Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-04 / 182. szám
e Dunántúlt napló 1986. július 4., péntek Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának 1986—1987. évi pályázati kiírása víT Újra meghirdeti pályázatát a Pécsi Akadémiai Bizottság Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei tudományos munkával foglalkozói részére, O A pályamunkákat tudományos fokozattal (a tudomány kandidátusa vagy magasabb) nem rendelkező, 40. életévüket be nem töltött kutatók a rendelkezésre álló forrásokból végzett kutatómunkák eredményeiből állíthatják ösz- sze és nyújthatják be a bizottságnak, O Cél ej fiatal és tudományos munkában kezdő vagy szakmai elfoglaltsága mellett tevékenykedő kutatók támogatása, ösztönzése, nevelése, a tudomány és gyakorlat kapcsolatának elmélyítése. '<■O A pályázati rendszer kétéves kiírási periódust követ annak érdekében, hogy a munkaigényesebb, illetve a viszonylag nagyobb terjedelmű munkák is elkészíthetők legyenek. Megtartják ugyanakkor az évenkénti beadási lehetőségeket is. A kiírt pályázatok működési területünkön azon feladatokat ölelik fel, amelyek fejlesztését különösen fontosnak tartjuk. Szívesen fogadunk azonban más területről is érdemi, pályamunkákat. O A kutatók, egyéni vagy kollektív munkával vehetnek részt nem publikált, máshová még be nem nyújtott tanulmánnyal. A tanulmánynak az irodalomban közöltekhez és az eddigi gyakorlathoz képest új tudományos eredményeket kell tartalmaznia. A pályamunka tartalmi szempontból az annak megfelelő tudományág tanulmányokra, tudományos közleményekre vonatkozó mindenkori követelményei szerint kell hogy felépüljön. Tartalmazza az érintett irodalom kritikai áttekintését, az érdemi kifejtést és végül az összefoglalást. Ezen utóbbi részben szerepelni kell az új eredményeknek, illetve azok gyakorlati alkalmazására, hasznosítására vonatkozó utalásoknak. A pályázat terjedelme maximálisan 100 gépelt oldal (nagy mennyiségű tudományos anyaggyűjtést is tartalmazó társadalomtudományi pályamunkák esetén 200 oldal). A pályázatot 3 kötött, esetleg fűzött példányban, A/4-es formátumban kell benyújtani a Pécsi Akadémiai Bizottsághoz (7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.). A jeligés pályázatokhoz a pályázó lezárt borítékban csatolja nevét, személyi, számát, munkahelyét, beosztását és címét (külön a munkahelyi címét) és telefonszámát. A borítékon a jeligét kell csupán feltüntetni. Beküldési határidők: 1. 1986. szeptember 1. 2. 1987. szeptember 1. A fenti határidőre beérkező pályamunkákat két felkért bíráló és az illetékes szakbizottság véleménye alapján a Pécsi Akadémiai Bizottság első alkalommal 1986. december 20- ig, második alkalommal 1987. december 20-ig bírálja el. Az elfogadott pályamunkákat a Pécsi Akadémiai Bizottság oklevélben és az alábbi mértékű díjazásban részesíti: I. díj 10 000 forint II. di] 8 000 forint III. díj 5 000 forint Kiemelkedő pályamunkák esetében az I. díj mértéke nagyobb is lehet. A pályamunkákat más célra, értékelésük és az eredményhirdetés után lehet felhasználni. A benyújtott pályázatok első példánya a Pécsi Akadémiai Bizottság könyvtárába kerül megőrzésre, a második példánya a hasznosító szervezetnek vagy intézménynek lesz átadva, a harmadik példánya pedig vagy hasznosításra kerül, vagy a pályázó kívánságára rendelkezésére bocsátják. Az alábbiakban a szakbizottságok s a Baranya Megyei Tanács és a PAB közös pályatételeit közöljük. A Somogy, a Tolna és a Zala megyei pályatételekről részletes felvilágosítás a PAB székházában (Pécs, Jurisics M. u. 44. Tel.: 14-733) szerezhető be. A szakbizottságok pályatételei I. Filozófiai, Pedagógiai, Pszichológiai, Szociológiai Szakbizottság 1. Az iskolai innováció megvalósítása és eredményei. 2. A gyermekvédelem helyzete, a megelőzésben megvalósított eljárások. 3. Makarenko hatásának neveléstörténeti vizsgálata. 4. Neveléstörténeti kutatások a régió közoktatpsügye köréből. 5. Az óvoda és az iskola kapcsolatának problémái, megoldásuk módjai. II. Gazdaság- és Jogtudományi Szakbizottság 1. A vállalatok hosszabb távú vagyonérdekeltségének megteremtése. 2. A falusi turizmus helye, szerepe, irányítása a hazai idegenforgalom szervezetében. 3. Külső források struktúrája és szerepe egy nagyvállalat növekedésében. 4. Az érték és árelmélet kapcsolatrendszere a szocialista gazdaságban. 5. Vállalati előrejelzések, prognózisok hasznosítható tapasztalatai a régió vállalatai számára. 6. A Vállalati Tanács információszükséglete a vállalati politika döntéshozatalához. 7. A vállalati belső irányítás, belső érdekeltség fejlesztése. 8. A régióban élt tekintélyes közgazdász munkásságának ismertetése, elemzése. 9. A műrevalósógi vizsgálatok elemzési eszközeinek tökéletesítése az ásványvagyon-ku- tatásban. 10. A fogyasztói érdekvédelem jogi alapjai. 11. A föld vagy fauna, illetve a flóra védelmének jogi eszközei. 12. A fiatalkori bűnözés megelőzésének társadalmi lehetőségei. 13. A hatósági jogalkalmazás korszerűsítésének lehetőségei. 14. Az általános szerződési feltételek érvényesülésének elméleti és gyakorlati problémái. 15. A tanácsok koordinációs tevékenysége, különös tekintettel a tanácsok együttműködésére (megye—megye, város— városkörnyék, község—község). III. Irodalom, Nyelvészet és Történelemtudományi Szakbizottság 1. Nyelvi kontaktusok vizsgálata. 2. A regionális és a nemzeti kultúra kapcsolata. 3. Irodalom és társadalom kapcsolata Dél-Dunántúl , hagyományaiban. 4. Nemzetiségtörténeti kutatások. 5. Életmódváltozások Dél- Dunántúl falusi közösségeiben. 6. A régió régészeti és művészettörténeti emlékei. IV. Matematikai, számítási és fizikai tudományok Szakbizottság 1. A lézerek továbbfejlesztését és alkalmazását szolgáló kutatások. 2. Nagy érzékenységű spektroszkópiai módszerek kidolgozását és alkalmazását megalapozó kutatások. 3. Műszaki rendszerek matematikai modellezésének vizsgálata. 4. Automatikus Műszaki Tervezést segítő software kutatás- fejlesztés. 5. A hatékony vállalati gazdálkodást elősegítő operáció kutatási módszerek vizsgálata. V. Kémiatudományi Szakbizottság 1. Biológiailag aktív anyagok. * 2. Biotechnológia az élelmiszerkémia és hidrometallurgia területén.’ 3. Nyersanyjagok komplex hasznosítása, új anyagok technológiája és analitikája kutatása. ' 4. Az atomenergia hazai termelésével és a fűtőanyag-ciklussal kapcsolatos radiokémiái kutatások eredményei. 5. Hidrometallurgia! folyamatok üzemellenőrzési analitikai módszereinek fejlesztése. 6. Korszerű anyagvizsgálati és analitikai módszerek. 7. Számítástechnikai módszerek alkalmazása az analitikai kémiában. VI. Biológiai Szakbizottság 1. Radioaktív anyagok az emberi szervezetben. 2. Környezeti ártalmak hatására kialakuló DNS-károso- dások és javításuk, jelentőségük a humán patológiában. 3. A serum és liquor ultra- centrifugás analysise lympho- proliferatív kórképekben. 