Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-02 / 180. szám

1986. július 2., szerda Dunántúlt napló 3 Növényvédő szerek és környezetünk Védeni az embert is! A növényvédő szerek al­kalmazásának egészség- ügyi és környezetvédelmi vonatkozásairól konferen­ciát rendezett Szófiában a Nemzetközi . Környezetvé­delmi Akadémia, a Nem­zetközi Ecotoxicológiai Tár­saság, az Életkörülmények és az Egészség Vizsgálatá­ra Alakult Orvostudományi Társaság, a Bolgár Orvosi Tudományos Társaságok Szövetsége, a Bolgár Tu­dományos Akadémia és a Szófiai Orvosi Akadémia, öt ülésen 48 előadás hangzott el. Az első ülés az új bio­technológiai növényvédő szereket, a második a bio­szisztéma károsodását, a harmadik az új kémiai peszticidek biológiai akti­vitását toxikológiai szem­pontból, a negyedik a gombás fertőzések kérdé­sét tárgyalta. A lakosság szempontjából gyakorlati­lag az ötödik ülésen meg­vitatták a legfontosabbak: járványtani vizsgálatok a pesticidek egészségügyi vo­natkozásairól. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem munkacso­portja kémiai vegyszereket permetező 11 tagú brigá­dot vizsgált. Megállapítot­ta, hogy összehasonlítva egyéb mezőgazdasági munkát végzőkkel, az el­térések kicsinyek, heveny és félheveny mérgezés rit­ka. így a hatályban le­vő munkásvédelmi intézke­dések, ha azokat szigo­rúan betartják, megfele­lőnek bizonyultak. A Budapesti Országos Közegészségtani Intézet munkacsoportja három 'községben végzett vizsgá­latokat megbetegedések és halálokok szempontjá­ból. Bizonyos megbetege­dések és daganatos -ha­lálokok gyakoribbságát ta­lálták ezekben a közsé­gekben, ahol kb. 15 éve használnak , növényirtó vegyszereket, így feltehe­tő, hogy bizonyos, több alapokra visszavezethető betegségeknél bizonyos növényvédőszerek is sze­repet játszanak. Az előadásokat követő viták és kerekasztalmeg- beszélések egyaránt hang­súlyozták, hogy több fi­gyelmet kell fordítani a növényvédő szerek káros egészségügyi és környeze­ti ártalmaira. Az a mind intenzívebben folyó „há­ború”, amelyet az em­ber hasznos növényei vé­delmében a számukra kár­tékony szervezetek ellen visel, maga az ember számára is komoly ve­szélyt jelenthet és káro­sítja a természetes kör­nyezetet is. Amíg az üzemekben a védőrendszabályok betar­tását ellenőrzik, és azok megfelelő védettséget biz­tosítanak, a házkörül, a kiskertekben és a lakás­ban a növényvédő szerek alkalmazásának rendsza­bályait nem veszik elég komolyan. Az egészségne­velés feladata, felhívni a figyelmet erre a veszély­re, a KÖJÁL-oknak pe­dig a fokozott ellenőrzés a rendszabályok megtar­tásáról. Or. Konkoly Thege Aladár Lefedték a levegőztető medencéket Csökkentik a bűzforrást A maga nemében egy szennyvíztelep is lehet szép. A pécsi telep dolgozói minden­esetre arra törekednek, hogy üzemük rendezett ipari telep­pé váljék. Parkosítanak, léte­sítményeiket nagy gonddal színezik, s most a nagy beru­házások idején is igyekeznek rendet tartani. Persze, ez en­nek a kisközösségnek - hat­van-nyolcvan dolgozója van a telepnek - fontos, ami a na­gyobbnak, Pécs lakóinak, az a városban főként nyáridőben terjengő (bűz megszüntetése. A Pécsi Vízmű szennyvíztelepén dolgozók pedig szeretnének megszabadulni a bélyegtől. A Pécsi Vízmű lépései az el­múlt években ismertek: bőví­tették a szennyvíztelep kapa­citását, ma negyvenezer köb­méter naponta, zárt láncon ke­zelik a szennyvíziszapot, befe­jeződött a pellérdi telep léte­sítésének első szakasza . . . Jelentős technológiai újítás: lefedték a levegőztető meden­céket. Gunszt Péter Május 1. szocialista brigádja két hónap alatt végzett a munkával, és tá rsa da I mi mun kávái tolásuk­nak köszönhetően a vállalat­nak mindössze 1,9 millió fo­rintba került ez a beruházás. A jelentősége nemcsak az, hogy ezzel az eljárással csök­kentik a bűzforrást, hanem az is, hogy bebizonyosodott a kí­sérletek során, a tisztítás ha­tékonyabb így. Ez a megoldás szokatlan idehaza. Új létesítményekkel is gya­rapodott a telep, befejeződött a pellérdi szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó beruházás első szakasza: kész az átemelő gépház és a hozzá kapcsoló­dó automatikai rendszer, va­lamint átadásra vár a több mint öt kilométeres távvezeték. Az OKTH-nak 260 millió 'forint­jába kerül ez a beruházás, amely folytatódik a következő tervidőszakokban központi, pén­zekből. A VII. ötéves tervben megvalósul a mechanikai tisz­títás és az iszapkezelés, majd a következőiben a biológiai Augusztustól biogázzal dolgozik a granuláló tisztítás. Milliárdos, országos kiemelt programként. Akkor a Megyeri úti telep ipari tisztító lesz, míg a kommunális szennyvíztisztítás a pellérdi te­rületre kerül. Ha továbbmegyünk, a szennyvíziszapkezelésben is lé­nyeges beruházások tanúi va­gyunk. Ma teljesen zárt láncon dolgorik a granuláló, amely augusztusban áttér a biogáz felhasználásra, az eddig paku­rával dolgozó szárítókat a technológia során keletkezett metángázzal fűtik. Kísérleteket folytatnak a granulátum me­zőgazdasági felhasználásának érdekében is. Több országos szerv vizsgálatai alapján ideig­lenes elhelyezési engedélyt kapott a-Pécsi Vízmű. Ha vég­leg lezárulnak a kísérletek, a nagyüzemek hasznosíthatják a másutt már ismert jó ered­ménnyel. Ha megvalósulnak ezek a beruházások, a pécsi szenny­víztelep utoléri a város igé­nyeit. Bővítése során, a beru­házások megvalósításának ide­jére mindig túlnőtték az igé­nyek. Ma negyvenezer köbmé­ter a kapacitása naponta, a megyeszékhely vízfogyasztása ennek a duplája. Néhány adat: Pécs szennyvízcsatorna hálózatának hossza 237 kilo­méter - a vízvezeték 547 kilo­méter —, a hálózatba 'kötött lakások száma 43 542 - a víz­ellátásban 51 135. A pellérdi telep kapacitása nyolcvanezer köbméter lesz naponta, a táv­lati tervek szerint 120 ezresre fejleszthetik. A Vízmű szívesen megmutat­ja a telepet a pécsieknek. Győződjenek meg maguk, mit tesznek, a bűzforrás csökkenté­se érdekében. A jövő héten hétfőn és kedden délelőtt 9-től bárki bemehet, és tájékozta­tást kaphat a telep működteté­séről. G. M. Az átemelő gépház Fotók: Läufer László Tervezzünk együtt! Az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házának közmű­velődési és közösségszervezői kezdeményezéseiről e rovatban is többször beszámoltunk már (Válási szeminárium, Ifjúsági telefon, önismereti programok stb.). Ezeknek a törekvéseknek egyik fő célja az, hogy az in­tézmény környezetében élő em­bereket mozgósítsa saját prob­lémáik megoldására, kulturális és közösségi szükségleteik ki­elégítésére. Véleményünk szerint a kü­lönböző kulturális intézmények csak úgy dolgozhatnak igazán hatékonyan, ha átlépik azo­kat a még mindig meglevő szűk kereteket, amelyek a mű­velődés folyamatát mereven értelmezve, gyakran csak a „rendezvénycentrikus" népmű­velési munka feltételeit bizto­sítják, és így figyelmen kívül hagyják a társadalmi gyakor­lat szülte újabb és újabb igé­nyeket, elvárásokat, valamint az igazi közművelődés (közös­ségi művelődés) megvalósítá­sához fűződő társadalmi érde­keket. Művelődési házaink közül egyre több vállalkozik arra, hogy ne csak íróasztal mellett kitalált rendezvényeket bizto­sítson egy-egy község, város vagy városrész lakosságának, hanem az érintettekkel közö­sen, az ő mindennapi gond­jaikból, problémáikból kiindul­va tervezze meg az intézmény tevékenységét, maximális teret engedve az egyéni és közössé­gi kezdeményezéseknek, a konkrét „helyi” közművelődési igények kielégítését szolgáló programoknak. Az ilyen nép­művelői gondolkodás nem a közönség toborzását tartja munkája legfontosabb részé­nek, hanem a közösségek szer­vezését, a hatáskörébe kerülő emberek problémáiban való segítségnyújtást az intézmé­nyek ilyen irányú adottságai­nak fejlesztésével és — ha le­hetőség van rá — saját közös­ségi keretek (egyesületek, klu­bok stb.) kialakításával. Az 1985 őszén indult ANK- népfőiskola állampolgárképző kurzusának eddigi tapasztala­tai is azt bizonyítják, hogy sokkal szívesebben vesznek részt az emberek olyan prog­ramokon, amelyeket nem az ő megkérdezésük nélkül szervez­tek, hanem velük közösen, az őket érdeklő problémakörökre koncentrálva, ahol nemcsak „száraz” ismereteket kaphat­nak, hanem beszélgethetnek egy-egy téma kapcsán min­dennapi életük gondjairól, vi­tatkozhatnak, ismerősöket, ba­rátokat szerezhetnek maguk­nak. Idén nyáron - augusztus 25 —29. között — Balatonfenyve- sen kerül sor egy olyan tábor megrendezésére, amely a fenti célok elérését kívánja szolgál­ni, és ahova a szervezők vár­ják azok jelentkezését Lvov- Kertvárosból, akik részt kíván­nak venni az ANK-néplőiskola állampolgárképző következő évi programjának előkészítésé­ben, szervezésében, lebonyolí­tásában, hajlandók az ember­társaikkal való kulturális-közös­ségi célzatú együttműködésre, érzékenyek lakóhelyük problé­mái iránt és szerepet vállal­nának azok megoldásában. Az 5 napos táborozás során a kö­zös program kialakításán kívül lehetőség lesz arra is, hogy az résztvevők szót válthassanak egymással saját életükről, la­kóhelyükkel kapcsolatos gond­jaikról, a különböző gyakorla­tok, játékok kapcsán pedig él­ményszerű ismereteket szerez­hetnek az emberi közösségek működésének törvényszerűsé­geiről. Hasonló módon kezdődik meg - szeptember hónapban - a Kertvárosban lakó fiata­lok összefogására lehetőséget adó Lakótelepi Közművelődési Egyesület (a névvel kapcsola­tosan is várjuk az ötleteket) kialakításának előkészítése. Szeptemberre egy „összehozó”, ötleteket felvető tábort terve­zünk. A létrejövő egyesület magába foglalhatná a már működő Ifjúsági telefont, és természetesen teret és lehető­séget adna minden olyan kez­deményezésnek, amely a Kert­városban élő fiatalok társas kapcsolatainak fejlesztését, közösségi és művelődési for­máinak kialakítását célozza — esetleg mintát adva a megye más településein lakó fiatalok számára. E törekvések meg­valósítását anyagilag is támo­gatja a KISZ Központi és Me­gyei Bizottsága. Hiszünk abban, hogy na­gyon nagy, kihasználatlan le­hetőségeink vannak, hogy so­kunknak van néhány dédelge­tett gondolata, ötlete, amelyet eddig — társak, idő, lendület vagy anyagiak hiányában — nem tudott realizálni. Ezek a táborok abban szeretnének se­gíteni, hogy ezen ötletek né­melyike elindulhasson a meg­valósulás felé^,— mindannyiunk érdekében. Szükségünk van egymásra. Akik szívesen bekapcsolód­nának valamelyik közművelő­dési vállalkozás megindításá­ba, jelentkezzenek az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában (9-16 óra között) vagy július 15-ig, majd augusz­tus 15-től az Ifjúsági telefon­szolgálatnál 17-20 óra között (telefon: 41-329). Kocsi László-dr. Parádi Jó­zsef—Pörös Béla füzei Kinek a felelőssége?- .. .vízszivatós ... villám- csapás .. . felhőszakadás téves jelzés ... tűzhelyen fe­lejtett étel .... vaklárma ... hőátadás ... — Alpár Gyula tűzoltóhadnagy, tűzvizsgáló fő­előadó a „nagykönyvben” la­pozgatva sorolja, milyen okok miatt 'akadt (hol keményebb, hol utóbb feleslegesnek bizo­nyult munkája júniusban a baranyai tűzoltóknak. A „nagy­könyv”: minden tűz körülmé­nyeit itt. jegyzik fel, időponto­kat, okokat, az oltásban részt­vevő erőket, a becsült kárt, a felelősöket. S 'míg lapozgat, kiderül: a múlt hónapban a tűzkeletkezési okok között leg­gyakrabban a dohányzás, az elektromos áram, a villámcsa­pás szerepel. Feltűnően gya­kori a gyújtogatás, illetve a gyermekek követke|jnényekkel nem számoló játszadozása, vagy éppen virtuskodása. Ha csak a gyakoriságot néz­zük, a legmagasabb szám a téves jelzés mellett van: 10. így elsőként ezekről szólunk, szerepeljenek ezek is a június havi mérlegben, mert tipiku­san a hanyagság, a felelőt­lenség következményei ezek. A tízből ugyanis öt esetben azért riasztották a tűzoltókat, mert tűzhelyen felejtették az ételt. Természetesen rövid időn be­lül sűrű füst tódult az ablako­kon keresztül az utcára, sokan azonnal tűzre gondolnak — jo­gosan -, s riasztják a tűzoltó­kat, akik nagy apparátussal ro­hannak ilyenkor is a helyszín­re, ahol kiderül: egy lábosnyi csirkepörkölt a riadalom oka, bár már jószerével szénné ég­ve. Érdemes a 'figyelmünkben tartani: e hanyagság, felelőt­lenség — mert végül is lehet­ne ezeknek komolyabb követ­kezménye is — terjedésére fel­figyelve a Baranya Megyei Tűz­oltóság élni fog a jogszabály­adta lehetőségével, s helyszíni bírsággal bünteti a tűzhelyre tett ételről elfelejtkezőket. A tízből a másik öt eset: gazégetés. Lehet ezt csinálni - megfelelő körültekintéssel -, ám az már hiba, ha maguk­ra hagyjuk a füstölgő-lángoló halmot. Téves riasztásra szol­gál, okkal egy magára hagyot­ton égő avar-, gazkupac. S ha valaki ilyent lát, s riasztja a tűzoltókat ez bizony nem vaklárma. Mert van ilyen is, jú­niusban három esetben is, amit más szóval rosszindulatú jelzésnek minősítenek a tűzol­tóságon, s egyre hatékonyabb eszközökkel igyekeznek a jel­zést adók nyomába jutni. Jó néhányon a megmondhatói már: mennyibe került nekik, hogy alap nélkül riadóztatták a tűzoltókat. Itt a nyár. Azaz: szabadok a gyerekek. Régi tapasztalat már, hogy ezekben a szünidei hónapokban megszaporodik az olyan tüzek száma, amelyek okát így fogalmazzák meg a szakemberek: gyermeki tevé­kenység. Júniusban három ilyen került a „nagykönyvbe”, s hogy hol fenyeget a veszély, erre ez a 'három példa is jó. Június 14-én Kisherenden egy melléképület padlásterében ját­szadoztak gyerekek. Tűz lett a következménye, ami átterjedt a szomszédos lakóház tetőszerke­zetére is, a becsült kár 40 000 forint. Június 26-ón Mohácson egy Csepel teherautó vezető­fülkéje égett, ugyancsak gye­rek - mindössze hétéves! - okozta a tüzet. Június 27-én Pécsett, az llkú Pál utcában hat levélszekrényben égett tűz, nagy kár szerencsére nem lett, ám az esetet csak három nap múlva jelentették a tűzoltó­ságnak, holott minden tüzet azonnal jelezni kell, ha elol­tották, ha nem. Kérdés persze: milyen mér­tékig dorgálhatok meg az olyan gyerekek, akik tüzet okoztak? Mert például ez a hét éves kisgyerek aligha a bolt­ban vásárolta a gyufát. Vagy ha — mert ez is gyakori - ti­tokban cigarettáznak, esetleg valamiféle kísérletet ismételnek meg, amit az iskolában tanári felügyelet mellett nyugodtan csinálhattak, tisztában van­nak-e a lehetséges következ­ményekkel? KeMően figyelmez­tették-e őket a tűz veszélyeire? így a gyermekek okozta tűz esetében majdnem mindig jo­gos a kérdés: valóban ők a felelősek? Jó lenne néhány tanáccsal ellátni őket már most, a nyári szünidő kezdetén! M. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents