Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-09 / 157. szám

* Dunántúlt napló 3 1986. június 9., hétfő Lesz elegendő áru a dél-dunántúli üzletekben Húskonzervtől a napolajig Szekszárdon új raktárot épít, Pécsett a számítástechnikát hív­ja segítségül a Mecsek Fűszért, hogy javítsa Tolna és Baranya területén az áruellátást. Az élelmiszert, háztartási vegyi­árut forgalmazó nagykereske­delmi vállalat munkatársai sze­rint idén a két megyében meg­felelő kínálatot tudnak biztosí­tani. Egyes termékekből lesz ugyan hiány, de helyette mindig kí­nálnak valami, mást, többnyire hasonló, vagy azonos értékű árut. A hazai mézet például az új termésig hiába keressük a boltokban, legfeljebb a mexi­kói importot találjuk a polco­kon. Étolaj, ecet viszont lesz elegendő a következő hónapok­ban. A nyári hónapokban különö­sen aktuális rostos szörpökből 10—15 százalékkal nagyobb mennyiséget hoznak forgalom­ba. Újdonságként kínálják a jugoszláviai vitaminos italport, valamint a C-vitaminos osztrák tea italport, amely különösen hűtve élvezhető, kellemes szom- jat oltó. Fogkrémből valószínűleg túl­kínálat is lesz. Napozószerek­ből, különféle dezodorokból megfelelő lesz az ellátás, sőt a szezon kezdetére a Fabulon egy új napolajat is piacra do­bott. Hús- és ételkonzervekből lesz elegendő, a befőttek közül az őszibarack és a cseresznye, a savanyúságok közül az uborka szerepel a hiánycikkek listáján. Mustár és piros arany több lesz mint korábban, majonézből és Maggi leveskockából nem tud­ják az igényeket kielégíteni. Az előrejelzések szerint vár­hatóan kisebb gondok lesznek a mesterséges édesítőszerekkel. Állítólag az alapanyag és a gyártó kapacitás hiányzik. Min­denesetre biztató jel, hogy idén megkezdik Magyarországon a folyékony szaharin előállítását. Az idegenforgalmi szezonra felkészült a Balaton Füszért is. A csúcsidényben közel 10 000 boltba szállítanak rendszere­sen. Raktáraik telve vannak. Alapvető élelmiszerekből az igényeket ki tudják elégíteni. Édességekből, húskonzervekből bőséges lesz a kínálat. Az üdí­tőital választékot idén tovább bővítik, a literes borok hiánya miatt viszont olcsó gyümölcs­borokat hoznak forgalomba. Csemege uborkát a Balaton partján sem érdemes keresni. A Fűszért Vállalatok a Bala­ton környéki településekre, a dél-dunántúli megyékbe rend­szeresen szállítanak. A túrajá­ratok kora reggeltől késő dél­utánig fuvarozzák a friss árut. A Balaton Fűszért 450 000 ton­nás készletet mozgat, a Mecsek Füszért a tervek szerint 1101 milliós forgalmat bonyolít a nyári hónapokban. F. D. Kazinczy-díjas Táborelőzetes Minden eddiginél több résztvevő Sokoldalú, tönulságos program Zárókoncerl- háromszor színművész Némethy Ferenc Néhány hét múlva több száz fiatal muzsikus érkezik Pécsre a .világ minden tájáról, hogy részt vegyen a város zenei éle­tének jéles eseményén, a Nemzetközi Zenei Táboron. Megkértük Ligeti Andrást, a tábor művészeti vezetőjét, az MRT Szimfonikus Zenekarának karmesterét, adjon rövid elő­zetest a sorrendben immár 18. rendezvénysorozatról.