4. A lézersugárzás biostimu- lációs hatásai in vitro lymphoid sejtvonalakon. 5. Hidrobiológiái kutatások délkelet Dunántúlon, különös tekintettel a környezet- és természetvédelemre. 6. A szekszárdi dombvidék eléggé ki nem kutatott flórájának feltárása, főleg természetvédelmi szempontból. 7. Belső- és Külső-Somogy még feltárásra váró flórájának kikutatása és közjóléti erdeinek ismertetése, kutatása és természetvédelme. 8. A bányatérségek porszeny- nyeződésének megakadályozása a dolgozók porexpozíciója csökkentése érdekében. 9. A pécsi agglomeráció fejlődésének hatása a testkultúra iránti szükséglet alakulására. 10. Szabad idő és testkultúra — különös tekintettel az ötnapos munkahét bevezetésére. A tanulóifjúság életvitelének alakulása — különös tekintettel a rendszeres testedzés, sportolás életmódba való beépülésére. 11. Az ifjúság egészségnevelésének és a káros szenvedélyek elleni küzdelemnek időszerű kérdései. Agrártudományi Szakbizottság 1. Gabonatermesztési technológiák továbbfejlesztésének lehetőségei. 2. A reprodukció javításának lehetőségei a szarvasmarha-tenyésztésben. 3. Mezőgazdasági nagyüzemek bér- és keresetszabályozási rendszerének továbbfejlesztése. 4. Ar üzemi gyümölcsösök telepítésének lehetőségei a régióban az új fajták felhasználásával. 5. Korszerű megoldások az energiában Szegényített élelmiszerek előállítására és a melléktermékek humán célú felhasználására. Vili. Műszaki-tudományi Szakbizottság 1. A régió felsőoktatási intézményeinek és a mérnöktechnikusi továbbképzésnek kapcsolatrendszere. 2. Lakossági komplex energiaellátás vizsgálata. 3. A régió ipartörténete (bányák, gyárak). 4. Az atomerőmű biztonságának és gazdaságosságának növelése. 5. Település-tervezési problémák a régióban. 6. Manipulátorok és robotok alkalmazása. IX. Földtudományi Szakbizottság 1. A bányabiztonság, illetve a bányaművelés gazdaságosságát növelő kutatások. 2. A bányászati radiometriai kutatások hatékonyságát növelő módszerek elméletének és — vagy — gyakorlatának kidolgozása. 3. A Délkelet Dunántúl földtani modelljének megalkotását alapozó és. összehasonlító kutatások. 4. A régió ásványi nyersanyagbázisának bővítését és jobb megismerését szolgáló földtani kutatások. 5. A jelentős dél-dunántúli ivóvízbázisok hosszú távra kielégítő mennyiségi, minőségi védelmének főbb műszaki, közgazdaság! és jogi feltételeinek kidolgozása. 6. A drávai hajózás és a magyar oldali gazdasági potenciál összekapcsolása reális lehetőségeinek vizsgálata. X. Klinikai Kutatási Szakbizottság 1. Lymphocyta szubpopulá- ciók viselkedése a cytosztatikus kezelés hatására malignus lym- phomában. 2. Az allergiás kontaktérzékenység vizsgálata Baranya megyében. 3. Pszichokorrektív terápia az öngyilkossági kísérlet ismétlődésének megelőzésére. 4. Az ujjak vérellátásának megítélése reconstructs kézsebészetben. 5. Rosszindulatú daganatos betegek besugárzástervezése Commodore 64 személyi számítógéppel. 6. Fejlődési rendellenességek gyakoriságának alakulása az elmúlt 25 évben Pécs városában, különös tekintettel a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozóinak utódaira. 7. A hemoreológiai kezelés lehetőségei. 8. A műtött gyomor és a gyomorcsonkrák kialakulásának kapcsofata. XI. Környezetvédelmi és Urbanisztikai Szakbizottság 1. Ivóvízbázisok fémtartalma és cardiovasculáris megbetegedések közötti összefüggések vizsgálata. 2. Egy ipari objektum komplex környezetszennyező hatásának vizsgálata az érintett lakosság egészségi állapotának tükrében. 3. A levegőszennyezés mértéke és a légúti megbetegedések gyakorisága közötti összefüggések. 4. A hulladékszegény technológiák gazdasági problémái (konkrét eredmények ismertetése példán vagy példákon). 5. A Pécs vízellátását biztosító Pellérd — tortyogói terület környezet terhelése. XII. Terület- és Településfejlesztési Szakbizottság 1. A településpolitika innovatív tartalma. 2. A Dél-Dunántúl egy jellegzetes térszerkezeti egységének komplex vizsgálata. 3. Településfunkció és megyehatár. 4. Az iparvállalatok és szövetkezetek teljesítményalakulásának hatása a térség fejlődésére. 5. Város—falu kapcsolatok alakulása és algkítási lehetőségeik. 6. Az életkörülményekben meglévő különbségek mérséklésének lehetőségéi a Dél- Dunántúfon. • A Baranya Megyei Tanács és a Pécsi Akadémiai Bizottság közös pályatételei 1986— 1987. évre. 1. Az új tanácsi gazdálkodási rendszer bevezetésévzl kapcsolatos elvi és gyakorlati problémák. 2. Az új vállalatvezetési formák működésének tapasztalatai, a vállalati belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésének lehetőségei. 3. A helyi tanácsok testületi munkájának népképviseleti szerepének változásai, különösen a településfejlesztésben. Az elöljáróságok szerepének elemzése. 4. Az új választójogi törvény hatásai a tanácstagok és az állampolgárok kapcsolatára. 5. A kétfokozatú államigazgatási rendszer jelenlegi helyzete, fejlődésének szervezési módszerei, különös tekintettel a városok közreműködő szerepére. 6. A gazdaságilag elmaradott térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának lehetőségei, feladatai. 7. A megye ásványkincsének hasznosítási lehetőségei, különös tekintettel a korszerű építőanyagok lakossági ellátására. 8. A családgondozás fejlesztésének lehetőségei, tartalmi és szervezeti kérdései. 9. Az egészséges életmódra nevelés társadalmi feladatai, a tudatformálás lehetőségei és feladatai. SZÜLETTEK: Tóth Máté, Kis-Lantos Gergely, Ronta Patrik, Bállá Csaba, Szilárd Zoltán, Barta -Róbert, Magyar János, Tabakov Norbert, Bozó Balázs, Nikolics Roland, Kónya Dávid, Tengerdi Dorka, Asztalos Dávid Gergő, Szél László, Gátszegi Hajnalka, Katona Kitti, Orbán Timea, Katona Zsolt, Sörös Eszter, Gulyás Júlia, Lőczi Zsófia, Auth Róbert, Horváth Ferenc, Horváth Richárd Ramaizli István, Selmeczi László, Holcinger Katalin, Zoltán Levente, Nagy Linda, Vörös Zsanett, Simond Dávid, Major Balázs, Móra Virág, Harcos Nikolett, Riger Anna, Szőke Zsombor, Gyenes Ervin, Gergely Erik, Bányai Mihály, Tóth István, Szabó Diána, Széli Kata, Kovács Tünde, Hergenrőder Adrienn, Ka- csar Dóra, Ágoston Nikolett, Kalocsa Ágota, Tompa Melinda, Darvas Adrienn, Kun Renáta, Rostáéi József, Keszerica László, Szakács Szilvia, Breidung Roland, Görgye Ákos, Alkonyi Enikő, Távoli Renáta, Besenyei Szilvia, Molnár , István, Guczuj Nikolett, Keresztes Gergő, Pretzl András, Palkó Gábor, Szabó József, Petrovics Szendike, Petrovics Pálma, Kolompár Piroska, Löffler Adóm, Takács Attila, Horváth Zoltán, Hiriszkó Márk, Kovács Balázs, Kertész Lo- ránd, Boulellou Hocine, Jónás Gábor, Óvári Páter, Óvári Zoltán, Konrád Gábor, Orlovics Mirjam, Takács Rita, Czupay Szandra, Mó- r'h Adrienn, Hajós Dóra, Kinder Miléna, Kreiner Barbara, Tálosi Timea, Gáli Anikó, Fogas Agnes, Weininger Eszter, Tollár Timea, Takács Benedek, Fritz Tamás, Mile József, Kóncz Péter, Drenkóvics 1 Balázs, Drenkóvics Petra, Böröcz Zsolt, Babócsai Bence, Szili Viktor, Lében Péter, Varga Gábor, Varga Beatrix, Antal Nikolett, Acs Timea, Draskóczy Eszter, Bálint Kitti, Molnár Tünde, Koncz Petra, Molnár Balázs, Nyers Éva, Lippai Judit, Lippai Anett, Petz Zsuzsanna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Paári Péter és Balatonyi Zsuzsanna, Schwindli Ferenc és Görbe Judit, Szaszkó József és Szűcs Anikó, Major László és Simon Tünde, Sorosics István és Szabó Éva, Páncél László és Pilári Ildikó, Bódi Sándor és Timkó Jácinta, Városi László és Molnár Judit, Terleczky Zsolt és Dárdai Zsuzsanna, Kovács László és Fritz Enikő, Szilágyi Gábor és Rácz Anikó, Kovács Tivadar és Benkö Magdolna, Nyitrai Gábor és Illés Kornélia, Skaczel János és Kriskó Erika, Kalla Gábor és Gaál Zsuzsanna, Hergert Géza és Pongrácz Adrien, Tóth Zoltán ás Molnár Erika, Tóth Károly és Kerner Zsuzsanna, Novák János és Kovács Mária, Rozina Sándor és Burány Erika, Szabó István és Nágl Éva, Túri Zsolt és Tóth Ildikó, Pernecker Imre és Porczió Judit, Sziráczki Tibor és Szabó Ilona, Hofecker Béla és Bublik Rita, Madarász Dezső és Nagy Agnes, Schönberger István és Müller Anna. Növényvédelem egymillió hektáron Az év eddig eltelt időszaka a mezőgazdaságban több növényvédelmi rekordot hozott, mintegy jeléül annak : az időjárás a kórokozóknak, kártevőknek átlagon felüli mértékben kedvezett. Főleg a rovarkártevők okoztak gondot, de valósággal inváziószerűen jelentkeztek a levéltelek, amelyek — a kellő óvintézkedések nélkül — igen nagy termés- kiesést okoznának. A MÉM szakemberei szerint a gabonát, amely még lábon várja a betakarítást, a tenyészidőben nemcsak az időjárás tette próbára, hanem a növényi betegségek, rovarfertőzések, is. Az úgynevezett vetésfehérítő bogár, amely a termésnek akár egyharmadát is elviheti, az elmúlt két hónapban ugyancsak feladta a leckét a mezőgazdászoknak. A fertőzés olyan nagy mértékű volt, hogy nem kevesebb, mint 650 ezer hektárnyi területet kellett korszerű vegyi anyagokkal megvédeniük, szemben az eddigi legnagyobb évi teljesítménnyel, a 290 ezer hektárral. Szinte alig van olyan növény, amelyiket elkerülnének a levéltet- vek. A növényvédelmi szakemberek szerint még legalább 2—3 hétig erőteljes védekezésre lesz szükség, mivel az időjárás kedvez a veszedelmes kártevőknek. Olyan nagy számban jelentkeznek, hogy még a levegőben is megtalálhatók, egy- egy szélroham milliárdszám hordja őket arrébb. Még a paradicsomon is megtalálhatóak, holott ezt a növényt általában elkerüli ez a fertőzés. Az országban mintegy egymillió hektáros területen védekeztek eddig rovarkártevők ellen, és csaknem minden esetben alkalmaztak levéltetű ellen < különösen hatásos vegyszereket is. A gabonatáblákban vegyszeres beavatkozásra immár nincsen lehetőség, a cukorrépát és a napraforgót azonban most rendszeresen óvják korszerű kémiai anyagokkal a sorra jelentkező növényi betegségek ellen. A gyümölcsös és szőlőskertekben július elején szintén állandó munkát ad a permetezés, porozás. A járványok kialakulását nem egy helyen csak úgy tudták megakadályozni, hogy kombinált védőszereket használtak, tehát egyidőben többféle kártevő ellen védekeztek. Az eredményes beavatkozásnak köszönhető, hogy a növényegészségügyi szempontból nem kedvező időjárás nyomán kialakult fertőzési gócokat sikerült időben felszámolni.
