Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-05 / 183. szám
Az elhárítás tegfeíjebb 80 százalékos lóhát Rakétákkal a jégeső ellen Ha a nagy jégszemek már kialakultak, nem tudják szétoszlatni a zivatarfelhőket- . . . '-Ki -Bevetésre készen az új állványra szerelt rakétakilövő Läufer László felvételei Hazánkban Bdranya, Bács- Kiskun, Szabolcs és Heves megye a leginkább jégveszélyes övezet. A természeti csapás elhárítására jött létre tíz évvel ezelőtt Baranya megyében 15 állomással a rakétás jégelhárító rendszer. 150 000 hektár termőföld védelmét biztositják. Polgár Endre a rendszer baranyai vezetője: — A zivatarfelhők felvonulása térségünkben, és egész Kö- zép-Európában igen érdekes természeti tünemény, — mondja, több költő is megénekelte a nappal felvonuló felhőzet változatos színeit, torlódását, vógtatását az égen. Aztán alkonyat után, a viharfellegek között cikázó villámok, tűziiá- tékokra emlékeztető formáit. — Mindez valóban mindenkit gyönyörködtetne, ha nem járna nyomukban jégeső, villámcsapás, árvíz . . . — Az ezek elleni védelemre jött létre a baranyai rendszer. A zivatarfelhőkben roppant energiák halmozódnak fel, amelyek egy-egy közepes atombomba energiájával mérhetők össze. Amennyiben ezt a felhalmozódott energiát mesterségesen próbálnánk ellensúlyozni - a védekezés teljesen kilátástalan lenne. — Akkor hogyan semmisítik meg a felhőket? — Sehogy. Ahhoz, hogy a védekezési módszerünket megérthessék, ismerni kell némileg a zivatarfelhőben lejátszódó eseményeket. Szinte mindenki hallott már arról, hogy a nyári zivatarokat megelőző órákban a talaj közelében lévő nagy nedvességtartalmú levegő valamilyen kiváltó ok hatására igen erős feláramlásba kezd. Felemelkedve lehűl és a benne lévő vizgőz kicsapódik. A képződő kis felhőelemekre az jellemző, hogy jóval nulla Celsius fok alá hűlve is cseppfolyós halmazállapotúak maradnak. Általában mínusz 15—20 fokig lehűlhet a vízcseppecske, fagyás nélkül. E hőmérsékleti értékek közelében azonban egyes felhőelemek megfagynak. E kevés jégszem képezi a jégeső alapjait: ezek összeütköznek a többi túlhűlt részecskével, összefagynak és megnőhetnek galamb vagy tyúktojás nagyságúvá. — Ezeket a jégdarabokat lövik szét?- Nem. Az így kialakult nagy jégszemeket még nem tudjuk befolyásolni, illetve szétroncsolni. Célunk ettől eltérően az, hogy a természetes állapotban előforduló kevés jégszemcsét a feljuttatott hatóanyag segítségével megnöveljük, ezáltal igen sok apró jégszemet hozzunk létre, (gy-kisebb az esély a jégszemek további növekedésére. A képződött kis- közepes jégszemek esésük közben a nulla fok feletti hőmérsékleten részben, vagy egészben elolvadnak, és a talajon eső, kásás, vagy kisebb méretű jég formájában jelentkeznek. Mint már említettem, a feláramló légtömegek okozzák a nyári zivatarokat. A jégesőelhárítás feladata, hogy ezekbe a feláramlási csatornákba juttassa be a hatóanyagot rakéták segítségével. Ez évtől új típusú, úgynevezett önmegsemmisítő rakétát használunk, mely feladatát elvégezve a levegőben még 1500 méter magasan megsemmisül. Ez a rakétatípus a korábbi években használt, és Baranyában már „közkedvelt" kerti dísznek is alkalmazott, ejtőernyővel földre érő típustól eltér. Sokkal előnyösebb: jobban biztosítja a hatóanyag egyenletes szétterítését és veszélytelen.- Ebben a nyári időszakban már voltak zivatarok több esetben jéggel. Sokan nehezményezték, hogy nem védett a jégesőelhárítás. ..- Június elején jobbára a frontokkal kapcsolatos zivatarok voltak, a hónap közepén pedig a felmelegedés hatására alakultak ki igen heves záporok, zivatarok. A jégesőelhárítás munkájának hatékonyságát nem szabad százszázalékosnak venni, legjobb esetben is 70-80 százalékos. Például ha a. zivatarfelhő úgy érkezik a védett terület határára, hogy abban a nagy jégszemek már kialakultak - nem tudjuk szétoszlatni. Ha a kialakuló felhő hatalmas, pl. 12-16 kilométerre is felnő, akkor nem reagál a rakétákra. Ilyen óriási felhő volt június 17-én és 19-én. Az első esetben erős záporral, kásás állapotban estek le a jégszemcsék, ami mindenképpen a védekezésnek köszönhető. Június 19-én is csökkentettük a károkat. A Jugoszláviából érkező „jeges” felhőkből Dráva- szerdahely, Kémes térségében hullott ki a jég, míg a védett területtől északnyugati irányban újra és újra képződő zivatarfelhők Rózsafa, Szigetvár, Dobsza térségében okoztak pusztító károkat. Sajnos, az utóbbi területek már kiesnek a védelem hatáskörzetéből. — A baranyai tapasztalatok alapján hozták létre a Bács- Kiskun megyei jégesőelhárító rendszert. Várható, hogy az országban több ilyet létesítenek? Egyelőre nincs rá pénz. A meglévő technikai tökéletesítése most a cél. Szó van arról is, hogy a két jégesőelhárító egység (Baranya—Bács) közötti terület védelmét az egységek jól szervezett együttműködésével oldjuk meg. Jelenleg a feladat részleteit tervezzük meg, melynek megvalósulásával Tolna megye déli része is bekapcsolódna a védekezésbe. A. E. A Tenkes-hegyi megfigyelőállomás Magyarországra esett az Egészség- ügyi Világszervezet választása Pécs az egészséges városok sorában? A Baranya Megyei Egészségügyi Társadalmi Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalt arról a megtiszteltetésről, ami Pécs városát érte: a világ egészséges városaiért induló WHO programban Pécs is részt vesz. Az Egészségügyi Világszervezet az 1980-ban Alma-Atában megtartott kongresszusán fogalmazta meg: Egészséget 2000-re mindenkinek! s, hogy ez ne csak jelszó maradjon, a világszervezet programokat dolgozott ki. Ezek konkrét feladatokra való bontása az 1984-es koppenhágai kongresszuson történt meg, ott nevezett be az első hat város az Egészséges városok nevű mozgalomba. Legutóbb a WHO európai területi irodája Lisszabonban rendezte meg az újabb világ- kongresszust. Erre 18 ország kapott meghívást. A meghívottak között volt Magyarország is. Ebből a 18 országból óhajtotta egy bizottság kiválasztani azt az ötöt, amelyet felkérnek a további együttműködésre és arra, hogy az ország egy városával kapcsolódjanak be ebbe a mozgalomba. A magyar Egészségügyi Minisztérium dr. Szilas Anna városi főorvost, a Pécsi Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetőjét bízta meg azzal, hogy a kongresszuson képviselje Magyarországot. Azt a feladatot kopta, hogy előadásban mutassa be az ország, illetve Pécs egészségügyi ellátásának helyzetét. A bemutatkozások alapján döntött a bizottság, melyik öt ország legyen az, amelyet a továbbiakban felkérnek az együttműködésre. Dr. Szílasi Anna:- Természetesen a kongresz- szusra nemcsak a meghívott országok mentek el. A világ szinte valamennyi részéről voltak résztvevők, a fejlődő országok képviselői ugyanúgy jelen voltak, mint a legfejlettebb tőkés országoké. Megmondom őszintén, izgultam, vajon eny- nyi különböző országból jött ember előtt hogyan fogom tudni bemutatni hazámat, városomat. Beszámoltam arról, hogy itt Pécsett és a megyében eddig milyen programok zajlottak az egészségre nevelés érdekében, arról, hogy az országban Budapesten kívül itt szervezték meg a Tetra-C- programot, hogy mit tesznek nálunk a vöröskeresztesek az ifjúság életmódjának alakításában, hogy Baranya megye élenjáró a diétás és egészséges táplálkozásnak megfelelő élelmiszerek gyártásában, és hogy itt már évek óta végezzük a számítógépes lakossági szűrést, nyilvántartást, gondozást. Meglepődtem, hogy nagyon sokan hozzászóltak, kérdeztek, legtöbben a számítógépes rendszerrel kapcsolatban. A kérdésekből kiderült, hogy a világon ugyan nagyon sok helyen van igen fejlett számító- gépes adatfeldolgozás, de csak egy-egy intézeten belül. Azt a betegkövetést, amit mi csinálunk, hogy alapellátástól, szakrendelésen és intézeti elszínvonal-politika minden területét magába foglaló tevékenységet takar. A megvalósulásban a város vezetőinek és természetesen a lakosságnak is sok tennivalója lesz. Bízom benne, hogy megfelelő partnerek lesznek, és nem kell majd szégyenkeznünk, ha számon kérnek, hogy tettünk.- Milyen a személyes élménye Portugáliáról?- A kongresszus résztvevőit elvitték Lisszabon nyomortelepeire is, az úgynevezett bádogvárosba. Szörnyű körülmények között, összetákolt házakban laknak ott emberek. Lisszabonban egymillió ember él ezeken a nyomortelepeken. A Számítógépre rögzítik a betegek adatait a Munkácsy utcai rendelőintézetben Fotó: Proksza L. látáson keresztül a gondozásig minden számítógépbe van táplálva — ilyen komplex módon ezt sehol nem végzik. A kongresszus záró plenáris ülésén sorolták fel aztán, hogy mely országokra esett a WHO bizottság választása. Közöttük volt Magyarország is. A szocialista országok között az egyetlen.- Jelenleg az ügyintézés stádiumában van a dolog. A WHO az ország kormányának fogja hivatalosan megküldeni a felhívást, hiszen a végrehajtás a kormányok és az egészségügyi tárca segítsége nélkül nem lehetséges.- Mit jelent majd Pécsnek ez a megtisztelő feladat?- Az „Egészséges városok" munkaprogram tulajdonképpen magában foglalja az adott területi egység lakosságára kiterjedően a személyi, . fizikai, szellemi és környezeti tényef- zők tervszerű, tudatos befolyásolását. A program rendkívül komplex, gazdasági és társadalmi jellegű igazgatási, hatósági döntéssorozat, a város- tervezés, városépítés és az életWHO-programban a közelmúltban kezdődött meg ezek felszámolása. Például egészség- ügyi központot építettek az egyik ilyen bádogtelepülés közelében, köréje pedig komfortos lakótelepi lakásokat. Mivel Portugáliában nagy gond a munkanélküliség, a következő megoldást találták ki: a lakásokat felajánlják azoknak, akik vállalják a kisebb költségeket, a kölcsöntörlesztéseket, az állam pedig garantálja a folyamatos foglalkoztatásukat. Azt a területet, ahol előzőleg a házuk állt — mivel érdekes módon ez magántulajdon — megtarthatják kiskertnek. Mondták, másképp ezeket az embereket nem tudták volna mozdítani. Érdekes volt látni a sok apró, körülkerített és gondosan művelt kertet. Ezzel két dolgot oldanak meg: felszámolják a nyomortelepeket és a kertészkedéssel az egészséges életmód és táplálkozás feltételeit is megteremtik. S. Zs. Nigriny Zoltán felvétele Jakab-hegy, a Nyugat-Me- csek legmagasabb csúcsa, az időszámításunk kezdete előtti évezredben központi szerepet játszott a Dél-Dunántúl népeinek életében. A ma sűrű Rendezik a terepet, padokat, asztalokat készítenek Jakab-hegyi pihenőhely Ideális környék egy vándortábornak erdővel borított hegytetőn ősi település volt. Erre utalnak a földből és kőből épült földsáncok, halomsírok, házfalom- ladékok, edénytöredékek és állatmaradványok. A XII—XIII. században ezen a területen épült a Pálos-rend kolostor, amelyet a későbbi évszázadokban átépítettek, bővítettek. Megfelelő gazdasági épületek, műhelyek is tartoztak hozzá. A kolostor teljesen tönkrement, lakatlanná vált az évszázadok viharában. 1945—49- ig lakott volt az erdészház és egyéb épületek. Az ötven zs években költöztek el az utolsó lakók. Utána átvette az uralmat a fű, a folyondár. A múlt év őszén elhatározta a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság, hogy ezt az igen forgalmas kiránduló- helyet megmenti, rendbehozza. A terveket a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tervezőgárdája készítette Szilágyi Domokos adjunktus vezetésével. A beruházó a pécsi Erdőfelügyelőség volt — a MÉM célcsoportos pénzeszközével —, a kivitelező pedig a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Végül is háromnegyed év alatt elkészült az 1,4 millió forintos beruházás. A volt kápolna helyén kőből készült pihenőhely és kilátótorony várja a turistákat. Hátravan a terep rendezése és a padok, asztalok kihelyezése. Tervezik több szalonnasütőhely kialakítását is. Elképzelések között szerepel, hogy régen a víztározó tavat — mára kiszáradt a bánya- művelés miatt — ismételten megkutatják, és — ha lehet — a közelében lévő forrás vagy a talajban húzódó vízréteg segítségével ismét feltöltik. Ezek csak tervek. De ez a szép természetvédelmi terület igen látogatott, szerepel az országos turista útvonalban. Igen sokan nézik meg a közelben található Istvá n - ki Iá tót, a Remete barlangot, a Zson- gorkövet és a Babás szerköveket. Felvetődött az is, hogy be lehetne kapcsolni ezt a területet a vándortáborozók útvonalába, és itt szállást is lehetne építeni.
