Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-04 / 182. szám

1986. július 4., péntek Dunántúlt napló 3 Ülést tartott a Baranya Megyei Pártbizottság _ (Folytatás az 1. oldalról) Ősszel a KB önálló napirend keretében foglalkozik belpoliti­kánk aktuális kérdéseivel. Nem nehéz kitalálni, hogy a gazda­ságpolitikai kérdések kiemelt szerepet kapnak. Ehhez kap­csolódóan mondom a követke­zőket : Először azt, hogy munkánk megyei tapasztalatai alapján is nagy szükségét érez­zük, hogy pártunk központi szervei foglalkozzanak gazda­ságpolitikánk megvalósításá­nak helyzetével és annak tár­sadalompolitikai hatásaival, il­letve feltételeivel, s ezeknek a XIII. kongresszus és a VII. öt­éves népgazdasági terv főbb céljaival való összefüggéseivel. S a másik: gondoljunk ar­ra, ha most azt mondanánk, hogy mindenkinek 20%-fca/ megemelik a bérét úgy, hogy az árszínvonal marad, akkor megoldódnának-e gondjaink, nagyobb lenne-e a népgazda­ság teljesítménye ? Minden bi­zonnyal sokunk válasza az, hogy nem. Azt várjuk tehát a KB-tól, hogy az ideológia, a politika és a gazdaság nagy összefüg­géseivel fog foglalkozni. En­nek érezzük a szükségességét. Hiszen a gazdaságban i érzé­kelt gondjaink ma már nem­csak gazdasági kérdések, ha­nem társadalmiak is. Nemcsak a vállalatoknál, szövetkezetek­nél dolgozó pártszervezetek ügye, hanem mindegyiké Ba­ranyában, mind a 888 párt- alapszervezetünké. Igényességgel Néhány szót szeretnék még­is szólni a vállalati, szövetke­zeti és tanácsi középtávú ter­vező munka értékeléséről. Kezdem a sokat bírált bá­zisszemlélettel. Programunk a gazdaságunk teljesítményének növelése. Ha egyes gazdálko­dókra, vagy egyes tevékeny­ségre nem is célszerűek, de egészében a teljesítményeknek növekedniük kell, ebből nem szabad engednünk. Ennek ér­vényesüléséről pedig meg Is kell győződnünk, össze kell hasonlítani a korábbi teljesít­ményt a mostanival, és egysze­rűen az utóbbinak kell több­nek lenni. A teljesítmény nö­vekedésének mérésénél tehát továbbra is maradunk a bázis­szemléletnél. Az viszont igaz, hogy nem a múlt feltételeinek és eredmé­nyeinek megfelelő eszközöket kell alkalmazni a célok megva­lósításához. Azoknak a célok­hoz, a követelményekhez és a jövőbeni feltételekhez kell iga­zodniuk. Mi a központi szervek felé ezt képviseljük és javasol­juk. Egyébként nem tartjuk jó­nak, hogy a bérszabályozás jobban igazodik a bázishoz, mint az adott időszak teljesít­ményéhez, illetve teljesítmény­követelményéhez. Ezért fordul­hat az elő, hogy egyes kollek­tíváknál a nagyobb bérnek nem alapvető feltétele a na­gyobb teljesítmény, másoknál a teljesítmény növelésének korlátja a bérszabályozás. Minden korábbi időszaknál erőteljesebben és szervezet­tebben foglalkoztunk a közép­távú tervező munka segítésével és ellenőrzésével. Még sem tudtuk elérni, hogy mindenhol megfelelő igényességgel fog­lalkozzanak a következő évek­re vonatkozó átfogó koncepció kidolgozásával. Nem tudtuk ellensúlyozni a gazdálkodók rövidtávú, éves eredményérde­keltségén alapuló gondolkodá­sát. Áprilisi pártbi'íottsógl ülé­sünkön nem helyeseltük, hogy az amortizáció terhére is tör­téntek bér- és bérbeadófize­tések. Baranyában 29 gazdál­kodó szervezetnél az osztatlan érdekeltségi alapot a vártnál