Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-31 / 209. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XLIII. évfolyam, 209. szám 1986. július 31., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Megyei kollégiumi körkép (3. oldal) * A szerkesztőség postájából (6. oldal) Megálltak a kedvezőtlen folyamatok lemtermelő képességének növelése, a termelési költségek csökkentése végett javítani kell a takarmány hasznosulást, a fajlagos takarmányfelhasználást. E feladatok megoldásához szükség van az állattartó telepek műszakitechnikai felszereltségének megújítására is. Az emberi tényezőkben rejlő tartalékok feltárásának elősegítésére folyamatosan javítani kell a munkahelyi körülményeket, növelni a dolgozók szakmai felkészültségét. Az állattenyésztési ágazatok 1987. évi és a VII. ötéves tervidőszak előirányzatai(Folytatás a 2. oldalon) Két újabb épületszárnnyal bővül a belvárdgyu lai termelőszövetkezet sertéstelepe Läufer László felvétele További intézkedések az állattenyésztés fejlesztésére Emelkednek a sertés, a vágómarha és broyler <* •• ^ felvásárlási árak - Ötvenszázalékos támogatás a telepek korszerűsítéséhez - Munkahelyi pótlék- 300000 forintos adóküszöb a kistermelésnél- Drágábbak lesznek a takarmánykeverékek A z állattenyésztés előtt álló feladatokat vitatták m*-'~ országos értekezleten, szerdán a MÉM-ben. A tanácskozáson ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában foglalkozott az állattenyésztés helyzetével és részletesen ismertette az ágazat fejlesztésére hozott intézkedéseket. 1987. január elsejével ugyanis központi ár- és pénzügyi intézkedések lépnek érvénybe, s ezeket jó előre közük az érdekelt vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetőivel, hogy a gazdálkodó szervezetek a jövő évi tervek megalapozásánál figyelembe vehessék a módosításokat, és számolhassanak azok következményeivel. Az értekezleten felszólalt Szabó István, aki rámutatott: a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés korábbi dinamikus fejlődésében tavaly a megtorpanás jelei mutatkoztak; a termelők szempontjából feltétlenül előnyös új intézkedésektől az várható, hogy — a növekvő érdé. kéltség nyomán — visszaáll a növekedés korábbi üteme és fokozatosan megoldódnak az állattenyésztés ellentmondásai. A szabályozórendszer módosításán felül azonban arra is szükség van, hogy a termelők, az állattenyésztők is javítsák munkájuk eredményességét. Egyes üzemekben ugyanis éppen az elmúlt időszakban lazult a termelés fegyelme és ennek megakadályozására számos helyen nem tették meg kellő időben a szükséges intézkedéseket. Egyebek között a növénytermesztésben mutatkoznak bajok a technológiai fegyelem terén, de az állattenyésztés sem mentes az ilyen hibáktól. Ám az is tény, hogy a szigorodó gazdasági föltételek szintén hozzájárultak a teljesítmények visszaeséséhez, mivel csökkent az anyagi érdekeltség az állattenyésztésben. A TOT elnöke vitába szállt azokkal az üzemi vezetőkkel, akik a helyzet megoldásának kulcsát egyes állattenyésztési ágazatok felszámolásában látják. Hangsúlyozta: helytelen ez a gyakorlat. A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztésnek ’ nélkülözhetetlen szerepe van úgy a belföldi ellátásban, mint az exportban. Arra van szükség, hogy a szakemberek, üzemi kollektívák — immár az új lehetőségekkel is élve — fokozatosan emeljék a termelés színvonalát. A Minisztertanács a közelmúltban áttekintette és értékelte az állattenyésztés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az állatállományban és a vágóállat termelésben az elmúlt évben bekövetkezett visszaesés után az 1986. január 1- jével bevezetett ár- és egyéb szabályozó rendszerbeli intézkedések a kedvezőtlen folyamatokat megállították. A Vlt. ötéves, tervben előirányzott állományfejlesztési, termelésbővítési, hatékonyság növelési és minőségjavítási célok eléréséhez azonban további komplex üzemi és központi intézkedések szükségesek. Gyorsítani kell a biológiai alapok összehangolt fejlesztését, a technológiai fegyelem javításával csökkenteni kell a felnevelési veszteségeket. Az ágazat jövedeA Pécsi Mezőgép drávaszabolcsi üzemében acélból és alumíniumból gyártanak négy- és ötköbméteres tartályokat, melyek bor, tej, és alkohol tárolására alkalmasak. Fotó: Lauer Györgyi Gorbacsov Habarovszkban Mihail Gorbacsov szerdán Habarovszk munkásaival találkozott. Az SZK'P KB főtitkára kedden este érkezett az Amur-folyó partján fekvő távol-keleti városba. Virágot helyezett el a városközpontban, a Lenin emlékműnél, majd a Dicsőség terén, az örökmécsesnél koszorúval rótta le kegyeletét a második világháborúban elesettek előtt. Hazánkba érkezett Wladyslaw Gwiazda Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására szerdán Budapestre érkezett Wladyslaw Gwiazda, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese. A lengyel vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta. Jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Határozatok a szovjet tanácsokra A Szovjetunióban két új, a tanácsokra vonatkozó határozat született, szövegüket szerdán tette közzé a moszkvai sajtó. .A tanácsok pártirányításának további korszerűsítéséről szól az első határozat, amelyet az SZiKP KB hozott. Az SZKP KB, a legfelsőbb tanács elnöksége és a minisztertanács által közösen hozott másik határozat a. tanácstagok szerepének és felelősségének további növelésére vonatkozik. Megyei tanács vb-ülés 0 közegészség- és ' járványügy helyzete Béremelésben részesülnek a közművelődésben dolgozók Kilenc esztendeje tárgyalta Baranya közegészségügyi és járványügyi helyzetét a megyei tanács végrehajtó bizottsága, így a tegnapi ülésen meglehetősen hosszú időszak tevékenységéről számolt be a tanács egészségügyi osztálya. Az előterjesztés megállapítja: megyénk az ország szeny- nyezett levegőjű megyéi közé tartozik. A legjelentősebb romlás a Szársomlyó körzetében következett be, aminek egyik nyilvánvaló oka, hogy a különböző műszaki változtatások ellenére a nagyharsányi kőbánya által okozott légszennyezés még mindig magas. A táplálkozás- és élelmezésegészségügy helyzetét az előterjesztés úgy értékeli, hogy nem rosszabb az országos átlagnál, az elmúlt időszakban jelentősebb ételmérgezés, tömeges megbetegedés nem fordult elő. A járvónyügy terén Baranyában előrelépés történt. Gondot a szalmonella okozott: a legtöbb megbetegedés Pécsett fordult elő, ez 33 gyermekközösséget érintett, elsősorban az ételek helytelen tárolása, kezelése miatt. Az AIDS-prog- rammal kapcsolatban felkészültek, s mint a beszámoló megállapítja, a betegség baranyai gyakorisága nem jelentős. Egy kérdésre válaszolva dr. Reményi Jenő, az egészségügyi osztály helyettes vezetője elmondta, csupán egykét esetről tudnak. A vibráció, a zaj, a kémiai ártalmak az utóbbi időben növekedtek az üzemekben. Ezzel párhuzamosan javult a dolgozók rendszeres szűrővizsgálata, különösen a bányászok egészségének védelme és a mezőgazdaságban a kémiai jellegű ártalmak megelőzése érdekében. Dr. Pápai Dénes, az egészségügyi minisztérium főosztály- vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy elégedettek az itt folyó munkával, s azt hangsúlyozta,, hogy a Baranya Megyei KÖJÁL az ország egyik legkiegyensúlyozottabban dolgozó járványügyi állomása.* Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese összefoglalójában elmondta, elégedetlen azzal a képpel, amit az előterjesztés felmutatott, óvatosnak, általánosnak ítélte. Véleménye szerint jobb a KÖJÁL munkája annál, mint ami az anyagból kiderül. Az előterjesztést és a határozati javaslatot módosításokkal elfogadta a végrehajtó bizottság. A vb ugyancsak határozatot hozott egy sokakat érintő kérdésben: augusztus elsejétől a megye valamennyi tanácsi irányítású közművelődési intézményére kiterjedően, négy százalékos bérfejlesztésben részesülnek a dolgozók. Mint az indoklásból kiderül, azért- volt erre szükség, mert a közművelődésben dolgozók központi bérkorrekciója elmaradt, ami azzal jár, hogy nőtt lemaradásuk az ágazaton belül, s a népgazdaság szocialista szektorának átlagától. De az évek során a megyei közművelődésben dolgozók bére elmaradt a más megyékben dolgozó munkatársaikétól is. A bérfejlesztést a megyei tanács saját erőből oldja meg. Roszprim Nándor
