Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-26 / 204. szám
Pécs új általános rendezési tervét — a területfelhasználási és településszerkezeti tervet — június 19-i ülésén hagyta jóvá a tanácsülés a további munka alapjaként. A Dél- Dunántúli Tervező Vállalat kollektívája Pap József felelős tervező irányításával tovább dolgozik a szabályozási munkarészen, amelynek alapján a város építésügyi szabályozási előírásait tanácsrendelet-tervezet- ként 1987. első félévében terjesztjük a tanács elé. Az elfogadott általános tervi nlunkarész sűrítve tartalmazza a hosszú távú - 2000-ig terjedő — városfejlesztés műszaki és környezeti eszközeit, amelyek a harmonikus és jól működő városi környezet létrejöttét szolgálják. Az alábbi rövid tervismertetésben csak arra vállalkozhatok, hogy az eszköztár legfontosabb elemeit kiemeljem. A várost ismerők számára az áttekintéshez talán segítséget ad a — keleti, déli, nyugati és központi — városnegyedeket ábrázoló térkép- vázlat, amelyen a várost részekre tagoló meglévő és tervezett úthálózatot is ábrázoltuk. Lássuk hát, milyenné válhat az ezredfordulón átlépő Pécs! Lakóterületek Hol fogunk lakni és hogyan? — Fokozatosan kiépül a Nagy- árpádi városrész. Ez a városrész folytatása a Lvov-Kertvá- rosnak az 58-as (siklósi) út keleti oldalán, a Postavölgyre húzódó lejtőn. Az a körút kapcsolja össze őket, amely a Tüzér utcai felüljárótól indulva a Megyeri út—Sarohin tábornok útja nyomvonalán éri el a Siklósi utat és azt keresztezve a tervezett Nagyárpádi városrészen keresztül vezet majd a „kisállomás” mellett ívelő újabb felüljáróra. Nem lesz tehát ez a 60—70 ezer embernek otthont adó városnegyed elszakítva a régi várostesttől. Az ezredforduló utánra eső további fejlesztésével Kozármislenytől Nagyárpádig, a Nagyárpádi városrészen és Lvov-Kertvároson keresztül, Ke- szü és Gyód családi házas területeit érintve, Pellérdig húzódhat, egybekapcsolva a várost és környékét. A történelmi belváros rehabilitációja már az épületeket tekintve is erőteljesen megindult. Foghíjbeépítések és színvonalas felújítások mutatnak példát arra, hogy a korábbi Budai és Szigeti külváros, a főpályaudvarig terjedő Siklósi külvárossal egyetemben milyen kellemes, városias lakókörnyezetként úiítható meg. A rehabilitáció szellemében indul meg már a VII. ötéves tervben újabb bánvászlakósok építése a felszámolt szabolcsi bányavasúttól keletre fekvő területen, amellyel együtt a teljes meszesi városrész magasabb ellátottságé szintre fejlődhet. a város keleti kapujaként úi intézményekkel fogadhatja a városba érkezőket. Külön színfoltot jelent a századforduló után és a két világháború között épült bányatelepek átépülése, korszerűsödése (Erzsébet-telep, Hősök tere környéke, Vasas és Somogy bányászkolóniái), vagy a Budai-Kertváros, a Megyeri- Kertváros besűrűsödése emelet- és tetőtérbeépítés formájában létrejövő új lakásokkal. A hagyományos családi házakkal beépített területeken általában számolunk azzal, hogy az egylakásos lakóépületek a közművesítési feltételek javulásával párhuzamosan két-há- rom lakásossá bővülnek, és a lakosság a régi városrészek rehabilitációja és O' maaas komfortfokozatú új lakóépületek továbbépítése mellett. a családiházas lakóterületek felé áramlik. Munkahelyek Pécs iparváros jellege megmarad, hiszen ebben a gazdasági ágazatban fog még mindig dolgozni az aktív keresők mintegy 44 százaléka (ma 48,5 százalék). Tovább fog növekedni a szervező, ellátó és tudományos munkakörben dolgozók aránya a mai 49 százalékról majd 54 százalékra. Pécs az ezredfordulón ^ Kiépül a nagyárpádi városrész - A „keleti kapu” - Két új felüljáró - Tehermentesítő úthálózat - Troli - Megoldódik a szennyvízkezelés és a távközlés - Regionális funkciók az Irányi Dániel tértől a Tüzér utcáig Új munkahelyeket a Kovácsteleptől nyugatra, elsősorban a szolgáltatóipar részére lehet kialakítani, míg a nagy terület- igényű és közvetlen vasúti kiszolgálást igénylő iparok a Hőerőmű környékére telepíthetők. A belváros és déli városrész közötti hagyományos iparterületek telephelyi jellegét fokozatosan nagy munkahelyszerepet kaphat a belső forgalom elosztásában. Már a közeljövőben hasonló szerepe lesz az épülő déli tehermentesítő útnak, amikor a Megyeri úttól az Egri Gyula út vonalán, a központi temetőtől délre, Nagyárpádtól északra haladva, Pécsbánya- rendező déli végénél keresztezi híddal a vasutat és kapcsolóautóbusz-, illetve trolibuszvonalak jó kapcsolatát biztosítják a Balokány-ligetnél, a déli városnegyedközponthoz kapcsolódó és a Tüzér utcai felüljáró térségében kiépíthető végállomások. A parkolás gondjai elsősorban a városközpont területén jelentkeznek. A belváros területén és peremén ugyanis csak 3000 parkolóhellyel lehet ;aböl£6 I ÚJHEGY \ IKYUGAi /nagyÁrpadmalom sűrűségű, a várostestbe jól illeszkedő övezetté célszerű átalakítani. Közlekedés A déli városrész növekedésével egyre nagyobb mértékű lesz az észak—déli utazási és áruszállítási igény, ezért a meglévő kettőn kívül újabb két felüljáróra lesz szükség. Az egyikre a Sport utca folytatásában, a „kisállomóstól keletre, a másikra a Páfrány utca és a pécsi—budapesti vasútvonal kereszteződésében. A, tervben kijelölt egyik legsürgetőbb közlekedésfejlesztési feladat a belvárost északról és keletről érintő utak kiépítése a Vak Bottyán utca—Ágoston tér —Márton utca—Nagy Lajos utca vonalán, az új felüljáróig. Tehermentesítésre szorul a 6. sz. főút bevezető szakasza is, a Zsolnay Gyár és a Rózsa F. u. közötti területen. A tervben szereplő, leginkább megvalósítható változat: a Szálai András út továbbvezetése, a Somogyi Béla—Bacsó Béla utca vonalán a kisállomásig, majd a vasúttól délre, a mohácsi útig. 2000 után várható az M 60- as autópályaszakasz kiépítése, amely ugyan nem kerüli el a várost, de éppen ezért a belterületen haladó mintegy 8 kilométeres szakasza jelentős dik a mohácsi úthoz Kozármis- leny-Újtelepnél. Itt kell megemlíteni az üszögpusztától új nyomvonalra kerülő mohácsi utat, amely a Pécsi Állami Gazdaság központjától indulva, a „Palahegy" nyugati öldalán halad majd a Shell kút felé, elkerülve a pécsbányarendezői sorompót. Az ezredfordulóig jelentősen javulni fog a feljutás a „hegyre”. Keleten az Engel János út, a Lámpás patak völgyében és a külszíni fejtés peremén, a Dömörkapuig új nyomvonalon vezet fel a mécsekre. Kisebb távolságon jelenti ugyanezt a keleti érintő út továbbépítése és a Vince és Böck János utcák vonalán, a Tettyéig. A nyugati Mecsek-oldal majd minden területe (Aranyhegy, Donátus, Daindol, Bálics), autóbusszal és személygépkocsival sokkal kedvezőbben lesz megközelíthető. A Bonátusi út összekötése a Fábián Béla úttal és a Jakabhegyi úttal biztosítani fogja, hogy a nehezen járható szőlőhegyi utakról viszonylag hamar elérhető legyen, télen—nyáron járható, szilárd burkolatú út, A közlekedésfejlesztés létesítményei között kiemelkedő jelentőségű az új trolibusz- forgalmi telep a Megyeri út mellett, amely a hálózat kiépítésének bázisát jelenti. A kelet—nyugati és az észak—déli számolni, amelyet a környező területeken kell mintegy 2000 leállóhellyel kiegészíteni. A gyalogos forgalom biztonsága, a bevásárló- és idegenforgalmi szerep miatt a Sallai utcán és Kossuth Lajos utcán kívül a Dóm tértől a Káptalan és a Leonardo da Vinci utca nyomvonalán látjuk lehetségesnek az észak— déli gyalogos tengely kialakítását. A városközpont déli irányú fejlesztése miatt növekszik a gyalogos forgalom a távolsági autóbusz- és a vasúti fő- pályaudvar irányában is, ezért a Bem és Bajcsy-Zsilinszky utcákon a gyalogos forgalmon kívül csak korlátozott tömeg- közlekedés haladhat majd az érintő utak kiépítése után. Közművek A közműves vízellátás és a szennyvízkezelés terén, valamint az energiaellátás területén^ az általános rendezési terv hosszútávú műszaki tanulmányokra támaszkodik. A feladat megoldható. A megfelelő csapadékvíz-elvezetés a vízgazdálkodási szempontokon kívül talaj- és tájvédelmi kérdéseket is érint. A Mecsek-oldal eróziójának meggátlására övárkok és hordalékfogók kiépítése szerepel a tervben. Az energiaellátás a helyi szénbázis, az erre támaszkodó villamos- és hőerőmű termelésével, a földgáz felhasználási lehetőségével nagy távlatban is biztonságosan tervezhető. A távközlés területén az ezredfordulóig jelentős fejlesztések történnek. Új postahivatal létesül a Puskin téren, a déli városnegyed-központban és Hirden. A telefonellátás a meglévő központ bővítésével (belváros 19— 26 000), és újak létesítésével (Kertváros 40 000, Uránváros új 10 000, Vasas 2000) számottevően javul. Ezek és a hálózati fejlesztések eredményeképpen az ezredforduló idejére minden 100 lakosra 33 főállomás, a mellékállomásokat beszámítva 47 beszélőhely jut. A nyilvános állomások száma megközelíti majd a kétezret. A város rangja A város felsőfokú ellátó és szervező szerepkörét biztosító intézmények nagy része a hagyományos városközpontban, vagy az ahhoz kapcsolódó területeken fejlődik tovább. A keleti érintő út Irányi Dániel téri szakasza mint a város- központ keleti kapuja, a Lánc utcai rendelőintézeten kívül tömegközlekedési végállomást, az energiaszolgáltatók és az MTESZ szákházát fűzi fel. A Rákóczi út és a Szalai András út közötti terület pedig az igazgatás- ügyészség, bíróság, tanács a pénzügyi tevékenység OTP, posta, Állami Fejlesztési Bank, Kereskedelmi Bank —- „city” jellegű központja lesz. Ehhez csatlakozik az Ifjúsági Ház továbbfejlesztésével kialakítható megyei művelődési központ, amely vendéglátó és kisebb kereskedelmi egységekkel együtt a Bajcsy-Zsilinszky útig terjed. Innen a Rózsa Ferenc utcáig a főszólam a kereskedelemé. Olyan üzletek, üzletházak és áruháza* települhetnek ide, amelyeknek már nem jutott hely a hagyományos belvárosi területeken. A koncentrált városközpont-bővítésen kívül szintén a regionális szerepkört jelzi, hogy az ellátáshoz, az irányításhoz és az idegenforgalomhoz szükséges intézmények gyakorlatilag a Budai vám térségétől Újmecsekalia központjáig összefüggő hálózatot képeznek. Hiszen a nyugati főiskolai-egyetemi „negyed”, a Tüzér utcai sport- és szabadidő létesítmények vonzóak lehetnek a belföldi és a külföldi turizmus számára is. A gyükési külszíni fejtés területén a rekultiváció után egyedülálló, a mecseki parkerdőre támaszkodó „hegyi” szabadidőközpont hozható létre, ahová tálán a Tettye völgyét átívelő kötélpályán is fel lehet majd jutni. A Tüskés réten a két városrész között, a hajdani mocsaras területen az erőművi zagyolás befejezése után több száz hektáros „síkvidéki" parknak a területe lehet. Álmok? — Igen. De olyan álmok, amelyek a város adottságain és fejlesztési lehetőségein alapulnak. Célkitűzések, melyek megvalósításával történetiségét őrző városunk megifjodva, új erényekkel és reményekkel indulhat a harmadik évezrednek. Gömöri János Pécs város főépítésze rólunk „Pécs gondozott, virággal teli vidéki város. Nyugat-Németországra hasonlít. A zsúfolásig telt művelődési központban a fiatal hallgatóság hajviselete és ruhája olyan volt, mint szüleiké. Úgy bámulták a mosdatlan, nagyhajú bandát, mintha más faj lenne. Senki sem táncolt vagy ivott, és nem éreztünk kábitószer-illato- kat, bár majdnem mindenki cigarettázott" — ír- I ja az International Herald Tribune június 22-i számában Michael Zwe- tin „Budapesti levél" című cikkében, S még egy mondat, mely Pécsre vonatkozik, de ezt már egy neves magyar zenész szájába adva: ,,A pécsi emberek elégedettek. Foghatják a jugoszláv és az osztrák televíziót". Kép rólunk egy nem ellenséges hangú cikkből. Vitatkozni valóm sincs vele, még a magyar zenész kijelentésével sem, aki Budapesten él, sahol nem fogható az osztrák és a jugoszláv tv-műsor, következésképpen a budapestiek nem elégedettek. Gyanítom, a pécsiek sem annyira, mégpedig azért nem, mert nemcsak a külföldi műsorokat nézik. Nézik városukat is. S szagolják. Kerülgetik a le- i zárt utcákat, az utcákon j a gödröket, s hallgatják vendéaüket, aki néhány év múlva visszatért ebbe I a gyönyörűszép mediterrán városba, 2000 év kulturális kincsei közé. S aki észreveszi a szemetet, a rendetlenséget, az indokolatlan területfoglalásokat, a félbemaradt építkezéseket, a meg sem kezdett felújításokat, a port, a füstöt, s aki csak I ennyit kérdez: .— Mi történt ezzel a várossal? S akkor a pécsiek elmondják a beomló pincéket, a modern életre alkalmatlan szűkös belvárosi utcahálózatot, a lakótelep-építéseket, a foqhí- jak eltüntetéseit, s talán még az ezek kapcsán felcsapódó építészeti vitákat is. Nyáron már nem virágoznak a mandulafák, az orgonák illatát sem érezni, csak a penetráns bűzt. S azt még megértené a vendég, hogy eltüntetéséhez sok pénz kellene; s elhiszi a pécsiekkel együtt, hogy most, nem sokára, majd a közeljövőben, az erőfeszítések nyomán — aztán nagy ívben kikerüli a kukát, amit kevésbé aromás illata és széles szemétgyűrű jelez már messziről. Saját szagába fullad a város, fel a vendégekkel a kilátóba, mert felülről nézvést mégcsak, mert az erdő tiszta levegőt lehel, de a szemét az erdőben is utolér, s az erdő menekül, hátrál, tetők roppantják a kies hegyoldalt. A Ruhr-vidéken járt a riporter, mielőtt hozzánk jött, vagy Baden-Baden- ben pihent erőt gyűjteni? Látná csúnyának ő a várost, s szépnek én, ki- j vánom; s mutatnám ven- j dégemnek szívesen, nem | I olyannak amilyen volt, de 1 amilyen lehetne. „Nem i ! aludtatok ti el kétezer év i I babérjain?" kérdezi ő, s I én védve városom, idé- j j zem a nyugati riportert: elégedettek a pécsiek, ; nézhetik a jugó tv-t, s j nem érezni itt kábítószer- j illatot, .s bár nem táncolunk, nem is iszunk, s nem verjük a feleségűn- I két, nem randalírozunk az utcán, s tavasszal nem I virágtalan város . . . Jó, nem-nem. De mi i igen? — kérdezi. Bodó László L ......................... H ÉTVÉGE 3.-/ lj*y::