- A tábor belső munkájá­nak savát-borsát mindig a benne tanárként részt vevő muzsikusok jelentik, így velük kezdem — mondja a Zenemű­vészeti Főiskola adjunktusa. — Ezúttal a magyar zenei élet olyan kiválóságait sikerült megnyerni az ügynek, mint Konrád György, a Tátrai Vo­nósnégyes kiváló brácsaművé­sze, Kovács Béla klarinétmű­vész, aki talán a világnak is egyik legjdbb klarinétosa, a Kodály Vonósnégyes, Némethy Attila, a rádióból több minő­ségében is ismert zongoramű­vész, a pécsi Barth István, Gyermán István és Kircsi Lász­ló, akik a meglehetősen feszí­tett tábori zenei oktatómunka régi, kipróbált mesterei. A „fe­szített" jelző ezúttal annál ke­vésbé sem véletlen, mivel min­den eddiginél nagyobb a lét­szám: eddig 230 fiatal muzsi­kus jelentkezett. Gondoltunk arra, hogy valahol meg kelle­ne húzni egy minőség-határt, de elvetettük, hiszen a tábor így célját tévesztené: éppen a jobban ráutaltaknak nem je­lenthetne távlatot, újat, na­gyobb lehetőséget. A két szim­fonikus nagyzenekart is bőven kitevő résztvevők tanítását így sok-sok belső műhelymunkával oldjuk meg, viszont, sajnos, nem tudjuk garantálni minden­kinek a nagyzenekari játékot is, hiszen a rengeteg vonós mellett például csaknem 30 fuvolás és 20 klarinétos is je­lentkezett. Az idei tábor új vo­nása az is, hogy kisegyüttese­ket is várunk, foglalkoztatunk. — Mi lesz a nyilvános kon- certprogram? — Liszt Esztergomi Miséjét, a Les Preludes-jét és Kodály ,,Psalmus"-át adjuk elő, elő­ször a pécsi, július 28-i záró­koncerten, aztán Pesten, a Mátyás-templomban, végül Kecskeméten, azzal a kórussal együttműködve, amely Erdei Péter vezetésével a kecskeméti Kodály-szeminárium tagjaiból alakul. A bárom előadással is arra törekszünk, hogy a tanul­tak hatása mélyebb legyen, ne vesszen el. — Hogy érzi magát a Rádió- zenekarnál? — Remekül, mert tartalmas, szakmai és errtberi szempontból egyaránt nagyon eredményes műhelymunkát végezhetek. Most egy hamburgi, majd olaszországi kamarakoncertre készülünk, később, a nagy együttesse! nyugat-európai tur­né következik, közben operát dirigálok: a Rigoletto televíziós felvételét. . . Tábornyitás Pécsett: július 13-án. Varga J. Péchy Blanka 1960-ban tett alapítványa, a Kazinczy-díj a hangzó nyelv, a szép magyar beszéd tisztaságát, fejlődését szolgálja. Az alapítvány cél­ja: „elsősorban, hogy a ma­gyar nyelvműveltség ápolása érdekében a szép magyar be­szédre serkentsen színművésze­ket és rádió (televízió) sze­replőket, akiknek szava nap nap után eljut a magyar em­berek millióihoz, s ily módon az egész magyar nép beszé­dét alakítja .. .'* A Kazinczy-díjat évente kiosztják; azaz háromévente kapja meg egy-egy színmű­vész, majd rádiós (vagy tv­bemondó); azután pedig olyan magyar szakos tanár, aki az iskolai Kazinczy-verse- nyék fölkészítő munkájában, illetve az iskolai „Beszélni ne­héz!" körök irányításában a legméltóbbnak bizonyult rá. Az idén színművészek voltak soron. A bizottság Némethy Ferenc Jászai- és SZOT-dijas, Érdemes művésznek, a Ma­dách Színház tagjának ítélte oda a 25 000 forinttal járó Kazinczy-díjat. Mint a héten lezajlott átadási ünnepségen, Drecin József államtitkár in­dokolásában kiemelte: Né­methy Ferenc realista alakí­tásai és tiszta színpadi be­széde nyomán; szerepei pon­tos megformálásáért és ma­gasan képzett színművészi be­szédkultúrájáért nyerte el az idei díjat. Némethy Ferencé évtizedek óta az egyik legismertebb arc a magyar színművészetben, színpadon épp úgy, mint fil­men, vagy a tv-képernyőn. Általában karakterszerepekben, nem főhősként láthatjuk, aki­nek sokszor csak éppen meg­említik a nevét. Nem vezető színész, ami természetesen nem értékmérő. Hiszen épp azért, mert mindegyik alakí­tása hiteles, szívesen emlék­szünk villanásnyi figuráira is, amelyek látszólag eszköztelen és alkotó jelenléteket teremtő néhány mondatokkal, beszé­des csöndekkel is egy rendkí­vül képzett, intellektuális al­katú, póztalan, őszinte művész­re vetnek fényt. Megközelítően 200 szerepet játszott el eddigi 35 éves színművészi pályafutása so­rán. Valamennyit nagyon tu­datosan, a szakma tökéletes ismeretében s a világról és az emberekről gyűjtött apró meg­figyelések összessége nyomán építette föl. És valóban pél­dás színpadi beszéddel szó­laltatta meg őket. Jogi végzettséget szerzett, közben énekelni tanult, majd 1951-ben Miskolcon,- Lunj gróf szerepében operaéne­kesként kezdte, s prózai szí­nészként folytatta, máig is je­lentős pályáját. 18 évadot töltött a miskolci színháznál, szinte valamennyi műfajban otthonosan. 1969-től a Ma­dách Színház tagja. Színpadi beszédéről kicsit elfogódottan nyilatkozott. Di­ákkorában, mint elmondta, a hódmezővásárhely-környéki „ő-ző” nyelvjárás, majd Pes­ten a diáknyelv egyaránt ha­tással volt rá. A tiszta ejtésre, a helyes hangsúlyozásra vi­szont mindig tudatosan töre­kedett. Miskolci főszerepeiben, s itteni apróbb-nagyobb míves ka ra kterf ig u rá i'ban eg ya rá n t, amelyek nagyon fontos sze­repet töltenek be egész szín­művészi pályája során. W. E. Elégtelen Hibádzott a kenyér sú­lya, ötszáz forint helyszíni bírság. . . Elégtelen rova­tunkban a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élel­miszer Ellenőrző Állomás szokásos havi gyorsjelenté­séből adjuk közre ezúttal is tallózásunkat. Hiányos jelölés miatt ki­fogásolták a mohácsi Új Barázda Termelőszövetke­zet által forgalmazott, ju­goszláv bérfeldolgozásból származó 1 kilogrammos kristálycukrot. A gyűjtő­csomagoláson olvashatat­lan jel volt, az egyedi mű­anyag tasakon pedig a gyártási idő hiányzott. A felelős ellen fegyelmi el­járást javasoltak. Ugyancsak a jelölés hiá­nyát kifogásolták a Dráva- menti Áfész sellyei üzemé­ben töltött palackos és ballonos szikvizeknél. Mi­vel ismétlődő hibáról van szó, fegyelmi eljárást kez­deményeztek. Az előírtnál kevesebb szénsavat tartal­mazott Filakovics János mohácsi kisiparos palackos szikvize, hiányos volt a je­lölése is. A minőség őrei mindezekért 400 forint helyszíni bírságot szabtak ki. A szabványban előírtnál több sót tartalmazott a Bácskai Húsipari Közös Vállalat bajai üzemében előállított Sugovica csípős kolbász. A gyártót figyel­meztették. Igen rossz bi­zonyítványt kapott a má- gocsi Béke Termelőszövet­kezet üzemében készült disznósajt, melynek fűsze­rezése gyenge, nagyobb zsírzsákok találtattak a töltelék és a burok között, sok a kiolvadt zsírrög a töltelékben, az alkotóré­szek aprítottsága sem megfelelő. Bácskai hurká­juk ugyancsak fűszersze­gény, rosszul töltött, zsír­zsákos, zsírrögös. Az elő­állítót figyelmeztették. Kis átlagtömeget muta­tott a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat sziget­vári üzemében sütött egy­kilós alföldi és egykilós házi jellegű kenyér. Ugyanakkor a negyedkilós fonott kalács kis térfogatú, sűrű, tömött bélzetű, söté- tebb színű, tojósozása hiá­nyos. A kenyerek esetében 500 forint helyszíni bírsá­got szabtak ki, a fonott kalács készítője ellen fe­gyelmi felelősségrevonást javasoltak. M. Z. „A pénz szaga” Mese helyett Május 30-án, a könyvhét megnyitójának napján a bu­dapesti Vörösmarty téren délelőtt fél tízkor elkezdték a könyvcsomagokat hordani a Magvető Kiadó sátrába. A könyvhét megnyitása csak délután volt. Ám a Magvető adta ki Moldova György A pénz szaga című legutóbbi kötetét, ezért háromnegyed tízkor már a Luxus áruházig érő kétágú sor állt ez előtt a sátor előtt. Másnap már egyetlen példány sem volt a könyvből. Erről a sikerrőf be­széltünk Moldova Györggyel. — író és olvasó a könyv kapcsán többféle szálon kö­tődik egymáshoz. „A pénz szaga" most melyik emberi szálon kötötte össze olvasói­val? — Százötvenezer kötet fo­gyott el — válaszolta. — De még ugyanennyi elfogyott volna. Ez igen nagy mennyi­ség, s nem először. Még­sem szoktam meg, s most is büszke vaqyok, hogy ennyien kiváncsiak az írásomra. Ek­kora olvasótömeg nyilván sokféle emberből tevődik össze: világnézet, műveltség, emberi egyéniség szempont­jából egyaránt. Szerintem az a lényeg, hogy százötvenezer tisztességes ember kíváncsi volt az igazságra. Ma a do­kumentumirodalom a nép­szerű. Egy-egy hiteles élet­rajz, önéletrajz, egyáltalán: a tényirodalom izgatja iga­zán az embereket, mert megnőtt az igényük a pontos igazság megismerése iránt. Magyarán: mese helyett az igazságot akarják olvasni. Másrészt mostani könyvem­ből kitűnik, hogy a pénz meghatározó tényező ugypn, de mellette ott lebeg a cél is. Ennek eléréséhez a pénz csak eszköz. Például az uta­zás, világlátás iránti vágyat kicsit egy könyv kapcsán is kiélhetik. — Mit üzen az író az ol­vasóknak most, amikor „A pénz szaga" utolsó lapjait olvassák, vagy már el is ol­vasták a könyvet? — Nagyon szépen köszö­nöm az érdeklődésüket. Nagy szükségem van rá, mert munkám nagyon nehéz. Egy sportoló testi erőnléte, egy tudós tárgyilagossága, sőt, talán egy lottózó sze­rencséje egyaránt kell hoz­zá. — Mit ir most? — Hasonlóon kemény té­mát választottam: könyvet írok a rendőrségről. (FSIdessy) Nyári szünet az óvodákban Hatvan a hatezerből Nem kis érdeklődéssel vár­jók a szülők minden évben, mikor zárják be nyáron az óvodákat, hogy a megadott időponthoz igazítsák szabad­ságukat. Az óvodák nyári szü­netét úgy szervezik, hogy a zárvatartás alatt legyenek ügyeletes óvodák, amelyekben két hétre fogadni tudják a gyerekeket. Az óvodai áthelye­zést azonban kevesen igénylik, a pécsi Városi Tanács művelő­dési osztályának adatai szerint a hatezer óvodásból körülbe­lül hatvannak a szülei éltek ezzel a .lehetőséggel. — A gyerekeknek jobb, ha a nyarat sikerül családi kör­ben, szülőkkel, nagyszülőkkel, rokonokkal eltölteni, mert nekik is szükségük van az együttlé- tekre, a változatosságra, a nyaralásra — mondja Hoch­rein Lászlóné pécsi óvodai fel­ügyelő. — De az óvónők is nagy gonddal állítják össze a nyári programot, hogy minél több élményt nyújtsanak a gyerekeknek. Az alacsony lét­szám következtében a csoport- összevonásoknál figyelembe veszik a különböző korosztá­lyok sajátosságait. Jó időben szinte az egész napot az ud­varon töltik. Az óvónők gyak­ran szerveznek kirándulásokat és játékos versenyeket is, így színesítve a nyarat. Az óvodák többnyire 3—4 hétre zárnak be. Ezalatt el­végzik a szükséges nagytaka­rítást, felújításokat. Komlón, a Sallai úti óvoda teljes festését tervezik, hat óvodában újítják fel az elektromos berendezése­ket, több óvodában festenek és végeznek apróbb korszerű­sítéseket. Nagyobb felújításra az Arany János úti óvoda szo­rul, több hónapra bezárják az intézményt. Ez idő alatt o megszűnt Vörösmarty étterem helyén kialakított kétcsoportos óvodába járnak majd a gye­rekek. Szigetváron és a térsé­géhez tartozó községekben na­gyobb óvodai felújítást nem terveznek erre a nyárra. Szep­temberre viszont elkészül a szentlászlói új, kétcsoportos óvoda. Siklóson, a Dózsa György úti óvodában a tető- szerkezetet korszerűsítik, a Köz­társaság tériben szigetelik a l'ipostetőt, a siklós-gyüdi óvo­dát festik, mázolják. Mohácson külső-belső nagy felújítást csak a Kossuth utcai óvodában kezdtek el, de -az óvodát nem zárják be hosszabb időre, a munkálatokat folyamatosan végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents