Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-27 / 205. szám
4 Lényeges, hogy kiegyensúlyozott környezetben nőjön fel Ideges a gyerek? Gyermekkorunk káros hatásait örökké hordozzuk K. Gy. most valóban nagyon nyugtalan: feszengve ül a széken, röpköd a pillantása, tördeli az ujjait és a vérnyomás- mérő is magas értéket mutat. A 16 éves fiúnak minden oka megvan az idegességre: kiadós verést ígért neki néhány hasonló korú társa. A dolognak természetesen előzménye is van, de ennél lényegesebb, hogy K. Gy. most miért jött dr. Berényi ü. Ildikó főorvoshoz, a pécsi gyermekideggondozó vezetőjéhez. — Meg kellene szabadulnom ettől a társaságtól — mondja a fiú, — ehhez kértem segítséget. A főorvosnő 4 éves kora óta ismeri. Akkor az édesanyja hozta el az ideggondozóba, mert a kisfiú dadogott. — Rendkívül érzékenyen reagált a körülötte zajló eseményekre, ez váltotta ki nála a dadogást, — forgatja a kórlapját a főorvosnő. — Egyébként „rizikó-gyermek"-ként született. Édesanyja veszélyeztetett terhesként a kórházban töltötte a 9 hónap jelentős részét és K. Gy. koraszülöttként, alacsony súllyal jött a világra. A dadogás volt az első arra utaló jelzés, hogy valami nincs rendben vele. Kezeltük, elmúlt, aztán később más-más tünetek mutatkoztak. K. Gy. nem az egyetlen, aki szinte otthonosan mozog a rendelőben. Sokan vannak, akik szintén szülői kíséret nélkül jönnek ide kapaszkodót keresni. S vannak, akik nem tudják még, hogy hova fordulhatnak, vagy éppen nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy a gyermekük időnként furcsán viselkedik. A gyermekkorban — tehát viszonylag időben — zavarra utaló legjellemzőbb .két tünet a minden körülmények közötti szertelenség, illetve a semmire sem reagálás. Az örökös mozgással, egyszerre látszólag mindenre, valójában semmire sem figyeléssel a gyermek valószínűleg kompenzálni akar valamit, ami őt foglalkoztatja, amitől nem tud szabadam. A visszahúzódó -, a környezetének semmilyen gondot nem okozó magatartás pedig könnyen takarhat gátlást, félelmet, ami később más magatartás formában, tünetben mutatkozik. Szerencsére a családok túlnyomó többségében nincs különösebb gond a gyermekek érzésvilágával, idegrendszerével. Ám a legrendezettebb körülmények között élőknél is előfordulhat, hogy a gyermek indulatosan reagál, hogy durván beszél, hogy agresszívan viselkedik. Azt a feszültséget adja így ki magából, amelyet az őt ért igazságtalanságok, megpróbáltatások keltettek benne, és amelyekről tapasztalatból tudja, hogy a felnőttek is hasonló módon próbálnak tőlük megszabadulni. Alapvetően más, sokkal nehezebb a helyzet akkor, ha a feszültséget az indulatot, pont a szülők keltik a gyermekekben. Mint annak a kislánynak az esetében, aki a szülei válása után az édesapjánál maradt, húgát pedig az édesanyja vitte magával. Egy darabig minden rendben volt, aztán az édesapa társaságot, partnert keresve, egyre kevesebb időt töltött a gyermekkel, és amit mégis, abban sem volt köszönet. Bár az édesanyához gyorsan eljutottak a hirek, és elment a másik gyermekéért, az apa nem adta ót a kislányt, mondván, hogy neki ítélték. Az új gyermekelhelyezési eljárás már megkezdődött... T. É. Egész kiskortól biztosítani kell a gyerek számára a kiegyensúlyozott életmódot. Fotá: Lauter László Itt a kenguru Kísóllattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezete Szekszárdon Kenguru fantázianévvel becézett ügyességi és izomfejlesztö játék gyártását kezdte meg. A 106 centiméteres ugráló masina prototípusát egy szekszárdi autószerelő készítette el. Egyszerű aluminium és vascsövekből hajlított ,.kenguru" lelke egy üres csőre felszerelt rugó, amelyre ráhelyeztek egy gumitalpakkal ellátott lemezt. Erre kell ráállni és a zsebes állatoktól kölcsönzött haladási módszerrel pattogni. Nagyszerűen alkalmas ügyességi és egyensúlyérzék fejlesztésére, sőt izomerősitésre is. — Már megkaptuk a gyártási engedélyt a KERMI-től — tájékoztat Málinger Mihály, a szövetkezet főkönyvelője. Többszáz darabot legyártottunk és árusítunk a szövetkezet felvásárlóhelyein, Szekszárdon, Faddon és Tolnán. Tárgyalunk a Skála-Cooppal is, hogy üzlethálózatukon keresztül az egész országban megvásárolható legyen. A Forma I. versenypálya mellett, Mogyoródon is árusítani fogják három napig az ügyes játékot. Kérjünk tanácsot az orvostól A gyógyvizek veszélyei Szívbetegeknek nem ajánlott A szigetvári strandfürdőben nincs meghatározva a fürdés javasolt időtartama. Läufer László felvétele Számos, időszámítás előttről származó lelet tanúsítja, hogy az emberek már milyen régóta ismerik a gyógyvizeket és hittek a víz gyógyerejében, a csodákhoz hasonlították azt. Ásatások bizonyítják, hogy nagy volt a gyógyfürdők kultusza az ógörögöknél, rómaiaknál, de más népeknél is. A krónika szerint orvosi rendelésre első ízben a XII. században a solernói orvosi iskolában írtak elő betegeknek kilencnapos gyógyvízkúrát. Ha nem is ennyire ősi, de nálunk is évszázados hagyománya van a gyógyvizek melletti üdülésnek, a balneológiának, vagyis a vízgyógyászat- nck. Akik gyógyfürdő kórházakban vagy gyógyüdülőkben várják betegségük jobbulását, szakszerű orvosi utasítások alapján kapják meg a terápiát. Ám egyre többen tervezik szabadságuk eltöltését valamelyik gyógyfürdőhelyen, így nekik nem árt egy-két tanácsot megszívlelni. Ugyanis a nem helyesen alkalmazott kúrák károsak is lehetnek a szervezetre. A gyógyfürdőkezelést is úgy kell adágolni, mint a gyógyszert. A legtöbb baj abból származik, amikór a megengedettnél jóval hosszabb ideig tartózkodnak a vízben. Egy kúrában maximum 14-—20 fürdés ajánlott, aminek időtartama kezdetben 15—20 perc, ezt fokozatosan 40—45 percig lehet növelni. Ne erőszakoljuk a kúra, vagy a fürdés időtartamának nyújtását, mert az káros lehet. Minden gyógyfürdő más. Különbözőek a vegyi összetételeik, így a hatásuk is. Vannak azonban betegségek, amelyek kizárják a gyógyfürdőzést, a víz kémiai összetételétől függetlenül. Például az idült ízületi gyulladások időnként heveny fellángolást mutatnak, ezt hőemelkedés, vagy magasabb láz, az ízületek megduzzadá- sa jelzi. Ilyenkor a gyógyfürdő tilos. A folyamat lezajlása után is legalább 6 hétig kell várni a gyógyfürdőzéssel. Tilos a gyógyvízfürdő, ha valakinek a szívével olyan probléma van, ami miatt nehezen viselné el azt a megterhelést, amit a meleg fürdő, jelent. Fürdőtilalom oka lehet a magas vérnyomás, érbetegség, a gyakori vércukor ingadozással járó cukorbetegség. Nem szabad fürdőkezelést folytatni idült vesegyulladás, súlyos vér- szegénység és tüdő tuberkulózis esetén. A fürdőt átmenetileg szüneteltetni kell gyomor- és bélhurut, mandulagyulladás, nátha és hörghurutos megbetegedéskor. Nőknek nem szabad fürdőzni a vérzés ideje alatt, vagy terhesség esetén. Azok, akik nem orvosi javaslatra, hanem saját elhatározásukból keresik fel hosszabb időre a gyógyfürdőket, előtte saját érdekükben ne mulasszák el kezelőorvosuk véleményét, tanácsát kérni. S. Zs. Nyár lévén, az egyszemélyes boltok ajtaján nemcsak azt olvassuk, hogy Betegség miatt 7árva, hanem azt is, hogy Szabadság miatt zárva. Gyakran hetekig, gyakran a főidényben és gyakran olyan helyeken is, ahol az adott bolt sokak igényét elégíti ki, ahol alapvető szolgáltatást teljesít. Ily módon nemcsak magánügy, mikor megy a boltos szabadságra. Ki dönti el, ki engedélyezi, hogy egy-egy bolt mikor zár be szabadság cimén: beleszól-e ebbe a tanács az ellátási feladatokra hivatkozva? Ezt kérdeztük Bőbei Hubától a Pécs Városi Tanács kereskedelmi osztályán. — A szerződéses üzemeltetésű boltoknál és a magánkiskereskedőknél az illető boltosra van_bízva, mikor veszi ki az évente járó 24 nap szabadságát, ezt a tanácsnak nem kell engedélyeznie, a kereskedőnek viszont be kell jelentenie, összehangolni más boltokkal mi nem tudjuk, abban bízunk, hogy a kereskedő elemi érdeke — haszna - szabályozza, mikor és mennyit dolgozik. Ez inkább ott érvényesül, ahol több hasonló üzlet van egymáshoz közel - de például egy peremkerüjeti élelmiszerbolt akár télen, akár nyáron csuk be, egyformán gondot okoz. — Olyan célú ellenőrzésünk nincs, hogy pontosan nyit vagy zár-e a bolt, s hogy tájékoz- tatja-e időben a vásárlókat, ha szünetelteti a szolgáltatást. Kivizsgáljuk azonban, ha a vevőnek ilyen kifogása van, ha a helyet és az időt megjelöli panaszá ban. Allah óva int a sertésbőrből készült lábbeli viselésétől Bonyhádi cipők Afrikába Cipőtervezés vallási szempontokkal Az angol nyelvű levél márciusban érkezett a Bonyhádi Cipőgyárba: „Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Közöljük önökké1, a VII. Afrika-díj odaítélő bizottsága a trófea adományozásával kapcsolatos szavazáskor az önök cégét választotta. így az iparágon belül e díjjal az idén Önöket tüntették ki." Ezután a levélben közölték, hogy hol és mikor veheti át a gyár képviselője a megtisztelő kitüntetést. Az érdekes a'akú trófea — amelyen a felirat: VII. AFRICA AWARD 1986 — London .— már itt van a Bonyhádi Cipőgyárban. A gyár igazgatója, Tréber Tibor utazott el az átvételre. Az ünnepélyes ceremóniát a londoni Royal Garden Hotelben rendezték nem is akármilyen módon, mert az ott készült színes fotók tanúsága szerint az ünnepséget a királyi gárda vöröszubbonyos, medve- kucsmás zenészei nyitották meg. Az Afrika-díjat a nemzetközi Editorial Office Trade Leaders klub alapította és évente azoknak a vállalatoknak ítéli oda ösztönzésképpen, amelyek az afrikai országokkal való kereskedelemben különösen sokat tettek. A bonyhádi gyár már eddig több mint tízezer férficipőt szállított Mozambik részére és nemrég mutatták be új kollekciójukat Algériában. Hogy a későbbiekben milyen újabb üzletekhez jutnak a „fekete kontinensen", azt a további tárgyalások döntik el. A gyárban elmondták, hogy az Afrikába kerülő cipők készítésénél ragasztásról nemcsak varrott technológiáról lehet szó, mert ez biztosítja azon az éghajlaton a tartósságot. Csak olyan természetes anyagokat használhatnák fel — nemcsak felsőrésznél, de talpnál, bélésnél is —• amelyek jól bírják az időnként rendkívül magas hőmérsékletet és páratartalmat, ezen kívül könnyűnek, porózusnak kell lennie. Az Algériában bemutatott kollekció — ami a gyár mintatermében is látható — ezért főként puha, mokasz- szírfszerű, az elegáns öltözékhez valók pedig inkább bebú- jósak mint fűzősek, és a díszítések, a luggatás és varrás biztosítják a láb szellőzését. A tervezéskor vallási szempontokat is figyelembe kellett venni. Az ottani arab világ vallása a disznót tisztátalan állatnak tartja, nemcsak, hogy a húsát nem fogyasztják, de a belőle készült egyéb termékeket se engedik be az országba, így természetesen a cipők se készülhetnek sertésbőrből. Az Afrika-díj nagy nemzetközi sikert és elismerést jelent a cipőgyárnak, valamint jó reklámot is a nyugati piacon. A doíj átadásáról szóló tudósítás ugyanis, valamint a gyár történetét, eddigi eredményeit bemutató írás megjelent az African Trade Rewiew című kereskedelmi folyóiratban és bekerültek a kitüntetett cégeket bemutató katalógusba is. S. • Zs. vasárnapi 3
