Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-06 / 184. szám
Horgásztó gyermekeknek Negyvenhaf ifi és gyermek az egyesülefben baranyai, a másik már tolnai. Annak idején az 1970-es években tározónak épült, hogy felfogja a környékre zúduló esővizet hogy segítsen a Baranya- csatornának a vízelvezetésben. Mivel ez a vidék egyetlen horgásztavat, családi kirándulóhelyet sem mondhatott magáénak, 1975-ben megalakították a horgász egyesületet. Elsőkként a gazda, a Baranya- csatornamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat dolgozói, a sásdi és a kaposszek- csői termelőszövetkezet tagjai léptek az egyesületbe. A horgászatot próbáló édesapákat egyre gyakrabban kísérték el a gyermekeik, s ma már a 128 felnőtt mellett 46 ifi és gyermek tagja van az egyesületnek. Az intenzíven halasított sará- di horgásztóban pontyot, amurt, süllőt, csukát, dévért, compót lehet fogni. A gyermekjegyek árából nincs haszna az egyesületnek, mégis kifejezetten szorgalmazzák, hogy minél többen jöjjenek közéjük. Most éppen legalább tíz, 6—7 éves gyermeket szeretnének felvenni, azzal a céllal, hogy akár horgászversenyeken öregbítsék a Sarádi-tározó jó hírnevét. — A kötődést is szeretnénk erősíteni — mondja Tóth Imre, a vízgazdálkodási társulat igazgatója, az egyesület elnöke. — azok a felnőttek, akik idejárnak, döntő többségben a környező üzemek, szövetkezetek dolgozói, örülnénk, ha a gyermekeik is ezen a területen maradnának, illetve visszajönnének. Szülői és iskolai beleegyezés alapján minden jelentkező gyermeket felveszünk. Ebben a MOHOSZ Megyei Intézőbizottsága is támogat bennünket. Feltételünk, hogy jól tanuljanak és rendesen viselkedjenek. Az előírások szerint a gyermekek csak felügyelettel horgászhatnak, hozzánk jöhetnek egyedül is. Itt mindig akqd olyan felnőtt, ha más nem, akkqr a Dobszai Feri bácsi, a halőr, aki maga mellé ülteti őket. Az ifi és gyermek horgászok ugyanúgy járnak közgyűlésekre, társadalmi munkára, mint a felnőttek. Legutóbb azt kérték a közgyűlésen, hogy ők is foghassanak ragadozó halakat: süllőt, csukát. Megengedték nekik. Minden év egy napján viszont senki sem horgászhat a tóban. Május 1-én, felvonulás után ide jönnek a társulat dolgozói családostul. Együtt főznek, csónakáznak, szórakoznak. Ez már hagyományos. Csakúgy, mint az évenkénti kétnapos kirándulás. Ilyenkor a társulat igazgatójával az élen kirándulni viszik a dolgozók gyermekeit. Tavaly Veszprémben jártak, idén — épp az elmúlt héten y— Szegeden és Kecskeméten voltak. T. É. Máltai Lovagrend tagja a Dunántúli Napló előfizetője Magyar bőrgyógyász a Kanári-szigeteken ,,Az asztalon a Dunántúli Napló friss számai. Egy pillanatra a pécsi Tettye lankáin érzem magam, vendéglátóm szőkébb pátriájában. Ám a dorrlboldalra épült ház ablaka alatt nem dunántúli mandula- fák hajladoznak, hanem égbetörő kaktuszok, karcsú drogok, érett fürtü banánfák. Az „örök tavasz, szigetén” vagyunk Györkő-Györkös Sándor orvos- professzor portáján, a Kanári- szigete'k fővárosában, Las Palmasban." így kezdi riportját a Magyarok Világszövetségének lapjában, a Magyar Hírekben Balázs Ádám újságíró kollégám.- Sajnos, nem olyan frissek ezek a lapok - mondja a telefonvonal végéről a pécsi születésű professzor, aki éppen ötven éve él Spanyolország e kies tartományában. - A posta egy hónapot késik. Minden írást elolvasok az utolsó betűig: tudok mindenről, ami odahaza történik. Hosszú csend, már azt hiszem, hogy szétkapcsoltak. — Nagyon megható dolog ez . . ötven éve nem beszéltem senkivel a szülővárosom- bóL^telefonon ... Györkő-Györkös Sándor nemrégiben kitüntetést kapott a magyar orvostudomány nemzetközi hírének öregbítése, a magyar és a spanyol nép közötti barátság elmélyítése érdekében végzett munkájáért. A professzor bőrgyógyász, most a bőr- és nemibetegségfek atlaszán dolgozik. Naponta rendel is, s a rendelője ajtaján a sok titulus mellett az is ott áll: „Magyar orvos”.- ön az egészségügy, a gyógyítás lovagja. Honnan e cím?- Fiatalon több mint tíz évet dolgoztam leprakótházban- lepratelepen minden térítés nélkül. Ezért a Máltai Lovagrend leprásokat védő egyletének tagja lehetek. Caballero .. .- Mikor járt utoljára Pécsett?- Hat-hét éve, amikor Magyarországon előadást is tartottam. Nagyon megváltozott, megszépült a városom. Most is tervezem, hogy még egyszer elmegyek, de már 75 éves vagyok, s ebben a korban nehezen mozdul az ember.- ön gyönyörű kiejtéssel Ije-F szél magyarul . . .- Feleségem is magyar, de sok könyvben is őrzöm a magyarságomat. Lányom itt született, s ő is jól beszéli a magyart, három unokám közül -r Zsuzsi, Sárika, Gyuri — már a legkisebb, hat éves fiúcska is tízig elszámol. Édesapjuk spanyol, én tanítgatom őket. A világon először használt lézert a nemibetegség gyógyításában. Lézer-készüléket itthon csinálták, a MOM-ban. Nemrégiben nemzetközi szervezetet alapított, amely a nemzetközi turizmus során felmerült -egészségügyi gondokkal foglalkozik, megjelentette hatnyelvű orvosi szótárát, melyben spanyol, német, angol, francia, olasz és magyar nyelven taglalja a betegségeket. Kozma Ferenc Teho-körkep Szavaztunk - fizetünk Pécs az egyetlen megyei város az országban, ahol a lakosság megszavazta ct területfejlesztési hozzájárulást -, népszerűtlenebb nevén a tehát -, Dél-Dunántúlon pj- dig a megyeszékhelyek közül csak Kaposvárott nem. De a Balatontól délre nemcsak ez az egyetlen település, ahol nem kapott bizalmat a tanácsi elképzelés, ám érdekes, hogy a négy megyében vezet a Balaton-part ebben a „kategóriában": csak a víz partján több településen nem szavazták meg a tehát, mint a négy megyében máshol összesen. Ezeken a helyeken tehát lehet arra hivatkozni, hogy azért szavazták le a tehát, mert az üdülők és az állandó lakosok érdekei ütköznek -, dehát nemcsak itt nem kapott elégséges szavazatot a területfejlesztési hozzájárulás. S ahol nem, mint például Homorúdon, Dunaföldváron, Iz- ményben, Nagyatádon, ott azért nem, mert nem megfelelő célt jelöltek a tanácsok. Nagykanizsán is tartózkodóak voltak az emberek, mígnem olyan célra kérték a pénzt, ami találkozott a többség egyetértésével. Vannak helyek, ahol ugyan jó célt jelöltek meg, de már annyi teher nehezedik a lakosokra - például vízműtársulási -, hogy ezért ngm vállalták a helybeliek az újabb költséget: , Zalaszentlászlón, Zalacsányban, a Tolna megyei Györe-lzményben. Szekszárdon, A szigetvári kaszinó terve a sportcsarnok éppen hogy megkapta a szavazatok többségét. Ezért azután egy sor településen nem is hirdettek meg semmilyen célt, s így tehát sem: főképpen azokban a falvakban, amelyekben adósságokba verték már magukat az emberek településfejlesztési ügyekben —, s azokban, amelyekben túlságosan szegények az emberek, vagy túlságosan érdektelenek községük iránt. Pedighát ez utóbbiak a hátrányos helyzetű települések, Baranyában főképp a Dráva mentén, — annál is inkább, mert a lakosságuk kicserélődött az elmúlt években, s a betelepülők még saját házukat sem becsülik eléggé, nemhogy falujukat. Hasonló célok jellemzik a négy megyét: a településfejlesztési hozzájárulásból általában iskolát, óvodát, öregek napközijét, járdát, szol- gáltatóhózat akarnának megépíteni. Zalaegerszegen termálfürdőt építenek, mint ahogy nem hétköznapit terveztek a felső- szentmártoniak sem, akik hor- vát tájházat építenek a tehó- ból. Kétséges viszont, a szigetváriak elképzelésének megvalósulása, melyhez a te- hó. csak hozzájárulás lett volna: Kaszinójuk építéséből az ÁIB „kiszállt", úgyhogy most partnert keresnek a té- .hóhoz a kulturális-sport-szó- rakoztató komplexum létrehozásáért. B. L. Új ízek a láthatáron Pulykamell szerecsendióval Paprikás pulykafelvágott, pulykakolbász, pulykasonka, baranyai pulykamell. .., íme négy a nyolc új termékből, melyeket a Baranya Megyei Baromfi- feldolgozó és -Forgalmazó Közös Vállalatnál kreáltak, s nyújtottak be gyártásuk engedélyezésére a KERMI-hez. Most, hogy megépült és munkába állt a vállalat továbbfedolgo- zó üzeme, merőben új ízekkel kísérleteznek, így született meg a pulykakészítmények termékcsaládja, mellyel meghódítani kívánják a hazai fogyasz; tókat, azt a piacot, ahol igazán nem panaszkod-, hatunk, hogy nincs bőséges kínálata a baromfikészítményeknek. Az új ízek és termékek kiötlője a nyugdíjas Zidarics Ádám, aki ennek előtte a pécsi vágóhíd ízmestere volt, no és 'u-sinv csoportja, akik segítik őt fejlesztő munkájában. E pulykakészítmények gépben főtt termékek, ízesítésük teljesen sajátos, alakjuk a gépsonkáéhoz hasonlít. A pécsi extra pulykamell marinált paprika és savanyú uborka hozzáadásával készült, míg a baranyai pulykamell és a pulykasonka a borstól és a szerecsendiótól kapta különleges ízesítését. ízletes a füstölt, főtt pulykacomb egészben, alsó- és felsőcomb. Az általánosnál kissé erősebben fűszerezett a pulykakolbász és a paprikás pulykafelvágott, de ízük így is harmonikus. A nyolcadik új termék a csont- és bőr nélküli nyers pulyka felsőcomb, félkilós csomagolásban, habion tálcán. A készítményeiket szakvéleményezésre elsőként a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer - Ellenőrző Állomáshoz nyújtották be, ahol az újdonságok jó osztályzatot kaptak. Most a KERMI szakvéleményére és engedélyére várnak, hogy indíthassák a gyártást. Mellesleg előzetesen piackutatási célból megkóstoltatták a fogyasztókkal is, akik bizalmat szavaztak az új élelmiszereknek. Talán még annyit, nemcsak az új, kitűnő ízeknek tapsolhatunk, de árukkal sem igen lesz bajunk, a készítmények kilóját 104 és 160 forint közötti árakon hozzák forgalomba. Miklósvári Z. Tejérzékenyek is ihatnak tejet Két találmány egy betegség ellen Minden hetedik embernél hasmenés, hányinger, hányás, heves rosszullét lép fel, ha tejet iszik. Van, akinél már egy korty is kiváltja a tüneteket, és van, amikor 1—2 dl-t nyugodtan megihat, csak az ennél több mennyiség okoz problémákat. A betegséget tejcukor-érzékenységnek, orvosi nyelven laktáz intoleranciának nevezik. Mi az oka? A tejcukor — a laktóz — kettős cukor, ennek a bélben le kell bomlania szőlőcukorra és galaktózra. A vegyi bontófolyamatot a bél belső felületén levő apró kitüremkedések, ún. bélbolyhok felszínén megtalálható laktáz nevű enzim végzi. A tejre érzékeny embeKorábban a betegség megállapítására vért vettek, székletet vizsgáltak és hasfalon keresztül kis béldarabot kicsíptek. A Tejgazdasági Kísérleti Intézet 3—4 éve kezdte el azt a kísérletet, amelynek eredményeként nemrég olyan tejtermékek kerültek vagy a közeljövőben kerülnek piacra, amelyek a súlyos laktóz intoleranciában szenvedők is -fogyaszthatnak. Ilyen a reklámozott Laktokrém nevű tejsűrítmény is. Ezeknél a tejtermékeknél laboratóriumi úton bontják el a tejcukrot, vagyis mesterségesen végzik el azt a vegyi folyamatot, amit a bélben a laktáz enzimnek kellene. S. Zs. vasárnapi 3 A Sásd—Kaposszekcso közötti ország útról kis kövesút vesét balra, és a végén három domb által közrefogva tó bukkan elő. Gyöngyszem Baranya és Tolna megye határán. A képzeletbeli határ pont felezi a tavat. Az egyik partja még reknél ez az enzim vagy teljesen hiányzik, vagy hiányosan működik. Az enzim teljes hiánya esetén előfordulhat, hogy az illető nemcsak a tejet, de tejterméket sem tud fogyasztani, más esetben csak tejet nem, a joghurtokat, sajtokat igen. A tejcukor-érzékenység öröklődhet. Súlyosabb formája már csecsemőkorban jelentkezik. Sokszor a gyomor-, epe-, vagy bélbántalmakra, emésztési zavarokra panaszkodó betegeknél a vizsgálatok laktóz intoleranciát mutatnak ki. Kialakulhat átmeneti tejcukorérzékenység is valamilyen betegség kísérő tüneteként, béloperáció után, vagy egyes gyógyszerek hatására. A betegség kiderítésére nacjy jelentőségű találmány született a POTE belgyógyászati laboratóriumában. A laktáz enzimmel nem rendelkezők leheletében a hidrogéntartalom, ha tejet isznak, pár perc múlva a többszörösére emelkedik. Külföldön ezt már régóta mérik, de számunkra igen drága műszerekkel. Dr. Past Tibor, a POTE vegyésze itt, a pécsi klinikán készített egy olyan mikroprocesszoros műszert, amely automatikusan méri a lehelet hidrogéntartal- mát. A klinikán az első kísérleti darabbal már folyamatosan dolgoznak. A prototípus elkészítését c VITEK nevű győri kisszövetkezet vállalta. A műszert találmánvi szabadalom védi.
