Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-12 / 190. szám

12 Dunántúlt napló 1986. július 12., szombat Fiatalok Kulturális ajánld Izgalmakkal teli napokat éltek át a végzős középiskolások a közelmúltban. Négy év alatt szerzett tudásukról adtak számot az érettségi vizsgákon. Felvételeink a pécsi Nagy Lajos Gimnázi umban készültek. Fotó: Tóth László — A diákkabaré után Legszívesebben idéznék néhány poént. Felelevení­teném, min derült vagy röhögött, mosolygott vagy vihorászptt az a mintegy ezerötszáz középiskolás, akik látták a pécsi Diák­kabaré bemutatóit, há­romszor Pécsett és egy­szer Komlón, sokszor pá­nikhangulatot okozó telt házak előtt. Inkább a lelkesedésről szólok, a vártnál is ked­vezőbb fogadtatásról. Mi­kor kiírtuk lapunkban a pá­lyázatot, gondoltam érke­zik néhány pályamű, az­tán klasszikusok veretes jeleneteivel bélelve be­mutathatjuk az egészet egy műsorban. Aztán jött a rengeteg pályázat. Kesz- ler Gáborral, az IH mun­katársával és Hegedűs Zoltánnal, a Pécs Városi KISZ munkatársával két­ségbeestünk: ha ekkora az érdeklődés, a bemuta­tás felelőssége még na­gyobb. Profi rendezőket, kipróbált művészeket kezdtünk keresni. Hosszú gondolkodás után rövid választ kaptunk: gyenge az anyag, nem vállalják. Akkor csináljuk mi, igazi amatőrök. Kétségbeesésünk foko- kozódott, amikor a pró­bák megkezdését követő­en rengetegen jelentkez­tek; nekik is van prog­ramjuk, nézzük meg, sze­retnének 'szerepelni. Volt olyan műsorszám, amit próbálni sem tudtunk. És formálódott a mű­sor ... és alakultak a poénok... És jóval több próbát tartottunk a ter­vezettnél, mert kérték a „gyerekek” ... És alig le­hetett őket elküldeni, mert utána együtt énekeltek, bohóckodtak, izgultak a másik sikeréért... És be­letapsoltak a társ pro­dukciójába, ha az har­mincadszor meghallgatva is tetszett... És megle­pődtek az improvizáció­kon, irigykedve voltak büszkék a másikra, a társra ... És siker volt a Diákkabaré ... Nekem legjobban a résztvevők lelkesedése tetszett ben­ne... Akartak valamit, komoly munkával sikert kaptak érte... Megérde­melten. A következő Diákkaba­réra a pályázat lápunk­ban már megjelent, el­hangzott az MTV regio­nális adásában is. Vár­juk a pályaműveket, bár­ki írhat, de csak közép­iskolásoknak szólót. Bozsik L. Rovatszerkesztő: DüCSÖ CSILLA A lélek zenéje avagy a zenész lelke -------­A z én belső mércém és a közönség reagálása a mérvadó Mostanában péntekenként fiatalok százai mennek el a DOZSO-ba, hogy kedvelt mű­fajuk, a jazz legjobb magyar- országi képviselőit láthassák- hallhassák. E műfaj egyik legtehetsé­gesebb szaxofonosa, több kül­földi fesztivál szólistafődíjának tulajdonosa, a Dimenzió együttes vezetője Dés László, ö szintén vendége volt az egyik jazz-péateknek. Dés László különös egyéni­ség. Tehetségénél talán csak szerénysége nagyobb. 1981- ben Varsóban, kirobbanó si­kerű bemutatkozásuk után sem ünnepeltette magát, most is csak csendesen üldögél a ze­nekar tagjai között. — Mindig ilyen csendes vagy? — Nem szeretem a tüleke­dést. Egy-egy jó koncert után megtisztult lélekkel szemlélem a világot, és szeretném, ha a közönség is ilyen hangu­latban térne haza. Ma este úgy éreztem, egy hullámhosz- szon voltunk, és ez nagyon segítette a játékunkat. Ezért szeretjük a meghitt kis klubo­kat. — Azért egy nagy nemzet­közi fesztiválon biztosan más­képp érzed magad. — Nem. Számomra akár egy kis klubban tartott jó koncert is többet ér néha egy-egy fesztiválnál. Természetesen szükség van arra, hogy az ember ismertté váljon, hogy elismerjék, de alapjában vé­ve irreálisnak tartom az'ilyen zenei versenyeket, hiszen min­den zenésznek saját egyéni­sége van, amely a technikai tudás összevetésén túl össze­mérhetetlen. Mostanában is hívnak ilyen fesztiválokra, de néha egy érdekesebb, tartal­masabb munka miatt el sem megyek. — Régebben nem mindig csinálhattad azt, amit szeret­tél volna. Ma is Így van ez? — Ma már minden megvál­tozott. Olyan szerencsés hely­zetben vagyok, hogy nem kell kilincselnem, hanem engem keresnek meg, hogy filmek­hez, színdarabokhoz, lemezek­hez zenét komponáljak, és csak azt vállalom el, amiben tehetséges, érzékeny zené­szekkel, színészekkel, rende­zőkkel dolgozhatok, ha nem­csak zenei felfrissülést, ha­nem emberi kapcsolataim el­mélyülését is jelenti az új fel­adat. így voltam Presserrel, Zoránnal, Cseh Tamással, és legutóbb Udvaros Dorottyának írtam egy lemeznyi zenét.- Hogyan merült fel ennek a lemeznek a terve?- Spontán jött létre. Egy társaságban csak úgy ma­gamnak zongorázgattam, ami­kor felfigyeltem arra, hogy Bereményi Géza buzgón jegy­zetel. így született meg a le­mez szövege, a legalkalma­sabb előadónak pedig mind­ketten Dorottyát tartottuk. Le­het, hogy Eperjes Károllyal is készítek majd lemezt.- Ez a legújabb terved?- Ez még eléggé kialaku­latlan. Elkészültem viszont egy nagyon érdekes munkával: Fellini „Nők városa" című filmjének színpadi átdolgozá­sához írtam zenét. Lukáts An­dor rendezi Kaposváron.- Láttad a filmet?- Sok Fellini-filmet láttam már. Ezt előbb vélet'enül, az­után már szándékosan nem néztem meg, nehogy befo­lyásoljon. De most, hogy sa­ját zenémet már megírtam hozzá, meg fogom nézni.- Régen éppen az egyéni hangot .kérték számon tőletek. Sokan George Duke, Chick Corea, a Weather Report ze­néjéhez hasonlitották muzsi­kátokat. Voltak, akik kiemel­ték csillogó szaxofonjátéko­dat, de többen fanyalogva fo­gadták lemezeiteket.- Jaj annak, akinek nincs ellensége! Büszke vagyok ar­ra, hogy ilyen nagy nevekhez hasonlítanak. Az irodalom­ban, a zenében rengeteg a vándormotívum. A jazz-ben az egyéni előadásmód számít egyedül. Számomra nem a kritikusok véleménye, hanem az én belső mércém és a közönség reagálása a mérv­adó. Ha egy-egy koncerten sikerül kiadnom magamból mindazt a dühöt, elkesere­dést, tehetetlenséget, amit az emberek közönye, amoralitá- sa, szerencsétlensége miatt ér­zek, és a közönség is átéli mindezt, már megérte játsza­nom ... — Magyarországon már szinte törvényszerű, hogy a jazz-zenekarok kérészéletüek. A Dimenzió is többéves szü­net után, más zenészekkel ala­kult újjá. Milyen jövőt jósolsz a zenekarodnak? — Úgy érzem, együtt fogunk maradni. A jazz ugyanis csak állandó együttesben válhat zenévé. Koncepciózus, kon­centrált, elmélyült zenére, a tehetség mellett a zenészek barátságára is szükség van, hogy stílus-irányadókká vál­junk, hogy gondolatainkat, hangulatainkat, a kísérletezés örömét, a végtelen variációk­ban megtalált természetes dallamokat át tudjuk adni a bennünket hallgató, több tíz­ezer főnyi jazz-rajongónak. Szily Éva Kivehetők a nyeremények! A Magyar Úttörők Szövetsé­ge születésnapi tomboláján nyert tárgyakat sokan nem vették még át. A nyereménye­kért e hónap végéig lehet je­lentkezni a Megyei Úttörőel­nökségen (Pécs, Rét u. 4.). A nyertes tombolaszámok a kö­vetkezők. Pécs város: 7693, 97889, 26179, 25956, 25455, 96742, 95768, 96606, 27833, 27831, 7436, 7435, 96607, 95571, 25083, 91312, 91310. Baranya megye: 30856, 96688, 29722, 38922, 37632, 7256, 510, 8402, 45379, 601, 42046, 43435, 59183, 39300, 97063, 30718, 59165, 37177, 29519, 55072, 98264, 41012, 37781, 47834, 54311, 20344, 674, 51175, 47825, 2330, 51938, 94258, 94259, 20750, 44185, 95007, 95006, 56196, 92240, 25205, 27599, 54726, 4595, 4953, 95010, 38505, 6216, 48666, 43022, 41267, 42700, 58339, 28234, 36610, 23470, 7540, 45035. A nyeremények között van kerékpár, személyi számítógép, hátizsák, fényképezőgép, bel­földi Express út, könyvvásárlási utalvány, Adidas utazótáska, sakk, zsebmagnó, bőrfoci, ug­rálókötél és még sok minden. Film... Film... Film... Jones és a dizőz a szekta gyűrűjében Steven Spielberg ismét el­eresztette a fantáziáját, s en­nek eredményeként újabb bor­zongató filméposszal találkoz­hat a világ. A címe: INDIANA JONES ÉS A VÉGZET TEMPLOMA A főhős nem elégszik meg azzal, hogy túlél egy sanghaji mulatói incidenst, valamint egy légiszerencsétlenséget; egy misztikus indiai közösség va­rázslóival is meg kell küzde­nie. Némileg kisebb kaliberű hős Kacor, a hegymászótábor fe­negyereke, de hát ő a KACOR, A DETEKTÍV című csehszlovák ifjúsági kri­mi főszereplője. Itt a borzalma­kat nem dollárban, csak koro­nában mérik a filmgyárak, így meg kell elégednünk egy bar­langi hulla eltűnésének nyomo­zati anyagával. A jövő heti filmkínálatot egy újabb amerikai film teszi tel­jessé, nevezetesen a POPEYE című zenés paródia, amelyben a spenóton nőtt tengerész azon humanitárius akcióinak lehe­tünk szemtanúi, amelyek során tekintélyes keménységű öklét is használni kénytelen. Rádió Kifehéredik-e a néger? Jó pihenést — a ma dél­előtt kétórás, zenés magazin szerkesztője Somogyvári Valé­ria. Mint mindig, az utak hírei­vel kezdjük műsorunkat, azon­ban ezúttal a magyar autósok, motorosok által legnagyobb számban felkeresett hat euró­pai ország hazánkétól eltérő közlekedési szabályait is el­mondjuk. Jelentkezik Kíváncsi magazinunk, melyben megkér­dezzük többek között, hogy miért vagyunk feledékenyek és mit felejtünk el elsősorban; hoqy kifehéredhet-e egy né­ger; hogy saját kezűleg is csi­nálhatunk-e csíkos vagy koc­kás pázsitot, mint a labdarúgó­világbajnokságon láthattuk és sok más érdekes témában kí­váncsiskodunk. Vendégünk lesz Kodályné Péczely Sarolta, aki pécsi emlékeiről és természete­sen a zenéről vall. Hétvégére szóló tájékoztatásaink között ajánlom a növényvédelmi jó­tanácsokat a kertészkedőknek és mindenkinek, kapcsolásunkat a jégeső-elhárító szolgálat ügyeletére. Emberek, emlékek, dallamok. Dr. Nádor Tamás sorozatának kilencedik része vasárnap dél­előtt 9 órakor kezdődik. Eb­ben az egyórás összeállításban sok érdekes visszaemlékezést hallhatnak. Archív felvételen Lovász Pál költő szól a pécsi Janus Pannonius Irodalmi Tár­saság alakuló közgyűléséről, melyen Babits Mihály is .észt vett. Siptár Ernő Mohácsi Je­nőre emlékezik a 100 évvel ez­előtt született íróra, költőre, akinek nevét a mohácsi városi könyvtár is felvette, majd rész­letet hallhatnak Mohácsi Jenő­nek Dante feleségéről, Gem­máról írott regényéből készült rádiójátékból, melyben pécsi színészek szerepelnek. Dr. Pandur József tanulmányt írt Rippl-Rónai József és testvére, Ödön életéről. Ebből is idéznek a műsorban. Dr. Farádi László már többször beszélt e soro­zatban pécsi emlékeiről, most ismét egy érdekes epizódot mond el Tyihonov szovjet költő pécsi látogatásáról. Televízió Makay Ida hét kívánsága Makay Ida költőről (költővel) készített lírai műsort az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának stáb­ja, egyebek között annak okán, hogy hamarosan megjelenik Makay Ida verseskötete a Mag­vetőnél, csokorba gyűjtve az elmúlt évek termését. Bükkös- di László rendező, a forgatás helyszínéül Véméndet válasz­totta, azt a falut, ahol Makay Ida él, tanít és ír, ahol a ha­tárban fölkeresi kedvenc pi­henőhelyeit, s ahol újra gye­reknek képzelve magát, bele­beleül a játszótér hintáiba. Az elhangzó verseket pécsi színé­szek és főiskolások előadásá­ban hallhatjuk, némelyiket Pcpp Zoltán által megzenésít­ve is. (Július 14., hétfő, MTV 1., 18.20). A műsor címe: Hét kívánság. Diaporáma A diaporáma nem régi mű­faj, alig két évtizedes hagyo­mánya van hazánkban. A két vetítővel egymásra „csúszta­tott” diaképek látványa egy jó mozgóíilmmel vetekedhet, ha az értő művészember kezeli a szerkezetet. Tám László ilyen fotós, a műfaj egyik hazai út­törője, akinek immár iskolája is van Pécsett: a csoport az Ifjúsági Házban kapott helyet. Az itt legjobbnak bizonyult fia­talok produkcióiból állítottak össze egy estére valót a Nyári Színház szervezői. Az Áttűnések című előadást július 14-én, és 26-án láthatja először a közön­ség Pécsett, az Anna Udvar­ban. Tám László önálló estjé­re pedig 17-én és 28-án kerül sor, ugyanitt. Rovatszerkesztő: HAVASI JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents