De hogy ez ne legyen tortúra, arra talán biztosíték az Energiafelügyelet hozzáállása — az engedélyek egy részét tőlük várják — és némely egyéb intézet rugalmassága. Kozma Ferenc A területhatárok ritkán találkoznak A tanácskozási \ központ ás az ÁRT A pécsi közéletbe egyre jobban beágyazódnak a tanácskozási központok, mind több jele mutatkozik annak, hogy nem csak részt kérnek maguknak, de ténylegesen részük is van a várospolitika formálásában. A fontos várospolitikai döntések előtt ma már rendszeresen kikérik a tanácskozási központokba tömörültek — tanácstagok, lakóterületi politikai és társadalmi szervek — véleményét, amit természetesen a lakóterület nézőpontjából tekintve fejtenek ki. Az pedig, hogy a tanácskozási központok területén befizetett településfejlesztési odóval, az ehhez járuló azonos értékű tanácsi kiegészítéssel, továbbá a tanácstagi alappal szabadon gazdálkodhatnak, bizonyos anyagi függetlenséget is jelent. Mindez azt mutatja, hogy a tanácskozási központokban megtalálták azt a szervezeti formát, ami alkalmas egy-egy városrész közvetlen irányítására, jóllehet a szokásos közigazgatási jogosítványokkal nem rendelkezik, ügyintézési hatásköre nincs. De nem is hisszük, hogy ezt valaki is hiányolná. Vannak azonban a tanácskozási központok működésének olyan, ma még fel nem tárt lehetőségei, amelyekkel élni kellene, mert ezek még jobban erősítenék a sokat emlegetett gazdaszerepet. Ezek közül egyről kívánunk szólni, s ez a minap elfogadott általános rendezési tervhez kapcsolódik. Különben- éppen ez volt a legutóbbi nagy horderejű várospolitikai ügy, amely úgy került a tanácsülés elé megvitatásra, majd elfogadásra, hogy előzőleg kikérték róla a tanácskozási központok véleményét. Az ÁRT-anyag mellékleteinek a sorában volt egy térképvázlat, amely a városrészek és városrendezési körzetek beosztását mutatta, s egy kimutatás, amely arról tájékoztatott, hogy 1990-ig éves bontásban mely területek részletes rendezési tervét kell elkészíteni, illetve ha van már ilyen, felülvizsgálni. Az ÁRT szerinti nagyobb területi egységek - városrészek - száma, akár a tanácskozási központoké, tizenöt. De ha a városrendezési területhatárokat összevetjük a tanácskozási központokéval, azt látjuk, hogy itt csak számszerű egyezésről van szó, a területi egyezésről nem, illetve csupán arról, hogy a területhatárok ritkán találkoznak. A kisebb területeket átfogó ún. városrendezési körzetek száma 80, ezen belül Lvov-Kertváros további hét alszámmal tagolódik, s az egész így kis híján azonos a 90 tanácstagi választókerülettel, de itt sincs még csak közelítő egyezés sem. Feltehető a szokásos kérdés: mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Ha a tonács- kozási központokat nézzük, egészen biztos, hogy a városrendezési területegységeké az elsőbbség. A választásról választásra finomodó tanácstagi választókerületek esetében azonban kétségkívül ezeké az előny. Dohát nem is az a lényeg, hogy melyik volt előbb, hanem az, hogy megteremthető-e valamiféle összhang most, amikor a városrészenkénti részletes rendezési tervek elkészítéséről van szó. A tanácskozási központok gazdaszerepének az erősítésére hivatkozva vetettük fel ezt a problémát. Tegyük fel most a kérdést: kiteljesedhet-e eléggé a gazda-szerep egy-egy városrész esetében akkor, ha a fejlesztés irányait megszabó részletes rendezési tervek területileg nincsenek összhangban a tanácskozási központok területeivel? Csak egy példát vegyünk. Az első számú város- rendezési terület természetesen a Belváros. Ebbéli minőségében az Aradi vértanúk útja — Vak Bottyán utca vonalától a vasútvonalig terjed, keleten az Irányi Dániel tér, Kilián György utca a határvonal. Ugyanakkor a belváros tanácskozási központként a történelmileg határolt területre korlátozódik, illetve északi irányban a Misináig terjed. A rendezési terv szerinti területen három tanácskozási központ is osztozkodik, a belvárosi tanácskozási központ területén viszont három városrendezési terület is találkozik. Nem vitás, hogy az lenne a célszerű, ha e területhatárok jobban fednék egymást, mert így^ egy-egy tanácskozási központ sokkal otthonosabban mozoghatna a saját területén városrendezési-városfejlesztési kérdésekben. Mi több, nagyobb felelősséggel is képviselhetné a területi érdekeket. S hogy ebből milyen előnyök származhatnának nemcsak az egyes városrészek saját fejlődése szempontjából, hanem a város egészére érvényes ART megvalósulása tekintetében, azt most nehéz lenne felmérni. így csupán csak sejthetjük azt is, hogy az egymástól sok tekintetben eltérő adottságú, egy fontos kérdésben - az elmaradottság tekintetében — azonban egymással megegyező peremterületek felzárkóztatásában ennek a területi egyezésnek roppant jelentősége lenne. Hársfoi István Fagyasztóalagút A tatai Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet által készített fagyasztóalagút prototípusát helyezték üzembe a hűtőipar dunakeszi gyárában, ahol a berendezésen most gurulós málnát állítanak elő. Az alagútban lényegében egy futószalagon halad a gyümölcs vagy zöldség, s erős hideg levegővel járatják át, ami keménnyé fa- gasztja. Az új móds7errel elkerülik o szemek összenyomódását, friss, jó minőségű marad a mirelitáru. Ilyen gépet azonban eddig csak importból lehetett beszerezni, ami pedig nehezítette a hűtőipar gyáraiban a gyors műszaki fejlesztést. A zalaegerszegi és a békéscsabai mirelitgyár máris tárgyal a tatai gyártókkal a berendezés megvásárlásáról. HÉTVÉGE 3.