kevesebb megfontolással és nagyobb mértékben fordítot­ták a bérfejlesztés adóterhei- re. Röviddel a pb-ülésünket követve központi állami intéz­kedések születtek a gazdálko­dók szankcionálására. Az in­tézkedések korrektek. Áprilisban és májusban az 1985-ös gazdálkodás eredmé­nyeit alapul véve számos kol­lektíva részesült elismerésben. Több gazdálkodó szervezet fennállása óta a múlt évben érte el a legjobb eredményt. Ezek a vállalatok, szövetkeze­tek nemcsak elismerésre, ha­nem sikereik okainak megis­merésére is érdemesek. Ugyanakkor veszteséges, alaphiányos gazdálkodó egy­ségeink is felhívják magukra a figyelmet. Több vállalat és szövetkezet tartósan gyengél­kedik. Szükségesnek tartjuk, hogy a II. félévben az ideso­rolható egységeknél a párt- szervezetek önvizsgálatot, *az irányító pártbizottságok pedig ellenőrzést tartsanak. A hely­zetelemzés mellett a változta­tás komplex programját is ké­szítsék el, vagy készíttessék el. Komplex alatt a szervezeti és a személyi összefüggéseket is értjük. Meg azt is, hogy a térségi összefüggéseket sem figyelmen kívül hagyva kell a kérdést megközelíteni. Sellye térségében közel 70 települést érintő területen az egyes szö­vetkezetek szintjén kimunkál­ható elgondolások nem is le­hetnek elégségesek a térség gazdasági elmaradottságának a felszámolásában. Júniusban a vb foglalkozott a Mecseki Szénbánya helyze­tével, munkájával. Az ott el­hangzottakra szeretnék vissza­térni. Mintegy 700 lengyel bá­nyász további foglalkoztatásá­hoz1 a vállalatnak alabvető érdeke fűződik. A népgazda­sági érdek oldaláról nézve már nem annyira egyértelmű a kép. Az illetékesek az értékelő munkával most foglalkoznak. Addig is mi támogatjuk a vál­lalat lengyel munkaerő foglal­koztatása iránti igényét. A szarvpsmarha-témáról. Ügy tűnik, hogy még mindig nem foglalkoztunk eléggé markánsan, érdemleges intéz­kedések nem történtek. Sem a politikai, sem a szakmai fe­lelősség megállapítására nem került sor a 4 termelőszövetke­zetnél, amelyet név szerint is említettünk. Végigvinni Sokszor mondtuk már, hogy minden pártszervezet fel­adata napjainkban a gazda­ságpolitikai célok helyi megva­lósításának segítése és ellen­őrzése. Akik ebben a munká­ban érdemben részt vesznek, azok tudják, hogy sok tapasz­talatot szereznek. Azonban e tapasztalatok hasznosítása — másként fogalmazva a jelző szerep — nem kielégítő. Tapasztaljuk, hogy sokan nem szívesen járnak a dolgok végére, beletörődnek az álla­potokba, mástól várják a meg­oldást, munkakörükkel, pozí­ciójukkal járó felelősség ér­vényesítésétől tartózkodnak, álhumánus magatartást tanúsí­tanak. Ezen változtatni kell! És fel­adatként fogalmazva az előb­bieket így mondom: — a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segíté­se és ellenőrzése során szer­zett tapasztalataink jelzésével tudatosabban és fokozatosab­ban járuljunk hozzá a párt po­litikájának alakításához. Ez nemcsak lehetőségünk, köteles­ségünk is. — Pártjaink és pártszerveze­teink necsak tapasztalatokat szerezzenek, hanem a dolgok végére járásával a változtatás­hoz, a jobbításhoz járuljanak hozzá: —- a feladatok megoldásá­ban mindenki vállaljon részt, ne uralkodjon el a másra vá­rás; — azokat, akik munkakörük­nél fogva felelősek másokért, illetve mások munkájáért is, ne engedjünk álhumánus dön­téseket hozni, vagy a szüksé­ges döntések elodázásával, el­mulasztásával ügyünknek ár­tani. Azt is mondhatnám, hogy a gazdasági folyamatok kedve­zőbb irányú változtatásának feltétele, hogy a pártszerveze­tek nagyobb hatással tudja­nak lenni a maguk környezeté­ben. A gazdaság teljesítménynö­velése érdekében- több terüle­ten országos méretű intézke­désre van szükség. De a jelenlegi feltételek mellett is megvannak a magunk tenni­valói, s a magunk tennivalói­val nem várhatunk másokra, a központi intézkedésekre. A cselekvés, s ne a várakozás jelemezze munkánkat! A párt minden szerve a kö­vetkező hetekben konkrétan kell hogy foglalkozzon a gaz­dasággal összefüggő teendők­kel. Mindenekelőtt a gazda- sáqpolitikai célok eredménye­sebb megvalósítása érdekében a maga teendőivel. Ez is fel- téteje annak,' hogy a gazda­sági folyamatokban a kívánt irányokban változtatni tudjunk. A megyei pártbizottságnak arra kell vállalkoznia, hogy az év végével a gazdálkodó szer­vezetek, a vállalatok, szövet­kezetek vezetőit a politikai esz­közökkel elszámoltassuk, az ott dolgozó kommunistákat meg­kérdezzük, mit tettek és milyen eredményességgel a gazdaság­politikai célok megvalósításá­ért. És az elszámolást nem a táiékozódás, hanem a konkrét következtetések levonásának igényével tartjuk szükségesnek megtenni. Tetteket! A pártbizottság tegnapi ülé­sén tárgyalt témák olyannyira összefüggtek, hogy a vitában elhangzottak tulajdonképpen a tanácskozás csaknem vala­mennyi napirendi pontját érin­tették. Rajnai József, a pártbizott­ság titkára o gazdasági építő­munkáról szólva elmondotta, hogy jól megfogalmazott prog­ramunk van. A feltételek meg­vannak, vagy megteremthetők ahhoz, hogy a népgazdasági egyensúly javuljon, nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek eleget tegyünk, felerősödjenek a kedvező folyamatok. Baranyá­ban is sokan vannak, akik ne­hezen értik meg: most a cse­lekvésen. a tetteken a sor, s nem szabad azt várnunk, hogy mások intézkedjenek helyet­tünk. Ha jelezni kell országos szerveknek, megtesszük. Terve­ink teljesíthetők, a kedvező tendenciákat kell felerősíteni. Török József, a Pannon Vo­lán alapszervezeti párttitkára a pártszervezetek gondjairól szólt, maid a teljesítménynövekedés és bérszabályozás ellentmondá­saira hívta fel a pártbizottság figyelmét. Van ötéves és 1986-os népgazdasági terv, vannak vállalati tervek — mon­dotta — s bizony a végrehaj­tásban mégis sokan dolgoznak, akik nem ismerik fel világosan a tennivalókat. Varjú László, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat vájára megerősítette, hogy most már valóban a cselekvésen a sor, s nem szabad csak felfele mu­togatni. Jónéhány fontos fóru­mon viszont elhangzik, hogy nemcsak a végrehajtásban kell keresni a hibát, Marjánné dr. Lehoczky Ju­dit, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense azt kifogásolta, hogy a mostani kedvezőtlen gazdsági, társa­dalmi folyamatok közepette A fegyelmezetlenség áldozatai Üzemi balesetek Héttő a legveszélyesebb munkanap A fiatalembert a saját trak­tora taposta halálra, amikor munka közben kiszállt, hogy az akadozó motort megjavít­sa. A fék azonban nem rögzí­tette eléggé a gépet, s a traktor elindult. Sem a műhely szerelői, sem a szerencsétlenül járt fiatalember nem ellenőriz­te munkába állás előtt a gép műszaki állapotát. Könnyelmű magabiztosságát a munka előtt elfogyasztott jelentős mennyi­ségű alkohol is támogatta. Újból áldozatot szedett a szabálytalan fakitermelés az egyik Dráva-menti mgtsz-ben, pedig aligha található annyi­ra nyilvánvaló biztonsági elő­írás, mint az, hogy a kivágan­dó fa dőlésének irányában senki nem tartózkodhat. A figyelmetlenség okozta, hogy uszályrakodás közben a Dunába esett és belefulladt egy munkás. A felületesen el­végzett feszültségmentesítés következtében halálos áram­ütés ért egy szerelőt. A fenti esetek a leggyászo­sabb lapokon szerepelnek a Baranyában 1985-ben bekövet­kezett üzemi balesetek statisz­tikájában, amelynek adatai az Országos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség hatáskörébe tartozó gazdálkodó szerveknél előfor­dult balesetekre vonatkoznak. A bányáknál bekövetkezett balesetek nem tartoznak ebbe a körbe. Tavaly Baranyában — a bányászattól eltekintve — 4360 három napon túl gyógyuló üzemi baleset következett be, 79-cel több, mint 1984-ben. A balesetek közül az elmúlt évben; 19 végződött halállal. Ezek közül 12 járművel való közlekedés közben kövekezett be. Ez a korábbi évekhez vi­szonyítva megyénkben is, or­szágosan is emelkedő tenden­ciájú. Az üzemi balesetekben elhunytak közül négyen külön­böző fokú alkoholos befolyá­soltság alatt álltak. Három esetben az alkoholos befolyá­soltság a balesetet kiváltó el­sődleges okként szerepel. A technológiai fegyelem be nem tartása miatt a már ismerte­tett néqy esetben következett be halálos üzemi baleset. Valamennyi halálos baleset megelőzhető lett v6lna a- technológiai és munkavédelmi előírások, valamint a közleke­dési szabályok betartásával és a fegyelmezett munkavégzéssel. Változatlanul kedvezőtlenül alakult a csonkulásos, mara­dandó egészségkárosodással járó üzemi balesetek száma: tavaly 40 ilyen eset volt, 4-gyel több, mint az előző évben. Az okok hasonlóak, mint a halá­los baleseteknél. A legtöbb üzemi baleset a mezőgazdaságban (1116), az élelmiszeriparban (461), a ma­gasépítő iparban (344) és a kereskedelmi ágazatban (336) Az üzemi balesetek 1985. évi baranyai statisztikája végül is kétféleképpen, színéről is, fonákjáról is minősíthető. Pozitív összkép, hiszen nem romlott érdemlegesen az előző évekéhez képest. Negatív összkép, mert a javulás tendenciái alig fedez­hetők fel benne. S addig nem is lehetséges a pozitív változás, amíg a gazdálkodó egységek jórészében a termelési érdekből kirekesztik, azzal ellentétes kerékkötőnek tekintik a munkavédel­mi szabályokat. Kötéltáncosoknak való átjáró deszkák az épülő ház emeletén. És ha leesik .,.? Gödör szabálytalan védőkorláttal, és ha beleesik...? volt. A balesetek legnagyobb részét változatlanul a tárgyak­tól elszenvedett ütések, az esések, botlások, csúszások, valamint a vágó- és szúróesz­közök okozták. A hétfő a legbalesetveszé- lyesebb munkanap. Tavaly az üzemi balesetek közel egyne­gyede a hét első napjára esett. Az üzemi baleseti jegyző­könyvek vizsgálatából az is megállapítható, hogy nem min­den esetben tárják fel a bal­esetek valós okait, s igyekez­nek elkendőzni a felelősséget is. A balesetet kiváltó elsődle­ges okként leggyakrabban az általánosságában szinte meg­foghatatlan „környezeti hatás” szerepel, s csak ez után követ­kezik elsődleges baleseti ok­ként a gépek, berendezések hibája. A valóságtól messze elrugaszkodó statisztikai adat, hogy a baleseti jegyzőkönyvek szerint az ittasságból bekö­vetkezett balesetek száma mindössze 12. Ez már azért is képtelenség, mert a halálos balesetek 21 százalékában volt kimutatható az alkoholos befolyásoltság. Sokkal való­színűbb, hogy az ittasságot, mint baleseti okot a munkál­tatók nem vizsgálják, vagy ha igen, szemérmesen hallgatnak róla a baleseti jegyzőkönyv­ben. A megyei munkavédelmi fel­ügyelőség 1985-ben 1106 ál­lamigazgatási határozatában 5190 intézkedést írt elő a bal­esetveszélyes helyzetek meg­előzésére. 212 esetben függesztette fel balesetveszélyes gép, beren­dezés működtetését, s 38 eset­ben olyan dolgozó munkavég­zését, akit a munkavédelmi szabályok megszegésével fog­lalkoztattak. D. I. nem működnek, vagy rosszul funkcionálnak a jogi, gazda­sági, társadalmi, erkölcsi fele­lősségi rendszerek. Ez pedig a politikai hangulatot ugyan­csak rossz irányban befolyá­solja. Hargittayné Solymosi Beat­rix, a Zsolnay Gyár munkásnője úgy véli, hogy a hatékonyság fogalmát ne szűkítsék le a fizikai munkára, hanem a vál­lalati vezetésre, a pártmunkára, sőt a legmagasabb irányításra is értelmezzék. Közös felelősségünk Lukács János, a megyei párt- bizottság első titkára felszóla­lásában a következőket mon­dotta : — A Központi Bizottság ter­mészetesen gondosan elemez­te a helyzetet és megállapítot­ta, nem a célokat kell megvál­toztatni, hanem a társadalmi gyakorlatot megjobbítani. Eb­ben benne van az irányítás is. Vannak végrehajtandó felada­tai a szabályozásnak, s van­nak konkrét vállalati feladatok. Mai pártbizottsági ülésünkön iránymutatást akarunk adni. Megítélésünk szerint a politika helyét illetően a gazdaságban — bizonytalanságot érezni. Álláspontunk: a pártnak he­lye van a gazdaságban, fele­lőssége van, ezt a felelősséget vállalja és érvényesíteni is akarja. A pártszervezetek sokat dolgoztak, de ha nem mennek jól a dolgok, akkor sem állítha­tunk ki jó bizonyítványt. Ne­künk is jobban kell dolgoz­nunk. A pb-ülésnek kritikai az alapállása. A kritikai alapál­lás helyeselhető, amikor a po­litika megvalósításához köve- teiményszerűen akarjuk megfo­galmazni a feladatokat, dolgoz­ni a végrehajtás feltételrend­szerén. Nagy veszélyt látnék azonban abban, ha egyoldalú­ak lennénk, és csak a külső té­nyezőkben látnánk a problé­mák okait, csak másokra mu­togatnánk. Gyakoroljon min­denki kritikát olyan irányban, ahová szükségét látja, de lás­sa saját tevékenységének is a korlátáit. Bárki, aki valahol felelős, s úgy érzi, hogy nem tudja tel­jesen kézben tartani a dolgo­kat, az nagyon rossz érzés. Én szerintem nincs más terá­pia; abból az alapállásból kell politizálni, hogy igenis hatás­sal tudunk lenni. A szereposztás a feladatok végrehajtásában nem egyforma mindonnyiunk számára, s nem azonos a felelősség sem. Más az irányítóké, más a miénk, de mindannyiunknak van egy kö­zös felelősségünk. S ez most o cselekvésé. A Megyei Pártbizottság mindkét előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents