Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-23 / 201. szám
e Dunántúli napló 1986. július 23., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen A kajszi szüretelése A kajszi talán a legkockázatosabban termelhető gyümölcsünk, érzékeny a meteorológiai körülményekre, hajlamos a termésingadozásra, kényes a növényvédelemre, meg- védhetetlen a gutaütéstől stb., de nehezíti termelését a gyümölcs betakarításának körülményes volta is. Termése egyenetlenül érik ugyanabban az időben található a fán teljesen „tottyadt" érett és a haragosan zöld gyümölcs is. Csak általánosságban állíthatjuk, hogy a korona külső és felső széle (héjazat) érleli meg leghamarabb a gyümölcsöt és a korona belső része csak később, mert a korona azonos részein elhelyezkedő gyümölcsök érettségi foka is jelentősen eltérhet. Körülményessé teszi szedését az is, hogy — különösen forró nyáron — rendkívül gyorsan képes érni, szinte lehetetlen még rendszeres szedéssel is „lépést tartani" az éréssel. A gyümölcs egyes darabjai Soha ennyi zöldáru! Ilyenkor a Balatonon aratnak a zöldségárusok. Végigjártam a partot Siófoktól Fonyódig, hozza a Bosnyákról a pesti kereskedő, de ha összehasonlítom az árát a baranyaival, nem sokkal kap többet. Itt 30 a paprika, ott is. Itt 22 a paradicsom, ott 28., A baranyainál talán 2—3 forinttal tud többet adni. Ezért nem .érdemes az árut odavinni. Idén nem jön be a Balaton - fogyasztók hiányában. Érdeklődtem a Somogy Megyei Zöldértnél is, nem kell áru, tele vannak. Ha az elmúlt tíz év átlagát nézem, ilyen mennyiségű zöldárut még nem forgalmaztak Magyarországon. Különösen vonatkozik ez a leveles zöldségfajtákra — saláta, káposzta, kelkáposzta, karfiol. A sugárzás miatt április végétől június 10-ig leállt az export. Azt a nagy mennyiségű árut, amely Szentes környékén jelentkezik, az egész országban terítették, s ezzel nagyban befolyásolták a baranyai kistermelők értékesítését is. A betervezett átlagárak, amit az utolsó három év alapján szoktam megállapítani, 13—15 forint. Most 4—7 forintért alig tudtuk eladni. Káposztánál kilónként 10 forint a kiesés. Ugyanez vonatkozik a kelkáposztára is. Tavaly 28 forintos árral indult, idén nem jön össze a 8 forintos átlagár. Ebből soha nem látott kínálat van. A kígyóuborka tavaly július végén 5—6 forint volt, most már július közepén 6 forintért kínálták. Ami még tartja magát, az a zöldpaprika. Jól indult a paradicsom, de sújtotta az import, s elmaradt az export. Harminc éve foglalkozom zöldséggel, ilyen nehéz még nem volt értékesíteni. Most nem a termeléssel van baj, hanem kizárólag az értékesítéssel és az árral. Az első félévi mérleg azt bizonyítja, hogy a termelők nehezen találják meg számításukat. Nagyon sok áru eladatlan. Az időjárás kedvező a zöldségre. A szabadföldi korai paprika és korai paradicsom most kezd igazán fejlődni. Paradicsom szabadföldről már kisebb mértékben jelentkezik, de a paprikánál a rendkívüli időjárás az ültetésnél a be- állottságot késleltette. Ez még viszonylag szerencsés helyzetet biztosít a fólia alatt hajtatóknak, mert a szabadföldi csak augusztus elején fog megjelenni. Török Ferenc is eltérő érési fokozatúak, a barázdájuk mentén még zöldes gyümölcs képes teljesen puhává változni a napos oldalán, amely már beszíneződött. M;veJ az optimális szedési idő meghatározása még szorosabb alapkövetelmény, mint a többi gyümölcsnél, szükséges a kajszinál is megállapítanunk, bizonyos érettségi fokokat, amelyek alapján dönthetünk a szüret megkezdéséről. Az a gyümölcs, amely a barázda felőli oldalon már a zöldből a sárgásba hajlik, de itt még kemény húsú, az ellentétes oldalán már beszínezőHa szóba kerül Töttösön, ki a legaktívabb állattenyésztő, ki szereti legjobban az állatokat, minden bizonnyal Juhos Józsefre esik a választás. — Mióta foglalkozik állatokkal? — Mór gyermekkoromban megszerettem a földműves munkát, az állattenyésztést. Édesapám parasztember volt, tőle tanultam meg az alapfogásokat. Egyéni gazda voltam, majd a tsz-szervezés idején beléptem a tsz-be, de a háztájiban mindig foglalkoztam állattartással. — Mennyi állatot tart? — Egy lovam van, a takarmány beszerzéséhez szükséges. Tíz bika van az istállóban, három anyakoca és 35 süldő. dött és erősebb nyomásra már puha — úgy tekinthető, hogy 80 százalékos érettségi fokozatban van. Ekkor a gyümölcs még károsodás nélkül szedihe- tő és pár napos szállítást is kibír, ekkor a legjobb a mérete és a súlya, ilyen állapotban még alig -ólig hullik. Leszedve megfelelő az utóérése, a fajtára jellemző lesz a színe, illatos az aromája. Az ilyen gyümölcs feldolgozásra tökéletesen felhasználható. Az ennél éretlenebb, 70 százalékos érettségi fokban szedett gyümölcs utóérése nem lesz tökéletes, ízben, zamatban — Mi a tsz-ben a beosztása? — A sertéstelepen dolgozom, mint sertésgondozó. A tsz vezetőségi tagja vagyok, önkéntes rendőr, korábban tanácstag voltam. Egész napom foglalt. Reggel és este a sertéstelepen, nappal otthoni előkészület, etetés, takarmánybeszerzés. — Megéri? — Véleményem szerint igen. Sokat dolgozunk, de megéri. Két autó, színes tv, háztartási gépek, fonyódi üdülő . .. — Tervek? — Most épül a fiam háza Töttösön. Az alapozás már kész. 1986-ban tető alá hozzuk. Amíg egészségünk, egészségem engedi, továbbra is állattenyésztéssel foglalkokialakulatlan marad, nagymértékű az apadása, fonnya- dása. Általánosan ismert, hogy a fán beért kajszinak van a leg- tökéleseb'b harmóniája, savcukor aránya, legjobb az íze, legintenzívebb az illata, aromája, húsának állapota a legmegfelelőbb a feldolgozásra és a fogyasztásra is. Viszont óriási ekkor a szedési veszteség és még átmeneti időben sem tárolható, szállítani pedig további károsodás nélkül ebben az állapotban nem lehet. Ezek ismeretében azt kell állítanunk, hogy a gyümölcs szedését azokban a napokban kell elvégezni, amikor a fán lévő termés legnagyobb hányada 80 százalékos érettségi fokozatban van. Természetesen ez feltételezi, hogy csak szakaszos szüret jöhet szóba, amikor a termés zömét naponként válogatva szedéssel takarítjuk be, viszonylag kiegyenlített egyenletes hő- mérsékleti viszonyoknál 2—3 zunk a munkahelyi elfoglaltság mellett.- Mire büszke?- Az elért eredményekre. Sok barátom van, akik a bajnaponkénti szedés is elképzelhető. Ismerve a kajszi érésének tulajdonságait, kizártnak tekinthetjük, hogy több-kevesebb túlért gyümölcs ne keletkezzen. Jobb tehát erre felkészülni megfelelő edényekkel, amelyekbe a túlért gyümölcsöt cef- rézhetjük. Nagymértékben segíthetjük szüreti munkánkat a koronaforma helyes megválasztásával, a sudár nélküli, nyitott koronában egyenletesek a fényviszonyok, egyenletesebb az érés, az alacsony korona pedig jelentősen segíti a kézi szedés hatékonyságát. A leszedett gyümölcsöt — ha erre mód van — jó ha hűtjük, helyes ha a szedést mindjárt abba a göngyölegbe végezzük, amelyikben szállítani fogjuk. Jó ha a göngyölegben a leszedett gyümölcs két-bá- rom rétegnél nem áll vastagabban. Buzássy Lajos Növényvédelem #■ Óvatosan a mérgekkel! A csapadékos, párás időjárás a gombás betegségeknek rendkívül kedvez. Az augusztus végéig betakarításra váró növényeknél már csak egy, esetleg kettő permetezés végezhető. Az őszi, téli zöldség, gyümölcs tárolására szolgáló helyiségeket már most ajánlatos kitakarítani és fertőtleníteni. A hagymafélék betakarítását rövidesen meg kell kezdeni. Tárolás előtt gondosan válogassuk át a hagymát, jól szárítsuk meg és csak az ép, sértetlen, betegségtől, kártevőtől mentest vigyük a tárolóba. A jelenleg érő és érő félben levő csemegeszőlőt tilos növényvédő szerrel kezelni. A borszőlőt az utolsó permetezéseknél hosszabb ideig ható nem engedélyezett szerrel, melynek utóhatása nem ismert, permetezni szigorúan tilos! Az utóbbi időben nagyon sok termelő a nagyüzemekben más célra engedélyezett vegyszert szőlőben kíván különböző betegségek, illetve kártevők ellen alkalmazni. A saját, valamint más fogyasztó érdekében, a mérgezések elkerülése végett figyelmeztetünk minden termelőt, hogy a nem engedélyezett szerek alkalmazása — méreggel való visszaélés. Sokkal kisebb veszélyt jelent, ha a betakarított növényeken, termésen kis mértékű kártétel vagy fertőzés észlelhető, mintha a megengedettnél nagyobb mennyiségű mérgező anyagot tartalmaz. Or. Frank József ban, szükségben soha nem hagytak magamra. Igaz, én sem őket, s ez a legszebb, legjobb emberi érzés. S. J. Toliseprű Az Akadémia ajtaja előtt A felsőoktatási intézményeknél felvételizett hallgatók egyik nyelvi kérdése: mi az alapja a magyar helyesírásnak? Azt szoktam összefoglalóan tanítani: a kiejtés, a szóelemzés, a thagyomány és az Akadémia. Az akadémiai utasításokból, mégha jótanácsként is hangzanak néha, oly sok akad (jelenleg 299 pontba vannak foglalva), hogy tanár legyen a talpán, aki mindezeket meg tudja tanítani. Egyik kiváló nyelvtudósunk őszintén bevallotta, hogy bármiféle cikket írt, asztalán mindig ott volt A magyar helyesírás szabályainak 11. (nem 10.1) kiadása, amelyet az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozott ki, és amely 1984. április 24-e óta zsinórmértékül szolgál helyesírásunk egységesítésére törekvő minden író embernek. Rendjén való ez így, s nem fogadható el az az érvelés: velünk született érzés, ösztönös- ség alapján is lehet tudni (?), mit, hogyan kell írni. Még oz akadémiai helyesírási szabályok teljes ismerete sem igazít el bennünket minden szó biztonságosan helyes írásában. Vannak ugyanis olyan szavaink, amelyeknek helyesírását csak a Szabályzat szótári részében lelhetjük fel. Nos, sok baj sarjad ezekből is! Mert például ki gondolná, hogy amíg a puffan szót két f-fel (hosszú f-fel) írjuk, addig a pufog, pufogás szavakat már eggyel kell! Vagy: milyen határozott hevességgel harsog az ismert forradalmi dalban: Barrikádra! Barrikád- ra! — ugyanakkor helyesírásunkban ez a szó oly lággyá szelídül, akárcsak a barika hangja. Különösen sokat lehet tévedni a harmadik személyű birtokosság használatakor. Ezekből gyűjtöttünk össze csokornyit! Meglepő, hogy csaknem azonos hangalakú szavakban is helyesírásunk szótári része e területen különbséget tesz. Amíg az anyag szónak anyaga és anyagja van, vagyis kettős formában is előfordul, addig csak az adagja és az agyagja használata helyes. Az ajtó és a hordó azonos magánhangzóra végződő szó, a harmadik személyű birtokos raggal ellátva azonban csak az ajtónak van kettős alakja: ajtója, vagy ajtaja: a hordónak már nincs hordája, csupán hordója. Érdekes az ár szavunk. E több jelentésű szó jés és jét- len alakjai más-más értelmet hordoznak. A jés alakban három értelme is lehet: a folyó árja. a cipész szerszáma és az ár területmérték árja. A piacon azonban a gyümölcsnek nem árját, hanem árát kérdezzük- És egészen mást jelent, ha valakinek fia vagy egy lánynak fiúja van! Azt hihetnénk, hogy az idegenből nyelvkincsünkbe tapadt szavakra érvényes a kiejtés szerinti magánhangzó-illeszkedés törvénye. Nem így van. Még teamjéről beszélünk ugyan, de a bojlernek lehet bojlerje, vagy bojlerja, de nem lehet bojleré. A blézernek már kettős alakja sem lehet, csak blézerjéről szólhatunk. Lehet valakinek kombinéja (nem kombinéje!) és oxigénje (és nem: oxigénja!). Befejezésül megállapíthatjuk, hogy az Akadémia némelyik döntésével messzire vetette el a súlykot. Úgy véljük, nem vét sem a nyelvihelyesség, sem helyesírásunk törvénye ellen az, aki agyagának anyagából alkot szobrot, aki szabad idejében bojlerének csapját kijavítja, és az sem, aki jókedvéhez hordáját csapra veri. De legyen a hordóban illatos aranyhegyi tramini! Tóth István dr. Egy fiatal házaspár első vállalkozása a háztájiban 1900 tojótyúk 1800 tojást gyűjt össze naponta Lánycsókon Herner Lászlóné a háztáji gazdaságában. Az ólak 30 méter hosszan húzódnak a ház mögött, de tojótyúkkal van tele az egykori tehénistálló is. Hernerék 1969 tyúkot tartanak — ez az első vállalkozásuk a háztájiban. A fiatal házaspár eddig Mohácson, a Felszabadulási lakótelepen lakott, a férfi asztalos a bútorgyárban, az asszony kereskedelmi eladó. A tavasz- szal Lánycsókon vettek házat és a házzal együtt átvették Gungl Jánostól a tojóállományt is. „Eredetileg sertéssel szerettünk volna foglalkozni, de ha mór így adódott. . ■Hernerné második gyermekével gyesen van, a tyúkokat mellékesen látja el. Az állományt a baksai tsz akciója keretében áprilisban kapta Gungl János. Száz forint egy jérce, de elszámolni egy év múlva kell, amikor már leHerner Lászlóné tyúkjai Lánycsókon tojtak. A tojásokat két forintos áron garantáltan átveszi a tsz, ha elsőosztályú. Egyébként egy forint. Hetente szállítanak. A takarmányt is a tsz hozza. A munka reggel 6-kor kezdődik az almozással. Minden fészekbe - 300 sorakozik a falak mentén - friss szalmaszecska kerül. Utána 34 vödör tápot hordanak szét. A tápon kívül csak mészkockát kapnak a tyúkok meg Philasolt. Az alomba kődarát szórnak, kukoricát és ocsut - hadd ka- pirgáljanak. A vízzel nincs gond, önitató rendszer szolgáltatja. A legnagyobb munka a tojásszedés. — 7-kor gyűjtöm össze először — mondja Hernerné -, aztán 8-kor, majd 11-kor. 1700-at most naponta, a rekord 1800 volt. Ha rendszeresen gyűjtik tíznél több törött nincsen. Az elszámolás ugyan egy év múlva történik, de addig is minden tojás után 20 fillér az előleg. Hernerné 4900 forintot keresett az első két héten. Egész napom foglalt Megéri
