Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-08 / 156. szám
Panoráma A fesi-őnő és a férfiak Julie Faucon párizsi fes- tőművéiznö arról híres, hogy eddig összesen négy tárlatán kizárólag férfiportrékat állított ki. Most egy oltárképre kapott megbízást, s ezzel a megjegyzéssel vállalta el: „Ügy festem meg Krisztust, hogy bármikor Judásnak is lássék, hiszen ismerem a férfiakat!” (Képünkön: Julie Faucon.) ■ Búvá rd rá ma a lovasiskolában A világhírű bécsi Spanyol Lovasiskola úszómedencéjében mutatják be Bécs egyik színházi fenegyerekének, Justus Neu- mannak Zsigmond című drámáját, mely egy búvár emberi tragédiája. Cirkuszherceg Cirkuszhercegnek is nevezik III. Rainert, Monaco hercegét, cirkuszszeretete miatt. Évente egyszer megrendezteti a monacói cirkuszfesztivált. Ezen a világ legjobb cirkuszai mutatják be új produkcióikat. Idén egy szovjet bohóc, Jurij Kuklacsev nyerte el az első díjat macskaidomítás- sal. Mozi az operában Több váratlan torokgyulladás miatt elmaradt néhány előadás a bécsi I Staatsoper-ban. Helyette ötletes módon, egy óriási filmvásznon bemutatták Franco Zeffirelli: Otelló című operafilmjét. |[ siker fliers, Eva néninek „Nagyon fáradt vagyok”, súgja oda Janikovszky Éva, amikor a pécsi Hunyadi könyvesboltban végignéz a dediká- cióra várakozók hosszú során. Nem csoda: ezen a napon ez az ötödik „fellépése”. De miként a jó színész, nagy rutinnal legyőzi a fáradtságot, hiszen a kedves közönségnek, vagyis az olvasóknak nem szabad ebből semmit sem észrevenniök. S nem telik bele néhány perc, hogy a könyvet szorongató felnőttek és gyerekek feledtessék, az utazások megpróbáltatásait: mindenkinek jut egy mosoly és néhány kedves megjegyzés az aláírás mellé - és nem is pro- tokollból. A sor hosszú, a korosztály változatos. Anyuka a gyerekkocsival („régi csodálója vagyok az írónőnek, gyűjtjük minden könyvét") az Akár hiszed, akár nem című könyvbe kér aláírást. Egy másik édesanya a Te is tudod? címűt veszi elő: „majd belenősz", mondja Ja- nikovszky Éva a karonülő babára pillantva. Egy apuka mellett három gyerek sorakozik: egy óvodás, két Iskolás, mindegyik a maga korosztályának megfelelő könyvet hozott. Végül az Apuka az Aranyesőt magának kéri: „Már gyerekkoromban is olvastam az srónőt”, mondja. Egyszercsak megakad a sor. Elől szavalat hangzik: Bogiári Tamás hat és féléves óvodás vigyázba vágja magát: „Szeretnék Éva néninek verset mondani: a verset írta Janikovszky Éva.” És elmondja. Aztán jönnek a többiek, frissen vásárolt A hét bőr című gyermekregény- nyel és ronggyá olvasott Velem mindig történik valami című. ki tudja hányadik kiadásban megjelent vidám történettel. Ajánlások, aláírások Attilának, Andreának, Zsanikának, Csengének, Zalánnak, Kocsubejnek, Gitta Bernikének. És, hogy mi mindent kell tudni az írónak? Még öntözőkannát rajzolni is, mert egy Péter nevű kisfiúnak ez az óvodai jele, és így kérte a dedikációt. — Hogy lehet ilyen népszerűvé válni a gyerekek között?- Sokat kell köztük lenni, beszélgetni és levelezni velük, csak így lehet elsajátítani azt a képességet, hogy felnőttként is állandóan tudjunk az ő fejükké1, szívükkel gondolkodni.- Könyveit a felnőttek is szívesen olvassák, mert nemcsak a felnőttek világa jelenik meg bennük a gyermekek szemével, hanem a gyerekek gondolkodásáról is számára érdekes képet kap a felnőtt. Véletlen ez? — Nem, nagyonis tudatos, hosszú, nehéz írói munka eredménye. A valóságban sem különül el olyan mereven a felnőtt- és gyermekvilág. — Néhány nappal ezelőtt vehette át a Gyermekekért kitüntetést . .. — Ügy tekintem én ezt, mint a magyar gyermekirodalomnak szóló elismerést. Ez az irodalom már régen, az ötvenes évek óta különösen egészen magasszínvonalú, s már régebben is megérdemelte volna, hogy az olvasóik körében elért siker díjakban is kifejeződjék. Szerencsére mostanában sok író, költő kapott díjat gyermekeknek szóló műveiért. — A televizióból tudjuk, hogy a könyvkiadóból, ahol dolgozik, nyugdíjba megy. Mit csinál azután? — Talán lesz időm írni. Tegyük hozzá: míg dolgozott a kiadónál, és ezért „nem volt ideje”, huszonöt év alatt megírt tizenkilenc könyvet. Ezek szerint sok dedikálnivaló lesz még a következő években. Á tájékozatlanság napi 500 forintba kerül Csipogni kezdtek a kvarcórák... Még egy hét, és határállomásainkon megindul a turisták szokásos nyári áradata. Sok éves tapasztalat szerint június 15. és szeptember 15. közötti három hónapra jut az éves hatórforgalom 70 százaléka. Nem kivétel ez alól az udvari határállomás sem, amely Dél- Dunántúlon a legjelentősebb kapu az országhatáron. A négy Barqnya és Somogy megyei közúti határállomás forgalmából Udvar 40 százalékban részesedik. Ez a június eleji hétköznap mégcsak nem is sejteti a közelgő nyári csúcsot. Ottjártunk- kor másfél óra alatt csak néhány kamion és személygépkocsi esett ót a vámvizsgálaton. A nap első 12 órájában 187- en léptek ki és 275-en jöttek be a határállomáson. Tavaly a nyári csúcs idején volt olyan nap, amikor 35 000 utas fordult meg Udvaron. A legmozgalmasabb hónap 192 859 fős forgalommal július volt. Az idén az év első öt hónapjában az utasforgalom a tavalyihoz képest közel 10 százalékkal emelkedett. A magyarokon kívül a legtöbb utas jugoszláv állampolgár, utánuk a lengyelek és a csehszlovákok következnek. Kivitt áruk népszerűségi listáját a dinár alacsony árfolyama és magyarországi és a jugoszláviai kávéárak közötti 300 százalékos különbség határozza meg. Tőlünk elsősorban kávét, élelmiszereket, iskolai tanszereket visznek ki, Jugoszláviából pedig italféleségeket, hanglemezeket, magnókazettákat, sportszereket, gázkályhákat és legújabban csónakmotorokat hoznak be, olykor az illegális úttal is megpróbálkozva. Az udvari vámhivatali kirendeltség raktárában néhány száz üveg márkás ital és egy presszó egész éves szükségletét fedező kávémeny- nyiség tanúskodik minderről. Tavaly az év első öt hónapjában Udvaron a profi vámosok és a zömében amatőr csempészek vetélkedője 30 olyan kísérlet felfedésével járt, amelyek miatt az elkövető ellen eljárás indult. Az összérték 126 417 forint volt. Idén ugyanebben az időszakban 24 ilyen ügy volt összesen 149 199 forint értékben. Simon György, a Mohácsi Vámhivatal parancsnoka — hozzájuk tartozik az udvari határállomás — néhány nevezetesebb esetet említ az idei lebukásokból: a jugoszláv Zasztavást, akinek a 650 köbcentis kocsijának motorterében 10 üveg italt találtak) egy másik jugoszláv állampolgárt, aki a Hegyeshalmon 50 kilogramm kávé behozataláról kiállított vámbiztosíték leple alatt még 50 kiló kávét próbált kivinni. Igazán peches volt az_a jugoszláv házaspár, akik lakókocsival Harkányba igyékeztek volna, de pont a vámellenőrzéskor kezdtek el egyszerre csipogni a lakókocsiban elrejtett kvarcórák, lebuktatva ezzel az 54 számológépet, a 14 falra akasztható telefont, a 20 pulóvert és 25 üveg Napoleon konyakot is. Végül egy megszívlelendő tanács minden külföldre utazónak: ajánlatos előre tájékozódni a vám- és devizajogszabályokról, hogy mit és miből mennyit lehet kivinni és behozni. Ehhez segítséget nyújt minden vámhivatal, valamint az ezzel a témával foglalkozó kiadványok. Ellenkező esetben a tisztességes szándékú utazót is kellemetlen meglepetések és anyagi veszteségek érhetik, hiszen a kiviteli és behozatali korlátozások gyakran változóak, s meglehetősen széles körűek. Az önként bejelentett, de ki nem vihető áruk letétként való raktározásáért naponta 500 forintot kell fizetni! D. I. Sír a Montmartre-on Hazahozzák Batthyány Kázmér hamvaif Batthyány Kázmérnak ugyan nem Baranya volt a szülőföldje, hiszen 1807-ben Pozsonyban látta meg a napvilágot, de reformkori és 1848-as politikai tevékenységének jelentős része megyénkben, s különösképpen Siklóshoz kötődik,, amelynek földesura volt. Az 1843/44-es országgyűlésen már unokatestvérével, Batthyány Lajossal, a későbbi első miniszterelnökünkkel és Teleky Lászlóval együtt a főrendi ellenzék egyik vezére. Később mindinkább Kossuth hatása alá került, s vele együtt dolgozott, különösképpen a magyar ipar fejlődését előmozdító terveken. Nemcsak politikai programjával, de a gyakorlatban is úttörő szerepet vállalt a jobbágyság feudális, alávetettségének felszámolásában: birtokainak több.községével még az 1848- as törvények előtt megkötötte az örökváltság szerződést. Az 1848-as magyar kormány megalakulása utón Baranya főispánjának nevezték ki. Jel- lasich támadása idején a védelem és a nemzetőrség szervezője volt országos kormány- biztosként Baranyában, majd később Bácskában. 1849 elején vezérfőispán és országos biztos a délvidéken. A Habsburgok trónfosztása után, Kossuth felkérésére a magyar kormány külügyminisztere lett. A szabadságharc leverése után az utolsó pillanatban menekült Törökországba. Mint a szabadságharc egyik vezetőjét, a császári bíróság távollétében felségsértés büntette miatt halálra ítélte, vagyonát elkobozták, nevét 1851. szeptember 22-én jelképesen bitón helyezték el. Batthyány Kázmér Párizsban telepedett le, s ott is halt meg váratlanul, és viszonylag fiatalon, 1854 július 12-én. Sírja a Montmartre temetőben található, de már nem sokáig. Siklóson - ahol méf- tó kegyelettel őrzik Battyány Kázmér emlékét, szobrot állítottak neki, iskolát, utcát neveztek el róla — a Vár- és Múzeumbaráti Kör kezdeményezte a reformkor és szabadságharc kiemelkedő jelentőségű politikai vezetője hamvainak hazahozatalát. — 1981-ben kaptunk hírt róla, hogy Batthyány Kázmér sírja nagyon elhanyagolt — meséli Perics Péter, a Siklós* Vár- és Múzeumbaráti Kö» elnöke. — Irtunk Púja Frigye* külügyminiszternek, aki a sí* gondozására felhívta a párizsi magyar kolónia figyelmét. 1984-ben kint járt Párizsban a baranyai honismereti mozgalom egyik lelkes aktivistájo, a hidasi Major Mátyás. Aggasztó hírrel érkezett hazo: Párizsban záros határidőn belül szanálják, majd beépítik a Montmartre temetőt. Úgy határoztunk, hogy szorgalmazzuk Batthyány Kázmé* hamvainak hazai földre hozatalát. A Hazafias Népfront Országos Tanácsáho» fordultunk kérésünkkel még 1984-ben. A tavalyi választások miatt az ügy intézése elaludt, de idén újbóli kérelmünkre biztató ígéretet kaptunk. Reméljük, hogy sikerű* megvalósítani tervünket. Úgy tervezzük, hogy a siklósi várkápolnában helyezzük el Batthyány Kázmér hamvait. D. I. / / Vesztegetési ügy egy szigetvári szövetkezetnél Aláírás kétezerért Gyors vizsgálattal derített lel egy vesztegetési és csalási ügyet a Pécs székhellyel működő gazdasági rendészet, kor- Bitve a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdon-védelmi osztályával, illetve a KISZOV revizori irodájával. Ketten előzetes letartóztatásban várják a vizsgálat befejezését. Meglehetősen rosszul állt a múlt év első felében a Szigetvári Építőipari Szövetkezet. Különösen a lakatosmunkákat igénylő megrendeléseknek voltak híján. Munka kellett. Pichler Béla, a szövetkezet főmérnöke Győrben próbálkozott, a RÁBA egyik gyáregységénél, ott is a mérnök-koordinátornál, Göncz Istvánnál. Nem eredménytelenül, mert azt a választ kapta: az üzlet nyélbe üthető, de értékének meghatározott százalékára igényt tart a meg» rendelést biztosító Göncz István. Mit lehet ilyenkor csinálni? Kettőt kell Tépni... Először is tisztázni kell a szövetkezet vezetőivel, hogy ilyen üzletbe bele lehet-e menni. Ha igen - ez a második lépés -, biztosítani kell valahogy a vesztegetéshez szükséges pénzt. Nos, az Építőipari Szövetkezet három vezetője - Tétényi Géza elnök, Merke László főkönyvelő és Pichler Béla - úgy döntöttek: kell any- nyira ez a munka, hogy néhány tízezret csúsztassanak érte. Honnan legyen a pénz? Ra/- czi György, a szigetvári Sütőipari üzem vezetője vállalkozott Pichler kedvéért egy, azóta mór hálátlannak bizonyult szerepre: fiktív üzletkötői szerződést írt alá az építőipari szövetkezettel — az elsőt múlt év májusának végén, a másodikat szeptember 2-án —, s ebből eredő jutalékként kiutaltak a számára először 25 000, később újabb 22 000 forintot. Ezt persze mindjárt vissza is adta Pichlernek, hogy az Győrbe vi- hesse Göncznek. Csak az aláírásáért tartott vissza - az ő előadása szerint 1000, a volt főmérnök állítása szerint 2— 2000 forintot. Ez eddig tehát 47 000 forint. Kötött azonban a szövetkezet egy szerződést az egyik barcsi gmk-val is. Több mint 130 000 forintot számláztak a barcsiaknak „falból”, ebből 40 000 Pidhlernél maradt - természetesen Győrbe, Göncznek szánva. Csakhogy nem jutott el az összes pénz a címzetthez. A RÁBA előzetes letartóztatásban levő mérnök-koordinátora vallomásában azt állítja, hogy 55 000 forintot kapott a szigetvári szövetkezettől. Pichler Béla ugyanakkor elismerte - főnökei megrökönyödésére —, hogy itt-ott lecsípett a vesztegetésre szánt összegből, összesen 15 000 forintot. (Külön kérdőjel lehet ebben az ügyben: a csalással előteremtett, vesztegetésre szánt összegből ezrek leemelése minek minősül?) Maradjunk azonban az alapcselekményeknél. Göncz mellett előzetes letartóztatásban várja a csalás és vesztegetés alapos gyanúja miatt indított vizsgálat befejezését Pichler Béla is. Mint a gazdasági rendészetnél megtudtuk, szerepe van az ügyben Göncz egyik főnökének. Jankovics István műszaki osztályvezetőnek is, aki ugyan pénzt nem kapott a vizsgálat eddigi eredményei szerint, de szobáját a szigetváriak által készített térelválasztó polcrendszer díszíti. Csak az anyag- költsége 10 000 forint körül van. Amit persze nem kellett kifizetni... Még egy gondolat: a RÁBA termelési igazgatója szerint csúszópénz nélkül is több milliós megrendelést kaphatott volna a szövetkezet — ha megfelelő szakemberrel tárgyalnak. Mészáros Attila Móllá Naszreddin Azerbajdzsán! török anekdota Egyszer megkérdezték o Mollát: — Mondd csak, Móllá, ha feljön az ájhold, mit csinálnak a régivel? — Hogy mit? Felaprit- ják apró darabokra, csillagokat csinálnak belőle...— válaszolta a Móllá. (Dr. Mándoki László fordítása) vasamapi
